A Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte 2024. február 1-jén – a Központi Nyomozó Főügyészség indítványának helyt adva – Portik Tamás fiát. A Fenyő-ügy II. rendű vádlottjának hozzátartozóját hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg, mert kávéval szembe öntötte az eljáró bírót.
A Fenyő-ügy II. rendű vádlottjának fia a 2024. január 30-i tárgyalási napon a tárgyalóteremhez igyekvő dr. Póta Péter ügyben eljáró bíró elé lépett, és közölte vele, hogy szerinte az apja ügyében törvénytelenül jár el, megsérti annak jogait. A bíró jelezte a férfinak, hogy nem beszél vele, majd őt kikerülve megpróbált a tárgyalóterembe bejutni. Ezt megakadályozandó a gyanúsított a kezében lévő kávéspohár 2 deciliternyi tartalmát széles, gyors mozdulattal, teljes mennyiségében a bíró arcába öntötte, minek következtében dr. Póta Péter szemébe, arcára és ruházatára nagyobb mennyiségű hideg kávé került.
Az ellene alkalmazott erőszak miatt a bíró kénytelen volt megállni, a kávét a szeméből és arcából kitörölni. A cselekményt látva egy közelben tartózkodó újságíró a bíró és a gyanúsított közé állt, az utóbbit megfogta, ezáltal a gyanúsítottnak nem volt lehetősége a cselekményét folytatni.
Bizonyítottság esetén a terhelt fenti cselekménye hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megállapítására alkalmas.
A gyanú megalapozottsága kapcsán a bíróságnak észszerű kételye nem merült fel.
A gyanú szerinti cselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és figyelemmel az elkövetés módjára, valamint a sértett személyére, az fokozottan veszélyes a társadalomra.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2024. február 1-jei ülésén a Központi Nyomozó Főügyészség azt indítványozta, hogy a bűnismétlés, valamint a szökés és elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a gyanúsított letartóztatását rendelje el az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapra. A gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását, elsődlegesen szabadlábra helyezést, másodlagosan távoltartás elrendelését indítványozta.
A nyomozási bíró szerint az ügyészi indítvány megalapozott, míg a védő indítványa nem volt alapos, ezért
a gyanúsított letartóztatását 2024. március 1-ig elrendelte.
A terhelt a magyarországi bűnügyi nyilvántartás adatai alapján büntetlen, ellene nincs más büntetőeljárás folyamatban, ezért előéletéből nem következik sem a szökés, elrejtőzés, sem pedig a bűnismétlés veszélye. Ugyanakkor magyar állampolgárságáról korábban lemondott, magyarországi egzisztenciális kötődéseiről nincs adat, családja és munkája Svájchoz köti. Magyarországon bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, az édesapja ellen indult eljárások miatt elfogultnak tart valamennyi eljárást, arról ő maga nyilatkozott, hogy őrizetbe vétele napján el kívánta hagyni az országot. Miután a büntetőeljárással és az abban elfoglalt helyzetével elégedetlen, azt tisztességtelennek tartja, ezért alappal lehet arra következtetni, hogy a felelősségre vonás alól megpróbál kibújni.
A bíróság a fentiekre figyelemmel a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva úgy ítélte meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok az eljárás jelenlegi szakaszában kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosíthatók.
A végzés nem végleges, mivel a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.
