Orszagunk Problemaja: A Jogrendszer !


Legislator # 2008.03.01. 05:32

A mese elsőre találó és elgondolkodtató, de azért nem minden időben és minden jogrendszerben igaz.


Sunshine after the rain.

kismókus # 2008.02.27. 21:31

KBS:

Nem kéne olyan földhözragadt pozitivistának lenni...
Némi kis absztrakció - hmmm, egy jogásznak sem árt.

_Wasp_ # 2008.02.27. 14:23

A "kevesebb néha több", ha jól értem, inkább kevesebb, de általánosabb megfogalmazású normát szeretnél, ahol a bíró belátására lenne bízva szinte minden. Ez nekem is tetszene. (Ámbár a "jogbiztonság" vonatkozásában gyengébb lenne, de szerintem a rugalmassága kárpótolna minket a veszteségért)

A többi inkább csak szép szólamnak tűnt, én legalábbis nem bírtam konkretizálni, hogy mit is szeretnél...


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.27. 14:16

Mintha a szegény feltétlenül "jámbor és becsületes" (haha) lenne, a hatalomnak meg soha sem lenne igaza.

A demagógia mélyrétegei...

kismókus # 2008.02.27. 13:17

Mi van? és Mi kellene?
Örök kérdések... ezzel kapcsolatban olvastam egy kis történetet minap a neten, versek után kutatgatva.

Tehát a tanmese NEM CSAK JOGÁSZOKNAK:

A BECSÜLET, A JOG ÉS AZ IGAZSÁG

Egykor az istenfélő idős Becsület együtt élt fiaival Joggal és Igazsággal. A szép napjait a Törvény látogatása tette tönkre. Az öreg jámbor Becsületnek az utolsó tehenét is elhajtották. Hiába kérte a szigorú Törvényt, hajthatatlan maradt, a tehén nagyot bődült, s örökre elbúcsúzott a gazdájától. Ekkor az öreg Becsület könnyes szemmel, és reszkető ajakkal magához hivatta két felcseperedett fiát, az Igazságot és a Jogot. Az öreg megsimogatta hófehér szakállát és így szólt:- Édes fiaim, utolsó tehenemet is elhajtották, nem tudlak tovább tartani benneteket. Menjetek Isten hírével világgá, keressetek magatoknak szolgálatot a nagyvilágban.És szomorúan homlokon csókolta őket. A testvérek, az Igazság és Jog, kézenfogták egymást, és útra keltek. Elmentek szolgálatot keresni.- Én csak olyan gazdához állok be - mondja út közben az öregebbik testvér, az Igazság, - aki olyan jámbor és becsületes lesz, mint az édesapánk. Ha ilyet találok, híven szolgálom holtom napjáig.- Én pedig csak olyan gazdához szegődöm - mondja a fiatalabbik testvér a Jog - aki olyan erős lesz, hogy nála senki sem erősebb. Bánom is én a többit. Ígérem, hogy abban a pillanatban faképnél hagyom, ha nála erősebb gazdát találok. A keresztútnál megölelték egymást, elváltak.És soha többé nem találkoztak. Holtiglan elszegődtek. Az Igazság a mindenkori Szegénységhez, a Jog a mindenkori Hatalomhoz. (ismeretlen szerző műve)

Royal # 2008.02.26. 21:59

kiváncsi lennék: milyen jogrendszer kellene?

Szerintem:

  • A kevesebb néha több. Ez igaz a jogszabályokra is.
  • Törvény előtti egyenlőség. Magasztos és szép szavak. Jó lenne, ha igaz is lenne.
  • Kétélüség mentesen. (Ami az egyiknek csapda, a másiknak egérút.)
  • Mindenkit egyformán illessenek meg a jogai. Ne csak azt aki meg tudja őket vásárolni.

Egyébként meg summázva: Nem feltétlenül az a világ a jó világ ahol minden eshetőségre vagyon szabály meg törvény, mert élhetetlenné teszi a létezést, nem mellesleg ember legyen a talpán aki keresztül lát ezen a jogrendszernek nevezett dzsumbujon.

Kriszta11 (törölt felhasználó) # 2008.02.26. 18:48

Bimba az 1%-ába sem lát bele, ezért nem tud érveket felhozni.
Jól akarja érezni magát, de vajon mások is így vannak-e körülötte.
Nem kell megváltani a világot csak egy kicsit jobbá tenni, hogy más is jól érezhesse magát.
A javak pedig nemcsak minket, hanem gyermekeinket is szolgálják, érdemes nemcsak magunkra gondolni...

