„27§(2) a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette...”
Nem vitatott, elismert, 20 nap elmúlt a teljesítési határidő után.
Szerinted, mi a fenére kellene még várni?
Sziasztok, köszönöm az eddigi segítséget, most egy újabb problémával találkoztam, még 2011-ben csináltam egy horgász egyesületet egy falunak itt ahová költöztem.
Az egyesület egy állítólagos hitelezői tartozás miatt 147.000.-Ft végelszámolás alá került. Azt követően a nyilvántartó bíróság felszámolási eljárást kezdeményezett ebben az eljárásban viszont nincs benne sem a végelszámolást kérő személye sem a követelése.
Ezért a felszámolási eljárás szerintem alaptalan, indokolatlan és jogszerűtlen.
a másik;
Áttanulmányozva a vonatkozó 1991. évi XLIX. törvényt a 27.§ 2c) pontja pedig szerintem Alkotmányos alapjogot a tisztességes eljáráshoz rendelt jogot sértő.
A most hivatkozott törvény 27. § (2c) pontja értelmében a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét.
Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki,
tehát a vastagon kiemelt törvényszöveg rész abszurd és értelmezhetetlen, mert;
ha az adós nem kapja meg a fizetési felszólítást akkor hogyan vitathatja azt bármely a jogszabályhelyen felsoroltak vonatkozásban még a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően és annak tudomásul vétele előtt különösen ha nem is tud a követelés létezéséről?
@JOLY-JOKER 2019.01.02. 06:26-kor:
„[...]azt gondoltam a vonatkozó jogszabályok alapján, hogy a peren kívüli bíróság saját hatáskörben eljárva felülvizsgálja a végrehajtási lapokat és mivel nyilvánvalóan alaptalanok a követelések ezért már a fizetési meghagyásos eljárások eredményét a jogerősítéstől felülbírálja és a VH lapokat visszavonja, hogy ne kelljen pereskednem.”
Ezt tévesen gondolod, nincs ilyen jogszabály és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:23. § (4) bekezdése ki is mondja: "Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni."
Ahogy gerbera317 írta: a végrehajtási lap visszavonását, a végrehajtási zárédék törlését az azt kibocsátó hatóságnál kell kérelmezni.
„A banknak nincs sem záradékolása sem vh lapja[...]”
Ahogy korábban írtam, ha az ingatlan más végrehajtás miatt le van foglalva, akkor nem kell se végrehajtási lap, se végrehajtási záradék ahhoz, hogy a bank a követelését érvényesíthesse ("végrehajtásra adja") - ezt az 1994. évi LIII. törvény 114/A. §, 140. § (6) bek. és 140/A. § szabályozza ("engedi meg").
„A hivatalos leveleket hányszor kell a hatóságoknak kiküldeni a kézbesítési vélelem beálltához egyszer vagy kétszer?”
Egyszer, azonban azok kézbesítését a postának kétszer meg kell kísérelnie és mind a két kézbesítési kísérlet dátumát fel kell tüntetni a tértivevényen.
Ha a posta nem továbbította a levelet az utánküldés szolgáltatás szerint, akkor a postával szemben tudsz fellépni.
Az ilyen "nem kereste" levelekkel kapcsolatban (az azokat küldő bíróságon) esetleg kézbesítési vélelem megdöntését lehet indítványozni, ha még nem telt el a határidő - de úgy vélem, ekkor igazolnod kell, hogy az utánküldés szolgáltatás fennállt a kézbesítési kísérletek időpontjában (illetve a postától lehet jó lenne egy nyilatkozat is, hogy milyen címen kísérelték meg a kézbesítést).
Jogszerű, hogy utólag normál postai küldeményként nem próbálják meg kézbesíteni az iratot, ugyanis nincs olyan jogszabály ami ezt előírná. Ráadásul ezek a levelek olyan bizalmas információkat tartalmaznak, melyeket sima levélként "bárki" (pl. a címen lakó más személy, akinek a postaládához van kulcsa) megismerhetne, ezen információk titkossága pedig szintén fontos.
„Túl hosszú lenne végig írni részletesen az eljárási hibákat”
Már megint kezded? Az, hogy te úgy gondolod, eljárási hiba történt, nem jelenti azt, hogy valóban eljárási hiba történt. Majd ha az arra jogosult jogorvoslati hatóság megvizsgálja, és megállapítja, hogy eljárási hiba történt, akkor és csakis akkor jöhetsz itt ilyen szöveggel. Addig nem!
Egyébként akármit is írsz ide, abból nem lehet prejudikálni, hogy valóban történt-e eljárási hiba, mert még véletlenül sem úgy írod le a tényállást, hogy az érthető legyen, és bármire is lehessen belőle következtetni.
Egyébként vh-lapot visszavonni, vh-záradékot törölni a kibocsátó hatóság jogosult. Azt csak tőle lehet kérni, törvénysértésre hivatkozva. Hiába írsz feljelentést az ügyészségnek, hiába perújítasz, ezek nem 211. § szerinti kérelmek, és a végrehajtást elrendelő hatóságokat semmire nem kötelezik.
Köszi ez lenne a helyes eljárási folyamat ami számomra is világos, de az ügyekben olyan dolgok történtek amiről azt gondoltam a vonatkozó jogszabályok alapján, hogy a peren kívüli bíróság saját hatáskörben eljárva felülvizsgálja a végrehajtási lapokat és mivel nyilvánvalóan alaptalanok a követelések ezért már a fizetési meghagyásos eljárások eredményét a jogerősítéstől felülbírálja és a VH lapokat visszavonja, hogy ne kelljen pereskednem.
Az elrendelő jogerős végrehajtható okiratokat akartam visszavonatni.
Erre nyújtottam be utólag a jogerősítés hatályon kívül helyezésére kérelmet az akadályoztatásom miatti igazolást mellékletem, hogy el lehessen bírálni a kérelmem.
Írtam perújítási kérelmet is szintén a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemmel, de válasz nem jött.
Egyik követelést sem tudom elismerni mert vagy elévült már a végrehajtási lap kiállítása előtt, vagy idő előtti
mert a követelés még velem szemben élő szerződés hatálya alatt lett meghatározva, a Banknak már írtam hamis a földhivatali bejegyzése és a követelése többszörösen törvénysértő elszámoláson alapul.
A peren kívüli bíróság 2 sz. végzése más ügyszámra hivatkozással személyemre vonatkozó rendelkezést tartalmazó végzést küldött, aztán az 5 sz. végzésével a Bank becsatlakozását megengedte, de az ismét egy harmadik más ügyszámra hivatkozó 6 sz. végzése értelmében azt elutasította -ezzel a 3 végzéssel és a más ügyszámokkal úgy összezavart, hogy -laikusként- az egész eljárás jogszerűségét kezdtem el támadni, mert így lehetetlen védekezni azt sem tudom melyik ügyben vagyok éppen megszólítva.
Túl hosszú lenne végig írni részletesen az eljárási hibákat a summa az, hogy a peren kívüli bíróságtól vártam
a helyzet megoldását a jogsértések megállapításával és az eljárások megszüntetésével.
