Végrehajtási előleg, bekapcsolódáskor

Pár gondolat, az eddigieket összefoglalóan:

• a bekapcsolódási ügy végrehajtást kérője a bíróság felé fizetett illetéket (vagy állam részére behajtandó illeték van - Magyar Állam vh.kérő esetén is), illetve ügyvédi költség is felmerülhetett - ezeket mind meg kell fizetnie az adósnak;
• költségelőleget (öbv munkadíj+költségátalány+készkiadás -részt) amelyik végrehajtó kér, az finoman fogalmazva etikátlan, magyarul kapzsi (mivel árverésnél úgyis megkapná, ha az nincs, akkor érdemi eljárási cselekményt sem végez - vh.jog bejegyzést meg ne vegyük már annak, hiszen nem kötelező);
• a költségelőleg összege (2013.06.29 előtt) többszázezer forint is lehetett, a 14/1994 (IX. 8.) IM rendelet 17. § (1) a) pontjának értelmezési problémái miatt (nem volt benne az 'összesen1, így a max.értéket csak a ktgátalányra is érthették, mdíj meg teljes), azóta már csak 75.000 Ft + készkiadás;
• ha van költségelőleg bekapcsolódásnál, akkor szinte 100%, hogy meg kell fizetni (visszajár a vh.kérőnek) - de ha a bíróság egy ezzel szembeni kifogásnak jogerősen helyt ad, akkor azt kérem publikálja az illető;
• a költségelőlegen felül ilyen esetben (árverés nélkül szűnne meg a bekapcsolódásos eljárás) további díjazás a végrehajtónak nem jár, erre kiemelten figyelni kell;
• a bekapcsolódási illeték az Itv. 42. § d) pontja alapján van számolva, tehát öbv eljárása esetén max.350.000 Ft.

Értem, és köszönöm.

„a Vht. 34.§ (3) bekezdést akkor viszont nem értem”

Állam által előlegezett költségen mást kell érteni. Ha a végrehajtást kérő tárgyi vagy személyes költségmentességet élvez, a költségeket akkor is előlegeznie kell valakinek, és ez az állam, a kifizetőhely pedig a törvényszéki gazdasági hivatal. Erről szól - kissé szűkszavúan - a fenti jogszabály.

Amikor maga az állam a végrehajtást kérő (mint bekapcsolódó jelzálogjogosult), az előlegezett költségeket nem állam által előlegezettnek kell tekinteni, hanem a végrehajtást kérő általinak, és az csak egy dolog, hogy a vh-kérő maga az állam, illetve az államot képviselő MÁK.

gerbera 317
Köszönöm.

Kovács Béla Sándor
Mert érdekel. Mert szeretek tanulni a nálam tapasztaltabbaktól. Akkor is, ha esetleg nem érint.

Mert a Vht. 34.§ (3) bekezdést akkor viszont nem értem. Az Állam bekapcsolódásakor is keletkezik a végrehajtónak költsége, aminek jogszabályban meghatározott hányadát -gondolom én- be is kéri előlegként. (Az illetékmentességről és arról, hogy nincs ügyvédi költség, tudok)

„Szeretném megkérdezni fenti állításának jogszabályi hátterét”

5. § (1) a) Teljes személyes illetékmentességben részesül a Magyar Állam.

Ügyvédi díj a MÁK-nál nem merül fel, illeték nincs, így költségmentesen kapcsolódik be, értsd: ilyenkor a bekapcsolódást engedélyező végzés csak a követelésről járulékairól rendelkezik, bekapcsolódási költségről és illetékről nem.

Ezzel szemben a bankok bekapcsolódását engedélyező végzésekben ott figyel csillió-trilliárd forint illeték (Itv. 42. § (1) g) pont), és még ennél is több ügyvédi költség.

Egyébként osztom KBS véleményét.

Mert? Ha állami szerv vagy, akkor ismered hivatalból. Ha nem, akkor meg nem érint.

Kedves Fórumozók, Szakértők üdvözletem!

gerbera 317
"a Magyar Állam például költség nélkül kapcsolódik be"

Szeretném megkérdezni fenti állításának jogszabályi hátterét.
Válaszát köszönöm

• Pista bátyám, azt mondják, beszűkült és eldurvult a szókincse.
• A ló..szt!

