Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Szabályozott drón-invázió - A drónok jogi szabályozása, avagy új jogterület születik

2019.03.12. Jogi Fórum / Varga János

Napjainkban a drónfelhasználók és a drónreptetések száma rohamosan növekszik - ez a tény pedig szükségszerűen vezetett olyan incidensekhez, mint a londoni Heathrow reptér, vagy Gatwick légi forgalmának leállítása. Hazánkban külön a drónokra vonatkozó jogszabály még nincs, és ez számos nehézséget okoz a felhasználóknak és a légiforgalmi irányítóknak.

A drónok nem felelősségteljes használata komoly repülésbiztonsági kockázatot rejt magában. Eddig még nem volt rá példa, de egy utasszállító géppel való ütközés akár annak a zuhanását is eredményezheti. Nagy Britanniában 2018-ra 100 fölé emelkedett az olyan repülőgép incidensek száma, melyekben drónok voltak érintettek. Magyarországon 2018-ban 13 szabálytalan drónreptetésről számoltak be. Tavaly novemberben mindössze 60 méterre közelített meg egy drón egy repülőgépjáratot. Ez utóbbi az eddigi legveszélyesebb esetnek tekinthető. Számolni lehet vele, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő a hasonló események, mivel a drónok árának csökkenésével jelentősen nő a felhasználók száma.

A drónok használatára hazánkban több jogszabály is tartalmaz rendelkezést, de nincs külön, specifikusan a drónokra vonatkozó jogszabály. Ez számos nehézség forrása a felhasználók és a légiforgalmi irányítók számára.

Hogyan határozzuk meg a drón jogi fogalmát?

A jelenlegi jogi szabályozás, pontosabban a 1995. évi XCVII. törvény 71.§  35.pontja szerint: Pilóta nélküli légijármű:olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi.” Jogunk tehát a távirányítású légi modelleket (repülő- és helikoptermodell) nem különbözteti meg a drónoktól. Technikailag mégis igen fontos különbség, hogy egy drón önálló repülésre is képes lehet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az üzemeltető eszközzel megszűnik a drón kapcsolata nem feltétlenül zuhan le, hanem vezérlése visszairányítja a felszállási helyére, vagy más megadott pontra.

Mit tehet, aki a jogszabályokat betartva kíván drónt reptetni?

A legfontosabb jogszabályi kötelezettség az eseti légtér igénylése. Az illetékes hatóság a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya, az eljárás illetéke 3 ezer forint. Az eseti légtér kijelölés iránti kérelmet legalább 30 nappal a tervezett reptetés előtt kell benyújtani. Amennyiben pozitívan bírálják el a kérelmet, kijelölik az eseti légtérrészt, amelyben a drónfelhasználó reptetheti eszközét.

További kötelezettséget róhat a drón használójára, ha a repülés olyan légteret érint, amelyben légiforgalmi irányító vagy repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot látnak el. Ilyen esetekben biztonsági felmérést kell készíteni és szükséges beszerezni az adott légiforgalmi szolgáltató véleményét.

Drónt üzemben tartani kizárólag felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén szabad. Számos esetben okozott már gondatlan drónreptetés személyi sérülést, vagy vagyoni kárt. A kötelező felelősségbiztosítás ezekben az esetlekben garanciát, védelmet nyújt.

A légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezés megsértése esetén légi közlekedési bírság szabható ki, az eljárást a rendőrség folytathatja le. A bírság összege egészen magas lehet, ami nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy a fentebb említett brit repterek leállítása több, mint 100 ezer embert érintett kellemetlenül.

Az eseti légtér igénylésével kapcsolatos eljárás a drónok jogi szabályozásának neuralgikus pontja. Ennek oka, hogy az eseti légtér nem a drónreptetés céljára lett kitalálva, sokkal inkább különböző rendezvények, például tűzijátékok lebonyolítására. A drónfelhasználók részéről az eseti légtér igénylése sok adminisztrációval járó, rendkívül nehézkes eljárás. Indokolatlanul merevnek tűnik, ahhoz képest, hogy a légtérben, a légi közlekedésben milyen kis szerepet játszik eszközük reptetése. A légiforgalmi irányítás részéről pedig jelentős, olykor nehezen feldolgozható munkateherként jelentkezik az eseti légterek kezelése, tekintve hogy a drónreptetések száma drasztikusan növekszik.

Számos könnyítés azért most is vonatkozik a drónokra.  A sport- és magáncélú alkalmazás esetén nem szükséges tevékenységi engedély beszerzése. Ez nem összetévesztendő az eseti légtér igénylésével. A drónoknak más légi járművel ellentétben nem kell lajstromjellel rendelkezniük. A nem állami drónnak nem szükséges rendelkeznie üzembentartási engedéllyel, típusalkalmassági tanúsítvánnyal. Csak a 25 kg maximális felszálló tömeg feletti drónoknak kell rendelkezniük légi alkalmassági tanúsítvánnyal, légi alkalmassági felülvizsgálati tanúsítvánnyal, vagy egyedi repülési engedéllyel.

Konklúzió

A technológiai fejlődés és a gyakorlat megköveteli a drónok helyzetének jogi szabályozását. A repülésbiztonsági kockázattal járó incidensek szintén a reguláció szükségességét sürgetik. A fennálló kissé kaotikus és nehézkes helyzetre kizárólag egy olyan jogszabály jelenthet megoldást, mely kifejezetten a drónokra, azok használatára állapít meg normákat, külön eljárásrendet. Olyan szabályozásra lenne szükség, mely megteremti az egyensúlyt a repülésbiztonság és a drónfelhasználók rugalmas eszközhasználat iránti igénye között. A drónok jogi újta a jogfejlődés klasszikus útjának következő lépcsőfokához érkezett.

  • kapcsolódó anyagok
DRÓN
JOGALKOTÁS
LÉGIKÖZLEKEDÉS