A VH lapok jogsértő volta miatti visszavonáshoz azok tartalma elégséges és amikor már azt hittem, hogy történik valami akkor kaptam egy végzést, hogy a Bank végrehajtási lapját nem vonja vissza a bíróság mer az nincs neki -most nem értem akkor mi alapján csatlakozott
és hogyan lehet a csatlakozási kérelmére küldött válaszomban előadott csalás és okirat hamisítást a bíróság hogy hagyhatja figyelmen kívül?
A banknak nincs sem záradékolása sem vh lapja és a követelése a szerződésünk szerint is és a DH2 Tv. szerint is jogsértő, ezt a peren kívüli bíróság is meg tudja állapítani mert vitathatatlan tény de hiába írom meg nem érkezik válasz így nem tudom hol tart az ügy.
A jogszabály szerint vissza kell vonni az a vh lapot ami nyilvánvalóan alaptalan követelésre alapul.
Az összes követelésről megállapítható, hogy alaptalanok ezért sérelmezem, hogy a bíróság is a peres utat javasolja az önkontroll helyett.
Azt írta a bíróság, hogy volt irat amit megküldött és nem kereste jelzéssel küldték vissza neki, miközben utánküldési szerződésem van a postával.
A hivatalos leveleket hányszor kell a hatóságoknak kiküldeni a kézbesítési vélelem beálltához egyszer vagy kétszer? sehol nem találom csak azt, hogy meg kell küldeni a hivatalos levelet, a posta tv. előírja a kétszeri megkísérlést de ez nem biztos, hogy a hatóságokra is vonatkozik.
Egyáltalán nem alkotmányos jog sértő és nem a tisztességes eljáráshoz fűződő jogom megsértése, ha nem kereste jelzéssel küldik vissza a levelemet és a hatóság
a jóhiszeműség követelményére alapítva a jogvesztéssel járó levelet nem kísérli meg normál postai küldeményként is megküldeni, hogy tudjam gyakorolni még a jogvesztő határidőn belül előterjesztett igazolási kérelemmel a jogaimat, mert ha a nem kereste jelzésből vélelmezhető, hogy nem megtagadom a levél átvételét hanem valamilyen akadályoztatásom miatt nem tudom átvenni a tértivevényes levelemet attól még ne zárjon ki a védekezésből, nem ez lenne a tisztességes eljárás alapja?
Nagyon nem érted te ezt. A lényeg: A végrehajtást egy jogerős végrehajtandó határozat alapján, végrehajtható okirattal rendelik el. Mindegyik közokirat. Ezzel szemben szokott állni az adós állítása, hogy a követelés alaptalan, vagy azt már teljesítette, vagy egyébként megszűnt, vagy elévült. Mindez gyakran alaptalanul, minden bizonyíték nélkül.
Erre mondja a törvény, hogy semmi gond, mutassa be a bizonyítékait, és akkor a végrehajtó megkérdezi a végrehajtást kérőt, mit szól hozzá. Ha az is elismeri az adós állítását, akkor már csak a végrehajtási költségeket kell valakinek megfizetni, egyébként a végrehajtás befejeződik. Azért nem elég az adós bizonyítéka a megszüntetéshez, mert a végrehajtást kérőnek is meg kell adni a lehetőséget az ellenbizonyításra. Ezt a kontradiktórius eljárást hívják pernek, míg a végrehajtás egy nemperes eljárás, ahol nincs ilyennek helye.
Ha tehát a végrehajtást kérő a bemutatott bizonyíték ellenére azt állítja, hogy a követelése továbbra is fennál, illetve érvényesíthető, az adósnak pert kell indítania ellene, és abban a perben vizsgálja meg a bíróság a bizonyítékokat és ellenbizonyítékokat, és azok alapján dönt. Adott esetben meg is szüntetheti a végrehajtást.
köszi valami mögöttes lehetőségre gondoltam
Olvasd el a 41-et. Érthető magyarsággal van, nem igényel szakértői magyarázatot. Az is kiderül belőle, hogy a vh-kérő csak a perben köteles ellenbizonyítani. Olvass és tanulj!
és a Vht. 41.§ -ben lehet kérni a végrehajtást kérőtől bizonyítást ?
gerbera
ha már ide hoztad a Vht 41.§ -et azt szeretném kérdezni, hogy ebben az eljárásban lehet a végrehajtást kérőnek az elévülést bizonyító iratokat a végrehajtón keresztül megküldeni?
Egyáltalán ez az eljárás csak abból áll, hogy megkérdezik a végrehajtást kérőt, hogy fenn tartja -e a követelését vagy van más opció is ebben az eljárásában?
Szegények ez a munkájuk
KBS
régi Btk szerint az esetleges elutasításra ezekkel a jogszabályokkal készültem.
13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy
e következményekbe belenyugszik.
15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minisítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövető az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
elévülés
34. § Az elévülés határidejének kezdő napja
állapot megszűnik.
ITT A BANK HAMIS BEJEGYZÉSEN ALAPULÓ KÖVETELÉSE AMI ADDIG KÍSÉRLETI SZAKBAN MARAD AMEDDIG A peren kívüli BÍRÓSÁG MEG NEM ÍTÉLI A HAMISÍTOTT OKIRATRA ALAPULÓ HAMIS BEJEGYZÉSBŐL EREDŐ HAMIS KÖVETELÉST. IDE ÉRTVE AZ EOS -t is MERT KÖZÖLTEM VELÜK, HOGY A FÖLDHIVATALI BEJEGYZÉS HAMISÍTOTT OKIRATON ÉS ADATON ALAPUL HA NEM NÉZNEK UTÁNA AKKOR GONDATLANOK, HA A HATÓSÁG MÉGIS MEGÁLLAPÍTJA AZ OKIRAT HAMISÍTÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT.
HAMIS TANÚZÁS;
238. § (1) c) polgári ügyben hamis okiratot vagy
hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
OKIRAT HAMISÍTÁS
276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjed szabadságvesztéssel, büntetendő.
AZ EOS ÜGYVEZETŐJE VONATKOZÁSBAN
303/A.§ (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjed szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott cselekményt
biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy
alkalmazottjaként, követik el.
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt
okoz, csalást követ el.
Azt hiszem halmazati bűncselekmények lesz a minősítés.
Bocs, ezt nem ide szántam.
Akkor hát elő a bizonyítékokkal, és Vht. 41.
„bűncselekmény útján keletkezett pénzkövetelés eljárásból történő kizártságára gondoltam.”
Majd ha a feljelentést és nyomozást követően büntetőperre kerül a sor, amelyben az ítélet jogerősen hatályon kívül helyezi a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okiratot, na, majd akkor és csakis akkor szüntetheti meg vagy korlátozhatja a bíróság a végrehajtást a Vht. 56. § (1) szerint. Ha esetleg vennéd a fáradságot, és végre elolvasnád a Vht. 56-ot. Baszki, ne kelljen negyedszer is leírnom!
Ami a valótlan állítását illeti: nálam a tévedés is az! És a hazugságot a tévedéstől csak a rosszhiszeműség különbözteti meg, de ettől még mind a kettő valótlan, és ugyanúgy káros lehet. Meg bosszantó is, például egy szakmai fórumon.
