végrehajtás kérdések

„ekkor [csatolt ügyek esetén] tényleg csak az egyik ügyben kell végrehajtási cselekményeket végezni, azok hatálya kiterjed a többi ügyre.”

Pontosítsunk: vannak közös, és nem közös intézkedések. Közös intézkedés például az ingatlan becsértékének a közlése, ingó- vagy ingatlanárverés kitűzése, árverés. És ezek sem a csatolás miatt közös intézkedések, hanem mert az intézkedésen több ügyszám is fel van sorolva. Ha a pl. a becsérték-közlésből valaki kimaradt, arra a az intézkedés hatálya nem terjed ki, hanem azt az ő vonatkozásában újból meg kell ismételni. Aki az árverési hirdetményen nem szerepel, nem részesülhet a felosztásból sem, illetve csak akkor, ha a végén még marad felosztható bevétel. Ingatlant foglalni is ügyenként kell. Ésatöbbi.
A csatolás eleve nem végrehajtási kérdés, hanem tisztán ügyviteli. A csatoláshoz még csak jogkövetkezmény sem fűződik. Egyetelen praktikussága az, hogy a csatolt ügyek egy helyen vannak a polcon, így nem különböző helyekről kell összevadászni az adós vagy adóstársak ügyeit, ha intézkedni kell bennük, különösen, ha valamilyen közös intézkedésről van szó. És a csatolással érintett egyes ügyek akár el is tudnak évülni, ha megfelelő ideig nem nyúlnak hozzájuk.
Az egyesítés is csak ügyviteli intézkdés, de jogkövetkezmény is fűződik hozzá: az ú.n. főügyben hozott _valamennyi_ intézkedés hatálya kiterjed valamennyi egyesített ügyre. Elévülni is csak együtt tudnak, külön-külön nem.
Ja, és a tévhittel ellentétben, hiába mondja a rendelet, hogy a feltételek fennállása esetén csatolni illetve egyesíteni _kell_, egyáltalán nem kell. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten hátrányos, vagy sérelmes, vagy eleve lehetetlen az egyesítés.

gerbera317

Nagyon szépen köszönöm ! Ezek szerint az általam örökölt a húgom ingatlanrészére 2008-ban bejegyzett X pénzintézet által végrehajtási jog vonatkozásában ( 2009-ben állapították meg a jogutódlásom ) amennyiben erre vonatkozóan semmiféle intézkedés nem történt a végrehajtással kapcsolatban , akkor jó valószínű elévült ?

A bekapcsolódási eljárás változtat-e az általad leírtakon illetve végrehajtási cselekménynek minősül-e ?

„akkor jó valószínű elévült?”
Ha csak csatolva van, akkor akár az is.

"A bekapcsolódási eljárás végrehajtási cselekménynek minősül-e?"

Igen.

Kedves Fórumozók!

Végrehajtási jog törléssel kapcsolatban jól értelmezem, hogy nekem, mint volt adósnak kell kérelmeznem a törlést és ezért 6600 forintot kell fizetnem? Az adósság kb. hat évvel ezelőtt ki lett egyenlítve, és azóta még mindig a tulajdoni lapon szerepel az adott önkormányzat által bejegyzett végrehajtási jog. Nem az önkormányzatnak kellene nyomon követni, hogy ki mikor fizeti ki az adósságát és kezdeményezni a vh jog törlését?

„Nem az önkormányzatnak kellene nyomon követni...?”

De igen. De ha nem szólsz nekik, akkor továbbra sem fogják észlelni a mulasztást. Úgyhogy igen, neked kell kérned.

Tisztelt Fórumozók !

