Általános vitára alkalmas a közoktatási törvény módosítása

2009.06.11. MTI

Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának kormánypárti többsége szerdai ülésén általános vitára alkalmasnak találta a közoktatási törvény Magyar Bálint és Sándor Klára szabad demokrata képviselők által javasolt módosítását.

Magyar Bálint az előterjesztők nevében azzal indokolta a többek között a 6+6-os iskolarendszert preferáló javaslatot, hogy azokban az országokban, ahol hat év van az alapkészségek fejlesztésére, sokkal jobb a diákok teljesítménye, mint ahol négy vagy öt. Közölte: az indítvány kompromisszumos javaslat, amely csak azon intézményekre vonatkozna, ahol 1-12. évfolyamot egy intézményben járják ki a diákok. Megjegyezte: az 1996-os indítvány még az összes oktatási rendszerre kiterjedt.


A korábbi oktatási miniszter azt mondta, ha nem most, akkor öt vagy tíz év múlva fog átállni az oktatási rendszer erre formára.


Félreértésnek nevezte, hogy a nem szakrendszerű oktatás bővítése a tantárgyak megszűntetését jelentené hetedikig. A tantárgyakat műveltségi területekhez sorolják, s például a matematika műveltségi területhez egy tárgy tartozik, a matematika.


Kitért arra is, hogy indítványukat támogatja négy tanárképzést folytató kar vezetője, a korábbi gyermekesély kerekasztal több tagja, és az Országos Köznevelési Tanács elnöke is. A szabad demokrata politikus szerint azt is figyelembe veszi a javaslat, ha egy következő kormány vissza akarna állni az előző rendszerre. A gyerekeket nem érheti hátrány - mondta.


Tatai-Tóth András (MSZP) bár a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta, a 6+6-os szerkezet kötelezővé tételét elvetette. Azt mondta, hogy ha a szülők, pedagógusok és iskolafenntartók úgy döntenek, ilyen típusú oktatást szeretnének, azt ne tiltsa a törvény. Elutasította a nyolcosztályos gimnáziumok betiltását is, azt kérdezte: kinek lenne ez jó? Nem tartotta indokoltnak a házi feladat törvényi szabályozását sem.


Azt, hogy általános vitára mégis alkalmasnak tartja a javaslatot azzal indokolta, hogy így széles körben lehet majd róla beszélni.


Az indítványt egyértelműen elutasították a fideszes képviselők.


Pósán László egyetértett a szocialista képviselőtársa kifogásaival, csak azt nem értette, hogy akkor miért tartja általános vitára alkalmasnak. Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatot társadalmi felháborodás övezi.


Révész Máriusz szerint pedig a gyerekek teljesítménye nincs összefüggésben a 6+6 illetve 8+4-es szerkezettel. Magyarország legnagyobb problémája, hogy nagy a szórás a gyermekek tudása között, a hátrányos helyzetűek gyermekei jóval kisebb tudással lépnek ki az iskolából.


Tóth Tiborné (MSZP) a javaslat mellett érvelt, szerinte a közoktatás jövőjének útja a 6+6-os szerkezet, amely az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás szempontjából is jó megoldás. A koncepció nagyon modern, XXI.századi - fogalmazott.


Szabó Zoltán (MSZP) azzal egyetértett, hogy a 6+6-os szerkezet irányába kell elmozdulni, de azt mondta, pillanatnyilag nem adottak a feltételei annak, hogy ezt széles körben kötelezővé tegyék. A javaslatot - amelyet az előterjesztő közlése szerint az oktatási miniszter is támogat - végül minden szocialista képviselő megszavazta.


Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke ugyanakkor a társadalmi egyeztetést hiányolta a javaslatról.


A bizottság több, a nemzetközi felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványról is szavazott. A voksoláson a fideszes képviselők és Almássy Kornél független képviselő nem vett részt, szerintük ugyanis házszabályellenesek az indítványok. Rögtön az első javaslat megváltoztatta az indítvány eredeti címét, amellyel így tulajdonképpen az a felsőoktatási törvény módosításává vált. Az ellenzéki képviselők ugyanakkor azt mondták, hogy a felsőoktatási törvénynek az a pontja, amihez a változtatások érkeztek nincs megnyitva, így nem is szabályos módosítókat hozzá beadni.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
OKTATÁSÜGY
TÖRVÉNYHOZÁS