T.Roland
2010.12.14. 09:36
Tisztelt Dr.Attika!
Delutan kuldom a valaszt.
Segítsetek!Jogeset kidolgozása!!
T.Roland
#
2010.12.14. 15:33
Alapvetően több megoldás is lehetséges ebben az esetben. Valójában mindenkinek igaza volt.
Az egyik esetén a II. fokú bíróság helyben hagyja az I. fokú bíróság döntését és elutasítja a fellebbezési kérelmet. Megállapítja azt, hogy Vincze Mária az ügyfél és hogy keresetet csak ő nyújthat be a határozat felülvizsgálatára. Ezen döntés alapját a -Pp. 327. § alapján 327. § (1), Inytv. 25. § (2). bk - "Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást megindító hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy".
Egy másik megoldás lehet, hogy a II.fok helyt ad a fellebbezésnek, és az I.f. bíróságot az eljárás lefolytatására kötelezi, mert elismeri Gárdos Gábor ügyféli minőségét.
Ugyanis, "hatósági ügyben ügyfél az, akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Jogos érdek akkor áll fenn, amikor nem konkrét jog vagy kötelezettség megállapítása történik, hanem a közigazgatási szerv döntésével a személy helyzete, lehetőségei, kilátásai változnak meg hátrányosan. Az üggyel érintett személynek érdeke fűződik ahhoz, hogy a másra vonatkozó jog, illetve kötelezettség megállapítása megtörténik-e, és milyen tartalommal".
Mivel felperes a keresetlevelében igazolta, hogy az alperesi határozat jogát, illetőleg törvényes érdekét érinti, hiszen a tőle tulajdonjogot szerző V. Mária tulajdonjog-bejegyzési kérelmét utasította el az alperes. Ezek alapján nem lehet elzárni attól, hogy az érdekét sértő alperesi határozat ellen keresetet terjesszen elő.
Dr.Attika
#
2010.12.14. 17:17
Roland!
Jogászként nem foglalhatsz úgy állást, hogy "több megoldás is lehetséges".
Van egy történeti tényállás ( ami történt) arra csak egy törvényi tényállás szubszumálható (egyedisíthető).
Tehát ki kell jelentened, hogy a bíróság a végzést másod fokon hatályában fenntartja vagy megváltoztatja vagy új eljárásra utasítja az első fokot.
Vagyis állást kell abban foglalnod,hogy G.G. rendelkezik-e kereshetőségi joggal ( perbeli legitimációval). Ehhez az állásfoglaláshoz adtam a citált jogszabályi helyeket.
Én amellett foglalok állást, hogy el kell fogadnia a másod foknak G.G. perbeli legitimációját és a fellebbezési kérelmét érdemben el kell döntenie, arról jogerős határozatot kell hoznia.
Impossible
#
2010.12.15. 00:27
"Alapvetően több megoldás is lehetséges ebben az esetben. Valójában mindenkinek igaza volt."
Ez az évszázad beszólása. :DDD
Ajánlom olvasásra Perelman: Az egyetértés hiánya és a döntések racionalitása című szöveget. Pont olyan lesz, mintha saját magadat olvasnád, egy élmény.
craft001
#
2010.12.15. 06:44
Sziasztok!
Nekem is segítségre lenne szükségem! Kérlek segítsetek ebben a jogesetben.
A Dunaújvár os, Kohász u. 12. sz. alatti székhelyû, Csillogó Mozdony Kft. kérelmére a
Központi Statisztikai Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy a vasúti kocsik mosása, tisztítása a
Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) 14.43.10 Épülettakarítás osztályába tartozik. A Kft.
keresetében kérte a KSH e megállapítást tartalmazó állásfoglalásának bírósági
felülvizsgálatát.
A Fõvárosi Bíróság végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének
b)
pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Végzésének indokolásában rámutatott,
hogy az alperes tájékoztatása nem a Pp. 324. §-ában meghatározott közigazgatási határozat,
ezért annak bírósági felülvizsgálata nem kérhetõ.
A felperes fellebbezésében kérte a bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a bíróság
utasítását az ügy érdemi tárgyalására és újabb határozat hozatalára. Álláspontja szer int az
alperes intézkedése igenis kötelezettségeket állapít meg és jogkövetkezményeket alkalmaz,
ezért érdemi határozatnak minõsül. Az alper es a végzés helybenhagyását kérte.
Melyik bíróság j ár el?
Hogyan dönt a II. fokú bíróság?