Nahát. Én meg már azt hittem, én írtam - szerinted - valami sületlenséget. Valóban kezdesz túlzottan szűkszavúvá válni.

Nem éppen. Azt jelenti, hogy miután már kapott egy korrekt választ, miért kérdezi meg ugyanazt mégegyszer.

Elnézést, hogy félreérthető voltam.

Ez "khmmm" kb. azt jelenti, hogy KBS fórumtárs még lát fantáziát az igényedben, és nem ingyenes tanácsadás keretében vállalja az ügyed sikerre vitelét. Asszem... :-P

„ezek a bekapcsolódással ténylegesen felmerült összegek, ezért valóban nincs helye befejezésnek, amíg ezek meg nem térültek. Összegszerűségükben ezeket nem támadhatod, úgyhogy marad a fizetés. ”

Khmmm...

Köszönöm a választ, de az első hozzászólásodra reagálnék még ha nem baj. A bekapcsolódás alapjául szolgáló ügyek befejeződtek, vagy is kifizettem őket. A végrehajtó a következő fennálló követelést kéri tőlem, zálogjogosulti bekapcsolódás jogcímén. Munkadíj, költségátalány,készkiadás. Ezeket jogosan követeli a végrehajtó? Előre is köszi.

Mivel az eljárás kezdetén max. 75 ezer forintot + készkiadást lehet költségrészként bekérni, ezért az általad emlegetett költségrészek igencsak érdekes összegek. De mivel ezek a bekapcsolódással ténylegesen felmerült összegek, ezért valóban nincs helye befejezésnek, amíg ezek meg nem térültek. Összegszerűségükben ezeket nem támadhatod, úgyhogy marad a fizetés. Ha mégis vitatod, akkor végrehajtási kifogás a te utad, és majd a bíróság megmondja, jogszerű-e ez. Egyébként az, de végrehajtója válogatja, hogy kér-e költségrészt a jelzálogostól vagy sem. Aki nem kér, azért nem kér, mert szerinte nem etikus.

„Mivel nem történt árverezés, úgy mond nem történt bekapcsolódás sem.”

Felejtsd el ezt a badarságot. Ezzel te most így jártál. Ezért nem szabad hagyni eljutni a végrehajtást becsérték-közlési szakba, ha egyébként az adós előre láthatóan meg fogja fizetni a tartozását.

Köszi a választ, de konkrétan leírnám az esetet. A magyar Állam 200 ezer, a Tak.szöv. 150ezer forintot fizetett végrehajtási előlegként, mivel bekapcsolódtak. Az alap eseteket rendeztem, de a végrehajtó addig nem zárja le az ügyet, amíg ezen összegeket nem fizetem ki neki. Mivel nem történt árverezés, úgy mond nem történt bekapcsolódás sem. Tehát 350 ezer forintot kell nekem azért fizetni, mert a tulajdoni lapra be lett jegyezve ez a két követelés, de oka fogyott lett?

Nem jó a kérdés. A végrehajtás költségeit a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Tehát te adósként nem előlegezel, hanem egész' konkrétan: viseled a költségeket. Jogszerűen beszedett költség nem jár vissza.

A végrehajtásba bekapcsolódott jelzálogjogosultak bekapcsolódással járó költségeit mindenképpen meg kell fizetned (114/A. § (12) bek.). Ugyanezen jogszabályi hely alapján, ezekben az ügyekben a bekapcsolódás alapjául szolgáló ügy(ek) befejeződésével nem követelhető egyéb, csak a jelzálogjogosult költsége (a Magyar Állam például költség nélkül kapcsolódik be), tehát a végrehajtó itt nem tarthat igényt a díjazására és készkiadására (utóbbi nem is keletkezik) - de itt a jogértelmezés nem egységes, végrehajtónként eltér.

Alap esetként volt 3 végrehajtási tartozásom. Közben a Magyar állam kincstár és a Takarékszövetkezet is bekapcsolódott a szoc.pol. és a lakás hitel miatt. Az alap esetek rendezve lettek, így árverésre nem került sor. Kérdésem a következő lenne. A végrehajtási előleg ebben az esetben visszajár, vagy ki kell fizetnem. Üdv.