„összeveszett a bank meg az overdraft és szakértőt rendeltek ki”
A végrehajtásban a hatóságot nem érdekli, ki kivel van összeveszve. És nem valószínű, hogy az összeveszett felek "szakértőt rendeltek ki". Mert ilyen nincs. Valamelyikük megtámadta a végrehajtó becsértékét, és a bíróság szakértő bevonásával új becsértéket állapított meg. Ez ellen fellebbeztél? Mert ha nem, cseszheted. Ha meg mégis a felek fogadtak fel valami szakértőt, annak a szakvéleménye (ahogy a biztosítóé is) mit sem számít a végrehajtásban.
Ha új becsértéket akarsz, azt a Vht. 140. § (8) szerint érheted el, ha eltelt az előző óta 3 év. Akkor a végrehajtó új adó- és értékbizonyítványt kér, megállapít egy becsértéket (hasonlót, mint legutóbb), azt te megtámadod, a szakértői díjat megfizeted, a bíróság pedig (igazi) szakértő bevonásával megállapítja neked a 240 milliót (vagy a valós piaci értéket). Nehéz elhinni, hogy nincs más út?
„nem a kúria hanem valamilyen szakmai tanácskozás”
Akkor meg pláne nem bír precedensértékkel. Egyébként pedig sem ez, sem az nem számít, hanem csakis az, hogy az adott helyi bíróságnak mi a gyakorlata. Erről ne velem vitatkozz...
Ha az ügyészség megállapítja a bűncselekményt az már elég a végrehajtásból kizáráshoz.”
Nem elég. Ez kevés a Vht. 56. § (1) a) alkalmazásához.
bűncselekmény útján keletkezett pénzkövetelés eljárásból történő kizártságára gondoltam.
„a végrehajtó az apeh értékbizonylata alapján nagyon alul értékelte a házamat”
Ne állíts valótlant! Az adó- és értékbizonyítványt a jegyző (önkormányzat adóhivatala) adja ki.
„nekem van bizonyítékom, hogy a biztosító éppen a hétszeresére értékelte”
ezt akartam mondani csak nem jutott az eszembe arra emlékeztem csak hogy adó hatóság :-)
Nem mész vele semmire. A becsértéket csak becsérték-kifogással lehet megtámadni, és a bíróság szakértő bevonásával állapítja meg az új becsértéket. És itt meg kell fizetni a szakértői díjat. Nem muszáj nekem hinni, de úgyis megtudod majd az elutasítás indoklásából.
hiszek neked, tudod már írtam, hogy összeveszett a bank meg az overdraft és szakértőt rendeltek ki aki az istennek nem akarta az egész ingatlan felbecsülni csak az ingatlanon lévő házat annak is csak a hasznos négyzetméterét, így a 928 nm2 -en beépített ingatlanból csak 412 nm2 akart figyelembe venni ezért, és mert utána néztem és egy nyilvános fórumon olyan előadást tartott, hogy az ingatlan szakmának és a bankoknak szorosabban kellene együttműködni, még jobban utána néztem és kiderült, hogy csak másodállásban szakért és 60 napos OKJ -s ingatlan becslői vizsgája van, kértem a kizárását a szakvéleményének a figyelmen kívül hagyását válasz eddig nem jött.
„2016 ban a kúria kimondta, hogy a VH megszüntetési pernek nem alapja a Vht. 41.§ szerinti eljárás”
A Pp. továbbra is előírja, hogy a végrehajtás megszüntetését először nemperes úton kell megkísérelni. A Kúria ítélete arra az egyedi esetre jó lehetett, de nem teremtett precedenst.
Direkt erre nem esetre mondta ki lehet nem a kúria hanem valamilyen szakmai tanácskozás ahol a bírósági titkárok osztották meg tapasztalataikat, mert az eljárásban is lehet nyilatkoztatni a VH kérőt mert a vh megszüntetését kérő max a perköltségre tarthat igényt.
Szerintem akkor sem köteles az ügyészség válaszolni a leveledre. Ha a végrehajtónak írnád meg ugyanezt, vagy a bíróságnak, azok sem válaszolnának. Mindegyik azt mondaná, hogy hagy békén őket, és fogadj ügyvédet, vagy direktben tegyél feljelentést. Vagy mindkettő.
Gerbera szia :-)
Ma írtam meg a levelet, azért kérdeztem és nem mindjárt feljelentettem, mert már egyszer fél bizonyítékokkal végig zongoráztam ezt ,akkor még nem volt a kezemben a kölcsönszerződés és a jelzálog szerződés csak a közjegyzői irat és a tulajdoni lap és akkor elhajtottak, a vége az lett hogy indítsak pórmagánvádas eljárást, ezért óvatosan előbb felteszem a kérdést, hogy alkalmas-e a tényvázlat és ha igen az aljára azért odaírtam, hogy tekintse feljelentésnek, a bizonyítékokat meg csatoltam, csak az a baj, hogy az én irataim is már fénymásoltak ebből nem, csak az eredetiből lehetne jobban valamit látni, egyenlőre alapos a gyanú és
adott a tényállás hátha így ne hajtanak el.
A hitelkeret összegének bejegyeztetése kölcsönnek beállítva mindenképpen csalás -csak el kell oda jutnom, egy kis hatósági rásegítéssel.
azért köszi
„Ha az ügyészség megállapítja a bűncselekményt az már elég a végrehajtásból kizáráshoz.”
Nem elég. Ez kevés a Vht. 56. § (1) a) alkalmazásához.
„a végrehajtó az apeh értékbizonylata alapján nagyon alul értékelte a házamat”
Ne állíts valótlant! Az adó- és értékbizonyítványt a jegyző (önkormányzat adóhivatala) adja ki.
„nekem van bizonyítékom, hogy a biztosító éppen a hétszeresére értékelte”
Nem mész vele semmire. A becsértéket csak becsérték-kifogással lehet megtámadni, és a bíróság szakértő bevonásával állapítja meg az új becsértéket. És itt meg kell fizetni a szakértői díjat. Nem muszáj nekem hinni, de úgyis megtudod majd az elutasítás indoklásából.
„2016 ban a kúria kimondta, hogy a VH megszüntetési pernek nem alapja a Vht. 41.§ szerinti eljárás”
A Pp. továbbra is előírja, hogy a végrehajtás megszüntetését először nemperes úton kell megkísérelni. A Kúria ítélete arra az egyedi esetre jó lehetett, de nem teremtett precedenst.
Sziasztok ;-D köszi mindenkinek és BUÉK!
sajnos most kell vele foglalkozzak én is és az ügyészség is nem baj ha elévült de a végrehajtásba a bank becsatlakozott és a 230.000.-CHF kölcsön és járulékait követeli ezt a követelését eladta az EOS nak a 11. Vh. ügyben és mint alább írtam a szerintem a végrehajtó megtévesztésével 49 milliós végrehajtási jogot jegyeztetett be a zálogjoga mellé és a 4.Vh ügyben ezt követeli.
Ha az ügyészség megállapítja a bűncselekményt az már elég a végrehajtásból kizáráshoz.
Ezért kell a hamis jelzálogjog bejegyzésről kideríteni, hogy a bejegyzési kérelem a jelzálogszerződés hamisított és tanúzási szabályokat sérti, mert akkor erre nem lehet jogot alapítani mivel jog és törvénysértő és akkor az erre alapított jelzálogjog bejegyzési kérelem alapján a bejegyzést törölni kell mind a kettőt amit eladott meg amit ugyanarra a jogra alapítva követel és akkor marad neki a per- remélem.