_Wasp_ # 2008.02.26. 18:25

kiváncsi lennék: milyen jogrendszer kellene?
Tudsz példát, vagy általános elvet?

Vagy csak annyi az álláspontod, hogy "ezt ne!"?


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

bimba # 2008.02.26. 17:30

Nem érdekelnek magasztos érzések,nem érdekelnek nagy szavak.A javak sem érdekelnek már,nyilvánvaló hogy senki után nem megy a másvilágra a költöztető cég.
Annyi érdekel az egész világból,hogy megpróbálom jólérezni magam benne.Már amennyire engedik begyöpösödött embertársaim.
Mit filozofálgassak magasztos eszméken,megváltani sem tudnám a világot.
Különben is önző disznó vagyok,sajnálom.
A száncsifáncsi lariflari kutyafüle jogrendszerünkön,amit még ie ezer évvel talált ki egy erre járó őstulok,na ezzel viszont nyűgöm van és felborzol rendesen.

bimba # 2008.02.26. 17:26

Oszt’ bimba, a „hülyéket” kerüld el.................

Rendben.
Állítsd meg a világot,ki akarok szállni.

jagert # 2008.02.21. 11:25

Ugyi!?! :)
Lebuktam. :(
A szög mindig kibújik a zsákból. Csak éberen és bölcs éleslátással!
Én meg, kénytelen-kelletlen, vakargatom a saját buksimat.

beszélgetés # 2008.02.21. 10:11

Vannak emberek akik pusztán minden ész nélkül csak azért mondanak valamit,mert ezzel mint egy kis kutya várnak mások fejenpaskolására/nem utaltam senkire!/.+ez még néha vagánynak is tünhet.Hasonló az az eset,amikor valaki elmondja mindennek a cigányokat,vagy a melegeket,-közben meg majdmeg hal egy jó kis roma lányért,vagy egy belevaló néger csajért.vagy fordítva.../nem a kúltúrára gondoltam


kk

jagert # 2008.02.20. 22:19

„szegény hülye”
Tapasztaltam, hogy nem mindenkivel érdemes vitatkozni (azért valameddig próbálkozom), vannak, akiken nem változtat se jó szó, se jó példa. Megtanultam vállat vonni.
Mostanában, sajnos, egyre több ismerős és családtag halálával kell megbékülnöm. Nem csak ezért kedvencem a Két hexameter (József Attila). Csak én tapasztalnám, hogy a tinédzserkor után 100-szor olyan gyorsan repülnek az évek?
Mi van akkor, ha nem gyűjtesz semmit, és úgy halsz meg? Mi van, ha te vagy a legfelsőbb bíróság elnöke, vagy a leggazdagabbak toplistáját vezeted? Lehet, hogy milliós fémkoporsód, és ünnepélyesebb temetésed lesz. Na és? Hurrá. A kukacok majd megcsodálják.

Mint szegény hülye, szereztem egy rakás rossz tapasztalatot. Nem haltam bele. Szerencsére, nem csupa pszichopata közé vezetett a sors, mindig volt valami pozitív hatása a „hülyeségeimnek”. Volt hatása a gazdagok toplistájának egyik vezetőjénél dolgozva, volt hatása unalmas, könyökvédős minisztériumi környezetben, egyetemen, kórházban, külföldön, stb. Mindenütt változott valami. Kis dolgok, de remélem, tovább gyűrűznek. Nem minden rendkívül racionális, és ilyen-olyan elismerést hajszoló ember veszít el mindent abból a gyerekből, aki volt. Vagy nem mindenki a jónak szurkolt régen? Sokkal könnyebb ezt a régi dolgot másokban felébreszteni, mint azt az gondolná, aki nem foglalkozik már ezzel, sőt.

Vagy, mi lenne az alapja „az emberi hiszékenység” kihasználásának. Már csak a csalók tudnák ezt? Ez már legalább valamennyire jogi téma. :)

Üldögélek (mostanában) egy ügyfélszolgálaton és élvezem a bizalmat. Szoktam bosszankodni is (úgy 10%), de többnyire könnyű. Egyébként, mit gondoltok, az előttem ülő, számtalan ügyvéd, néhány bíró és közjegyző közül, eddig, hányan olvasták el, mit toltam az orruk elé aláírásra? Nem kevés papír, az igaz, szerződések, megállapodások, bizonylatok. Többnyire, még azt sem kérdezik, mi ez. Mutatom: ide-ide, meg oda, ők meg aláírják. Néha, a szimpatikusabbjától megkérdezem, nem érdekli-e, melyik volt a tartozáselismerő nyilatkozat. Nevetés. Megbíznak bennem/bennünk. Ők is, akik ezerszer mondják el, mint itt, a fórumon is, tessék mindent elolvasni, mielőtt aláírod. Össze-vissza, akár alap nélkül bízunk, és nem bízunk meg egymásban. Többnyire bízni akarunk, szurkolni valami jónak, hősöket meg példaképeket keresünk. Mindenféle szörnyűség ellenére, ez bíztató.
Oszt’ bimba, a „hülyéket” kerüld el, mert az élet füstölögve, bosszúra szomjazva, végrehajtókat kergetve, vagy előlük futva, sokkal szebben és okosabban telik! :) Meg aztán, lehet az is egy életfilozófia, hogy az vagy, amid van.

