Provident & Intrum Justitia

Amúgy Provident tartozást kiadhat az Intrumnak?
Végrehajtónak adhat, bíróságnak is! De egy behajtó (ijesztgető cégnek) adhat?

Amúgy Provident tartozást kiadhat az Intrumnak?
Végrehajtónak adhat, bíróságnak is! De egy behajtó (ijesztgető cégnek) adhat?

Amúgy Provident tartozást kiadhat az Intrumnak?
Végrehajtónak adhat, bíróságnak is! De egy behajtó (ijesztgető cégnek) adhat?

Amúgy Provident tartozást kiadhat az Intrumnak?
Végrehajtónak adhat, bíróságnak is! De egy behajtó (ijesztgető cégnek) adhat?

Bocsi, hogy ennyiszer kiadta a kérdésemet :(

@olorsi: A Providenttel, mint végrehajtást kérő nem találkoztam, így azt feltételezem, hogy a követeléseiket engedményezik ezzel foglalkozó cégekre (pl. az Intrum is ilyen).
Onnantól a követelés jogosultja a másik cég lesz, részükre kell megfizetni a tartozást és csak ők kezdeményezhetnek már jogi eljárást (pl. végrehajtást).
Tehát igen, ha erre gondoltál.

Az más eset, ha az egyik cég megbízza a másikat, mert ekkor a követelés jogosultja ugyanúgy az eredeti cég marad.

„A Providenttel, mint végrehajtást kérő nem találkoztam”

Pedig van. Nem tölt meg hosszú képernyőket a lista, de van. Mivel személyesen ismerik az ügyfelüket, de még a kanapéját is, ezért valószínűleg tudják, mit kell engedményezni egy látatlanban vásárló Intrumra, és mit kell inkább közvetlenül végrehajtásra adni.

„Mivel személyesen ismerik az ügyfelüket, de még a kanapéját is,”
:) Hogy igaz!

Tisztelt Válaszadő!

Elsősorban is elnézést a hosszú bemásolt szövegért, de egyrészt szeretném megtudni, hogy valóban így van-e, ahogy az alábbiakban leírták.

…”A faktoring cégek is teljesen jogtalanul járnak el. Követelés kezelésére sem jogosultak…”

A 2012. január 1-én hatályba lépett, új adatvédelmi törvény számos változást hozott. Ezek között olyanok is vannak, amelyek kiváltották az Európai Unió tüzetesebb vizsgálatát.

Több szakértő véleménye szerint, amennyiben tartozás van valamilyen szolgáltató illetve bank felé, és már egy idő eltelt nem fizetéssel, - a szolgáltató illetve bank kiadja harmadik félnek a személyes adatokat, – behajtás jogcímén. Ezzel azonban, súlyos bűncselekményt követnek el!

A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. – A törvény 6. §.-nak 8. pontja szerint, azonban: … „(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”

Abban az estben, ha adósság kezelő faktoring cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e?

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult a követelésének eladására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.

Ezek a faktoring cégek teljesen jogtalanul járnak el. Követelés kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.

Ennek módja a következő; a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást, ez a jogos eljárás.

Tehát, amennyiben zaklatja az adóst bármilyen faktoring cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését. – Valamint írjon egy feljelentést a Pesti Ügyészségre, és ennek keretében kérje az ügyészséget az illető faktoring cég felszámolására.

Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki az szigorúan titkos adatait kiadta, – kérje a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!

Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a faktoring cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.

a komonikációs szolgáltatók, lds. T-hom, Tvom, fodafon, pannon, stb.sb. tartozás egy éven belül elévül!!!! ha követelését mégis kéri, akkor közölje a "nem elévülési időt" pl. 2012. január 1-től 2013. január 1-ig nem be fizett tartozás elévült."

A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy - függetlenül a fenti szövegtől -, van-e valamilyen lehetőségem az adósság fennmaradó részének az elengedésére, mert a megélhetésemet veszélyezteti a nyugdíjból történő levonás. Három éve vonják a tartozásom, még kb. 10 hónap van hátra, de időközben szívműtéten estem át és a nyugdíjból fennmaradó 52,000?-Ft-ból a rezsit, a gyógyszereket és az ennivalót már nem tudom fedezni. Anno elkövettem azt a hibát, hogy elmentem kezesnek, az adós általam ismeretlen helyre (külföldre) távozott rámhagyva az adósságot, 62 évesen.

A választ előre is köszönöm.

Elnézést az előző levelemben a mondat helyesen így hangzik: van-e valamilyen lehetőségem az adósság fennmaradó részének az elengedésére a követeléskezelő cégnél.

A bemásolt zagyvaságból egy betű sem igaz, ezt már többször kitárgyalta a fórum. Te meg csakazértis...
A második kérdésedre a válasz: Hát persze.

Kedves gerbera317!

Úgy gondolom nem sértettem meg sem Önt, sem mást azzal, hogy érdeklődtem, tudtommal ez a fórum szakértői válaszok adására jött létre.
Pont ezért kezdtem úgy, hogy "szeretném megtudni", másrészt ugyan az én hibám, de nem olvastam végig az összes hozzászólást.
A második kérdésemre szerettem volna pontosabb választ kapni, hogy hol és milyen formában kérhetem a nyugdíjból történő letiltás megszüntetését.
Öntől már sok hasznos választ kaptam régebben, ezért is csodálkozom a mostani - nekem kissé pikírtnek tűnő - válaszán.