Azért ezt a topicot használom mert már érdektelen volt egy pár éve.
köszi,
VH megszüntetése és korlátozás már be van adva csak van
12 ügyem ami kézbesítési vélelemmel emelkedett jogerőre most meg küzdök, hogy újra induljanak, a bíróság meg hiányt pótoltat velem, meg az idióta Vht. 41.§ -eljárás eredményét kérik amikor már 2016 ban a kúria kimondta, hogy a VH megszüntetési pernek nem alapja a Vht. 41.§ szerinti eljárás ez miatt nem lehet elutasítani a keresetet, válaszok nem jöttek fogalmam sincs hogy hol tartanak az ügyek.
Egy kérdés ha tudná valaki, a végrehajtó az apeh értékbizonylata alapján nagyon alul értékelte a házamat, nekem van bizonyítékom, hogy a biztosító éppen a hétszeresére értékelte, hogyan kell kérjem az ingatlan árának eljárásbeli rögzítését, hogy ez legyen az esetleges árverezési alap? köszi előre is
Szerintem ezt nem köteles az ügyészség vizsgálni. Ez egy egyszerű tényvázlat azzal a kérdéssel, hogy ez alkalmas-e feljelentés megtételére. Ügyvédtől szokás ilyet kérdezni, megfizetve a tanácsadást. A nyomozhatóság nem tanácsadó szerv, és nem köteles erre válaszolni. Azt is megkockáztatom, hogy kifejezetten tilos ügyvédi tevékenységet folytatnia.
Ha a panaszos csak kérdezni akar, fogadjon ügyvédet. Ha viszont feljelentést akar tenni, akkor tegyen feljelentést. De akkor ne felejtse el becsatolni azokat a dokumentumokat, amik a nyomozáshoz szükségesek. És lehetőleg nem felhívásra, hiánypótlásként, hanem önként, és mindjárt az első beadványa legyen alkalmas ügyintézésre. Az sem baj, ha ehhez ügyvédet fogad.
Én elolvastam. A gond az, hogy az esetleges bűncselekmény megállapítása esetén is erősen vizsgálható a bűncselekmények elévülése.
A végrehajtás megszüntetése/korlátozása iránti pert kell kezdeményezni. Grave7 és gerbera317 és KBS pedig mindent leírt a végrehajtási eljárással kapcsolatban.
JOLY-JOKER
Te komolyan gondolod, hogy egész oldalakat betöltő írásaidat bárki el is fogja olvasni? :-O
Rosszul mondod.
Helyesen: egy ügyésznek még ezzel a laikus hülyeséggel is foglalkozni... (A nagy különbség az, hogy neked nem lenne muszáj, neki viszont igen.)
És a végrehajtásban laikusként még ezzel is kell foglalkozni;
Tisztelt Ügyészség!
Azzal a tisztelet teljes kérdéssel fordulok a tisztelt kerületi ügyészséghez, hogy teljes körű tájékoztatást kérjek az alább vázolt tények és tényállás alkalmas -e
Előzmények;
2008 május 28.-án jelzáloggal biztosított szabad felhasználású kölcsönszerződést kötöttem az U Bankkal.(továbbiakban Bank) A kölcsönszerződést és a hozzá tartozó jelzálogszerződést a Bank Budapest, XIII. kerület Váci út 20. szám alatti fiókjában azonos időben írtuk alá.
A kölcsönszerződés minden lapját alul Én és további 4 banki alkalmazott kézjegyünkkel (szignó) láttuk el, ez 5 szignó minden oldalon, az utolsó oldalt pedig teljes egészében saját kezűleg a jelenlévő tanukkal együtt aláírtuk. Ezzel azonos időben a jelzálogszerződést is minden oldalt 5 szignóval az utolsó oldalt a jelenlévő tanúkkal együtt teljes aláírással láttuk el.
A banki hitel ügyintéző ezt követően elvitte az aláírt szerződéseket azokat lefénymásolta és egy-egy másolati példányt részemre átadott.
2008 június 03-án 6 nappal később Dr. R.K. közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatot tettem melyet az első oldal aljától visszafelé számolva az 5. sorában lévő szöveg alapján, miszerint – a rendelkezésemre bocsájtott tervezet alapján -közjegyzői okiratba foglaltunk.
A közjegyzői okirat magába foglalja, hogy a kölcsön folyósítására a Bank 230.00.-CHF. Hitelkeretet állít be, a kölcsön forint összegének valuta eladási árfolyamán (kirovó pénznemben) kiszámolva a kölcsön összege 203.818,19.-CHF. - és ezen összegnek megfelelő forintra átváltott összeget 30.000.000.-MFt. -ot ír jóvá folyósításkor a számlámon, valamint, hogy a kölcsön valutában lévő összegét a hitelkeret összegének a terhére folyósítja.
A 6 nappal korábban aláírt és 2008 május 29.-én hatályossá váló kölcsönszerződés 5. oldala 2.2 pontjában azt rögzítettük, hogy a Bank a hitelkeret és a folyósított tényleges kölcsön összege közötti különbözetet a folyósítást követően törli.
Az alapos gyanúm okai;
A Bank súlyos szerződésszegése miatt polgári bíróságon peres eljárást kezdeményeztem.
A Bíróság, iratok pótlására szólított fel, mivel azokkal nem rendelkeztem, azokat megkértem a Banktól, melyeket a Bank 2018 11 30.-i kézbesítéssel megküldött.
A polgári peres iratok előkészítése során észleltem, hogy a jelzálogszerződés tanúzása nem felel meg a tanúzási szabályoknak.
Még jobban megvizsgálva az iratokat észleltem, hogy a jelzálogszerződés utolsó lapja utólag meg lett megváltoztatva az azonos időben aláírt két szerződésnél jelenlévő szerződési tanúk a kapott iratokban az aláírásomat követően megváltoztatásra vagy módosításra kerültek, az általam aláírt és elfogadott kölcsönszerződést és jelzálogszerződést tartalmában és szövegében utólag megváltoztatták, és a jelzálogszerződési tanúkat is utólagosan pótolták.
A jelzálogszerződés második és utolsó általam aláírt oldala, a kölcsönszerződés második és harmadik oldala az aláírásomat követően más adat tartalommal kitöltve ki lettek cserélve!
A zálogszerződés minden lapja alján 6 szignó található kivétel a 2 oldalon ahol a kölcsön kondíciói közöttük a hitelkeret összege és a forintban meghatározott összege van feltüntetve a tényleges kölcsön valutában meghatározott összege nincs és egyébként a kölcsönszerződésnek megfelelően 5 szignónak kellene lennie !
Azonosságot mutat a kölcsönszerződés 2. oldalával ahol szintén a lap alján csak itt egyel több szignó van (tehát 6) mint a szerződés többi oldalán, éppen azon a gyanúm szerint utólagosan megváltoztatott vagy kicserélt oldalon, ahol a kölcsön összege helyett a zálogjog alapításra vonatkozó bejegyzésben „230.00.-CHF és járulékai” megtévesztő szöveg és adat található.
