Dr. Lantos Judit és Dr. Tálas K. József - Védett márkák és innovációk

2019. október 25. Ferencz Adrienn, Budapest

"A védjegybejelentés hiányából kifolyólag nagyon kellemetlen helyzetek merülhetnek fel egy cég életében" - hangsúlyozza Lantos Judit, a Danubia Legal jogi tanácsadó csoportjának szakértője. "Sajnos a magyar vállalkozásoknak vagy nincs innovációjuk, vagy nem tekintik fontosnak a védelmét, vagy nem rendelkeznek ehhez anyagi háttérrel" - teszi hozzá Tálas K. József, a csoport másik neves ügyvédje. Idén 70 éves a Danubia-cégcsoport. Ennek apropóján beszélgettünk.

Mit is jelent ez a 70 év a cég szempontjából? Bemutatnák röviden a Danubia-cégcsoport felépítését?

Dr. Lantos Judit: A Danubia idén ünnepli a 70 éves fennállását, amely azt jelenti, hogy a cég 1949-ben alakult meg – akkor még állami vállalatként – lényegi feladata pedig az volt, hogy az innovatív és a nemzetközi piacon is versenyképes magyar terméknek vagy ötleteknek a külföldi hasznosítását, illetve levédetését elősegítse. Ez közel 40 éven át működött így, a rendszerváltást követően azonban privatizálásra került az akkori állami vállalat és megalakult a Danubia Kft. oly módon, hogy a cég akkori szabadalmi ügyvivői váltak a társaság tulajdonosává. Közülük többen ma is itt tevékenykednek, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. tehát ilyen formában 1990 óta működik. A cégcsoport további 2 tagja a Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft., valamint a Danubia Legal, ez a 3 cég jelenik meg tehát a Danubia márkanév alatt.

Danubia Legal

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

A Danubia Legal alatt folytatja a Danubia-cégcsoport az ügyvédi tevékenységét – az ügyfelek szempontjából célszerűnek bizonyult, hogy Danubia márkanévhez kötődjön a Danubia érdekkörében végzett jogi tanácsadás is, ezért megalkották és levédették a Danubia Legal brandet. A Danubia IP Kft. a Danubia által alapított leányvállalat, amelynek fő célja a szellemi tulajdon értékelése, hasznosítása és managmentje: egy olyan teljes körű szolgáltatás nyújtása magyar és külföldi ügyfelek részére, akiket ötletük megvalósulásig minden fázisban tanácsadással és különböző szakmai módszerekkel képes a stáb segíteni olyan módon, hogy az adott ötletgazda számára létrejöhessen a leghatékonyabb és legjobb megoldás. Itt elsősorban üzleti megoldásokról van szó, melybe az üzletfejlesztés folyamata is beletartozik, a marketing-, és brand tanácsadás pedig főként a Danubia és a Danubia Legal védjegyjogászai által végzett tanácsadási tevékenység keretében valósul meg.

Milyen területre specializálódnak a Danubia Legal ügyvédei?

Dr. Tálas K. József: Az ügyvédek már évek óta a szellemi tulajdonjognak különböző formáira specializálódnak. A Danubia Kft. és annak jogelődje alapvetően olyan műszaki találmányokkal, vagy találmány-jellegű újításokkal foglalkozott, amelyek valamilyen mértékben újak, vagy piacképesek voltak – ezt a profilt bővítve azáltal, hogy immáron lassan 20 esztendeje különböző ügyvédekkel működik együtt annak céljából, hogy már ne csak a levédetésben legyen szerepe, hanem pl. a jog esetleges megvédésében, vagy a jogosítatlan termékek elleni fellépésben, vagy az egyéb jogterületeken való, de a szellemi tulajdonjoghoz valahogyan kötődő területeken is nagyobb szerepe legyen.

Ismertetnének röviden néhány közérdeklődésre számot adó szabadalmi-, vagy védjegy pert, amely a jogász társadalom számára érdekességként szolgálhat?

