Közlönyfigyelő 2012/4

2012.05.30. Jogi Fórum / dr. Horváth Eszter

Az idei év negyedik Közlönyfigyelőjében a 2012. április 12. és a 2012. május 18. közti időszakot vizsgáltuk. Ebben a periódusban jelent meg az Országgyűlésről szóló törvény és a személyszállításról szóló törvény is, valamint számos jogszabály módosításra került sor.


Törvények a vizsgált időszakban:

2012. évi XXXI. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról. A jogszabály azokat a módosításokat tartalmazza, melyekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény miatt a szabálysértési törvényből ágazati közigazgatási szankcionálás alá kerülnek. Emellett a jogszabály technikai jellegű módosításokat is elvégez, valamint A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket is magában foglal.

2012. évi XXXII. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról. A jogszabály a hirdetményi kézbesítésnek teret enged a kiemelt jelentőségű ügyek esetében is. Ezekre az esetekre – a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében – biztosítja az ügygondnok rendelésének lehetőségét.

2012. évi XXXIII. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról. A jogszabály a látvány csapatsportok támogatását lehetővé tevő szabályozást módosítja, a felmerült gyakorlati, alkalmazási tapasztalatokat figyelembe véve. Az adókedvezményből megvalósuló támogatást a továbbiakban csak olyan adóalanyok vehetik igénybe, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek. (eddig ez csak a támogatást igénybevevő szervezetekre volt igaz).

2012. évi XXXIV. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról. A törvény mulasztásos alkotmánysértést orvosol. Az Alkotmánybíróság 40/2011. (V. 31.) AB határozata értelmében a fogyatékosságok megállapítására alkalmazott „autonómia–teszt” kizárólagossága indokolatlanul különbözteti meg a fogyatékkal élőket az alapján, hogy betegségük milyen vizsgálati módszerrel állapítható meg.

2012. évi XXXV. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról. A módosítás célja egyes európai uniós projektek kifizetéseinek felgyorsítása. Egyes esetekben a jogszabály lehetőséget ad eljárási határidők lerövidítésére is. Ezáltal a legfeljebb két hónapos – az Ngtv.-ben meghatározott soron kívüli – határidőt kell betartani.

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről. A jogszabály „egységesebb, átfogó szabályozást kíván létrehozni az Országgyűlést, illetve az országgyűlési képviselőket érintő több törvény, illetve bizonyos házszabályi rendelkezések egyberendezésével”. Egyrészt egyes szabályozási körök az Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényben szabályozandók, másrészt az országgyűlési képviselők jogállásáról országgyűlési képviselők javadalmazásáról, valamint az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényeket is tartalmazza az új törvény, harmadrészt pedig a Házszabály rendelkezései kerülnek törvényi szintű szabályozásra. Emellett újraszabályozza a képviselők jogállását és javadalmazását, a Ház ülésezését, szervezetét, működését. Létrehozza az Országgyűlési Őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz. Kitér a képviselői összeférhetetlenség, a mentelmi jog egyes kérdéseinek szabályozására is. A törvény létrehozza a háznagyi intézményt, melyet a házelnök üléstermen kívüli helyetteseként határoz meg.

2012. évi XXXVII. törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról. A jogszabály a szövetkezetek létrehozását egyszerűsíti le és gyorsítja. A szabályozás célja, ezzel az önfoglalkoztatást előmozdítása és a helyi gazdaság fejlesztése.

2012. évi XXXVIII. törvény a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról. A jogszabály a fekvőbetegellátás önkormányzatoktól történő állami kézbe átadását-átvételét szabályozza, hogy a betegellátás ne függjön az önkormányzatok fizetőképességétől. A törvény szabályozza az egészségügyi intézmények és vagyonának átvételét, illetve ennek módját, az ehhez kapcsolódó önkormányzati adósság átvételét. Rendezi az átvett intézményekben foglalkoztatottak helyzetét, illetve a foglalkoztatott köztisztviselők jogállását is.

2012. évi XXXIX. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. A jogszabály lehetővé teszi a társulási formában működő oktatási intézmények esetében is a közoktatási megállapodás megkötését más fenntartóval (pl. egyházi jogi személlyel is)

2012. évi XL. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról. A jogszabály újraszabályozza a 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások alapvető szabályait. Felhatalmazást ad a Kormánynak a részfeladatok szabályozására.

2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról. A jogszabály célja, hogy olyan egységes közszolgáltatású személyszállítási rendszer jöjjön létre, mely amellett, hogy szolgáltatás központú, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét is figyelembe veszi. A szabályozással a jogalkotó a közösségi közlekedés prioritását próbálja biztosítani az egyéni közlekedéssel szemben, ezt a versenyképesség növelésével is elősegíti. Az európai uniós követelmények kielégítése mellett a szabályozás törekszik a hosszú távú, egységes finanszírozás megvalósítására és a korrupció visszaszorítására. További cél, hogy a szociálpolitikai támogatások elkülönüljenek az utazási kedvezményektől.

2012. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosításáról. A törvény a Nemzeti Erőforrás Minisztérium elnevezést Emberi Erőforrás Minisztériumra változtatja.

2012. évi XLIII. törvény az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló Megállapodás módosításának kihirdetéséről. A Bank Kormányzótanácsa közgyűlésén (2011-ben) döntött a hitelezési tevékenységnek Közel-Keletre és Észak-Afrikára való kiterjesztéséről. Ennek szellemében a Megállapodás 1. és 18. Cikkeit módosítja a törvény melyekkel egyrészt a Megállapodás földrajzi hatályát módosítja, másrészt a Különleges Alapok használatát kiterjeszti az ún. potenciális fogadó országok körére.

2012. évi XLIV. törvény a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló Egyezmény módosításának kihirdetéséről. A módosítás következtében a Ügynökség immár biztosítani tudja az egyes projekthiteleketakkor is, ha az adott projekthez kapcsolódó egyéb befektetésekhez nem nyújt biztosítást. Az Ügynökség mostantól nyújthat politikai kockázatok elleni biztosítást az új külföldi beruházók számára a már létező beruházások felvásárláshoz kapcsolódóan. A módosítással egyszerűsödik az eljárás. A módosítások céja, hogy a „külföldi közvetlen beruházások ösztönzése által elősegítsék a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökséget a fejlesztésekhez fűződő rendeltetésének betöltésében.”

2012. évi XLV. törvény a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról. A jogszabály az „Eximbank és a Mehib állami tulajdonban álló részvényei – azaz a 25% + 1 szavazat – tekintetében a tulajdonosi joggyakorlásnak a külgazdaságért felelős miniszterhez való átkerülésével egy időben a többi 75% - 1 szavazat is átkerüljön a közvetett állami tulajdonból közvetlen állami tulajdonba, külgazdaságért felelős miniszter – szakmai irányítási, felügyeleti hatásköreit biztosító – tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön.”
 

(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2012/43-60.)

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KÖZLÖNYFIGYELŐ