A kölcsönszerződés ezen oldalán többletként feltűnő „SZB” szignó a jelzálogszerződést tanúként utólag aláíró Sz.B. kézjegye.
Sz.B. nem volt jelen a szerződések aláírásakor, és nem szignózta végig az iratokat az ő szignója és tanúzása mivel a tanúzást követően utólag került az iratra ezért hamis tanúzást követett el. A két szerződés egy időben került aláírásra ezért kizárt, hogy a kölcsönszerződés 2. tanúja S.P. a kölcsönszerződést végig alá szignózta az utolsó oldalt letanúzta a jelzálogszerződést végig alá szignózta de tanúként már nem írta alá – ez azért kizárt mert a kölcsönszerződés és a zálogszerződés minden lapjának alján ott a szignója és éppen a legfontosabb momentumot hagyná ki a zálogszerződés tanúzását?
A tanúknak ugyan az a címe, ez sem felel meg a tanúzási szabályoknak.
Szemmel jól látható és írás szakértő sem kell hozzá, hogy az azonos időben aláírt két szerződés másik tanúja T. Zs. aláírása a két iraton különbözik, ilyen gyorsan nem változik az autóreflex általi beidegződés alapján működő kézírása senkinek.
A jelzálogszerződési aláírásban lévő Zsuzsanna „n” betűk teljesen más kézírással íródtak mint a kölcsönszerződésben. Az aláírásban csak egy „n” szerepel az utónévben és homorú görbületű gyors kézírású ember írta, ezzel szemben a kölcsönszerződésben a hagyományos domború és szinte az iskolában tanultak szerint helyes hagyományos vonalvezetésű és lassú kézírású ember írta feltehetőleg ez az eredeti aláírása a személynek.
A zálogszerződési aláírásban az idegen kezűségre utalóan más apró különbségek is felfedezhetőek, de nem szeretnék elé menni az esetleges szakértői és a lumineszcenciás vizsgálatnak.
A jelzálogszerződés utolsó oldalát ugyan azok szignózták le mint akik Zálogjogosultként aláírtak, hiányzik az előző oldalakat még szignózó Stavinczki Péter, és a tanúzási helyen az előre nyomtatott neve áthúzásra került ami szintén kizárt mert végig jelen volt a szerződések megkötésnél, és helyette Szücs Brigitta írt alá aki viszont nem volt jelen a szerződések megkötésénél és aláírásnál.
Mivel a tanúzási szabályok szerint, a tanúnak azt kell tanúsítania, hogy a nem általam írt irat előtte lett a saját kezemmel aláírva, vagy az aláírásomat előtte a magaménak ismertem el - és mert a zálogszerződés 2. oldalán nincs ott a szignója ezzel szemben a kölcsönszerződés hasonló tartalmú 2. oldalán igen de kizárólag csak ott – ezért kizárt dolog, hogy a végig szignózó S.P.éppen az irat tanúzását hagyta ki, és kizárt dolog az is, hogy a Sz.B.a aláírása a szerződések aláírásakor azzal egy időben került tanúként a lapra – ezért alapos okom van azt feltételezni, hogy utólagosan lett az aláírása Szücs Brigittának az iratra ráírva vagy rá szerkesztve ezért - hamis tanúzás történt.
Mivel a szignója a zálogszerződésben éppen arról az oldalról hiányzik ahol a kölcsön kondíciói szerepelnek, viszont a kölcsönszerződésben pedig éppen ezen a kondíciós oldalon van, alapos okom van azt feltételezni, hogy az iratok lapjai és adat tartalmai utólagosan meg lettek változtatva ezért
Erősíti a gyanút még, hogy mint fentebb írtam a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés
2008 május 28.-án lett aláírva és a következő naptól május 29.-től lett hatályos.
A kölcsönszerződésbe foglalt 5. oldal 2.2 pontja szerint a Bank a hitelkeret és a kölcsön tényleges összege közötti különbözetet a folyósításkor törli.
Ezzel szemben áll az a tény, hogy a Bank már az aláírásomat követően megváltoztatott tartalmú és utólagosan tanúzott zálogszerződés adatai alapján kérte a Dunakeszi Földhivatalnál a zálogjoga bejegyzését de nem a tényleges kölcsön összegére a 203.818,19.-CHF.- ra hanem az irat aláírásomat követő tartalmának megváltoztatásával a hitelkeret összegére 230.000.-CHF.-ra amit a szerződésünk alapján a Banknak a folyósítást követően törölnie kellett volna, és mely összeg 4,9 millió forinttal magasabb mint a ténylegesen folyósított 203.818,19.- CHF. összegű kölcsön.
Elkövetői magatartást támasztja alá az is, hogy a megváltoztatott adat tartalmú zálogszerződésben már nem szerepel a tényleges kölcsön összege, csak a hitelkeret összege és a jóváhagyott kölcsön Forintban meghatározott összege, ezzel szemben a kölcsönszerződésben éppen az adat tartalmában az aláírásomat követően megváltoztatott 2. oldalon ahol a Sz.B. utólag az egész iratban egyetlen helyen éppen ezen az oldalon szignózott, úgy van a szövegkörnyezet beállítva, hogy abból kívülálló számára az legyen a megállapítható, hogy a hitelkeret összege volt a tényleges kölcsön.
A kölcsönszerződésben már nincs benne sem a valutában lévő tényleges kölcsön összege a 203.818,19.-CHF. sem az átváltott 30.000.000.-Mft. összege kizárólag a hitelkeret összege megtévesztő módon feltüntetve.
A kölcsönszerződés 2. oldala vonatkozó pontja ezt a szövegkörnyezetet tartalmazza;
A Bank javára alapítandó önálló zálogjoggal biztosított követelés mértéke (összege és járulékai)
„230.400.-CHF. és járulékai” erejéig.
Emlékeztetni szeretnék, hogy a szerződés 5. oldala 2.2 pontja értelmében a hitelkeret összegét a Banknak a folyósítást követően a tényleges kölcsön összegére módosítania kellett volna, tehát nem írhattuk még a folyósítást megelőzőleg a szerződésbe, hogy a jelzálog jog alapja a hitelkeret összege és kamatai mert a hitelkeret összege feltételes opcióként csak a kölcsön folyósításának a kelléke és nem a tárgya, ezen kívül pedig átszámítva 4,9 millió forinttal több mint az igényelt és forintra átszámított kölcsön.
A kölcsönszerződés 3. oldala is meg lett változtatva, mert az alulról harmadik bekezdésben az áll, hogy én a zálogjog széljegyeztetéséről kiállított tulajdoni lapot a Banknak személyesen adtam át miközben ez kizárt, hiszen a szerződést május 28.-án írtuk alá a bejegyzés pedig június 02.-i határozat alapján ezt követően történt, és a földhivatali ügyintézést a Bank maga vállalta el, nekem csak a tulajdon jogom bizonyítására kellett kérnem egy hiteles tulajdoni lapot és az bemutatni a Banknak még a kölcsönszerződés aláírást megelőzően, és mivel a kölcsönszerződést és a zálogszerződést egy időben írtuk alá, így széljegyről szó nem lehet mert nincs jogalap sem szerződés ami alapján kérhettem volna a széljegyeztetést.