Dr. Tálas K. József: Általunk vitt, közérdeklődésre számot adó szabadalmi per volt az elmúlt években egyrészt a Viagra-per, melyet több nyugat-európai országgal szemben Magyarországnak sikerült megnyerni, megvédeni a szabadalmat és eltiltani a bitorlástól az akkor piacra lépőket, másrészt az Adidas-per, melyben sikerült az Adidas ellen egy magyar feltaláló szabadalmát megvédeni, valamint sikerült a magyarországi eladás vonatkozásában a kártérítési pert is megnyerni.

Dr. Lantos Judit: Jelenleg folyamatban van két nagy jelentőségű jogvitánk, ahol egy korábbi állami vállalat privatizációját követően az utódvállalatok között összetett védjegyjogi eljárások – így többek között törlési és védjegybitorlási eljárások vannak folyamatban. Többet ezekről akkor tudok mondani, amikor jogerősen is lezáródnak; az egyik törlési eljárásban hozott jogerős döntés jelenleg a Kúria előtt vár elbírálásra.

Danubia Legal

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mi jellemzi az iparjogvédelmi perek területén ítélkező bírákat?

Dr. Lantos Judit: A Pp. vonatkozó rendelkezései alapján az iparjogvédelmi ügyek a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartoznak. A törvényszéken jelenleg 2 tanács van, amely iparjogvédelmi ügyekkel foglalkozik, kiemelkedő műszaki szakértelmüknek köszönhetően szabadalmi ügyeket szintén tárgyalnak. Az Ítélőtáblán és a Kúrián is 1-1 tanács tárgyal ezen tárgykörökben a szükséges szakmai tudás birtokában.

Mi jellemzi a Danubia ügyfél-megoszlását?

Dr. Tálas K. József: Szabadalmi ügyekben az ügyfelek 90%-a nemzetközi ügyfélkörből származik, sajnos a magyar vállalkozásoknak vagy nincsen innovációjuk, vagy nem tekintik fontosnak annak védelmét, vagy nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, amely a szabadalmai levédetéséhez szükséges.

Hogyan zajlik egy védjegykutatás folyamata? Milyen folyamatokba vonják be az ügyfelet – illetve az ügyfél Önöket?

Dr. Lantos Judit: A védjegy- és márkaépítésnek nagyon fontos elemei vannak. A mi tevékenységeink egy termék vagy szolgáltatás életciklusához kapcsolódnak, ugyanis meg kell vizsgálnunk - amikor egy márka, termék vagy szolgáltatás megjelenik a piacon – hogy mi mindenre kell a terméket gyártónak vagy a szolgáltatást nyújtónak figyelnie, és az adott életciklus jellemzőire kell megfelelő jogi választ adnunk. Mindez kiterjed magának a márkának, illetve a védjegynek az elnevezésére és kialakítására vonatkozó tanácsadásra is.

Számos további kérdést is meg kell válaszolnunk. Például milyen stratégiát alakítson ki az ügyfél a márkanév levédetésben? Ezeket a védjegyeket továbbá fenn is kell tartani, és használni kell őket, amely használat megvalósulhat a cég, vagy annak licencvevői által is. A használat továbbá nem csak jog, hanem kötelezettség is, mely számos aspektusból jelenik meg. A használatnak mindvégig meg kell felelnie a védjegytörvény rendelkezéseinek, például hogy a használt megjelölés ne térjen el a lajstromozott alaktól – csak annyiban térhet el attól, amennyiben az nem érinti a védjegy megkülönbözető képességét.

Kiemelt figyelmet kell szentelni a jogérvényesítésnek is: figyelemmel kell lenni arra, hogy más piaci szereplők nem lépnek-e a piacra hasonló megjelöléssel, nem jelentenek-e be hasonló védjegyeket, domain-okat, szeretne-e a védjegyjogosult velük szemben fellépni – ez mind az a kérdéskör, amire nekünk kell megadni a megfelelő időben a megfelelő szakmai választ.

