Június 1-jével új szabályok lépnek életbe a szerzői jogok terén. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás jelentősége abban rejlik, hogy több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben.

A reform első lépéseként már tavaly megvalósult a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtése. A módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást; tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében; lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (pl. múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni, illetve erősíti a sajtókiadók helyzetét az online felhasználások kapcsán.

A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat tekintetében, továbbá bevezeti a paródia kivételt is (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). A javaslat továbbá tartalmaz a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonosságáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.

„A szerzői jogi törvénynek reagálnia kell arra, hogy ma már nem feltétlenül külön fogalom a tartalom-előállító és kultúrafogyasztó, hiszen a nagyközönség maga is tartalom-előállítóvá vált. A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A szabályok révén e szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük– emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a változások kapcsán.

Szintén fontos változás a sajtóikiadói jog bevezetése: a digitális hírfogyasztás növekedése miatt az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformoknál realizálódnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.

A módosítások az uniós reformon túlmutatva, az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos további pontokon egészíti ki a hatályos szerzői jogi szabályozást. Ezek közé tartozik a magáncélú másolás modernizációja (pl. teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint a felhasználási szerződések szintén meghaladott szabályainak modernizálása és ezáltal az online műfelhasználás engedélyezésének megkönnyítése.

A szerzői jogi törvénymódosítás mellett szintén fontos változást jelent a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének megerősítéséről szóló törvény elfogadása is. A Lisszaboni Megállapodás azért jött létre 1958-ban, hogy a nemzeti földrajzi árujelzővel rendelkező termelők nemzetközi oltalmat szerezhessenek eredetmegjelöléseikre. A megállapodás Genfi Szövegét a korábbi rendszer modernizálása érdekében fogadták el 2015-ben. A megállapodás ratifikálásával Magyarország is részese lett a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének, a hazai termelők hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzésekre is.