Alapos okom van azt feltételezni, hogy az okirat hamisítás az utólagos tanúzás és az irat oldalainak cseréje és adatainak megváltoztatása azért történt, hogy az ingatlanom tulajdoni lapjára a tudtom és beleegyezésem nélkül a tényleges kölcsön összegétől eltérő attól jelentősen magasabb összeg kerüljön zálogjogi bejegyzésre.
Ennek további bizonyítéka pedig az, hogy a tulajdoni lapom teherlapjára III./9 alatt a 40146/2008.06.02 számú földhivatali bejegyző határozat alapján „230.00.-CHF. Kölcsön és járulékai” adat és szöveg került bejegyzésre ami egybe vág a Banki utólag módosított iratokkal csak éppen én nem ezeket az iratokat ill. nem ezzel a tartalommal és mint fentebb írtam életszerűtlen időrendileg nem helytálló egymást gátló okok alapján kizárt, hogy ezeket az iratokat ezzel a tartalommal én írtam alá.
Ezzel pedig szerintem, a büntető jogszabályok által szankcionált, hamis tanúzás, hamisított okirat készítése, hamisított okirattal elkövetett csalás kísérlete, és a Földhivatal Hatóságának a megtévesztése történt.
Véleményem szerint a fénymásolatban rendelkezésemre álló szerződések 2. oldalán lévő szignóim is más iratról lettek a kicserélt lapokra másolva.
Külön kiemelendő, hogy a dátumok sorrendje meghatározó jelentőséggel bírnak.
Mellékletként csatolom a Bank által a DH2 Tv. szerint küldött elszámolásnak első oldalát, és kékkel jelölöm azt a dátumot amikor 2008 május 29.-napján a szerződésünk hatálybalépése napján a folyósítás megtörtént.
A gyanút erősíti, hogy az aláírt szerződéseket követően 6 nappal a közjegyző milyen adat tartalmú tervezet alapján készítette el a közjegyzői iratot amikor már hatályos és aláírt szerződéseket kellett volna az előkészítésre a Banktól kapnia és rendelkeznie.
A közjegyzői okirat kiállítására és a földhivatali bejegyeztetésre ezen dátumot követően került sor,
a közjegyző nem az aláírt szerződések, hanem a Bank által részére küldött tervezet alapján készítette el az okiratot, a hitelkeret összegét pedig már a közjegyzői okirat kiállítása előtt a Bank, a szerződésünk értelmében a folyósítást követően már május 29.-én törölte, ezért sem a kölcsönszerződésben sem a jelzálogszerződésben lévő hitelkeret körüli anomália nem lehet a földhivatali bejegyeztetés alapja mert nem létező összeg és az eljárások megindulása előtt már korábban megszűnt törölt adat a szerződések aláírását követően sehol egyetlen jogot keletkeztető iratban sem szerepelhetnének, kizárólag úgy ha oldalaiban és adat tartalmában megváltoztatva a földhivatali bejegyzésre a Banknak már hamis tartalmú iratok alapján tett bejegyzési kérelme alapján került sor, és ennek igazolására lettek adataiban és lapjaiban módisítva a szerződések, mintha a kölcsönügylet eleve így és ezekkel a feltételekkel jött volna létre.
Kérem tisztelettel, az előadott tények alapján az ügy jogi súlyát meghatározni, és amennyiben alkalmas a tényállásban előadottak közül bármelyik cselekmény a büntető eljárás megindítására, úgy;
kérem ezen beadványomat egyben feljelentésnek tekinteni az eljárás megindításról pedig tájékoztatni,
amennyiben nem úgy kérem tisztelettel annak indokát közölni - szíveskedjenek.
Grave köszönöm a választ, és hogy karácsonykor is a segítségemre igyekszel lenni, tényleg köszönöm szépen és én vagyok a tiszteletlen, hogy nem tételesen hanem az írások összesített értelmezése alapján írtam a válaszomat, mentségemre legyen közben éppen a fellebbezésemet írom a Fővárosi Törvényszéknek.
Elolvastam mindkét hozzászólást és egyben próbáltam emlékezetből válaszolni amiket most részletesen is meg tudok válaszolni mert kinyomtattam így innen tudok puskázni.
Erre kezdtem el a válaszolni;
„Hosszú ideig nem tartózkodtam az állandó lakcímemen, a levelek "nem kereste" címkével lettek visszaküldve
a megindult végrehajtási ügyben hozott végzések is utolérték.”
A foganatosító bíróság végzéseire értettem, hogy érthető legyen mi miatt nem ért utol sem az FMH sem VH ügyek sem a peren kívüli Bírósági ügyek megindulása, és az ügyekről már a foganatosító bíróságtól értesültem. - ezek a végzések.
„Az ügyekben igazolási kérelmet nyújtottam be mert akadályoztatva voltam a leveleim átvételében.”
Helytelen kérelmek voltak. Ilyenkor az egyetlen lehetséges út az ellentmondás újbóli megnyílására az Fmhtv. 32. § szerinti út. Hiába adtad elő egyidejűleg, hogy minden tekintetben vitatod a követeléseket, ha az előadásod nem az Fmhtv. 32. § szerint történt.
A Fmhtv 32.§ szerint 15 napom lett volna de maximum jogvesztő 3 hónap, de mint írtam ezekről elkéstem mert csak a bírósági végzések értek utol mindenről csak ezt követően szereztem tudomást, én a foganatosító bírósággal levelezek nem a végrehajtóval, és a bíróságnak adtam elő az itt megfogalmazottak szerintien az igazolási kérelmem és a kifogásaimat, és valószínűsítettem, sőt bizonyítottam, hogy az FMH eljárásokra a nyilvánvalóan alaptalan követelések miatt nem kerülhetett volna sor és kértem, hogy szüntessék meg a végrehajtási eljárásokat.
Kinél kérjem ha nem nála?
„Ez az O szerinti követelés ugyanazzal a végrehajtási lappal mindkét eljárásban felhasználásra került.”
Tessék? Esetleg magyarul is lehetne? És mi az, hogy "O" végrehajtás?
Az „E' és a „O” a végrehajtást kérőket takarja EOS ÉS OVERDRAFT a 11.Vh EOS és 4. Vh. pedig Overdraft és a szám nem a végrehajtási ügyszámok hanem a bírósági ügyszámok eleje.
Erre írtam, hogy az EOS -nak három végrehajtási lapja és 3 külön követelése van a 11.Vh ügyben, -amik már az Fmh-eljrástt megelőzőleg elévültek, az Overdraft pedig a 4. Vh. ügyben szerepel egy végrehajtási lap alapján de a nevének feltüntetése mint végrehajtást kérő a 11. Vh. ügyben is szerepel, ebből gondoltam azt, hogy két eljárásban követeli ugyan azt
Grave kérdezi;
Az "előző" és a "másik" nem egyértelmű, hogy mire utal. Jobb lenne mondjuk ügyszám szerint jelölni a végrehajtási eljárásokat, hogy elkülönüljenek egymástól.
Szerintem félreértettem az ügyszámokra vonatkozó kérésed és a bírósági ügyszámokat adtam meg.
