Kamarák hullámvasúton

2017.01.19. Jogi Fórum / Sereg András

Az elmúlt időben nagy változásokon mentek keresztül a szakmai kamarák: kikerült a Ptk.-ból a köztestület fogalma, megszűnt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, új igazságügyi szakértői törvény született, 2017. január 1-jétől visszaállították a kötelező tagságot az Országos Magyar Vadászati Kamarában.

Magyarországon a legrégebbi kamarát az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikk hozta létre. Ez a törvénycikk tartalmazott először rendelkezéseket a kamarák felállításáról és a kötelező kamarai tagságról. A Magyar Ügyvédi Kamara 1875 óta mindig létezett, néhány miniszteri biztossal eltelt rövid időszak zavarta önállóságát, de sosem szűnt meg vagy oszlatták fel. A kamara erejét mutatja, hogy Európa egyik legrégebbi és legszebb kamarai székházát 1896-ban a budapesti ügyvédség építette fel saját erejéből.

Az 1923. évi XVII. törvénycikk a mérnöki rendtartásról rendelkezett, felállítva a Magyar Mérnöki Kamarát. Ma ezen a szakterületen két önálló kamara, az építész és a mérnöki kamara működik. Az orvosi rendtartásról szóló 1936 évi I. törvénycikk 2. §-a pedig kimondta: „Olyan tevékenységet, amelynek végzése orvosi oklevélhez van kötve, csak az folytathat, aki a kamara tagja.”

A nonprofit szervezetek jelentős többsége a második világháborút követően eltűnt, és csak a rendszerváltozás után indulhatott újra a fejlődés, amikor is sorra alakultak a hivatásrendi kamarák és alapítványok. A szakmai kamarák létrejöttében alapvető szerepet játszott a Polgári törvénykönyvről szóló 1993. évi XCII. törvény (Ptk.), amely beépítette a jogrendszerbe a köztestület fogalmát. A köztestület valahol a magánjog és a közjog határterületén helyezkedik el, ezért a 2014. május 15-ig hatályban volt korábbi Ptk., amely alapvetően közjogias alapokon állt, még tartalmazta a köztestület fogalmát, míg az új kódex már nem.

Ezzel együtt a köztestület fogalma nem tűnt el a jogrendszerből, csupán a Ptk.-ból átkerült az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvénybe, a közalapítványokra vonatkozó szabályozás mellé. A törvény indoklása ennek okaként kifejti, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozása a korábbi törvénykönyv szabályrendszerétől koncepcionálisan eltér, másrészről a köztestület közjogi személynek minősül, ezért magánjogi kódexben való elhelyezése nem indokolt. Ebből a jogalkotó szerint az következik, hogy „a köztestület szabályainak a jogrendszerből való kivezetése csak az egyes köztestületek szabályozásának egyenkénti áttekintése és esetleges módosítása által lenne megvalósítható, amely felesleges jogalkotási tevékenységet indukálna”. Ugyanakkor a jogalkotó azt is deklarálta, hogy a köztestületek „közjogi jogi személyek státuszával rendelkeznek”. A státusz-meghatározás tudatosítása a köztestületek működéséhez, feladatainak ellátásához nagyobb biztonságot adhat, amennyiben a pénzügyi szabályozás is ehhez igazodik. 

A rendszerváltozás utáni években viták kereszttüzébe került a kötelező kamarai tagság. Ebben a disputában fontos állomást jelentett a 39/1997. (VII. 1.) AB határozat, melyben a bírák kimondták, hogy a kényszertagság a Magyar Orvosi Kamara sajátos feladatai és hatáskörei alapján nem sérti az egyesülési jogot. A határozat indokolása szerint a kötelező tagság nem érinti az orvos jogát arra, hogy akár szakmai, akár világnézeti, vagy bármely más alapon társadalmi szervezetet, illetve szakszervezetet hozzon létre, vagy azokban tag legyen.

Az más kérdés, hogy 2006-ban Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter megszüntette az orvosi, a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarák kötelező kamarai tagságát és egyúttal megvonta a köztestületek jogköreinek számottevő részét, köztük az etikai felügyeletet. Aztán az Országgyűlés 2011-ben újraszabályozta az egészségügyi kamarák működési feltételeit. Ezzel a kamarák megint a közhatalmi struktúra részeivé váltak, hidat képezve a hivatás és az állam között.

2003-ban szerveződött meg a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ), akkor még Egyeztető Fórum néven. 2005 végén a szervezet tagjai elhatározták, hogy a fórumot társadalmi szervezetek szövetségeként bíróságon is bejegyeztetik. A szövetség rendkívül széles társadalmi réteg érdekeit megjelenítő ernyőszervezet, csaknem 300 ezer szakembert tömörít, akik a gazdasági életben vezető tisztségviselői, illetve tulajdonosi szerepet töltenek be, ügyvédi, könyvelői, tervezői, közjegyzői és szabadalmi ügyvivői irodák vezetői, kutatók, szakértők, orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok, illetve az egészségügy és a vagyonvédelem területén működő szolgáltatók. A szövetség pártoktól és politikai mozgalmaktól független, ezért azoknak anyagi és erkölcsi támogatást nem nyújt, és azoktól nem is fogad el, politikai tevékenységet nem folytat, kizárólag szakpolitikai alapon nyilvánul meg. Jelenleg tizenhárom szakmai kamara van: a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.

A legnagyobb hivatásrendi kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2007. május 31-én alakult az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény alapján 48 ezer önként csatlakozó szakdolgozóval. A 2011. április 1-jén hatályba lépett 2011. évi XXIII. törvény ismételten kötelezővé tette a kamarai tagságot. A MESZK-nek ez idő szerint mintegy 110 ezres a tagsága. A MSZKSZ legkisebb tagszervezete, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, amelynek viszont csak 110 tagja van. Mint látható, a legnagyobbnak éppen ezerszerese a tagsága, mint a legkisebbnek.

A méret azonban nem minden. Kövér László, az Országgyűlés elnöke az MSZKSZ legutóbbi konferenciáján kijelentette: a kamarák egyik legfontosabb küldetése, hogy a szakmaisággal fémjelzett hitelesség őrei legyenek a maguk hivatásában.

A hatályos szabályozásból eredően köztestületi formában működnek a szakmai kamarákon kívül a gazdasági kamarák, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint több, a tudományos, illetve sporttevékenységhez fűződő, közfeladatokat országosan összefogó szervezet, amelyeket külön-külön törvények hívtak életre.

A szakmai kamarák életében drámai fordulatot hozott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara megszüntetése. Az Országgyűlés 2015. augusztus 31-ével szüntette meg a szervezetet, hogy helyette másnap megalakuljon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. A szakemberek szerint a kamara megszüntetésében elsősorban a végrehajtói eljárások elhúzódása, valamint a kamara körüli korrupciós botrányok játszottak kiemelkedő szerepet.

Kormányzati körökben felmerült a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara megszüntetése is, csakhogy a szakértői kamara – szemben a végrehajtói kamarával – szorosan együttműködött a szervezeti és eljárási reform kidolgozásában. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény felszámolta a nyolc területi kamarát, továbbá bevezette a kötelező statisztikai adatszolgáltatást és a szakértők minőségbiztosítását is.

A parlament október végén a vadászkamarai szabályozás reformját tűzte napirendjére: a 2016. évi CXIV. törvénnyel módosította az Országos Magyar Vadászati Kamaráról szóló 2013. évi CXXXIV. törvényt. Ennek folyományként 2017. január 1-jétől visszaállították a kötelező kamarai tagságot minden vadászati tevékenységet folytató természetes személy számára.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
KAMARÁK