A zagyvaság az - tetszik, nem tetszik - zagyvaság.

Ami a tartozás elengedését illeti: Természetesen nem a végrehajtót kell ezzel megkeresni, hanem a követelés jogosultját. A követeléskezelők - amíg az nem megy a nyereségesség rovására - előszeretettel engednek el a követelésükből, ha az adós egy vagy két részletben rendezi azt, ami továbbra is fennáll. Egyszeri befizetés esetén akár a teljes kamatkövetelést is elengedik a siker érdekében. A tőkéből nehezen engednek, a költségekből pedig egyáltalán nem.

Tanulságos.

http://www.lb.hu/…-elvi-dontes

Nem írtak le semmi újat.

Nem is neked szántam. Tisztában vagyok vele, hogy te joghallgatóként már minden jogi tudás birtokában vagy. Azoknak szántam, akiket adósként érint a követeléskezelők eljárása.

A döntés nem az engedményezés keretében átadott adatokról szól, hanem arról, hogy a követeléskezelő/behajtó 3. személlyel folytatott telefonbeszélgetést, amivel banktitkot sértett. Ez azért nem egészen ugyanaz.

„Ez azért nem egészen ugyanaz.”
Sőt, egészen más.

Van néhány kérdésem a behajtás folyamatának jogszabályi környezetével kapcsolatban.

1. Miért törvényes Magyarországon az a gyakorlat, hogy az engedményező a követelés töredékéért adja el a tartozást a behajtó cégnek, amely ennek ellenére a teljes összeget kéri, s minden egyéb költséget, kamatot az alapján számít fel? Várható-e ennek a szabályozatlanságnak valamiféle felülvizsgálata?
2. Amennyiben a közjegyzői fizetési meghagyásnak a tizenöt napos határidőn belül ellentmond az "adós", s e tényről a bíróság értesíti a behajtó céget, de az nem reagál, akkor

ezzel de facto elismeri, hogy követelése jogtalan volt, s zaklatta az állampolgárt? Ilyen esetben ugyanis a bíróság tudomásom szerint megszünteti a pert.

3. Amennyiben a folyamatos telefonálás és üzenetküldés alapján zaklatásért feljelenthető a behajtó cég, akkor hogyan lehet törvényes az akár munkahelyen is személyesen megjelenő, pszichológiai nyomást gyakorló "követeléskezelési specialisták" alkalmazása?

Akár nem ugyanaz, akár egészen más, a lényeg: a behajtók törvényt sértenek!

Mivel érdemeltük ezt ki, Istenem?!

Csak néhány kérdésre szeretnék választ kapni. Miért kell ezt zokon venni?

Nem kérdeztél, állítottál. V.ö.: "veri még a feleségét, miniszter úr?"

Kedves Válaszadók!

Valóban állítottam bizonyos dolgokat (hiszen az ember konkrét esetekkel kapcsolatban próbál tájékozódni, amelyek tényeken alapulnak), például hogy a hitelező a behajtónak eladja értéken alul a tartozást. Ugyanakkor kérdeztem is ám ezzel kapcsolatban, hogy várható-e ennek valamiféle törvényi szigorítása, mert úgy tudom, hogy a PSZÁF ajánlásain kívül nem igazán van leszabályozva ez a tevékenységkör. Ezen kívül megtörtént eset a másik, amikor a bíróság tényleg megszüntette a pert az "adós" ellentmondását követően azzal az indokkal, hogy a fizetési meghagyást kérő cég az erről kapott értesítésre nem terjesztett be semmit az égvilágon. Kérdést tettem fel itt is: de nem afelől érdeklődtem, hogy általánosságban kell-e "a hitelezőnek kussban várnia", hanem azt, hogy valóban létezik-e az, hogy egy komoly bírósági eljárás esetleg a hitelező/behajtó cégre nézve érhet kellemetlen véget? A "specialistákkal" kapcsolatban is kérdést tettem fel, amelynek érdemi részére nem kaptam választ. Értem, hogy próbálkoznak a személyes nyomásgyakorlással is, de, s szerintem ez a lényeges mozzanat, ahogyan bermuda háromszög megfogalmazta: ha jogi úton nem hajtható be a követelés, akkor ez, mondjuk ki nyíltan, jogtalan, megfélemlítésre építő, tehát bíróságon megtámadható fellépésnek minősülő módszer? Természetesen tudván azt, hogy az "adósnak" kell bizonyítania, hogy ráesett két beszélő szekrény, ha esetleg a bírónak ez nem tűnne fel első látásra. Lásd sms-küldözgetés és telefonálgatás miatt elvesztett zaklatási per! Bízom benne, hogy második nekifutásra még érthetőbben fogalmaztam meg kérdéseimet. Annyit kérek a tisztelt jogász uraktól és hölgyektől, hogy amennyiben ezen kérdéskör valóban jogilag szabályozatlan, azt is írják meg nyugodtan!

Tisztelt Kovács urat pedig megkérném, hogy látatlanban ne tegezzen le!