T.Roland
#
2010.12.15. 06:55
:)
Az ominózus kijelentéssel arra szerettem volna utalni, hogy kellően megalapozott érvek mellett több lehetséges döntés is születhetne. Ezt pusztán elméleti síkon kell vizsgálni. Egyébként köszönöm az építő jellegű kritikákat, bár a zárójeles intermezzokat kicsit zokon vettem, annak ellenére, hogy az első mondatban szereplő "jogász" titulus mellett értelmüket vesztik. Az pedig, hogy ez lenne az évszázad beszólása... Ám legyen, de nem lennék a helyedben, elég sivár életed lehet... Félreértés ne essék nem szeretnék személyeskedni, remélem ez kölcsönös.
Impossible
#
2010.12.15. 07:32
"Félreértés ne essék nem szeretnék személyeskedni, remélem ez kölcsönös."
Természetesen. Én is utállak. :DDD
joblator
#
2010.12.24. 15:22
A Tesco soproni munka helyén dolgoztam 2010. dec 24 ig azért írom múlt időben mert munkáltatói felmondással megszüntették.
Az ok egyszerű "... Ön a munkavégzése helyén munkahelyi vezetőivel és munkatársaival szemben rendszeresen olyan magatartást tanúsított, amely munkatársaira és vezetőire nézve sértő és félelmet keltő..." ezzel szemben az igazság az hogy előző napon dec. 23 án rendőri demonstráció volt a soproni Tesco parkolójában mint utólag kiderült fegyveres rablásra készült/ek valaki vagy valakik ennek okából volt az a nagy rendőri felhajtás! Sajnos Én lettem az egyik áldozat mivel a múltam okot adhatott arra, hogy esetleg elkövethetem magát a cselekményt a későbbi rendőri /barátságos/ beszélgetésnek ez volt az alapja.Tény a múltam adhatott alapot arra, de Én nem! 2008 nov. 14 től dolgoztam a Soproni Tesco-ban az első amivel szembesülnöm kellett néhány kollégám/kolléganőm, megvető magatartása a büntettet előéletem miatt éreztették velem nekem nincs helyem a Tesconál mondanom sem kellett ez komoly arcul csapás volt számomra! / Letelt a törvény szerinti kiközösítés a büntettet előélettel kapcsolatos hátrányok amil 2003. márc. 23-tól 2008 márc 23 ig tartott ami ténylegesen megkeserítette az életemet, de tudomásul kellett vennem és el fogadnom./ Nekem elég volt az a 17 év össz szabadság vesztés amit el kellet töltenem a viselt dolgaimért. a munkahelyemen sajnos nem tudtam jól kezelni ezeket az stresszes helyzeteket és időnként az őrületbe tudtak kergetni a személyemet sértő megjegyzésekkel...
Bárkiből lehet áldozat, ha egy kollégája sorozatos támadásokkal kétségbe vonja szakmai hozzáértését, cselekedeteire vagy személyére rendszeresen sértő megjegyzéseket tesz, a közösséget ellene hangolja, vagyis munkavégzésében ellehetetleníti. Nem beszélve arról ahogy az igazgató és a személyzetis diplomatikusan közölték nincs helye ilyen jelegű embernek mint én mert veszélyt jelentek a Tesco közösségére...
Lásd a sok sok konfliktus tortára a magyar rendőrség tette fel a habbot akarva akaratlanul segített meg könnyíteni az eltávolításomat a munkahelyemről!
Most itt ülök és nézek ki a fejemből mert rúgtak volna ki azért ha loptam volna vagy valakit bántalmaztam vagy dézsmálásért olyan okért ami hihetőbb mit az indoklásban szereplőért... Egyszerűén nem tudtam ép ésszel felfogni a történteket!
Most, hogyan tovább? Tehetném fel magamnak a kérdést, menjek vissza bűnözőnek, lopjak csaljak, öljek csak azért, hogy létezni tudjak okozzak kárt más vétlen személyeknek... 8 éven keresztül próbáltam közösségi szabályokat betartani és bizonyítani, hogy megváltoztam amióta szabadultam azóta hajléktalan vagyok bárhova fordultam a múltam köszönt vissza rám. Ha nem tudunk segíteni másokon legalább ne rúgjunk bele még jobban csak azért mert valaki hibázott ne ítéljük el egy életre...
hunfrakk
#
2010.12.24. 19:24
Munka Törvénykönyvébe ütközik az ilyesféle munkáltatói felmondás.
A felmondás indokának világosnak és okszerűnek kell lennie.
Valószínűsítés nem elég.
Konkrét ok kell, mely egyértelmű, világos, objektív.
Azt kell a munkáltatónak bebizonyítania, hogy miért nincs szüksége adott munkavállaló munkájára.