Ha ugyanannak a követelésnek a behajtása iránt két végrehajtási lapot állítottak ki, akkor a másodikat a törvény megsértésével állították ki, és azt vissza kell vonni (201. §). Ha ez úgy végrehajtás, hogy egyszer záradékkal, egyszer pedig bekapcsolódott zálogjogosultként, akkor úgy mehet a két végrehajtás. De ha ez történt, miért nem ezt állítod, miért mást???
Ez itt még egy kicsi magyarázatra szorul;
Erre írtam, hogy nincs végrehajtási lapja a Banknak, a bíróság nem írta, hogy milyen irat alapján kéri a Bank a becsatlakozást, csak küldött egy Felhívást, hogy a zálogjogosult kérelme alapján felfüggeszti az eljárást és véleményezzem azt. Itt adtam elő, hogy sem az összegszerűséggel sem a jogalappal nem értek egyet, ekkor még nem tudtam, hogy a földhivatalnál szerintem „jogsértően hamis bejegyzés került 2008-ban a tulajdoni lapomra bejegyzésre -csak a becsatlakozási eljárásban feltüntetett „230.00.-CHF. Kölcsön és járulékai” háborítottak fel mert ez az összeg a hitelkeret összege nem a tényleges kölcsöné ami 203.818.-CHF volt. A szerződésünk erre vonatkozó pontja értelmében a Banknak a folyósítást követően a két összeg közötti különbözetet a folyósítást követően törölnie kellett volna és a földhivatali bejegyzésben a ténylegesen folyósított összeget kellett volna feltüntetnie.
A másik problémám az volt, hogy a DH2 tv szerint az elszámoláskor a banknak kötelessége lett volna az újra számoláskor az MNB középárfolyamára leszállítani a folyósított 203.818.-CHF összeget - 202.181.-CHF. re és ebből levezetni a követelését ekkor tudnék én is a beszámítani kért összeggel előállni.
Ezt utasította el a 11. Vh bíróság – amit megfellebbeztem és itt kértem jogi szaktudás hiányában az összes követelés vonatkozásban a perújítást, és adtam elő a kézbesítési vélelem megdöntésre az igazolási kérelmem.
Semmire nem jött válasz. Azt írja gerbera, hogy rossz helyen terjesztem elő a kérelmeimet, de miért ne ma bíróság írja ezt meg?
„Kérte a végrehajtót, hogy rendkívüliséggel jegyeztessen be a tulajdoni lapomra 49 MILLIÓ FORINTOS VÉGREHAJTÁSI JOGOT”
Biztos, hogy nem kérte, illetve biztos, hogy nem így kérte. A végrehajtást végrehajtható okirattal rendelik el, és a végrehajtó az alapján jegyeztet be végrehajtási jogot, nem hasraütés-szerű kérelemre.
Mint írtam vitattam, a hitelkeret összegének követelését, már annak bejegyeztetésétől kezdve, és hogy a 4.Vh ügyben a Bank és az Overdraft összevesztek az ingatlan értékén és szakértőt rendeltek ki aki a véleményéhez csatolta az ingatlanom tulajdoni lapját. Ebben vettem észre, hogy a Bank javára van egy 230.00.-CHF. Kölcsön és járulékai és egy 49 millió végrehajtási jog melyet soron kívül a végrehajtó bejegyezni kért a Bank javára. Így volt egy időben két nagy összegű és különböző okokból jogalap nélküli bejegyzés a tulajdoni lapomon.
Ebből a korábbit 2008-ast a bank az EOS ra kedvezményezte ami a tulajdoni lapomon is átvezetésre került és a 11. Vh. ügyben a bíróság tájékoztatott is róla..
A 49 milliós bejegyzés alapján pedig a 4.Vh ügyben lettem a Bank javára a végrehajtási jog szerinti összeg követelésről tájékoztatva.
Nekem ez úgy jön le, hogy két különböző eljárásban van ugyanarra a jogalapra alapított követelés érvényesítve ellenem.
6)a) Ezzel azt állítod, hogy a végrehajtó nem járhat el teljes jogkörben egy elrendelt végrehajtásban. A végrehajtó azokkal az eljárási cselekményekkel kapcsolatosan, amelyek az ő hatáskörében tartoznak, saját maga dönt, és azt úgy kell tekinteni, mintha a döntést a bíróság hozta volna.
Erre írtam, hogy kaptam egy 6 sz végzést a 11. Vh. bíróságtól amiben az írja, hogy a becsatlakozást elutasította, ha pedig el lett utasítva a végrehajtó nem hivatkozhat a 9. sz végzésre, azt írva, hogy a bíróság a 9. sz végzés alapján engedélyezte a zálogjogosult bekapcsolódását, és arra sem hogy Ő erre alapítva kérte a 49 milliós végrehajtás jog bejegyzését.
Nem értem ezért írtam le, hátha valaki érti és tud tanácsot adni mert a bíróság semmiről nem ad tájékoztatást vagy ha igen akkor az nem kielégítő.
Most a Fővárosi törvényszékhez írok egy fellebbezést a 32.sz végzésre de itt is csak azokat tudom ismételni amiket már itt is előadtam, és az előadottakból pedig azt szerettem volna megtudni, hogy mi az ördög folyik itt, mert egyik követeléssel sem értek egyet más más okból a bíróság azt írja indítsak pert, én pedig a nemperes eljárásban szeretném elintézni az ügyeket, mert szerintem az elévülések a végrehajtási lapból megállapíthatóak, az FMH -s eljárások már az elévülési időn túl voltak megkezdve így a VH lapok kiállításra jogsértően került sor, az Overdraft követelése idő előtti mert velem szemben nem lett felmondva a szerződés és nem lett közölve a követelés, az FMH eljárás pedig csak rész összegre lett kérve, és ezzel a végrehajtási lappal követelőzik az Overdraft mindkét eljárásban, a Banki követelés pedig már a bejegyeztetéstől törvénysértő mert hamis adatra (összegre) lett kérve a bejegyzés, az elszámolási törvény szerint nem lett a tőke tartozás csökkentve, és nem ebből lett levezetve a végrehajtási eljárásban a követelés összege, a végrehajtó pedig figyelmen kívül hagyta a 11. Vh. bíróság 6 sz. végzését – amit a bíróság is figyelmen kívül hagy- mert a 9. sz végzéséből az derül ki hogy a „zálogjogosultnak engedélyezte” de, hogy mit azt nem írja a végrehajtó pedig erre a végzésre hivatkozással jegyeztette be a végrehajtási jogot.
Ezek a tények és én sem tudok elmenni rajtuk, ha zavaros akkor nem az én előadásommal van a baj és éppen én is megérteni szeretném – mert így képtelenség érdemi védekezést előadni.
Gerbera azt írja, hogy;
A kérdésed attól rossz, hogy mindjárt a megoldást is kínálod, naivan rákérdezve, hogy úgye-e.
Ez azért van mert én sem tudom már értelmezni a történéseket, az eljárásban egymásnak ellentmondó végzéseket, a végrehajtói bejegyzést, a Banki követelés kedvezményezést és közben a másik ügyben egy újabb összegű követelést, a bíróság válasz nélkül hagy minden kérdésemet, már háromszor küldte meg a 9 sz. végzését, és a 33 sz. végzésével pedig összefoglalta nagy vonalakban a történéseket, csak az EOS követeléseit és azok jogalapját hagyta ki, a 4. Vh. bíróság pedig nem válaszol egyetlen indítványomra sem.
