Gépjármű végrehajtás, árverés

Igazad van Kolléga!
Ez a kérdező még nem tudja, hogy ügyvédnek az igazat és csakis a színtiszta igazat.

Téved kedves KBS.
Nincs sem az autóval sem a tulajdonosával kapcsolatban az égvilágon semmi. Sem folyamatban, sem várhatóan, sem kilátásban.

Egyszerűen olyan tiszta helyzetet kellene teremteni, hogy ha netán később valami történik, ne vegyék el a kocsit.

Miért merül fel bennem egyáltalán ilyen kérdés? Velem is megtörtént, hogy a saját kifizetett, per-, teher-, és igénymentes tulajdonomat el óhajtották vinnni az utolsó szögig miután jó tíz évvel ezelőtt tönkrement a vállalkozásom. Utólag azt tanácsolták, hogy még a vállalkozás megkezdése előtt adtam volna el mindenem vagy védtem volna be. Erről a "bevédés"ről van szó a kocsi esetében. Még az esetleges bajok előtt, még akkor amikor egyetlen felhőcske sincs az égen.

Hogy Önnek is válaszoljak,"runningman". Ha csak ezért alapít haszonélvezeti jogot, akkor tisztességtelen joggyakorlás esete áll fenn, amit jogvita esetén a bíróság "honorálni" is fog.

runningman,

A foglalás lényege éppen abban áll, hogy stipi-stopi, innentől a lefoglalt vagyontárgyon már csak azzal a feltétellel lehet jogot szerezni, hogy az nem akadályozza a végrehajtást kérő végrehajtáshoz való jogát és a végrehajtás célját.

Ha a haszonélvezetet a foglalás előtt alapítjátok, azt a végrehajtó fogja azzal díjazni, hogy kivonatja az autót a forgalomból, és - bár árverésen nem fog elkelni, és ezért nem is fogja árverésre bocsátani - de akkor inkább "ne legyen senkié". A nemfizetésnek mindig van valami hátulütője - olyan nincs, hogy minden marad a régiben, és jót röhög az adós a markába.

Dr. Attika, köszönöm válaszát. Ez alapján járható út -e az, hogy - mondjuk - amikor olyan élethelyzet* adódik, hogy én követelek valamit, akkor esetleg többé-kevésbé értékarányosan megelégszem a követelésem helyett egy kocsi haszonélvezetével?

Azaz megillet -e a választás szabadsága, hogy - mondjuk - az egymillíós megítélt követelésem nem az adós másfélmillíós autójának vételárába számítom be hanem inkább 20 évig tartó haszonélvezetet kérek rá? Az előnyöm, hogy nem vehetik el tőlem, a hátrányom, hogy nem adhatom el és nem vehetek fel rá hitelt. Választhatok -e így? Választhatok e -így abból a meggondolásból, hogy így biztonságosabban birtokolhatom a kocsit mintha a tulajdonomban lenne?

• Azaz nem alakítok ki semmilyen helyzetet, nem színlelek, nem játszok össze senkivel, egyszerűen ha úgy hozza az élet, akkor tulajdonszerzés helyett inkább haszonélvezetet választok? Azt mondják mi itt Magyarországon akkor megyünk ügyvédhez ha már beütött a krach, nyakunkon a katasztrófa. Az usa/Anglia/Fro polgárai viszont előre terveznek, családi alapítványokat, vagyonkezelőket alapítanak, hogy a családi vagyont lehetőleg ne vehesse el tőlük senki, akkor sem ha személy szerint hibáznak, kárt okoznak valakinek, netán tönkremegy a házasságuk, vállalkozásuk. Mi miért nem tervezhetünk, miért nem védekezhetünk, miért nem zárhatjuk ki anyagi felelősségünket még a baj bekövetkezte ELŐTT ??????

gerbera,

ebben az esetben a végrehajtó korlátozza az adós haszonélvezeti jogát. Ha netán ezt a jogot pénzért szerezte a haszonélvező, kártérítésért perelheti -e a végrehajtót? Birtokvédelmi eljárást indíthat? Vagy igénypert? Hiszen a haszonélvezőnek az adós tulajdonos ügyleteihez köze nincs, értük felelősséggel nem tartozik és az ő jogát korlátozták amiből neki kára származik.

