Alap esetként volt 3 végrehajtási tartozásom. Közben a Magyar állam kincstár és a Takarékszövetkezet is bekapcsolódott a szoc.pol. és a lakás hitel miatt. Az alap esetek rendezve lettek, így árverésre nem került sor. Kérdésem a következő lenne. A végrehajtási előleg ebben az esetben visszajár, vagy ki kell fizetnem. Üdv.
Nem jó a kérdés. A végrehajtás költségeit a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Tehát te adósként nem előlegezel, hanem egész' konkrétan: viseled a költségeket. Jogszerűen beszedett költség nem jár vissza.
A végrehajtásba bekapcsolódott jelzálogjogosultak bekapcsolódással járó költségeit mindenképpen meg kell fizetned (114/A. § (12) bek.). Ugyanezen jogszabályi hely alapján, ezekben az ügyekben a bekapcsolódás alapjául szolgáló ügy(ek) befejeződésével nem követelhető egyéb, csak a jelzálogjogosult költsége (a Magyar Állam például költség nélkül kapcsolódik be), tehát a végrehajtó itt nem tarthat igényt a díjazására és készkiadására (utóbbi nem is keletkezik) - de itt a jogértelmezés nem egységes, végrehajtónként eltér.
Köszi a választ, de konkrétan leírnám az esetet. A magyar Állam 200 ezer, a Tak.szöv. 150ezer forintot fizetett végrehajtási előlegként, mivel bekapcsolódtak. Az alap eseteket rendeztem, de a végrehajtó addig nem zárja le az ügyet, amíg ezen összegeket nem fizetem ki neki. Mivel nem történt árverezés, úgy mond nem történt bekapcsolódás sem. Tehát 350 ezer forintot kell nekem azért fizetni, mert a tulajdoni lapra be lett jegyezve ez a két követelés, de oka fogyott lett?
Mivel az eljárás kezdetén max. 75 ezer forintot + készkiadást lehet költségrészként bekérni, ezért az általad emlegetett költségrészek igencsak érdekes összegek. De mivel ezek a bekapcsolódással ténylegesen felmerült összegek, ezért valóban nincs helye befejezésnek, amíg ezek meg nem térültek. Összegszerűségükben ezeket nem támadhatod, úgyhogy marad a fizetés. Ha mégis vitatod, akkor végrehajtási kifogás a te utad, és majd a bíróság megmondja, jogszerű-e ez. Egyébként az, de végrehajtója válogatja, hogy kér-e költségrészt a jelzálogostól vagy sem. Aki nem kér, azért nem kér, mert szerinte nem etikus.
„Mivel nem történt árverezés, úgy mond nem történt bekapcsolódás sem.”
Felejtsd el ezt a badarságot. Ezzel te most így jártál. Ezért nem szabad hagyni eljutni a végrehajtást becsérték-közlési szakba, ha egyébként az adós előre láthatóan meg fogja fizetni a tartozását.
Köszönöm a választ, de az első hozzászólásodra reagálnék még ha nem baj. A bekapcsolódás alapjául szolgáló ügyek befejeződtek, vagy is kifizettem őket. A végrehajtó a következő fennálló követelést kéri tőlem, zálogjogosulti bekapcsolódás jogcímén. Munkadíj, költségátalány,készkiadás. Ezeket jogosan követeli a végrehajtó? Előre is köszi.
„ezek a bekapcsolódással ténylegesen felmerült összegek, ezért valóban nincs helye befejezésnek, amíg ezek meg nem térültek. Összegszerűségükben ezeket nem támadhatod, úgyhogy marad a fizetés. ”
Khmmm...
Ez "khmmm" kb. azt jelenti, hogy KBS fórumtárs még lát fantáziát az igényedben, és nem ingyenes tanácsadás keretében vállalja az ügyed sikerre vitelét. Asszem... :-P
Nem éppen. Azt jelenti, hogy miután már kapott egy korrekt választ, miért kérdezi meg ugyanazt mégegyszer.
Elnézést, hogy félreérthető voltam.
Nahát. Én meg már azt hittem, én írtam - szerinted - valami sületlenséget. Valóban kezdesz túlzottan szűkszavúvá válni.
Kedves Fórumozók, Szakértők üdvözletem!
gerbera 317
"a Magyar Állam például költség nélkül kapcsolódik be"
Szeretném megkérdezni fenti állításának jogszabályi hátterét.
Válaszát köszönöm
Mert? Ha állami szerv vagy, akkor ismered hivatalból. Ha nem, akkor meg nem érint.
„Szeretném megkérdezni fenti állításának jogszabályi hátterét”
5. § (1) a) Teljes személyes illetékmentességben részesül a Magyar Állam.
Ügyvédi díj a MÁK-nál nem merül fel, illeték nincs, így költségmentesen kapcsolódik be, értsd: ilyenkor a bekapcsolódást engedélyező végzés csak a követelésről járulékairól rendelkezik, bekapcsolódási költségről és illetékről nem.
Ezzel szemben a bankok bekapcsolódását engedélyező végzésekben ott figyel csillió-trilliárd forint illeték (Itv. 42. § (1) g) pont), és még ennél is több ügyvédi költség.
Egyébként osztom KBS véleményét.
gerbera 317
Köszönöm.
Kovács Béla Sándor
Mert érdekel. Mert szeretek tanulni a nálam tapasztaltabbaktól. Akkor is, ha esetleg nem érint.
Mert a Vht. 34.§ (3) bekezdést akkor viszont nem értem. Az Állam bekapcsolódásakor is keletkezik a végrehajtónak költsége, aminek jogszabályban meghatározott hányadát -gondolom én- be is kéri előlegként. (Az illetékmentességről és arról, hogy nincs ügyvédi költség, tudok)
„a Vht. 34.§ (3) bekezdést akkor viszont nem értem”
Állam által előlegezett költségen mást kell érteni. Ha a végrehajtást kérő tárgyi vagy személyes költségmentességet élvez, a költségeket akkor is előlegeznie kell valakinek, és ez az állam, a kifizetőhely pedig a törvényszéki gazdasági hivatal. Erről szól - kissé szűkszavúan - a fenti jogszabály.
Amikor maga az állam a végrehajtást kérő (mint bekapcsolódó jelzálogjogosult), az előlegezett költségeket nem állam által előlegezettnek kell tekinteni, hanem a végrehajtást kérő általinak, és az csak egy dolog, hogy a vh-kérő maga az állam, illetve az államot képviselő MÁK.
Értem, és köszönöm.
Pár gondolat, az eddigieket összefoglalóan: