ÁSZ - A Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről

2009.03.19. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék a stratégiájában célul tűzte ki az állami költségvetés bevételeit realizáló szervezetek, valamint a bevételek beszedésére kialakított rendszerek működtetésének ellenőrzését. Ennek keretében elvégezte a Vám- és Pénzügyőrég működésének átfogó ellenőrzését.

 

Az Állami Számvevőszék stratégiájának végrehajtása során 2002 és 2008 között elvégezte a legjelentősebb költségvetési bevételeket képező adónemek beszedésének, továbbá 2005-ben a Vám- és Pénzügyőrég (VP, Testület), 2006-ban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) működésének átfogó ellenőrzését.
 
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a PM felügyeleti jogköre gyakorlásának keretében segítette-e a Vám- és Pénzügyőrség szervezeti átalakításának végrehajtását, személyi feltételeinek, eszközellátottságának biztosítását és ösztönzési-értékelési rendszerének fejlesztését és működtetését; a VP biztosította-e fel-adatainak és személyi, tárgyi, szervezeti feltételeinek összhangját; valamint hogyan alakította ki és működtette a szakterületek teljesítményeinek értéke-lésére alkalmazott módszereket, a vezetői döntéseket megalapozó információs rendszereket, valamint a belső kontrollrendszerét.

A lefolytatott számvevőszéki ellenőrzés főbb megállapításai:
 
A VP ellátta a jogszabályokban meghatározott feladatait, kialakította a közösségi és a hazai költségvetési bevételek beszedésének szervezeti és működési feltételeit. A vám- és a jövedéki adó szakterületeken a költségvetési törvényekben meghatározott bevételi előirányzatait 2004-ben és 2005-ben alulteljesítette, 2006-ban és 2007-ben túlteljesítette. A vámbeszedési költségmegtérítés esetében a bevétel-elmaradást a tervezettnél alacsonyabb átlagvám, a túlteljesítést a vámköteles importforgalom emelkedése okozta, a jövedéki adóbevétel elmaradását a dohánytermékek forgalmának visszaesése, többletbevételét az adómértékek emelése és a jövedéki termékek forgalmának növekedése eredményezte.
 
A VP feladatai hazánk és a szomszédos országok EU csatlakozása következtében részben megváltoztak, így azok hatékony ellátása szükségessé tette szervezeti struktúrájának átalakítását, humán erőforrásának részleges átcsoportosítását. A szervezeti átalakításokat megelőzően meghatározta azok általános célját, de öt esetből négyben nem készített elemzéseket azok célszerűségéről, számításokat várható költségkihatásairól. Utólagos értékelést csak a bűnügyi szakterület átalakítását követően végzett.
 
A feladatváltozásokkal és a szervezeti átalakításokkal összefüggésben – növekvő létszám mellett – humánerőforrás átcsoportosítást hajtott végre, amelynek során csökkent a szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkező munkatársak száma, ami egyes alsó fokú szervek esetében rontotta a feladatellátás eredményességét, a hatósági munka és szolgáltatás színvonalát. Ennek oka részben, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt). – amely a hivatásos szolgálat felső korhatárát az öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkorban határozza meg – 25 éves szolgálati viszony megléte esetén az 50. életév betöltésével, valamint átszervezés esetében lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást. A vizsgált időszakban összesen 842 fő ment a szolgálat felső korhatárának (57 év) betöltése előtt – átlagosan 43-48 évesen – nyugdíjba, amelyre az adott években a VP 11-57 M Ft többletkiadást fordított. A Hszt. szerinti nyugdíjazási rendszer célszerűtlen a feladatellátás szempontjából, továbbá többletköltséget jelent mind a testület, mind a költségvetés számára.
 
A nyomozati jogkör kibővítése és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatok kivételével, az egyes szakterületek, illetve szervezeti egységek humánerőforrás szükségletét számításokkal, elemzésekkel a VP nem alapozta meg, továbbá nem vizsgálta, hogy a létszámnövekedéssel milyen mértékű eredményességi és hatékonysági javulás érhető el. A problémák megoldása érdekében a VP egyéb intézkedéseket tett (túlmunka elrendelése, vezénylések, illetve szabadságok ki nem adása).
 