(Úgy tudom ingatlanvégrehajtásnál hiába nem fizet az adós tulajdonos, hiába árverezik el az ingatlant, ha a haszonélvezet megszerzésének módja több feltételnek is megfelel, akkor bizony a haszonélvező továbbra is rendelkezik az ingatlannal. Használhatja, bérbeadhatja - el nem adhatja és nem terhelheti meg. Független a volt adós tulajdonos ügyleteitől, tartozásaitól. És az új tulajdonos, az árverési vevő mindezt törvény szerint tűri.)

„kártérítésért perelheti -e a végrehajtót?” - Nem.
„Birtokvédelmi eljárást indíthat?” - Igen, a tulajdonos ellen (Ptk. 188. § (3)). Azt minden esetre megnézném, hogyan tiltja el a jegyző a tulajdonost a birtoksértő magatartástól. :-)
„Vagy igénypert?” - Hmmm, esetleg (Pp. 371. § (1)).

Minden esetre nagy ötlet. A haverok vesznek maguknak ingatlant, autót stb., azután cserélnek azzal, hogy haszonélvezetet alapítanak a másikén, és így színlelt birtokossá válnak a másik dolgain. A bíróság egy igényperben kicsit sem venné észre a turpisságot, igaz?

De tegyük fel, egyik ellen sem indul semmilyen végrehajtás, csak élnek boldogan. Mindaddig, amíg valamelyik meg nem hal. A haszonélvezetnek ezzel annyi, az örökös követeli a visszacserét, a másik nem enged, de a sajátját visszaveszi. Micsoda pofára esés!
Vagy ha az egyik elköltözne máshová, és ehhez el kellene adnia a saját ingatlanát, a másik meg nem mond le a haszonélvezetről?

Ha szerinted ez a birtoklás biztonságos módja, akkor hajrá!

gerbera,

én nem írtam ilyen baromságról, hogy haverok keresztbe haszonélvezik egymás dolgait. Ez a te kitalációd.

Arra kérek választ, hogy ha egy autón - megvásárlás helyett, valamivel kevesebb összeg fejében - haszonélvezetet alapítok, mi történik velem ha később az autó tulajdonosától el akarják venni a kocsit később keletkező adósságai fejében?

Ügyletemnek az a célja, hogy tőlem ne vehessék el a kocsit csak ha megdöglök, egyben védve legyek a tulajdonos későbbi esetleges ügyeitől is. Minderre azért kényszerülök, mert ebben az országban minden ingyenélő tróger megtalál ha vagyon van a nevemen, mint minden más dolgozó embert is. Ebből elegem van, keresem a megoldásokat.

Ez nem az én kitalációm, hanem a tiéd. Én csak azt fogalmaztam meg, hogyan lehetne az ötletet viszonossági alapon intézményesíteni, illetve rámutattam a hátulütőjére.

A te ötleted arról szól, hogy tőled ne lehessen az autót elvenni, mert nem a tied, a tulajdonostól pedig azért ne tudják elvenni, mert haszonélvezet terheli. Mi ez, ha nem keresztbe birtoklás, csak a viszonosság hiányzik belőle?

Egyébként, ha rendesen teljesíted a kötelességeidet, egyetlen ingyenélő trógert sem fog érdekelni, milyen vagyon van a neveden. Ha pedig te élsz ingyen mások fején, akkor teljesen helyénvaló az a hitelezői törekvés, hogy ne illethessen meg a birtoklás joga.

„Arra kérek választ, hogy ha egy autón - megvásárlás helyett, valamivel kevesebb összeg fejében - haszonélvezetet alapítok, mi történik velem ha később az autó tulajdonosától el akarják venni a kocsit később keletkező adósságai fejében?”

Holtig tartó haszonélvezetet elhasználható dologra nem lehet alapítani. Az autó meg ilyen.

