Helsinki Bizottság: elfogadhatatlan a fogyatékosokat alázó rendőrök ítéletének enyhítése

2009.06.17. MTI

A Magyar Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan, hogy a Pécsi Ítélőtábla csak pénzbüntetésre ítélte a fogyatékkal élőket megalázó csurgói rendőröket - írta MTI-hez eljuttatott közleményében szerdán a jogvédő szervezet.

"A Magyar Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan a Pécsi Ítélőtábla 2009. június 16-i döntése, amely - többek között korábbi jó magaviseletükre és rendőri munkájukra tekintettel - pénzbüntetésre enyhítette a két értelmi fogyatékkal élő személyt durván megalázó csurgói rendőrökre első fokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést, anélkül, hogy emellett foglalkozástól eltiltást alkalmazott volna. A Pécsi Ítélőtábla így döntésével kinyilvánította: érdemesnek találja az érintett rendőröket arra, hogy rendőri hivatásukat továbbra is gyakorolják" - hangsúlyozta a szervezet közleményében.

A bizottság szerint az ilyen jellegű jogsértések a rendőri munka lényegével ellentétesek, lerombolják a társadalom rendőrségbe vetett bizalmát, ezért ezek a rendőrök nem érdemelnek még egy esélyt ezen a pályán.

Sajnálatos, hogy az ítélet nem precedens nélküli: a bíróságok nem ritkán alkalmaznak "kettős mércét" rendőr terheltek ügyében, és veszik figyelembe a szakmai múltat enyhítő körülményként akkor is, amikor az elkövetett bűncselekményből magából következik a rendőri munkára való méltatlanság - tette hozzá a közlemény.

A Pécsi Ítélőtábla kedden hozott jogerős határozatában pénzbüntetésre enyhítette annak a három rendőrnek a büntetését, akiket első fokon még felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak, amiért 2007-ben szellemi fogyatékosokat aláztak meg a csurgói rendőrőrsön.

Az első rendű vádlottnak 150 ezer, társainak 180-180 ezer forint pénzbüntetést kell fizetniük, amely egyben azt is jelenti, hogy rendőrként dolgozhatnak tovább.

A három rendőr 2007. február 7-én az őrsön két, lopással gyanúsított szellemi fogyatékosnak képességüket meghaladó kérdéseket tett fel, őket megalázó feladatok elvégzésére vette rá azért, hogy szórakozzon rajtuk.

Az idős testvérpárnak olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy hány kölyke van a kutyának, macskának, malacnak, sünnek, gorillának, kakasnak, jetinek, szőrös-e vagy tüskés a sün nemi szerve. A rendőrök felszólítására közösen énekelniük is kellett, majd nyelvüket kinyújtva meghajolni, de egy széktámlával való kormányozásra, az autó hangját utánzó berregésre is rávették őket.

A vádlottak mobiltelefonnal felvették a mintegy félóra alatt történteket, és feltették a rendőrség belső hálózatára, amit ugyan később letöröltek, de egy kollégájuk lemásolta és feljelentette őket a katonai ügyészségen.

A rendőrök a bíróságon azzal védekeztek, hogy ők csak viccelődtek a két férfival, akik maguk kérték, hogy felvétel készülhessen róluk. Nem hivatalos személyként jártak el, mivel a szabadidejükben, munkaidő előtt beszéltek a két emberrel, akikkel nem is volt semmilyen ügyük, az állapotukkal pedig nem voltak tisztában.

A táblabíróság ugyanakkor bizonyítottnak látta, hogy a rendőrök tisztában voltak a gyanúsítottak szellemi állapotával, tettüket hivatali helyzetükkel visszaélve követték el.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
RENDŐRSÉG
HELSINKI BIZOTTSÁG