Halványodik a választóvonal az állampolgári biztonság és szabadság között

2005.07. 8. JogiForum.hu

A Centre for European Policy Studies által szervezett konferencián elhangzottak megkérdőjelezik az Európai Unió jelenlegi biztonságpolitikai célkitűzéseinek az állampolgári szabadságjogokhoz fűződő helyes irányvonalát. A tanulmánynak sajnálatos aktualitást ad a londoni terrortámadás.

A 2005. június 30-án kezdődött és két napon át tartó konferencia előadói elemezték a 2005 és 2010 közötti közös bel- és igazságügyi együttműködés irányát kijelölő Hágai Programot, továbbá az ehhez kapcsolódó fő akcióprogramot, valamint „Challenge” néven a Bizottság által finanszírozott öt éves biztonságpolitikai kutatóprogram első évét.

A konferencia záróakkordjaként a biztonságpolitikai aktuális kérdési, így a menekültügy, a bevándorlás, a határellenőrzés és az anti-terrorizmus problémáit elemezték, továbbá a szabadságjogok új szerepét vizsgálták. A fő kérdés az volt, hogy vajon alárendehetőek-e alapvető szabadságjogaink az EU-ban sürgősségi igénnyel megvalósuló biztonságpolitikai célkitűzéseknek?

A konferencia keretében a Challenge bemutatta a „Válasz a Hágai Programra: a jogállamiság és az alapjogok védelme védelme az EU, mint a szabadság, a biztonság és igazságosság hazája területén” című kiadványát. Kutatóik hangot adtak abbéli véleményüknek, hogy az alapvető szabadságjogokat aláássák a biztonságpolitika nevében megtett növekvő rendőrségi ellenőrzések és bevándorlási előírások. A szerzők szerint szükség van egy olyan, jogilag kötelező intézményre, amely megvédi az eljárás alá vont személyek jogait és egyensúlyt teremt a növekvő államhatalommal szemben.

A konferencián elhangzott, hogy az Európai Alkotmány várható visszautasítása miatt az Emberi Jogok Kartája vélhetően nem válik majd az Európai Unió jogának részévé. Így az emberi jogok védelme továbbra sem európai, hanem tagállami szinten szinten érvényesül majd, mégpedig attól függően, hogy a tagállamok ratifikálják-e a Kartát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor a hetvenes évek óta feltételezi, hogy valamikor megvalósul majd az emberi jogok tiszteleténak az Európai Uniót létrehozó alapszerződésekbe történő belefoglalása.

A Bizottság július 1-én javaslatot tett annak érdekében, hogy az Európai Unió rasszizmust és idegengyűlöletet figyelő központját (European Monitoring Centre on Racism and Xenopfobia, EUMC) alakítsák át egyfajta emberi jogi központtá, amely adatokat fog gyűjteni, folyamatos megfigyelést végez és jelentéseket tesz az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. Hatékony eszközei ugyanakkor nem lesznek az új központnak, mivel a Bizottság irányában pusztán tanácsadó szerepet tölt majd be és a tagállamok sem indíthatnak előtte egyedi eljárásokat.

A jogállamiság tekintetében a Challenge jelentése hangsúlyozza, hogy a Hágai Program nagymértékben különbözik elődjétől a Tamperei Programtól, mégpedig abban, hogy a jogállamiságot nem tekinti már kulcsfontosságú értéknek. Ehelyett főképpen a tagállamoknak a terrorizmus és a bűnözés elleni, továbbá a bevándorlási kérdésekben tőrténő egységes fellépésére koncentrál.

A konferencia keretében több ország szakemberei fejtették ki álláspontjukat.

Didier Bigo, a párizsi Politikatudományok Intézetének munkatársa kimutatta, hogy a Hágai Program szabadságjogokkal foglalkozó fejezetének kidolgozásakor a vita elsősorban olyan biztonságpolitikai kérdések körül forgott, mint a határellenőrzés, a biometrikus adatok és az illegális bevándorlás elleni küzdelem. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy szabadság alatt egyre inkább egy, a teljes mozgásszabadság régióját falakkal körülvevő területet kell érteni, ami az EU állampolgárait védi mega potenciális veszélyt rejtő kívülállóktól.

Az EUMC igazgatója, Beata Winkler a vallási és rasszista indíttatású erőszaknak a szeptember 11-i amerikai események óta megfigyelhető elterjedéséről beszélt. Úgy látta, hogy a kérdés vizsgálatában az EUMC által gyűjtött adatok kiemelkedően fontosak és ez az alapjogi ügynökség felállása után is így marad.

A Szegedi Egyetemről érkezett előadó, Tóth Judit nagyon sajnálta, hogy a jogállamiság koncepciója elhalványult a Hágai Programban: mivel a jogi fogalmakat nem határolták el világosan a politikaiaktól értelmük kétségessé, jogi alapjuk gyengévé vált. A Hágai Program olyan kifejezései, mint „európai jogi kultúra” vagy „európai biztonságpolitikai kultúra” homályos, bizonytalan fogalmiasítást tükröznek és megfelelő megalapozottság hiányában nem használhatók megfelelően.

Az Európai Ombudsman Hivatalának képviseletében érkezett Ian Harden elmondta, hogy a törvényhozóknak tekintettel kell lenniük annak veszélyére, hogy a terrorizmus visszaszorítására irányuló intézkedések, különösképpen pedig a megelőző célú rendelkezések hathatnak a terrorizmuson kívül eső bűnözésre is. Az ombudsmani intézmény, mind tagállami, mind közösségi szinten hatékonyan, a bíróságoknál rugalmasabban tudja kezelni az ebből fakadó problémákat és különleges vizsgálatok lefolytatására ösztökélhet.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
EU-ALKOTMÁNY
TERRORIZMUS