beszélgetés # 2008.02.20. 19:49
  • Deák Bill Gyula:Ne szeress engem

kk

bimba # 2008.02.20. 17:00

mit gondoltok, amikor azt mondom, egy ilyen szervezet tagjaként, csak annyi a célom, hogy a világ jobb legyen, 10-ből hányan nevetnek ki, vagy bélyegeznek szegény hülyének? 10-en.”

Szegény hülye...

beszélgetés # 2008.02.19. 11:52

én azért nem fognám fel ilyen tragikusan a dolgot.bár nyílván van benne igazság is.Annak idelyén nagy álmom volt,hogy egyszer majd jogászként fogok dolgozni./mondjuk elvégeztem a jogot../Mikor elsőre nem vettek fel/másodjára viszont 14 pontot kaptam a 15-ből beee miskolc levelező-amúgy nem is akartam nappalira járni/ ezt megtudva,szomorúan leültem egy szórakozóhelyen a dobosunk mellé./öreg művész volt már akkor is .meg élt egy-két koncertet./ azt felelte erre:a föld nem áll meg forogni../erről nekem ez a véleményem


kk

Royal # 2008.02.19. 11:24

mit gondoltok, amikor azt mondom, egy ilyen szervezet tagjaként, csak annyi a célom, hogy a világ jobb legyen, 10-ből hányan nevetnek ki, vagy bélyegeznek szegény hülyének? 10-en.

Leszámítva a „tápláléklánc” csúcsán helyetfoglalókat, szerintem a világ jobbátételét a nagy többség helyénvalónak tartja, a legtöbben érzik, hogy valami nem klappol, sőt sokan meg is tudnák fogalmazni, min kéne változtatni (mondjuk mindenen) csakhogy az emberiség menthetetlen dugóhúzóba került, mindenki tudja mi lesz a vége a dolognak, sőt még nem késő kiszállni sem belőle, de valahogy mégsincs rá hajlandóság, lehetőség. Életvitelünk már öngerjesztő módon pusztítja a környezetet, ezáltal saját magunkat. A világ nem lesz jobb azzal, hogy pl; nem hagyunk kipusztulni egy élőlényt. Nem lesz jobb azzal, hogy védetté nyilvánítjuk a hóvirágot, és börtönbe csukjuk aki letépi. Ezek olyan jelentéktelen mértékben lassítják a folyamatot, hogy szinte észrevétlen, nem oldanak meg semmit. Én bár maximálisan helyeslek minden világmegváltó dolgot, valójában egyre kevésbé hiszek benne, talán mert túlnőtt ez az egyszeri emberen. Az egyén kevés hozzá. Úszunk tehát az árral, megpróbáljuk tisztességgel elfogadni amit dobott a gép, kidobjuk a szemetet a kukába, gyönyörködünk az állatokban és a természetben, szörnyülködünk a felborult tankerhajókon, amik az autónkhoz hozta volna a kőolajat… és közben mosolygunk az aktivistákon, akikkel titkon maximálisan egyetértünk mitöbb csodáljuk a bátorságot, hogy egy eleve vesztes ügy mellett kardoskodnak, árral szemben... és persze a fotelből várunk a megoldásra. Aztán Isten egyszer megunja a szinházat, és megnyomja a nagy kozmikus RESET gombot. Vagy tart egy howto kurzust 6 milliárd embernek...