A pénzügyminiszter minden alkalommal úgy hagyta jóvá a VP szervezeti felépítésének átalakítására, valamint a szükséges létszámfejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseket, hogy ezekhez nem követelte meg a javaslatok alá-támasztását elemzésekkel és számításokkal, továbbá nem kérte azok utólagos értékelését sem. Folyamatosan fejlesztette a VP számára az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeit, bővítette ezek körét, szakmai megalapozottságát. Mindezekkel ösztönözte a VP-t a feladatellátás eredményességének növelésére, ugyanakkor olyan követelményeket is megfogalmazott, amelyek végrehajtását törvény írja elő a VP számára, illetve amelyekhez nem írt elő számszerű kritériumokat, így azok teljesítése nem mérhető.
 
A VP kialakította az alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanellátásra vonatkozó átfogó koncepcióját, amelyet elemzésekkel, számításokkal meg-alapozott. Felmérése szerint ingatlanai többségükben nem felelnek meg a korszerű feladatellátás követelményeinek. A pénzügyminiszter a VP budapesti székhelyű szervezeti egységei elhelyezésére a 2004-2006. években három, eltérő irányú koncepció szerinti döntést hozott. Az eltérő irányú intézkedések nem oldották meg az egy székházban való elhelyezés problémáját, továbbá közel 10 M Ft többletkiadást eredményeztek. A VP ingatlan nyilván-tartása hiányos, nem pontos és nem naprakész, így nem biztosított, hogy a jogszabályban előírt pontos és megbízható adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségének eleget tegyen.
 
A VP gépjárműállománya a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt, biztosítva a feladatok ellátását. A pénzügyminiszter 2004-ben utasítást adott a járműszám csökkentésére, amelyet a VP nem hajtott végre azzal az indokolással, hogy számításai szerint az általa optimálisnak ítélt állomány kialakításához további mintegy 100 gépjármű beszerzésére lenne szüksége. Sem a pénzügyminiszter utasítása, sem a VP felmérése szerinti mennyiségi igény nem megalapozott, mivel nem dolgoztak ki normákat a VP feladatellátásához szükséges gépjárművek mennyiségi és minőségi követelményeire.
 
A szakterületek által alkalmazott informatikai rendszerek segítik a feladatok eredményes ellátását. A vezetői döntések előkészítésének támogatására a testület nem alakított ki integrált vezetői információs rendszert, és a szakterületek által alkalmazott rendszerek – amelyek között az adatkapcsolat nem teljes körű – erre nem alkalmasak.
 
A VP kialakította és működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések rendszerét. A független, valamint szakmai belső ellenőrzési egységei együttesen biztosították a szakmai és a gazdálkodási feladatok ellátásának folyamatos ellenőrzését a testület mindhárom szervezeti szintjén.
 
Az ÁSZ vizsgálata alapján szükségesnek tartja, hogy a kormány vizsgálja felül a Hszt. nyugdíjazással kapcsolatos rendelkezéseit annak érdekében, hogy a hivatásos állományúak nyugállományba vonulása feltételei közelítsenek az általános feltételekhez. Készítsen számításokat, elemzéseket arra vonatkozóan, hogy a kedvezmények különböző mértékei milyen költségvetési kihatással járnak, és ennek alapján kezdeményezze a jogszabály módosítását. Írja elő a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka számára, hogy a szervezeti átalakításokat és a humánerőforrás-fejlesztéseket és átcsoportosításokat számításokkal, elemzésekkel alapozza meg; alakítson ki integrált vezetői információs rendszert, amely alkalmas a vezetői döntések megalapozására, a teljesítmények mérésére és értékelésére, továbbá a szolgálatszervezés támogatására; valamint tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy ingatlan-nyilvántartása ingatlanokról az adatokat teljes körűen, pontosan és naprakészen tartalmazza.
 
Az elkészített jelentés az Interneten, a www.asz.hu címen olvasható.
 

 

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
VPOP