Segítsetek!Jogeset kidolgozása!!

A következő jogesetet kaptam házi feladatnak, és így elsőre kissé nehéz elkezdenem. Örülök minden segítségnek.

J.M.B. magyar állampolgár, aki a Magyar Honvédség kötelékében eltöltött hosszú és sikeres évek után Szíriába költözik. Kezdetben különböző vállalkozásokba kezd, kereskedelmi tevékenységet folytat, azonban korábbi ismereteit kamatoztatva rövidesen katonai tanácsadóként alkalmazza a szír nemzetbiztonsági szolgálat. A szíriai polgárháború kitörését követően J.M.B. nehéz helyzetbe kerül, mert katonai tanácsadói munkája a felkelők előtt is ismert, akik közül néhány radikális csoport vérdíjat is kitűz a fejére. Miután Magyarország biztonsági okokból felfüggesztette damaszkuszi nagykövetségének tevékenységét, J.M.B. tanácstalan, hogy hová fordulhatna segítségért – időközben a magyar útlevelének érvényességi ideje is lejárt.

 Felkeresheti-e védelemért Franciaország damaszkuszi konzuli szolgálatát? 9
 Nemzetbiztonsági okokból megtagadhatják-e J.M.B. hazatérésének engedélyezését a magyar hatóságok?
 Nemzetbiztonsági okokból megfosztható-e J.M.B. magyar állampolgárságától?
 Kérhet-e menedékjogot J.M.B. Franciaországtól?

Eddig mire jutottál? (Csak mert baromi egyszerű az egész jogeset, nekem inkább az a gyanúm hogy neki sem kezdtél)

Sziasztok!

Szeretnék sürgős segítséget kérni a következő jogeset kidolgozásához, melyet előre is megköszönnék!

A Jókai házaspár 2001. október végén vette meg a Liget utca 84. szám alatti kertes házat. Még a beköltözés előtt felújíttatták a fűtési rendszert, átalakíttatták a belső teret - mivel mind az 3 gyereküknek saját szobát ígértek - és ki is festettek. Ezen felül hátul udvarban az addig teljesen üres telekre az autószerelő szakmájú Jókai úr részére egy négy autó befogadására is alkalmas szervizzé alakítható garázst is elkezdtek építeni – amely munkálatok a téli idő miatt félbeszakadtak. A család még karácsony előtt be is költözhetett, az ünnepek azonban nem teltek nyugalmasan. A 82. szám alatt lakó telekszomszéd, Schmidt Pál a felé néző ablakok megjelenését sérelmezte, mondván, hogy azért csináltatott csupán egy dróthálóból álló kerítést, mivel eddig nem nézett ablak a kertjére, csupán az ő ablakai, de mi lesz ezentúl? Hogy mehet ki a kertbe, az ablakaira pedig szereltessen reluxát?! A szomszédos utcában a telek végi szomszéd ingatlan tulajdonosa, Simon Géza sem örült a kialakult rend megváltozásának. Simon úr a dombocska tetejére kerülő garázstól tartott, valamint – minthogy galambtenyésztéssel foglalkozott – a madarainak az egészségét féltette a várható kipufogógáztól és zajtól, és az addig üresen álló területet sajnálta, aminek a galambok röptetésekor vette hasznát.
Tehet-e valaki valamit érdekei védelme érdekében?

A megoldási javaslatban szükség lenne a felek érveire, jogszabályi hivatkozással, az arra vonatkozó reakciókra és a bíróság várható ítéletére, döntésére.

Még egyszer köszönöm a segítő hozzászólásokat...

„a bíróság várható ítéletére, döntésére.”
Bíróság? Jegyzői hatáskör ez.

„a bíróság várható ítéletére, döntésére.”
Bíróság? Jegyzői hatáskör ez.

Rendben, köszönöm az észrevételt.

Mindkettő lehet. De Csapó Orsi nem biztos, hogy a jogifórumon szeretné megoldatni. :)

Feltételeztem, hogy nem várnak a szomszédok másfél évet, mielőtt lépnek.

Nem is kell, az új Ptk. szerint mehet egyből bíróságra.

2001. olyan régen volt, hogy már-már igaz se volt. Nem hiszem, hogy 2014-ben sikerrel lehet kérni az eredeti állapot visszaállítását.

„Nem is kell, az új Ptk. szerint mehet egyből bíróságra.”
Ohh, bocs, ezt mindig elfelejtem. :) Nem könnyű az átállás.

Tisztelt Szakértők!

