Kovács László és Mircea Geoana magyar és román külügyminiszter keddi és szerdai bukaresti találkozóján továbbra sem alakult ki teljes egyetértés a státustörvény konkrét módosításait illetően, előrelépésnek tekinthető azonban az, hogy a felek megállapodtak a módosítás alapelveiben. A magyar parlament várhatóan már nem dönt decemberben – írja a Magyar Hírlap.
Kovács László Bukarestben ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására.
- A törvény a határon túli magyar kisebbségeknek – nemzeti identitásuk megôrzése érdekében – a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket.
- A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot a Magyarországon és a szomszédos országokban élô magyarok között.
- A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik.
- Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények vagy szervezetek útján vehetôk igénybe.
- A magyarigazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötôdést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja.
- Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett szomszédos állam egyetértése hiányában nem adható ki.
- A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki.
A hét ponttal egyetértett mind a román külügyminiszter, mind Adrian Nastase kormányfő. A felek fontosnak tartották, hogy a módosítások során teljes mértékben érvényesüljenek az európai normák. A tárgyalást követő sajtóértekezletén a román külügyminiszter elmondta, országa úgy látja, a módosítások célja kiszűrni az etnikai alapú politikai, jogi kapcsolatot teremtő elemeket, a határon kívüliséget és a diszkriminációs rendelkezéseket. A tárgyalások során megállapodás született arról, hogy miután a magyar fél véglegesíti a változtatásokat, újabb konzultációra kerül sor szakértői szinten, amelynek nyomán – amint azt Mircea Geoana hangsúlyozta – lezárulhat egy folyamat, amely túl sok politikai energiát igényelt. A román külügyminiszter emlékeztetőt nyújtott át Kovács Lászlónak a Gozsdu Alapítványra vonatkozó javaslatokkal, amelyek értelmében az alapítványt a román-magyar együttműködést jelképező intézménnyé alakítanák, amely esetleg a Magyar-Román Európai Intézet nevet kaphatná. Kovács László is jegyzék formájában jelezte partnerének Magyarországnak azt az igényét, hogy addig is, amíg megoldódik a csíkszeredai magyar főkonzulátus kérdése, létesülhessen konzuli irodája a bukaresti magyar nagykövetségnek, ami jól szolgálná a kapcsolatok konkrét bővítését.
A magyar sajtó bukaresti képviselőivel találkozva Kovács László részletesebben is kitért a kedvezménytörvény módosításainak további procedúrájára. Így a mostani tárgyalásokról készült jelentést bemutatja a kormánynak és kéri annak egyetértését. Ha ez megtörténik, elkezdhetik a munkát a Külügyminisztérium szakértői. Ezután konzultációra kerül sor a magyar szervezetekkel, pártokkal, amit célszerű lenne a Máérten belül megtenni. További konzultációra lesz szükség az európai intézményekkel, amelyek valószínűleg egyetértenek a módosításokkal, hiszen azokban az általuk felvetett elvek fogalmazódnak meg. Mivel sikerült megegyezni az elvekben, a szomszédoknak lehetnek kifogásaik azok formába öntésével, legfeljebb apró finomításokat kérhetnek. Kovács szerint ez a jó módszer, nem pedig az, hogy elkészítenek egy törvényt és azt mondatról mondatra vitatják meg. Hozzátette: Medgyessy Péter miniszterelnökkel megállapodott abban, hogy a módosítási elveket még az idén benyújtják a kormányhoz. A konkrét változtatásokról a parlament csak a téli szünet után, január végén, február elején kezd el tárgyalni, de már a december végére várható kormánydöntés előtt célszerű konzultációt tartani a pártokkal, a határon túli magyar szervezetekkel, az európai intézményekkel és a szomszédos államok kormányaival. Kovács Lászlót fogadta Adrian Nastase kormányfő is, aki szerint a kétoldalú kapcsolatok felnőtt- korba léptek. Leszögezte: Románia nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy a státustörvény problémát okoz a két ország között. “Szeretném nagyon világossá tenni: semmiképpen nem esik nehezünkre elfogadni a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy szavatolja a romániai magyarok kulturális identitásának megőrzését és megszilárdítását. Ezért a magyar kormány által támogatott elvek számunkra elfogadhatónak tűnnek.”