Szvsz elhasználható dolgon mást értünk. Azt, ami a használat során rendeltetése folytán megsemmisül: pl. élelem, ital, tüzelő, cigaretta, mosószer stb.
Az autón lehet holtig tartó haszonélvezetet alapítani, legfeljebb, ha tönkremegy, akkor a haszonélvezet megszűnik.

160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.

(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

Ha elhasználhatónak tekintjük - szerintem az - akkor pótolni köteles, ha nem, akkor pedig fel sem merülhet, hogy a használat által semmisült meg. Amit te írtál az az egyik félnek sem felróható megsemmisülésre vonatkozik, akkor valóban megszűnik a haszonélvezet.

Természetesen. De ha egy dolog a rendeltetésszerű használat eredményeképpen, az elvárható gondossággal teljesített karbantartás mellett megy tönkre, az ilyen eset. Mondjuk mint dolog még ilyenkor is megvan, visszaadható, csak az eredeti céljára már nem használható. (Tyúkot még lehet benne tartani.)

De nem erről volt szó, hanem hogy "elhasználható dolog-e".

Éppen azért elhasználható, mert az eredeti céljára már nem használható. Ingóságok esetében a végrehajtó a haszonélvezettel terhelt dolgot is lefoglalja, és a haszonélvezet megszűnése után a jogosult igényét abból kielégítheti. Nyilvánvaló, hogy hivatkozni fog akár a pótlás, akár az állagmegóvás kötelezettségre, és nem fogja tétlenül nézni, hogy tyúkólat kapjon vissza.

„Mondjuk mint dolog még ilyenkor is megvan, visszaadható, csak az eredeti céljára már nem használható. ”

Ez amúgy szellemes. A dolog megvan, ócskavassá lényegült át. Tessék annak használni. :)

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi helyzetben. Az én és a párom nevén köztartozás szerepel a NAV-nál, fizetésünkből folyamatosan törlesztjük adósságunkat.
Idén tavasszal megbetegedett anyósom, ezért mindenképp vásárolnunk kellene személygépkocsit, amivel kórházba hordanánk kezelésekre. Na már most. Gépjárművásárlás esetén a NAV jelen esetben lefoglalhatja a tulajdonunkba került járművet. A kérdésem az lenne, ha kiskorú gyermekem nevére (aki a páromnak nem vér szerinti gyermeke) történne a tulajdonjog átíratása, és a párom lenne az üzembetartó (ő rendelkezik jogosítvánnyal), legális lenne e a dolog...A NAV számon kérné e tőlünk, hogy miből is vásároltuk a járművet?
A válaszokat előre is köszönöm!

„ NAV számon kérné e tőlünk, hogy miből is vásároltuk a járművet?”
Azt nem. Viszont fedezetelvonó jellegűnek minősíthetné az ügyletet.

Van egyezség az adóhatósággal a tartozás részletekben fizetéséről?

Köszönöm a gyors választ! Szóval. A munkabéremből vonják havi rendszerességgel a köztartozásom, közalkalmazott vagyok. "Fedezetelvonó jellegű.."ez a gyakorlatban mit jelent?

Segítségüket szeretném kérni!
Árverésen vettem egy leasingelt autót.Új tulajdonosként kérnem kell a törzskönyvet a leasingelő cégtől? és ha igen megkapom-e a törzskönyvet,vagy mit tegyek??? Válaszát előre is köszönöm

Briguska, teljesen mindegy, mit jelent az, hogy "fedezetelvonó". Ahogy azt már KBS is pedzegette, ha van részletfizetési megállapodás, akkor a NAV mindaddig, amíg ahhoz tartjátok magatokat, nem fogja vizsgálni, mire költitek a maradék pénzeteket.

beu89

Nehéz elhinni, hogy lízingelt autót vettél árverésen, hacsak nem a lízingcég volt az adós, de abba meg a lízingelőnek volna némi beleszólása.

Olyan van, hogy az adós kölcsönre vette az autót, te meg árverésen megvetted. Előfordul, hogy a törzskönyv a kölcsön megfizetéséig a finanszírozónál marad, és azt nem szívesen adják ki az új tulajdonosnak, de a törzskönyv kiadása akár ki is kényszeríthető, úgyhogy előbb-utóbb úgyis kötélnek fog állni.