adósság és végrehajtás elévülés


csuli # 2016.08.17. 10:32

Tisztelt Szakértők!

Segítséget kérek abban, hogy elévültnek tekinthető az a tartozás ami 2011 dec előtt keletkezett.

A NAV-nál kaptam egy erről szóló jogszabályt: a 164-es paragrafus 6. bekezdése szerint ez max. 4-év plusz 6 hónap amennyiben végrehajtási esemény is volt.

Ez alapján én azt gondolom, hogy igen. Viszont ma azt a választ kaptam a NAV-tól hogy ez nem ilyen egyszerű.

A történet röviden:

Van egy testvérem aki miatt végrehajtási jogot jegyeztek be,2011 szeptemberben, az anyánk után örökölt 1/6-od ingatlanrészére./hárman vagyunk testvérek/
Ez azt követően történt, hogy tőlem kikérte a részét készpénzben.Erről magánokiratot készítettünk akkor.

Két hónappal ezelőtt apánk is meghalt. A lakást el szeretnénk adni, de rajta van a végrehajtási jog, amit csak akkor törölnek ha nullás a folyószámla egyenleg.

Annyit mindenfajta titoktartási kötelezettség ellenére eltudtam érni, hogy évültessék a tartozást, de állítólag még így is marad fizetési kötelezettség.
Valamilyen egészség ügyi hozzájárulásról beszélnek ami a 2012-es 2013-as évekre vonatkozik.
Mondtam , hogy mi a másik testvéremmel inkább kifizetnénk csak szabaduljunk a bátyánktól.

Az összeget nem közölhetik, csak a testvérünkkel, és ki sem fizethetjük helyette.

Sajnos a testvérünk nem együttműködő,és a Nav-ot sem értem.

Meghatalmazás hiányában semmit sem tehetünk???

Várom szíves válaszaitokat
Üdvözlettel Csuli

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.17. 10:47

4-év plusz 6 hónap amennyiben végrehajtási esemény is volt.
Rosszul számolsz. Személyi jövedelemadónál például alapból 5 év 8 hónap vagy 5 év 10. ÁFÁ-nál lehet akár 5 év 11. Plusz a végrehajtás miatt a ha hónap.
Az esetleges nyugvásról nem is beszélve.

csuli # 2016.08.17. 11:07

K.B.S!

Biztosan igazad van , de melyik jogszabály alapján?

Ugyanis a 164./(8)bekezdés alapján: ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére (6)-(7)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Kérdés újból:

Meghatalmazás hiányában semmit sem tehetünk?

Dr.Attika # 2016.08.17. 11:20

Kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.

csuli # 2016.08.17. 12:17

Dr.Attika!

Ha kérjük a közös tulajdon megszüntetését, azzal még a végrehajtási jog gondolom rajta marad a testvérem 1/6-od részén.
Mivel egy kétszobás lakásról van szó, ez úgy nézne ki az ingatlan hirdetésben, hogy eladó lakás, 5/6-d része tehermentes és 1/6-d része végrehajtással terhelve.

Arra való tekintettel. hogy én kifizettem a testvérem részét, de az ingatlan nyilvántartásba ez nem került be,a közös tulajdon megszüntetésre indított ügyben van valamilyen lehetőség? Úgy tudom, ha én vagy bárki megvenné az egyhatod részt, VH.jog továbbra is terhelné az ingatlanrészt és ezáltal az egészt.

Lehet hogy nem jól, vagy hülyeségeket kérdezek de le vagyok bénulva a testvérem hozzáállása miatt.

Dr.Attika # 2016.08.18. 04:18

Nem itt kell már ezt intézni. Keressen fel egy ügyvédet a lakóhelyén. Mutasson be minden rendelkezésre álló okiratot. Ügyvédkényszeres az ógy. Lépjen érdemben.

kori01 # 2016.08.18. 11:40

Tisztelt Szakértők!

2009 augusztusában volt férjem részére hitelt vettem fel. 2010. januárban elváltunk, ekkoe a volt férjem magára vállalta a hitel fennmaradó részének befizetését. Semmi értesítést, vagy felszólítást ez ideig nem is kaptam a hitelintézettől. A mai napon 2016.08.18. án vettem át egy levelet egy végrehajtói irodától, melyben egy jogerős fizetési meghagyás volt az Intrum Justitia Zrt. végrehajtást kérő jóvoltából.
Telefonos érdeklődésemre, hogy miért nem kaptam a tartozásról eddig semmit, azt a választ kaptam, hogy 2015. október-novemberében az évekkel ezelőtt megszűnt lakcímemen értesítettek, de én nem vettem át. Kérdésemre, hogy honnan vették azt a címet, azt felelték, hogy a lakcímnyilvántartóból, ami lehetetlen, mert 5 éve más, bejelentett lakcímen élek.
A fizetési meghagyás egyébként 2016. 04. havi, melyről szintén semmit nem kaptam a mai napig, vagyis egészen addig, míg jogerőre nem emelkedett, így véletlenűl sem tudtam időben reagálni rá.
A kérdésem az, hogy egy 2009-es hitel összeget 6 év eltelte után lehet e bírósági úton foganatosítani úgy, hogy hitelt érdemlően nem bizonyított az előzetes felszólítás, pontosabban nem is kaptam semmmijen értesítés, illetve jogszerű volt e az eljárásuk?