A márkaépítés egy nagyon fontos feladat és komplex csapatmunka. Elengedhetetlen a márkatudatosság: a brand- és stratégiaépítés nagyon lényeges eleme maga a márkanév kitalálása. De milyen is a jó márkanév? Minden cég olyan márkanevet szeretne magának, ami nem leíró jellegű, frappáns és hangzatos, valamennyire utal a tevékenységre/szolgáltatásra – vagyis, hogy a fogyasztó számára rögtön egyértelművé váljon a cég profilja. A márkának azonban csak egy vetülete a védjegy: a védjegy a márkának azon része, amelyet kizárólagos oltalom alá, azaz védjegyoltalom alá helyeznek, de oda kell figyelni a márka további részeinek a levédésére is.

Danubia Legal

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Fontos leszögezni azt is, hogy egy védjegybejelentést utólag nem lehet módosítani, ezért jól kell kitalálni a márkát és a védjegyet már a folyamat legelején.

Mi történik abban az esetben, ha egy cég lajstromozás nélkül használ egy védjegyet, milyen rizikófaktorral számolhat?

Dr. Lantos Judit: Van egy olyan védjegyjogi kategória, hogy ha valaki korábbtól lajstromozás nélkül ténylegesen használ egy megjelölést, akkor bizonyos jogok megilletik, azonban a korábbi használatnak lényegében azonosnak kell lennie azzal a későbbi védjegybejelentéssel, amely ellen például fel szeretne szólalni a korábbi használó. Mert ha nem áll fenn a megjelölések között lényegi azonosság, akkor nem tud sikerrel fellépni a korábbi használó. Továbbá bizonyítani kell azt is, hogy az adott cégek versenytársak a piacon, illetve, hogy a bejelentett védjegyről a fogyasztók a versenytársat ismerik fel – és ez egy nagyon bonyolult bizonyítási folyamat.

Érdemes tehát levédetni a cég/magánszemély által használt márkanevet védjegyként, mert a védjegybejelentés hiányából kifolyólag nagyon kellemetlen helyzetek merülhetnek fel egy cég életében.

Gyakori egyébként, hogy egy megalakuló cég felkeresi a szükséges szakértői csoportot márkaépítés céljából?

Dr. Tálas K. József: Ez kifejezetten nem egy elterjedt tendencia, sőt mondjuk azt, hogy a mai kis-, és középvállalkozásokból az alapvető pénzügyi, iparjogvédelmi, vagy szellemi tulajdonjogi tudatosság hiányzik. Nem jellemző a márkatudatosság, ritka a védjegybejelentés is, tehát a cégek a saját brandjeiket nem védetik le.

Nem ritka az sem, hogy valaki „trükkös módon” tudatosan használja más cég védjegyét azon célból, hogy saját üzletét előnyösebb gazdasági helyzetbe hozza, mely már védjegybitorlásnak minősül. Példának okáért ez az eset merült fel a Hennessy tekintetében is, amelyet valamely miskolci lokál használt márkamegjelölésként mindenféle előzetes engedély hiányában. Erre külön rendelkezés született szerte a világban minden létező védjegytörvényben, mely tipikusan a jó hírű védjegy tisztességtelen kihasználása.

Danubia Legal

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Milyen üzenetet fogalmaznának meg a fiatal gyakorló jogászok, ügyvédjelöltek számára, akiket ez a terület érdekel?

Dr. Tálas K. József: Azokat, akik nyitottak a világra és érdekli őket a jogon kívül az is, hogy egy cég hogyan működik, egy ötlet hogyan valósítható meg, és érdekli őket ez a világon mindenhol speciális jogászokat foglalkoztató terület, sikeressé válhatnak benne. Elengedhetetlen ezen a szakterületen a nyitottság és a folyamatos tanulás – ahhoz, hogy megfelelő brand tanácsot tudj nyújtani egy induló termékhez, meg kell érteni, hogy mi a termék, milyen piacra kíván belépni, a piacot területileg is be kell tudni határolni. Érteni kell, miként tud hatni egy szlogen a fogyasztókra. Szabadalmi ügyeknél minden egyes perben olyannal kell foglalkozni, amely az elmúlt 20 évben világszinten újdonságnak bizonyult, vagyis minden egyes esetben, egy új műszaki tartalmat kell megtanulni és megismerni.

