Új kötelező-szabályok - A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

2009.11. 4. Jogi Fórum / Nagy Csilla

Idén még a régi szabályozás szerint, november 30-áig van lehetőségünk új felelősségbiztosítást kötni. 2010. január 1-jétől azonban átalakulnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai.

Hazánkban 2004. július 1-jétől kormányrendelet szabályozza e kérdéskört. Jogalkotó szervünk 2010. január 1. napi hatálybalépéssel a jogterület szabályozását magasabb rendű jogszabállyal - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel – rendezi. A törvény hatálya – többek között - minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosára és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre terjed ki. A törvény értelmező rendelkezései a hatályos kormányrendelethez képest új fogalmakkal (pl. a fedezetlenségi díjjal [1], az egyedi szerződéssel [2], és a gépjárműflottával [3]) bővültek, a korábbi fogalmak pedig pontosabban kerültek meghatározásra (pl. gépjármű alatt januártól már a négykerekű segédmotoros kerékpárt, a quadot is értenünk kell).

A gépjármű üzemben tartóját biztosítási kötelezettség terheli a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból történő kivonásáig. Tulajdonjog átszállás esetében pedig az új üzemben tartó köteles lesz a tulajdonjog átszállását követően haladéktalanul megkötni a biztosítási szerződést.

A törvény - a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben – határozza meg a szerződés létrejöttének és megszűnésének pontos szabályait. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre illetve úgy is létrejöhet, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát - a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában - a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító részére átadja és a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem tesz elutasító nyilatkozatot. Új szabály, hogy a szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. (Jelenleg a biztosítási év végére, tehát az adott év december 31. napjára lehetséges a szerződés felmondása, ha az 30 nappal korábban a biztosítóhoz megérkezik, azaz legkésőbb december 1. napján.) A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

Januártól az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. Határozott tartamú szerződés például az ideiglenes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, lassú járművek, quadok és gépjárműflotta esetén köthető. A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év (szemben a jelenlegi naptári évvel). A biztosítási időszak első napja a kockázatviselés kezdete. A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra várható díjról.

A napi gyakorlat hívhatta életre a gépjárműflottára vonatkozó külön – diszpozitív - szabályok megállapítását. A gépjárműflotta-szerződések szabályait – a szerződés létrejöttére, megszűnésére, a biztosítási időszakra és a díjfizetésre vonatkozóan – a felek szabadon határozhatják meg.

A biztosítási díjat változatlanul előre kell megfizetnünk a biztosítónak. A határozott tartamú szerződések esetén a biztosítási díj a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót, határozatlan esetében – a jelenlegi szabályozással megegyezően - a felek teljesen szabadon határozhatják meg, hogy a díj(részlet) milyen időpontban esedékes. Könnyítést jelent, hogy ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel (türelmi idő) felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Tehát a jelenlegi 30 nappal szemben több mint 60 nap áll rendelkezésre a hátralékos díj megfizetésére és a szerződés hatályban tartására.

Egy biztosítási eseménynél [4] a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni.

A károsultak fokozottabb védelme érdekében a szabályozás a fedezetlenségi díj bevezetésére is kiterjed. Ha az üzemben tartó gépjárművére kötött korábbi biztosítási szerződésének díját nem fizette és a szerződése emiatt megszűnt, köteles annak a biztosítónak fedezetlenségi díjat fizetni, amely a fedezetlenség időtartamát követően vele szerződést köt. Ha az üzemben tartó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a díjnemfizetés esetén ismertetett eljárás alapján a szerződést megszünteti. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.

A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve - meghatározott esetekben - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni. A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Új szabály, hogy a biztosítottat is bejelentési kötelezettség terheli: a káreseményt 5 munkanapon belül (jelenleg 8 nap) a biztosítójánál írásban köteles bejelenteni.

A tavalyi évben kirobbant MÁV-ÁBE botrány és a biztosító fizetésképtelensége rávilágított a jelenlegi szabályozás fontos hiányosságára. Egyszerűen a felszámolási eljáráson és az általános, polgári jogi jogszabályokon kívül nincs olyan speciális szabályozás, illetve jogintézmény, mely a teljesen vétlen károsultak számára, belátható időn belül, eredményes érdekérvényesítést és kártérítést biztosítana. Ezen a joghézagon változtat az új szabályozás: a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában szerződéssel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozták. A fizetésképtelenné vált biztosító helyett azonban a Kártalanítási Számla térítési kötelezettsége csak 2010. január 1-jét követően fizetésképtelenné vált biztosító esetében áll fenn.

Az egységes szabályozás érdekében a kötvénynyilvántartásra irányadó szabályok helyet kaptak az új törvényben: a kötvénynyilvántartó szerv nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a szerződő üzemben tartó személyes adatait, a gépjármű egyedi azonosítóit és a szerződés lényeges elemeit (a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát). A kötvénynyilvántartó szerv a fenti adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli. Annak érdekében, hogy a nyilvántartás hiteles, naprakész és megbízható információforrás legyen, a biztosító köteles a szerződés létrejöttétől, illetve megszűnésétől, továbbá egyéb változás időpontjától számított 15 napon belül a kötvénynyilvántartó szervet értesíteni.

További újítás, hogy a biztosítók a kártörténeti nyilvántartást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre, mely a bonus-malus rendszer helyett a valódi káralapú besorolás alapját teremti meg. A kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a kárnyilvántartó szerv látja el. A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény adatait.

Garanciális szabály, hogy 2010. január 1-jétől a biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ részére a fizetésképtelenné vált biztosító helyetti térítési kötelezettség ellátása érdekében befizetést teljesíteni.

A bonus-malus rendszer részletes szabályait jelenleg a kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazta. Az új törvénybe a rendszer alapvető rendelkezései kerültek, a részletkérdésekről miniszteri rendelet született (19/2009.(X.9.) PM rendelet). A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hártrányok változatlanul az üzemben tartó személyéhez kapcsolódnak, valamint 4 malus és 10 bonus osztályból áll.

A biztosítóváltás szabályai bővültek: az előző biztosító köteles kártörténeti igazolást kiadni a megfigyelési időszakra [5] vonatkozó kártörténeti adatokról, a fedezetlenség időtartamáról illetve a szünetelésről az új biztosító részére. Az új biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig az üzemben tartó tájékoztatása vagy nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását. Az új biztosító a szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül megkeresi az előző biztosítót az igazolás bekérése céljából.

A 20/2009. (X.9.) PM rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben találhatók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifáinak és a fedezetlenségi díj megállapításának alapjául szolgáló gépjármű-kategóriák. Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében a jelenlegi lökettérfogatban meghatározott kategóriákat 2010. január 1-jétől a teljesítmény alapú besorolás váltja fel.

A rendeletek és a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit - a határozott időre szóló szerződések kivételével - a hatálybalépéskor már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell. Azonban a hatálybalépés napját megelőzően bekövetkezett káresetekhez kapcsolódóan a kártérítési igények érvényesítésével összefüggő eljárásokra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó előírásokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, ahol a fedezetlenség időtartama a törvény hatálybalépését követően kezdődik.


[1] Az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa, utólagosan megállapított díj.

[2] Az adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött biztosítási szerződés.

[3] Egy adott biztosítónál ugyanazon szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, de legalább öt gépjármű.

[4] Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

[5] Az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszakra.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
BIZTOSÍTÁS
JOGALKOTÁS