Holokauszt Emlékközpont - A diszkriminatív törvénykezés emlékei

2009.02.17. MTI

A zsidóságot érintő diszkriminatív törvénykezés dokumentumait mutatják be februárban tematikus tárlatvezetésen a Holokauszt Emlékközpontban - közölte Csősz László, az intézet gyűjteményének vezetője kedden.

A holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára fókuszálva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán az érdeklődőket. A februári program a Körülzárva a jog által címet kapta. A tárlatvezetők elsősorban a Horthy-korszakban hozott magyarországi zsidóellenes jogszabályokat ismertetik.

A holokauszt emlékévet a magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezi a Holokauszt Emlékközpont.

Csősz László elmondta: emellett honlapjukon szintén havi rendszerességgel tesznek közzé a hónap témájához kapcsolódó oktatási segédanyagokat és tanulmányokat. Legutóbb Karsai László történész A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920-1944 című munkája került fel a honlapra, amely az 1944-es német megszállásig 22 zsidótörvényt és 267 zsidóellenes rendeletet megalkotó magyar törvénykezés rövid ismertetése.

A Holokauszt Emlékközpont munkatársa arról is beszélt, hogy a tematikus tárlatvezetésekhez kapcsolódóan bibliográfiát is ajánlanak az érdeklődőknek, valamint folyamatosan teszik közzé a hónap képét is. Februárban a Schwarz Jenő üzletemberről és családjáról Berlinben 1938-ban készült fotót közlik honlapjukon, amelynek eredetije a központ gyűjteményében található. A család tagjait egy "Csak zsidók részére" feliratot viselő padon ülve örökítette meg a felvétel.

A történész elmondta, hogy feltehetően az 1938 novemberében Németországban rendezett zsidóellenes pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka jelenthette az utolsó lökést Schwarz Jenőnek ahhoz, hogy családjával visszaköltözzön Magyarországra. Itt ekkor még faji alapú megkülönböztetés nem érvényesült, és az antiszemita közbeszéd, a diszkriminatív rendeletek sorozata ellenére a német megszállásig viszonylagos biztonságban élhettek.

Csősz László hangsúlyozta: az első diszkriminatív törvényt Európában Magyarország hozta meg az első világháború után. Az 1920-as, úgynevezett numerus clausus törvény a felsőoktatásba felvehetők létszámát származás szerint határozta meg. Kevésbé ismert, hogy az ebben az évben megszületett földreformnak is volt zsidóellenes éle - mutatott rá -, mivel az arisztokrata és egyházi nagybirtokok helyett elsősorban a gazdasági társaságok, bankok kezében lévő, illetve újabb szerzeményű birtokokat vették igénybe a parasztság földhöz juttatására.

A szakember arra is kitért, hogy a Magyarországon 1938-tól hozott zsidótörvényeket nem német nyomásra hozták meg a vezető politikusok, az alapvető emberi és állampolgári jogokat és gazdasági tevékenységet korlátozó jogszabályok tömeges támogatásra számíthattak. Ezen túlmenően sok szélsőjobboldali politikus, hivatalnok és publicista kevesellte a korabeli magyar kormányok radikalizmusát. A zsidónak minősített magyar állampolgárokat a hivatalos jogszabályok mellett a törvénytelen antiszemitizmus gyakorlata is sújtotta. Ez azt jelentette, hogy az ellenük eljáró tisztviselők, katonatisztek nem pusztán a törvényeket hajtották végre, de gyakran önhatalmúlag áthágták a törvények által szabott kereteket, illetve azokat megelőzve foganatosítottak zsidóellenes intézkedéseket.

A zsidók megjelölését, teljes kifosztását és kitelepítését célzó rendeletek ugyan 1944-ben, a német megszállás árnyékában születtek meg, de Magyarország zsidómentessé tételének programja már jóval a megszállás előtt létezett - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
ESÉLYEGYENLŐSÉG
TÖRVÉNYHOZÁS