Dr. Lantos Judit: Nálunk mindig vannak új, fiatal ügyvédjelöltek, akiknek a képzésére is kiemelt figyelmet szentelünk. Annak ellenére, hogy jelenleg egyetemi szinten az oktatásban nem veszünk részt, a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy képezzük az itt dolgozó fiatalokat. Mi magunkat és egymást is – akár nemzetközi konferenciákon tartott előadások keretében is – folyamatosan képezzük. Valóban óriási nyitottság szükséges a szakma elsajátításához, de amennyiben találkozik az effajta nyitottság a szakmai irányultsággal, könnyű sikeressé válni. Az angol felsőfokú aktív nyelvtudás elengedhetetlen, tekintettel a nemzetközi ügyfélkörre, nálunk az angol is munkanyelv.




Lantos Judit
fő szakterülete a szellemi tulajdonjogok védelme, ezen belül is a védjegyjog. Széleskörű tapasztalatot szerzett a védjegyjogi tanácsadás, védjegylajstromozás, szerződés-készítés, licencia és együttműködési szerződések, védjegy portfóliók kezelése, védjegykutatások, peres eljárások (védjegybitorlási és jellegbitorlási perek) területén, továbbá a felszólalási, törlési eljárások, a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos vámeljárások, valamint a domain nevek regisztrálása és az alternatív vitarendezési eljárás területén. Több hazai és külföldi konferencián tartott előadást, és számos hazai és külföldi cikke jelent meg szakterületével kapcsolatosan. 2018 decembere óta a DANUBIA LEGAL partnere és egyik irodavezetője. 1998-ban a Sár és Társai Ügyvédi Iroda egyik alapító tagja volt, és ott dolgozott ügyvédként és partnerként 2018-ig. 1995-1998 között a Bogsch & Partners Ügyvédi Irodánál dolgozott, ahol cégjoggal, kereskedelmi joggal és védjegyjoggal foglalkozott. 1995-ben lediplomázás után gyakornok volt a müncheni Viering, Jentschura & Partner német szabadalmi és védjegy irodánál. Judit summa cum laude minősítéssel diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1995-ben.

Tálas József komoly tapasztalattal rendelkezik a szellemi alkotások valamennyi ágával kapcsolatos eljárások és tanácsadás területén, ideértve a szabadalmi, védjegy, szerzői jogi, tisztességtelen piaci magatartáshoz kapcsolódó jogérvényesítést, illetve a vonatkozó üzleti, befektetési és adójogi kérdéseket. Gyakorlata kiterjed az induló magyarországi vállalkozásokkal, illetve befektetési társaságokkal folytatott technológia-transzfer, licencia, valamint egyéb üzleti egyeztetésekre és az ilyen jellegű cégek vásárlásával, illetve eladásával kapcsolatos jogügyletekben való közreműködésre és tanácsadásra is. Szabadalom jogi tevékenysége keretében számos magyarországi kutatóközpont megállapodásainak és szabályzatának kidolgozásában vett részt, különös tekintettel az innovációra, illetve feltalálók javadalmazására vonatkozóan. A gyógyszerszabadalmi és egyéb szabadalmi jogérvényesítésben nemzetközileg elismert vezető szaktekintély. Számos publikációval rendelkezik az említett területeken, többek között szerzője a Chambers által kiadott Global Patent Litigation, a Kluwer által kiadott Global Patent Litigation, a BNA-féle International Patent Litigation, cikkei jelentek meg az Oxford Academic által kiadott Journal of Intellectual Property Law and Practice-ben, az EPO Academy által megjelentett kiadványokban. A Danubia Legal előtt dolgozott külső tanácsadóként a korábban általa vezetett Sár és Társai Ügyvédi Irodának, valamint azt megelőzően adótanácsadóként a KPMG-nél, illetve 1998-ban gyakornokként az IBFD-nél (Nemzetközi Pénzügyi Dokumentációs Központ, Amszterdam). József az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogászként végzett 1996-ban. 1998-ban adótanácsadói szakképesítést szerzett.

  • kapcsolódó anyagok
IPARJOGVÉDELEM
SZABADALOM
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
ÜGYVÉDI IRODÁK
VÉDJEGY