Várom szíves válaszukat.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.18. 11:53

Megpróbálkozhatsz a kézbesítési vélelem megdöntésével, de ne fűzz hozzá vérmes reményeket.

Dr.Attika # 2016.08.18. 17:09

Nem kell kézbesítési vélelmet megdönteni. Írja a kérdező, hogy már 5 éve más a bejelentett lakcíme. Az igényt érvényesítő kötelessége a kötelezett lakcímének (idézhető címének ) a pontos meghatározása. Nem szabályosan kézbesített fizetési meghagyás esete forog fenn.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.18. 17:45

Ha a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, akkor a kézbesítést vélelmezni kell. A vélelmezett kézbesítésnek - ha csak meg nem döntik - ugyanaz a hatálya, mint a tényleges kézbesítésnek.

Ha a szerződött fél szerződött partnerét nem értesíti a levelezési címe megváltozásáról, és emiatt csak vélelmezik a kézbesítést, akkor nem nagyon hivatkozhat szabálytalan kézbesítésre, mert azzal saját felróható magatartására (ti. az együttműködési, tájékoztatási kötelezettség megszegésére) hivatkozna előnyszerzés végett.

Még egyértelműbb az ügy, ha "nem kereste" jelzéssel ment vissza a küldemény, hanem helyettes átvevőnek kézbesítették.

Dr.Attika # 2016.08.18. 18:05

Ez nem így van. Bárki, bármikor megváltoztathatja a lakcímét. Ez a lakcím nyilvántartásba történő bejegyzéssel hatályos. Igen is az igény érvényesítőnek kell a pontos idézhető címet megjelölni. Ha ez a cím bizonytalan, akkor kérnie kell a hatóságtól, hogy arra vonatkozóan adjon adatközlést.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.18. 20:06

Én érveltem. Te kinyilatkoztatsz.

facsiga77 # 2016.08.18. 20:42

Dr.Attika:

A megállapított kézbesítési vélelmet csak megdönteni lehet, annak meg 6 hónap a jogvesztő határideje.
Végrehajtásból való tudomásszerzés esetén van 15 nap, de az is jogvesztő tudtommal.

Ha helyettes átvevőnek kézbesítik akkor nem tudom mit tehet, mert az nem vélelem hanem kézbesítés.

gerbera317 # 2016.08.19. 07:10

KBS-nek +1. A kézbesítési vélelem megdöntésekor itt a felróhatóságot is vizsgálni kell, és ebből a kérdező nem biztos, hogy győztesen kerül ki.
De: Tekintettel a vélelmezett kézbesítésre (ha valóban így van), a fizetési meghagyás ellen az Fmhtv. 32. § szerint ellentmondással élhet az adós, ezzel még nem késett el. Itt szokták azonben elcseszni:

- vagy nem a közjegyzőnél terjesztik elő az ellentmondást, hanem a végrehajtónál, ráadásul vh-kifogásnként, amire a végrehajtó tesz nagyívben, és kifogásként beterjeszti a bírósághoz, és mire az adós megtudja, hogy elcseszte, addigra a tényleges ellentmondásra nyitva álló határidő eltelik,
- és/vagy eleve késve nyújtják be az ellentmodást,
- és/vagy a végrehajtónál nem helyezik letétbe a vh-kérő eddig felmerült vh-költségeit, ami ugyanúgy jogvesztéssel jár, mint a késedelem.

facsiga77 # 2016.08.19. 07:31

gerbera:
Mi van akkor ha helyettes átvevő átvette az fmh-t?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.19. 11:15

Akkor az adós azt teheti, amit a nyúl a Blöffben. "Élesben, hátulról..."

facsiga77 # 2016.08.19. 11:46

A helyettes átvevővel szemben nem tud fellépni az adós?

Végül is kárt okoztak neki, még ha nem is megállapítható hogy mennyit, mert nem lehet tudni hogy mennyi lett volna jogtalan ha ellentmond és védekezni tud.

gerbera317 # 2016.08.19. 14:23

A kárigényét érvényesítheti a mulasztó helyettes átvevővel szemben. Jogszabály egy speciális esetben még meg is említi, ez a végrehajtói kézbesítésről szóló 250/2004. Kr. 16. § (3), mely szerint a helyettes átvevő köteles az átvett bírósági iratot a címzettnek az első lehetséges alkalommal átadni; az átadásért a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.19. 14:49

Persze, de ez nem mentesíti őt a hitelezővel szemben.

gerbera317 # 2016.08.19. 15:43

Ha memtesítené, akkor nem keletkezne kárigénye, amit a mulasztó helyettes átvevő ellen érvényesítene. Úgyhogy a válaszom magába foglalja azt is, hogy nem mentesít.

facsiga77 # 2016.08.19. 16:17

Bocs hogy rágom még egy kicsit ezt a kérdést:

Felelős a helyettes az át nem adásért ez rendben van.

Viszont!
Mennyi a kár?
Hogyan lehet ezt megállapítani?
Mert a követelés végül is jogos, a hitelt felvették, vállalta a visszafizetést.
A perben az hogy az exférj mit vállalt nem lett volna lényeges, mert a hitelező felé vállalt kötelezettség ettől nem szűnt meg.

Tehát nagy valószínűséggel ha tud róla hogy követelnek és beleáll a perbe akkor is valószínű elveszti.

Ha a felszólítást átadta volna a helyettes akkor meg azért szakad meg az elévülés. Ha meg nem adta attól még megszakadt,tehát ugyanott van. Nincs kár.