Segítsetek!Jogeset kidolgozása!!


lewho # 2010.12.08. 14:18

Szia!

1, Melyek voltak az eljáró hatóságok?

Körzeti földhivatal, megyei földhivatal

2, Mely bíróságok jártak el az ügyben?

Megyei Bíróság, Ítélőtábla

3, Hogyan dönt a II. fokú bíróság?

Elutálja a fellebbezést, helybenhagyja a végzést.

lewho # 2010.12.08. 14:22

Egészen pontosan a Fővárosi ítélőtábla.

Dr.Attika # 2010.12.08. 16:01

Még pontosabban.

  1. Székesfehérvári Fh.,
  2. Fejér Megyei Fh, Fejér Megyei Bíróság, Fővárosi IT
  3. Fellebbezésnek helyt ad a végzést hatályon kívül helyezi.

A INytv. 58. §-a szerint a volt tulajdonos is indíthat keresetet.

lewho # 2010.12.08. 18:28

Dr. Attika!

Az árverésnél a tulajdonszerzés időpontja nem a bejegyzés? G.G. nem volt tulajdonos!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.09. 08:05

DrAttika, expressis verbis nem ad keresetindítási jogot az 58. §. Az akinek a jogát sérti" pedig szerintem nemigen vonatkoztatható egy olyan eladóra, akinek a tulajdonjoga nincs is bejegyezve. (Más a helyzet, ha a vevő kérelmével együtt benyújtották az eladó tulajdonszerzését igazoló, bejegyzés alapjául megfelelő okiratot is. De ez a tényállásból nem derül ki.)

Dr.Attika # 2010.12.09. 09:39

Idézet a citált törvény-hely javaslatához fűzött miniszteri indoklásból:
"Az 58-61. §-hoz
... A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akinek a jogát a másodfokú határozat sérti. Ezekben az esetekben a jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a körzeti földhivatalnál. Az említett határidők elmulasztása miatt a polgári perrendtartás szerint van helye igazolásnak."

Figyelemmel a Tv. 52.§ (2) bekezdés b) pont rendelkezésére, miszerint kézbesíteni kell a határozatot Gábor Gábornak is, ezért már a tv. vélelmezi , hogy a bejegyzési kérelem elutasítása sérti jogait.

Tehát perelhet G.G.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.09. 09:52

Bocsánat, de ez az indoklás nem indoklás, ebből semmi olyan nem derül ki, ami a normaszövegből ne lenne kiolvasható. (Lényegében csak megismétli a normaszöveget.)

Hogy a nyilvántartásba be nem jegyzett eladót milyen gondolatmenettel húztad be az 52. § (2) b) alá, arra ötletem sincs. Hiszen a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel a vevő szerezne jogot, nem az eladó.

lewho # 2010.12.09. 09:53

Inytv. 25. §
(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást kezdeményező hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy is.

G.G-nek nincsen bejegyzett joga, nem ő a kérelmező, a vevő bejegyzése nem jelentené a javára, terhére bejegyzett jog, tény, teher törését, megváltoztatását.

Nem ügyfél. Még csak nem is tulajdonosa az ingatlannak.

Az 52. § (2) b, szerint miért kellene GG-nek kézbesíteni? Ő tuti, hogy nem szerezne jogot, ha a vevő tuljogát bejegyzik....

Sőt:

BH2007. 276!

Ennek megfelelően az alperesi ellenkérelemben kifejtettekre figyelemmel vizsgálni kellett, hogy az alperesi határozat sérti-e a felperes jogát, illetve van-e olyan konkrét - a felperes személyéhez kapcsolódó - érdeksérelem, amely a földhivatali eljárás során következett be, illetve a bírósági eljárásban jogorvoslást nyerhet [Inytv. 58. § (1) bekezdése].

GG. jog- vagy érdeksérelme nem a vevő kérelmére indult földhivatalai eljárás során következett be, illetve a bírói szakban sem nyerhet jogorvoslást.

Dr.Attika # 2010.12.09. 10:13

Inytv. Vhr. 87.§

87. § Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetőleg érvényes szerződés vagy más jogcímen tulajdoni igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolnia a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.

Na most, ha be kell jegyezni az új tulajdonost G.G.-vel szemben, akkor ezen kérelem elutasítása igenis van kereshetőségi joga.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.09. 10:15

Na ja. L. a 9.05-kor datált bejegyzésemet. Csak ki mondta, hogy itt érvényes okirattal igazolták a közbenső szerzést?

lewho # 2010.12.09. 10:21

Akkor ebben meg is egyezhetünk szvsz.

Dr.Attika # 2010.12.09. 10:33

Nem az volt a kérdés, hogy G.G. tulajdonjogával szemben bejegyzik-e a tulajdonjogot, hanem, hogy az ezt elutasító határozat bírósági felülvizsgálat során van-e kereshetőségi joga vagy sem. Mindezekből következik, hogy ezt a közigperben kell vizsgálni. Tehát Gábor Gábor keresetet nyújthat be annak elutasítás jogsértő. Ha a közigperben azt állapítja meg a Bíróság, hogy ilyen dokumentumot nem csatolt, akkor helyben hagyja a földhivatal határozatát, ha azt állapítja meg, hogy csatolt, akkor hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja.