Az 1. sz Bank hitelszerződés keretében jelzálogot jegyez be az ingatlanra. ( 2005. évben )

Más tartozásból kifolyólag és más által kezdeményezve végrehajtási eljárás indult az adós ellen, az ingatlanra végrehajtási jog került bejegyzésre. ( 2006. évben )

Az 1. sz. Bank a végrehajtási eljárásba érthetően bekapcsolódott, de a hitelszerződést nem mondta fel, mivel a törlesztés nem volt késedelemben, azonban az ingatlanra a bekapcsolódás után Ő is érthetően a végrehajtási jogot bejegyezteti.(2007.évben)

Az 1. sz bank 2007. év végén megszűnik beleolvad egy másik bankba 2. sz Bank., amely átalakul és Zrt lesz.

A magát jogutódnak nevező Zrt a végrehajtásban jogutódlásra hivatkozva elfoglalta az 1. sz bank pozícióját úgy, hogy a jogutódlás megállapítását az eljáró Bíróság felé 2013. évben kezdeményezte az 1. sz Bank által történt bekapcsolódásra hivatkozva és azt 2013 év augusztusában állapította meg a Bíróság.

A fentiektől függetlenül a Zrt 2010 évben jogutódlásra és az adós által az 1. sz Bankkal között szerződésre hivatkozva felmondta az 1. sz. Bankkal kötött szerződést, végrehajtást kezdeményezett ugyanarra a tartozásra, amely vonatkozásában már az 1. számú Banknak végrehajtási joga bejegyzésre került és bekapcsolódott a fentiekben leírt más végrehajtásba.

Megtisztelnétek, ha válaszolnátok a kérdéseimre :

1.

Az eredeti hitelező megszűnése előtt 1. sz bank által a végrehajtásba történt bekapcsolódás után ki a jogutód és a jogutód mikortól és milyen jogokat gyakorolhat és a jogainak van-e visszamenő hatálya a jogutódlás bírósági végzéssel történt végzése előtt ?

Köszönettel !

Függetlenül a folyamatban lévő végrehajtástól, az engedményezés előtt az engedményező, azután az engedményes volt jogosult felmondani a kölcsönszerződést.

Az engedményes nem lesz automatikusa végrehajtást kérő a folyamatban lévő végrehajtásban, hanem kérnie kell annak a megállapítását. Ennek megtörténtével válik jogosulttá az engedményes nyilatkozat előterjesztésére a végrehajtásban.

gerbera317 nagyon szépen köszönöm a válaszod!

Az engedményezéssel kapcsolatban az a problémám, hogy nem létezik ilyen szerződés. A Zrt. mindenhol arra hivatkozik, hogy a hitelt nyújtó 1. sz bank beleolvadt a Zrt-be, így Ö lett a jogutód a szerződés vonatkozásában. Engedményezésre nem hivatkozik és mint kiderül nincs is ilyen szerződés. Nem tudom van-e jelentősége, de a Zrt. valótlant állít ugyanis a hitelt nyújtó bank a 2. sz bankba olvadt bele, majd abból lett Zrt. és ezzel új jogi személy jöt létre.

A másik problémám amit írtam, hogy jelenleg a banki tartozás vonatkozásában két végrehajtási eljárás van folyamatban ellenem két külön vh szám alatt. Több száz hozzászólásodat elolvastam, de nem találtam választ arra, hogy ugyanarra a tartozásra egy folyamatban lévő vh eljárás mellett lehet-e úja vh eljárást indítani, jogutódlás megállapítása nélkül, illetve azok a végrehajtási cselekmények érvényesek-e, amelyek a vh-t kérő bank megszűnése után, de még jogutódlás megállapítása nélkül történtek.

Köszönöm. Misi

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

3:39. § [Átalakulás]
(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át.

3:44. § [Egyesülés]
(1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.

Röviden: nem kell engedményezési szerződés.
Véleményem szerint nem kéne, hogy szükséges legyen ennek megállapításáról bíróságnak végzést hoznia.
A végrehajtási cselekmények érvényesek.