Korábban hallottam egy jogesetet és kíváncsi lettem volna - lennék - a hozzáértő, jogi véleményre, mivel én egy hozzá nem értő, kívülálló halandó vagyok.
Egyébként szerintem miért ne építhetnék garázst a saját telkemen az építési szabályok, előírások betartása mellett? Nem korlátoztam, zavartam senkit ezzel. Amennyiben ez mégis zavarna valakit, gondolom a jogerős építési engedély kiállítása előtt mindezt jelezte. Ha mégsem, akkor helyezzen nádszövetet a kerítésére és máris meg van oldva. A madarak röptetése korábban az én telkemen történt, most majd előbb emelkednek a magasba a galambok és kész.
Esetleg rosszul gondolom mindezt, a szomszédok korlátozhatnak a szabályos keretek közötti ténykedésemben?
Tényleg bírósághoz fordulhatnak, eséllyel?

Az egyik szereplő eséllyel érvényesíthet igényt a bíróságon, de tekintve hogy ez egy órai feladat, hadd ne oldjuk már meg mi.

Rendben van, de azért továbbra is kíváncsi lennék a szakértői álláspontra majdan, melyet továbbra is megköszönnék.
Kérdezném, hogy létezik olyan, mint: biztatási kár?

Persze hogy létezik olyan, csak semmi köze az esethez.

Nem a jogeseti felvetéssel kapcsolatban kérdeztem, teljesen más apropóból. Egyébként köszönöm a választ.

Az ablakos érvényesíthet.

Nekem laikusnak egy kicsit meglepő, hogy az egyik szereplő esélyes a bírósági perben. Ezek szerint mégsem építkezhetek az építési engedélynek megfelelően? Amennyiben engem zavar a szomszéd drótkerítése, úgy én is bírósághoz fordulhatok eredményesen? Tegyük fel, hogy ő kerti munkát végez a kertjében és közben belát az én udvaromra, udvaromba.

A biztatási kárral kapcsolatban: Mondjuk van egy lakásom, valaki albérletbe szeretné venni, szóban megállapodunk, ezért én bizonyos javításokat, felújításokat végzek, végeztetek el, aminek természetesen költségei vannak. Az akivel megállapodtam mégsem jön, rákérdezek, mire válaszolja, hogy mégsem akar költözni az albérletbe. Egyéb indok nincs.
Ebben benne van a biztatási kár?
Köszönöm...

Ez egy sima polgár panasza. Vélemény?

A vége jópofa:
„kialakult – és követendő – joggyakorlat” –ra, „hogy az eljáró hatóság tagja” „a felek valamelyikének érdekével ellentétes döntést hoz,” „függetlenül attól, hogy döntése a tényeknek és a jogszabályoknak maradéktalanul megfelel-e.”

Tisztelt Főügyészség!
Hivatkozva a 2014. 07. 07.én átvett 4.Nyom.xxxx/2014. számú HATÁROZATRA, hivatkozok a Be. 195.§-ának (1) bekezdésére, nyolc napon belül PANASSZAL ÉLEK:

• az üzembentartónak joga van a HATÁROZAT ellen fellebbezni, a hatóságnak pedig törvény által előírtan kötelező azt elbírálni, amelyet elmulasztott;
• a hatóságnak törvény által előírtan kötelező az ügyintézési határidőket betartani, amelyeket elmulasztott;
• az üzembentartónak iratbetekintési joga van, amelyet a hatóságnak törvény által kötelezően biztosítani kell amelyet nem teljesített;
• az üzembentartó a felsorolt jogsértő mulasztásokra igazolt dokumentumokkal ismételten felhívta a hatóság figyelmét, ennek ellenére a hatóság a jogsértést továbbra is folytatta;

A bűncselekmény megállapításához:

• az említett tényállási elemek bizonyítottan és dokumentálva megvalósultak;
• a bűncselekmény alanya hivatalos személy, a hatóság alkalmazottja által;
• a bűncselekmény alanya magatartásával kötelességét megsértette, sőt, az üzemben tartó ismételt figyelmeztetése után már kimeríti a tudatos kötelezettség megszegését;
• a közigazgatási hatósági eljárás fellebbezéséhez csatolt iratok alapján, konkrét és bizonyított adatok és tények dokumentálva lettek, amelyek a Büntető Törvénykönyv Különös részébe ütközően kifejezett bűncselekmény tényállásának a megállapítására alkalmasak.