Dr.Attika # 2010.12.10. 12:57

T.T. Roland!
Ha már ennyien dolgoztunk a jogeseted megoldásán illene egy köszönömöt legalább elrebegni. Nem gonolod?

T.Roland # 2010.12.10. 13:02

Tisztelt Fórumozók!

Ezúton szeretném megköszönni nektek a segítségeteket! Dr.Attika, felesleges a kiaoktatás, neveltetésem úgysem engedné, hogy az érdemi munkáért legalább egy köszönömöt el ne rebegjek. Még egyszer köszönöm mindenkinek!

Dr.Attika # 2010.12.10. 16:53

Tisztelt Roland!
Látod nem felesleges a "kioktatás", mert 5 percre rá tetted meg, hogy erre felhívtalak. Ez is egy jogeset. hol van ennek jelentősége a polgári perjogban? Neked egy "viszontfeladat".

guba # 2010.12.11. 07:19

Tévedtetek! G.G. árverésen szerző, tehát a tulajdonjoga nem átruházással, hanem eredeti módon keletkezett, és mint ilyen tulajdonjog, nem a bejegyzés által keletkezik. Vagyis: G.G. tulajdonos volt, annak ellenére, hogy nem jegyezték be, perbeli legitimációja ezért nem is lehet ezért vitás.

lewho # 2010.12.11. 07:27

Ptk kommentár:

"Ingatlan esetén azonban a jogerős hatósági határozat, illetve az árverési szerzés ténye önmagában nem, csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkeztet tulajdonjogot. A határozat (árverési okirat) viszont a bejegyzés alapjául szolgál [Ptk. 117. § (3) bekezdés, Inytv. 8. §, Inytv. 27. § (4) bekezdés]."

lewho # 2010.12.11. 07:29

Nincs olyan szabály, hogy eredeti szerzésmódnál a bejegyzés csak deklaratív hatályú. És olyan sincs, hogy a származékos meg csak konstitutív lehet, lásd öröklés.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.11. 08:41

Most az jön, hogy "Tévedtem!"

guba # 2010.12.11. 10:36

Béla, csak nem a gyomrodban érzed? :-) Még előbb azért futnék egy-két kört, mert szerintem jól védhető az álláspontom.

Én az Inytv.3.§ (1), (2) bekezdéseire hivatkoznék, ami mondjuk szemben a kommentárral jogszabály, és a Ptk-hoz képest speciális. A lewho által hivatkozott Ptk. 117.§(3)bek az ingatlan átruházással való megszerzéséről szól, nem tudom hogy annak ugyan mi köze van az árverési szerzéshez. Itt utalnék az EBH2006.1563-ra amely szintén rögzíti, hogy Az Inytv. 3. §-ának (1) bekezdése csak az átruházáson alapuló tulajdonjog megszerzését köti ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

lewho # 2010.12.11. 10:47

Guba, mindenre van orvosság!

Mit szólsz akkor, ha az ingatlan árverési vételét származékosnak minősítem, kényszerértékesítésként pedig átruházásos tulajdonszerzésnek, így az Inytv. 3. § (2) alapján konstitutív a bejegyzés?

A Ktvr. meg kimondta, hogy a jogerőre emelkedéssel szerez az állam tulajdont, de ilyen szabály jelen esetben nincs.

guba # 2010.12.11. 11:02

Mit szólsz akkor, ha az ingatlan árverési vételét származékosnak minősítem, kényszerértéke­sítésként pedig átruházásos tulajdonszerzésnek, így az Inytv. 3. § (2) alapján konstitutív a bejegyzés?

Akkor azt szólom, hogy lapozd fel bármelyik dologi jogi tankönyved tartalomjegyzékét, és nézd meg, hogy a "hatósági határozat és árverés" az eredeti, vagy a származékos szerzésmódok között van-e.

A Ktvr. meg kimondta, hogy a jogerőre emelkedéssel szerez az állam tulajdont, de ilyen szabály jelen esetben nincs.

Má, hogy a Ktvr-t hiányolod, vagy manapság már nincsen rá szükség, hogy a határozatok jogerőre emelkedjenek? Könyörgöm, értelmetlen érveket ne hozzál már fel...

lewho # 2010.12.11. 12:08

Megent csak a kommentárt hívom segedelmül:

120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.

E szabály azonban csak az ingó dolog tekintetében irányadó maradéktalanul. Ingatlan tulajdonjogát ugyanis - a törvény kizáró szabálya értelmében - árverésen nem tulajdonostól még jóhiszeműség mellett sem lehet megszerezni.

Ingatlan árverése esetén az árverési vevő csak az adós tulajdonát képező ingatlanra, a vételár kifizetésével és az árverési vétel ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg a tulajdonjogot. Miután az árverési vevő nem tehermentes tulajdont szerez (Vht. 137. §), az ingatlan árverési vételét nem eredeti, hanem származékos szerzésmódnak kell minősíteni.

Impossible # 2010.12.11. 12:50

Na, ha a tanárúr ezt meglátja a szomszéd topic-ból... :D nektek kellene segítséget kérni... nem a kérdezőnek :DDD

guba # 2010.12.11. 12:59

Az árverés eredeti szerzésmód, van ez alól két végrehajtási jogban szereplő kivétel. És? Ezzel mit szeretnél bizonyítani?