A két ügy egyesítését kértem, erre sem jött válasz, mivel nem volt soha végrehajtási ügyem ezért nem tudom mit tehetnék még, hogy jelenlegi állapotukban megakasszam és újra nyissam az ügyeket, hogy bizonyításra kerülhessen sor.
Semmit nem én találok ki az iratokból és a körülményekből ezt értelmezem.
A 11. Vh bíróság azt írja Alap ügy a másik ügy ha nem alap akkor mi?
Grave,
az írásodból rézékelem, hogy valamennyire érted a problémáimat.
Tehát lehet, hogy 3 db Eos-os ügy volt, melyek egyesítésre kerültek
Ez pont így van! De ettől még elévültek és már az elévülést követően került sor a FMH -ra, ezt hol kell megtámadnom?
Vht. 114/A. § (4) bek. "[...] E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták."
Még ha időben is előterjesztetted volna a fellebbezést, akkor is elutasították volna azt, mert közokiratba van foglal a kölcsönszerződés.
Ez is pont így van! De a szerződés azt tartalmazza, hogy a folyósítást követően azonnal törlésre kerül a hitelkeret és a tényleges kölcsön közötti fel nem használt különbözet összege.
Ez azt jelenti, hogy a szerződésben hozzájárulásomat adtam, hogy a Bank a kölcsön és járulékaira jelzálog jogot jegyeztessen be a tulajdoni lapomra nem azt, hogy a kölcsön tényleges összege helyett a hitelkeret összegét jegyeztesse be.
Hol és hogyan tudom ezt kifogásolni vagy megtámadni?
Nem is kell, a bekapcsolódást engedélyező bírósági végzés elegendő.
Szerintem is az, ha a követelés valós jogalapjában és összegszerűségében is, de nem az és a Bíróság a 6 sz végzésben azt írja a becsatlakozást elutasította – ha küldesz egy mailt elküldöm a végzést - vms.code@gmail.com
„[...] a Bank a 30 millió feletti követelését is vitatom, és szerintem azt nem bírálhatja el sem a végrehajtó sem a kerületi bíróság, mert ilyen összeg felett a Fővárosi Törvényszék az illetékes, és csak peres utat követően lehet ilyen összeget végrehajtásban követelni, mert fizetési meghagyást nem lehet zálogjogra kérni.”
Ez szimplán -már megbocsáss- hülyeség és semmi eredménye nem lesz. Fizetési meghagyást "lehet zálogjogra kérni" (a kettő független egymástól),
2009 évi L. törvény 3. § (1) * A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - a (3)-(4a) bekezdésben foglalt kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.
A kiemelt részre gondoltam!
A 1994. évi LIII. törvény 114/A. § * (1) * A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.
És itt is a kiemelt rész ami miatt nem értem a bíróság eljárását!
Az (5) bekezdés szerint;Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
Erre alapítva nyújtottam be fellebbezést és adtam elő az igazolási kérelmem, hogy a betegségem szövődménye miatt a Felhívásra ezért késtem el 3 napot a válasszal meg azért mert nem volt egy fillérem sem, hogy a megírt beadványomat még 2 példányban lefénymásoltassam és tértivevénnyel postára adjam aminek szintén van költsége!
Nem jött válasz!
"végrehajtási jog sürgős, soron kívül bejegyzése": Vht. 138. § - ezt mindig így kell tennie a végrehajtónak, hiába írod úgy, mintha ez valami felháborító dolog lenne.
Azért írom úgy mert a bíróság a 6 sz. végzésével elutasította a becsatlakozást, a végrehajtó pedig a 9 sz. végzésre hivatkozik amiben a bíróság azt írja „
a zálogjogosult ….és itt felsorolja a követelést és kamatait .. engedélyezte – de hogy mit azt nem írja -ezt a végzést is elküldöm szívesen.
Tiszta bolondok háza!
Komolyan, ha 245millió az ingatlan piaci értéke, akkor add le annyiért, vagy legalább 200 millióért, vételárból fizesd ki az összes tartozást, aztán utána pereskedj, hogy túlfizetésed van, akkor már lesz pénzed is ügyvédre.
Ha nem kapsz észbe rövid időn belül, a végrehajtó JOGSZERŰEN elárverezi 77 milliós kikiáltási áron (minimálár akár 50% is lehet), aztán mindenkit utálni fogsz,
Kértem, hogy emeljék fel az ingatlan értékét legalább a biztosító értékbecslője szerinti 2016-ban megállapított összegre 210 M Ft. de válasz még erre sem jött, az ingatlant pedig árulom de még koppintás sincs, éppen ez a nyomorúságom tárgya, hogy a válásomkor a vállalkozásimról lemondtam az ingatlanért cserébe, a TIGÁZ és az ELMŰ egymást követően megszüntette az ingatlanban a szolgáltatását.
A TIGÁZ ellen a Fogaszóvédelmi hatóság által megállapított jogsértés és a szolgáltatás azonnali és saját költségen történő visszakapcsolására és bírság kiszabására került sor ezen határozat alapján az ügy három és fél évig húzódott, kártérítési per van folyamatban.
Az Elmű ellen is meg lett állapítva a jogsértés csak valamilyen aláírási jogszabály miatt a bíróság új eljárásra kötelezte a fogyasztóvédelmi hatóságot ami mostanra Innovációs és stb... minisztérium lett az ügy pedig szintén 4 éve húzódik.
Ezek miatt nem tudom kiadni az ingatlanomat, és így nincs bevételem, az ingatlanban nem tudok lakni sem, ami volt kis megtakarításom azt meg a Bank ellen indított szerződésszegési perre ügyvédnek odaadtam aki már 9 hónapja nem tett semmit, mindenáron a szerződés semmisségét akarja megállapíttatni, a napokban felmondtam a szerződést de a pénzemet nem akarja visszaküldeni, most a Kamaránál tart az ügy aztán a bíróságon folytatom.
Komolyan már tiszta lúzernek érzem magam, és szerintem sorban sértve vannak a jogaim a végrehajtási és a nem peres bírósági eljárásokban, fogalmam sincs kinek mit adjak még elő, hogy újra nyissam az ügyeket és mindenki bizonyítsa a követelése jogalapját és összegszerűségét.
Gerbera ezt kérdezi;
Ha ez úgy végrehajtás, hogy egyszer záradékkal, egyszer pedig bekapcsolódott zálogjogosultként, akkor úgy mehet a két végrehajtás. De ha ez történt, miért nem ezt állítod, miért mást???
Azért mert egyrészt nem vagyok jogász, másrészt pedig fogalmam sincs, hogy hogy történt, ezt szerettem volna megtudni a kérdéseimmel, hogy jogszerű-e, eljárási szabályokat sérti-e, a tisztességes eljáráshoz fűződő jogaimat sérti-e, amik velem történnek, és hogy kinek kell címezzek és mit írjak hogy végre tiszta legyen számomra az ügy és újra megnyissam a követelések alapjául szolgáló ügyeket, mert sem a bíróság sem a végrehajtó nem ad kielégítő és érthető tájékoztatást.