.
Alapesetben nem lehet ugyanarra a tartozásra két végrehajtást elrendelni. Ha jól értem amit írsz, jelen esetben előbb egy bekapcsolódás volt (ami csak a konkrét vagyontárgyra vonatkozik), aztán egy 'normál' végrehajtást (minden vagyontárgyra) is indított a jogosult.
Ez speciális helyzet, ami lehetséges, mert nem ugyanúgy (két különböző eljárásban) és nem (csak) ugyanarra a vagyontárgyra kérte a végrehajtást.
A tartozást ugyanúgy egyszer kell csak megfizetned, azonban a végrehajtás elrendelésével felmerült költségekkel mindkét ügyben tartozol végrehajtást kérőnek.

Tisztelt Grave7

Köszönöm.

Az általad leírtak alapján tehát a végrehajtást kérő személyében nem állt be változás és a jogutódlás megállapítása ebben az esetben Vht.39.~ (1) bekezdése értelmében nem szükséges ?

Ha nem szükséges a jogutódlás megállapítása, akkor a végrehajtó beterjesztésére a bíróság olyan végzést hoz, hogy nem szükséges a jogutódlás megállapítása, mert nem változott meg a végrehajtást kérő személye, csak átalakulás történt, amivel nem jött létre új jogi személy. Ha jogutódlást állapít meg, akkor annak oka van, és legkevésbé sem számít, mit tudtál meg itt a fórumon.

gerbera317 Nagyon szépen köszönöm.

Az biztos, hogy a jogi képviselet nélkül nem fog menni a dolog.

Köszönöm válaszaidat és a rám fordított időt.

Tisztelt szakértők!

Úgy tudom, hogy a bírósági végrehajtó a Takarneten keresztül az adós személyes adatai alapján is kereshet, hogy van-e a tulajdonában ingatlan vagyon.
A kérdés az lenne, hogy csak a keresés napján meglévő tulajdont látja, vagy mindent lát, ahol adósnak korábban volt tulajdona?
köszönöm

Őszintén szólva fogalmam sincs a válaszról, de abban biztos lennék, hogy ha van egy kereshető adatbázis felépítve a tulajdoni lapokra, ráadásul a névrekordra is lehet szűrni, akkor - mivel a tulajdoni lapokon rajta van minden korábbi bejegyzés is - szinte biztos, hogy lekérhető minden a névhez kapcsolódó adat, a már elidegenített ingatlanoké is.

Ha nem szemlét kér, hanem teljes másolatot, akkor a volt ingatlanokat is látja. Csakhogy sem nem kötelessége, sem nem joga fedezet alól elvont ingatlanokkal, illetve az ebből fakadó igényekkel foglalkozni.

gerbera317

Kérlek még egy kérdésemre válaszolj.

A végrehajtást kérő eljárásába a végrehajtást kérő eljárását megelőzően zálogjogot bejegyző kéri, hogy a végrehajtási ügybe bekapcsolódhasson. A bíróság ezt engedélyezi.

A bekapcsolódás kapcsán a volt zálogjogosult vonatkozásában az eljárás megindítása vonatkozásában
milyen határidők az iránymutatóak. A bekapcsolódás időpontja, a kérelem időpontja vagy a már érvényben lévő végrehajtási ügyben elrendelt végrehajtás kezdeti határideje a mérvadó.

Rövidebben : a bekapcsolódó vh. joga mikortól él, amennyiben nem tesz semmit az ügyben az elévülés honnan kezdődik ?

köszönöm a válaszokat!
gerbera önnek írtam emailt

Nem nagyon szoktam a regisztrációs e-mail címemre érkezett privát kérdéseket elolvasni, válaszolni pedig egyáltalán nem szoktam. Ha kérdésed van, tedd fel itt, nyilvánosan.

Tisztelt gerbera317!

Azt írja hogy a végrehajtónak sem nem kötelessége, sem nem joga a fedezet alól elvont ingatlanokkal foglalkozni.
Úgy gondolom, ha a végrehajtó a takarnet keresésből olyan ingatlant talál, melyről gyanítja, hogy fedezetelvonás miatt idegenítette el az adós, akkor erről értesítheti a végrehajtást kérőt? Mi erről a véleménye?