beszélgetés # 2008.02.19. 10:24

tehát-ha feszélyezve érzi valaki magát a katolikus,vagy református egyház padsoraiban,vagy egyéb problémája van vele,akkor elmehet a gyülekezetekbe/vagy babtistákhoz..stb/,és ott is kérhetik isten segítségét.De akár otthonról is könyöröghet áldásért.Hát-az elmélet szerintem az körülbelül így néz ki.Véleményem szerint az istennek nem a forma a fontos,hanem a szíved. Tehát ezért kényes ügy a teljes általánosítás tisztelt Jagert.Persze probléma az van elég.Ebben szerintem igazad van


kk

beszélgetés # 2008.02.19. 10:11

Ma már nem kell félni a pápától,hogy megöl-e,ha nem járok-csak!-hozzá,és az ő gyülekezetébe.Mára lényegében ez is egy szolgáltatás irányába menő dolog.Itt is verseny alakult ki az egyházak,gyülekezetek között a hívekért./ha valaki igényt tart heti szinten rá.mert pl én pl nem tudnám kb ötvenszer elmondani az üdvözlégyet.a végére már idegi problémáim lennének,de azt is tiszteletben tartom aki nem így van ezzel.azért néha pl bemegyek Máriapócsra ami hihetetlen energiát ad.tehát inkább biblia részleteket olvasok minden héten egy szakaszt,ill tanulmányozok.


kk

bimba # 2008.02.18. 16:26

Hitlernek nem kellett a lila tehén.

jagert # 2008.02.18. 11:13

Svájcról jut eszembe.
Royal két kategóriája azért, hál’ Isten, a valóságnak csak töredéke. Van még embertípus szép számmal. Olyan „hülye”, romantikusan naiv is, aki, bár nem akarja, hogy a nevét és a képét templomi zászlón hordozzák a körmenetekben utódai, de tényleg önzetlenül igyekszik valami hasznosat tenni másokért.
Más kérdés, hogy, hacsak nem altruista a „szerencsétlen”, előbb v. utóbb, feladja a világmegváltást.
(az altruizmushoz, csak érdekességképpen: „Szívesen szolgálom barátaimat,/ de sajna erre hajlam késztet,/ Így aztán gyakran furdal a gondolat,/ hogy nem vagyok erényes” (Schiller gúnyolódott így Kant-on)
Úgy 15 éve, többek között, engem is megszólított egy svájci fickó, aki a „Humanista Mozgalom” számára toborzott. Ha időm engedi, mindenkit meghallgatok, így őt(őket) is. Huszonévesen, hajrá, váltsunk világot, bekapcsolódtam. Néhány hónappal később, Svájcban, az ottani tagoknál kaptunk szállást néhány napra. Úgy vittek haza bennünket, hogy először láttak, mégis, ideadták a lakáskulcsukat, elláttak, fuvaroztak bennünket. Teljes bizalommal. Oda-vissza. A szállásadóim az ottani középosztály tagjai voltak, mindketten egy nagyobb bank dolgozói. Kedvesek és nyitottak. Zürich utcáin éppen úgy próbáltunk megszólítani embereket, mint itthon, de amíg itthon 10-ből 9 ember, legalább egy bemutatkozás erejéig megállt a megszólításomra, ott ez az arány fordított volt. 10-ből 1-2. (Öltözék, szimpatikus arc – rendben :)) Később persze, rájöttem, ez a mozgalom, mégsem az én mozgalmam, de érdekes tapasztalat volt.
Beszélünk, beszélünk az emberi „rossz” természetről, és mégis, mit gondoltok, amikor azt mondom, egy ilyen szervezet tagjaként, csak annyi a célom, hogy a világ jobb legyen, 10-ből hányan nevetnek ki, vagy bélyegeznek szegény hülyének? 10-en. Mitől is lenne jobb ez a világ? Elnézem, ahogyan a nagy politikusaink, rendre a pápához járnak áldásért. Jaj, amennyire a hit, az őszinte bűnbánat, a szeretet és az áldás érdekli őket (neveket nem írok, mert úgy vettem észre, többnyire a nekem ellenszenvesebbek szimpatizánsaiból van a fórumon több).
Kinek jut eszébe Szakonyi Adáshiba-ja? Jöhetne ide ma is Jézus. Ugyanazok mulatnának a „beteg beszédén”, akik a pápa előtt szoktak térdelni, és akik olyan nagy szavakat szeretnek a zászlajukra tűzni – amilyeneket.

beszélgetés # 2008.02.17. 18:18

dehát az egészet elvehette volna...?passz


kk

beszélgetés # 2008.02.17. 18:17

gondolom ő is oda pakolta A rabolt holmit...?


kk

beszélgetés # 2008.02.17. 17:31

hitler miért nem rohanta le őket is anno..?


kk

Royal # 2008.02.17. 10:07

Európában én a Svédek,Angolok nagy csodálója vagyok

Svájc. ...A receptjük titkos. Sikerült mindentől-mindenkitől függetlenedniük, nyugalom szigete a vadkapitalizmus óceánjában, de valahogy mégis megy a szekerük. Sőt az emberek sem ölik egymást halomra, mitőbb még mosolyogni sem felejtettek el. Hihetetlen hogy van még a világnak ilyen rejtett zuga.