A Főügyészség Határozata anyagi jogszabály sértő:

• a büntető feljelentés tárgya nem az üzembentartó KRESZ szabálysértése, hanem a Hatóság jogsértő és bűncselekményt feltételezhető közigazgatási hatósági eljárása, amelynek becsatolt dokumentációját a megemlítésen túl, meg sem próbálta értékelni, pedig azok hiteles bizonyítékok a tényállási elemek megvalósulására, helyette leírta, hogy azokban „nem merült fel olyan konkrét adat vagy tény” – ez kimeríti a bizonyítékok és dokumentumok meghamisítását;
• az elutasító Határozat hivatkozása a Be. 195.§-ának (2) bekezdésére, hogy az üzembentartót kizárja a panasz beadásának a lehetőségéből, azaz kijelenti, hogy a feljelentő nem a sértettje közigazgatási hatósági eljárás jogsértésének, több mint értelmezhetetlen;
• alkotmányos demokráciában szégyenteljes és elfogadhatatlan egy Főügyészség-i Határozat hivatkozása a „kialakult – és követendő – joggyakorlat” –ra, „hogy az eljáró hatóság tagja” „a felek valamelyikének érdekével ellentétes döntést hoz,” „függetlenül attól, hogy döntése a tényeknek és a jogszabályoknak maradéktalanul megfelel-e.”

A panasz bejelentők továbbra is kérik a közfeladati helyzettel való visszaélés bűntett esetének ismeretlen tettesek által feltételezett elkövetésének a vizsgálatát.
Budapest, 2014. július 9.
Tisztelettel:

Tulajdonképpen mi a baja?

Úgy látom valaki kapott egy közelekedési bírságot, azt a vezető nem akarja befizetni, ezért az üzembentartóra áthárítják.
Az üzembentartó megfellebezte, de azt meg elutasították.
Erre az üzembentartó az eljháró hatóság képviselőjét feljelentette okirathamisításért.

De nem biztos, hogy jól értem. Egy kicsit zavaros a történet.

szia capisca!
kaptál tőlem egy jó pontot, 10 jogászból 9-nek erről eddig hsg. fogalma sem volt.

a részletek is érdekesek, de ami ütős, az a főügyészség által leírtak, íme:

A KIALAKULT - ÉS KÖVETENDŐ - JOGGYAKORLAT SZERINT, HOGY AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG TAGJA AZ ÉRINTETT ÉRDEKÉVEL ELLENTÉTES DÖNTÉST HOZ, NEM KELTI SEMMILYEN BŰNCSELEKMÉNY GYANÚJÁT FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY DÖNTÉSE A TÉNYEKNEK ÉS A JOGSZABÁLYOKNAK MARADÉKTALANUL MEGFELEL-E.

A maradéktalanul megfelelés dokumentált és bizonyított tényei, íme:

• a fellebbezés nem lett elutasítva, de még elbírálva sem, mert nem is továbbították;
• a 30 napos ügyintézési határidő 4 évre csúszott;
• a kétszeri iratbetekintés is meghiúsult, elvesztek a bizonyítékok; (sebességmérő telepítési napló és hitelesítési bizonyítvány)
• ismételt fellebbezés ismét nem lett továbbküldve a felettes hatóságnak;
• az ügyészség anyagi jogsértése, hogy a feljelentés tárgya (nem a fellebbezés) nem a Kresz sértés, hanem a közigazgatási hatósági eljárás volt;

ennyi elég talán....

Kedves jogi948!

„10 jogászból 9-nek erről eddig hsg. fogalma sem volt” - bocs, de nekem az egészből inkább az jött át, hogy bizonyára van vmilyen jogvita, ennek Te a közepéből, egy kis szegmens bemásoltál ide, és erre vártál vmilyen választ, úgy, hogy tulajdonképpen a kérdésedből se derült ki, hogy mire lennél kiváncsi stb. És akkor én most a 9-ből az egyik jogász voltam ;)

Tényleg nem értem, mi a bajod. Nyilván az én hibám.

10-ből 9 = hol itt a probléma, mi a kérdés, ez egy egyszerű Kresz szabálysértés.
Mert nem veri ki a biztosítékot 9 -nél: döntés a tényektől és jogszabályoktól milyen függetlenül, a kialakult és követendő joggyakorlat szerint, hogyan? Szokásjog a középkorból? És ezt le is írja a főügyészség?
Mert már indoklás se kell. És életbe lépett a kettős mérce. Fellebbezés nincs, mert tovább se küldik, panasz sincs mert kizárják az ügyfelet (Be. 195.§ (2))
Tripartitum 1514. feudális jog.
Capisca ugyan akkor leírta, hogy az ügyfél "valamiért" (hamisitásért és nem a Kresz miatt) pereli az eljáró hatóságot.

Az élvezet csak ez után jön, szélmalom harc a hatalommal szemben, jön a pótmagánvád - ki tud majd ebben segíteni?