Miért tenne ilyet?

Tisztelt KBS!

A jutalékáért gondolom

Tisztelt Fórumozók
Az lenne a kérdesem hogy Mobiltelefon hátralék esetén a Mobilszolgaltató a Végrehajtó vagy a Közjegyző felé adja ki az adatokat behajtásra?

Egy vitás eset miatt érdekelne hogy mi az ügy lefolyásának menete.Mire kell figyelni ha névegyezés miatt fenn áll a gyanú hogy jogellenes a követelés felénk?

Válaszokat privátban is küldhetitek, köszönöm

Tisztelt Ügyvédnők és Ügyvéd Urak!

Segítségüket, tanácsukat kérném végrehajtási ügyemben, mert úgy érzem elakadtam. A teljes ügy 9 éve tart (a VH pár hónapja) így igyekszem röviden csak érinteni az előzményeket.

Örökösödésben édesapám hagyatéka után bátyáimmal kötelesrészre szorultunk. Alperes még ezt sem ismerte el, de a bíróság 2015 novemberében végzésével lezárta az ügyet. Alperes (adós) fizetési határideje idén márciusban lejárt, megindítottuk a végrehajtást. Adós tulajdonában álló ingatlant még a VH előtt értékesítette, de a kifizetést sikerült megakadályoznunk. Hogy a VH alól az ingatalant kivonja, hozzájárult a Vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez anélkül, hogy akár egy forint vételárat is megkapott volna (vevő nem fizetett az akkor még fenn lévő perfeljegyzés ill. a VH-ról értesülés miatt). Módosították az adás-vételit, hogy amennyiben novemberig nem fizeti meg a vételárat (ill. a perfeljegyzés még mindig fenn állna) akkor az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az Eladóra, és ezt a Nyilatkozatot ügyvédi letétbe helyezték, aki ezt majd a Földhivatalnak benyújtja.
Megindult a VH, a végrehajtó követeléslefoglalást küldött a Vevőnek, hogy nem teljesíthet Eladó/Adós részére.
Eladó kilátásba helyezte, hogy ebben az esetben nem adja birtokba az ingatlant.
Vevő elállna az adás vételtől a feljebb említett letétbe helyezett megállapodás szerint.

Gondom a következő:

Most a Végrehajtó nem tudja az ingatlant végrehajtás alá venni, mert már nem Adós/Eladó tulajdona. Illetékes Földhivatal mérlegelés nélkül törli az ezirányú széljegyet.
Amennyiben visszaáll az eredeti állapot, biztosan le fogom késni azt a pillanatot, amikor újra Adós nevén van az ingatlan, aki eddigi szándékainak megfelelően vélhetően késedelem nélkül ismét szabadulni fog a tulajdonjogtól.

Kérdésem: Általánosan, hogy "Most mit lehet tenni?"
A konkrét felvetésem, amiért elkezdtem a neten kutakodni, hogy vajon jelenlegi tulajdonos (akiről majd visszaszáll Eladó/Adósra) kérheti-e a földhivataltól, hogy az ne utasítsa el a VH jog bejegyzését? Adhatja-e hozzárjárulását, hogy a VH jogot jegyezzék be, hogy amikor helyreáll az eredeti állapot az már ott legyen?
Megcselekedve mindezt az igazságért vagy kevésbé naívan azért, hogy ne legyen perelhető később a követeléslefoglalásból eredő kötelezettségek elmulasztása miatt.....

Remélem sikerült saját szavaimmal, de mégis érthetően és többé kevésbé röviden összefoglalnom problémám.
Amennyiben van ötletük és azt szívesen megosztanák velem, hogy segítsenek ebben a szélmalomharcban, akkor előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Zoltán

Nem lenne egyszerűbb a végrehajtónak fizetni a vételárat?

„A jutalékáért gondolom”

Ha csak nem kap jutalékot egy peres ügyvédtől... (De az meg tilos.)