Jelenthet-e a jogorvoslati jog sikeres gyakorlása többletkiadást? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2020.08.31. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A költségviselés kockázata ugyanúgy terheli a jogorvoslati szakaszt kezdeményező személyt, mint azt, aki kérelmével, keresetével bírósághoz fordul - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/605/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Fővárosi Ítélőtábla perköltség tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügy tényállása szerint egy felszámolási eljárás során a későbbi indítványozó tisztségviselőt az eljárásban felmerült költségei megfizetésére kötelezték, amely rendelkezéssel szemben fellebbezéssel élt, amit a másodfokú bíróság alaposnak talált, az indítványozót terhelő fizetési kötelezettség mellőzéséről rendelkezett, azonban elrendelte a másodfokú eljárásban felmerült költségeinek viselését. Az indítványozó szerint ez a döntés sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát azáltal, hogy pervesztes fél hiányában, sikeres fellebbezése ellenére, a perköltséget neki kell viselnie. Nézete szerint a jogorvoslathoz való jog kiterjed arra is, hogy a jogorvoslati jog sikeres gyakorlása nem jelenthet többletkiadást.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a költségviselés kockázata ugyanúgy terheli a jogorvoslati szakaszt kezdeményező személyt, mint azt, aki kérelmével, keresetével bírósághoz fordul. A költségviselésnek a polgári eljárásokra vonatkozó szabályozásból is adódó kockázata az ingyenesség követelményét a jogorvoslathoz való jog tekintetében nem teszi megállapíthatóvá. A jogorvoslathoz való jog sérelmét az Alkotmánybíróság megítélése szerint a perköltségviselésre vonatkozó szabályoknak csak az olyan értelmezése vethetné fel, amely a jogorvoslati jog tényleges érvényesítését korlátozná, vagy tenné lehetetlenné. Jelen ügyben ez nem volt megállapítható, az indítványozó nem is hivatkozott arra, hogy a másodfokú eljárásban felmerült kiadása jogorvoslati jogának érvényesítésében korlátozta volna. A bírói döntés jogszerűsége önmagában törvényességi, és nem alkotmányossági kérdés, a tisztességes eljáráshoz való jog körébe tartozó eljárási garanciák az igazság kiderítésére irányuló törekvés alkotmányos kereteit biztosítják csupán. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem okozta az indítványozó jogorvoslathoz való jogának sérelmét a nemperes eljárásban hozott másodfokú döntés alapjául szolgáló azon jogértelmezés, amely költség viselésére kötelezhető ellenérdekű fél hiányában a fellebbező félre terhelte annak másodfokú eljárásban felmerült költségét, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
POLGÁRI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
JOGORVOSLAT