Ügyvédet kell fogadni (vagy magadat is képviselheted, ha tudod), és felmondás közlésétől számítottan 30 napon belül (!) keresetet kell benyújtani a Győr-Soporon Megyei Munkaügyi Bíróságnál
jogsegélyszolgálat tud segíteni, ha nincs pénz ügyvédre
itt az elérhetősége a te megyédben:
http://www.kih.gov.hu/submegyei/gyor
Legislator
#
2010.12.24. 20:16
"a jogászok még azt sem tudják egyértelműen, pontosan, teljesen védhetően előadni, mi az, hogy „jog“"
Az esetek 99%-ában meg lehet mondani, hogy jog-e vagy sem. 1%-nyit meg a matematikusok is hibáznak.
Egy kis adalék ahhoz, hogy pl. milyen más módszerrel lehet egy egyszerű szorzást elvégezni (bár az eredmény minden kultúrában ugyanaz):
Sunshine after the rain.
hunfrakk
#
2010.12.24. 20:34
elképesztően jó ez a kínai szorzásos videó....
*
(a matematika objektív, nyelvektől független, relativizmustól mentes axiómák sora, ezért előkelőbb tudomány tud lenni, mint egyéb)
hunfrakk
#
2010.12.24. 20:38
kínai matekhoz egy jó hozzászólás youtube-on:
„hát ez eszméletlen! idén végeztem el a matek tanár szakot : ) előbb találkoztam volna ezzel tuti ebből írom a szakdolgozatomat!! : )”
hajrá magyar oktatás!:)
ilyenekkel lehetne megszerettetni, terjeszteni azt, amit diákság 90%-a utál, nyűgnek tart...
Legislator
#
2010.12.25. 23:41
Bocs, de fejben előbb összeszorzom a háromjegyű számokat is, mint akár európai, akár kínai módszerrel leírják a végeredményt. A jog kihívás, főleg az összehasonlító jog (összehasonlító közigazgatás meg főleg). A matematika nekem dögunalom. De módszerként számos egyéb tudománynak szüksége van rá.
Sunshine after the rain.
Impossible
#
2010.12.26. 12:24
Azért a játékelmélet mint a matematika egyik ága, nekem nagyon érdekes, és egyáltalán az életben előforduló dolgok matematikai leírása is. Csak ezeket nem szokták tanítani a középiskolákban (talán mert ezek érdekesek). :D Irodalomból is a leggázabb kötelező olvasmányokat kell olvasni, fizikából szinte szót sem ejtenek mondjuk a relativitás elméletének magyarázatáról, de általában sajnos a többi tárgy esetében sem akarnak tanítani érdekes dolgokat; de még a legalapvetőbb dolgok is érdekesek, ha nem mint axiómát fogadjuk el, hanem merjük megkérdőjelezni ezeket, szerintem.
hunfrakk
#
2010.12.26. 13:00
Bizony, bizony!
hunfrakk
#
2010.12.26. 13:42
kiskaktusz1976
#
2010.12.30. 09:03
Sziasztok!
Tudom, nem ide tartozik a kérdésem, de joghallgatóként sem bírom megfejteni.
Az hogy lehet, hogy a számfejtett munkabérem kevesebb mint az utalt összeg?
Köszi előre is
Rexor
#
2010.12.30. 09:34
Talán mert levonnak belőle valamit (pl. tartásdíj, munkabérletiltás, költség stb.)
kiskaktusz1976
#
2010.12.30. 12:18
Nem vonnak le semmit.
Az utalt összeg több.Így olyan, mintha túlfizetés lenne, de nem az, mivel voltak túlóráim is.
És a túlórák sem lettek elszámolva a bérpapíromon, sőt semmiféle papírt nem kaptam róla, viszont a kifizetett munkabérem több, mint ami a bérpapíromon van.
Ez nekem gyanús, nem ez az első fura húzásuk, tavaly az érettségiért járó pénzzel is /tanítok/ csináltak ilyet.
Többet utaltak akkor is, mint ami a bérpapíron volt, viszont számításaim szerint sem a bérpapíron szereplő, sem az utalt összeg nem volt helyes.
Mi lehet ennek a hátterébe?
thalamus
#
2011.03.01. 11:53
Sziasztok!
Tudnátok nekem segíteni?Közigazgatási jogból kérném a segítségeteket.Az eset a következö:a polgármester utasította a jegyzöt hogy adjon ki valakinek építési engedélyt.A jegyzö ezt megtagadta mert az illetö nem a tulajdonosa a földingatlannak és a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát sem csatolta.A polgármester kiadta febr 19-én az engedélyt.Majd ezt kézbesítették mindkét félnek febr 22-én.A nem tulajdonos mivel nem érkezett fellebbezés megkezdte az építkezést.A tulajdonos ápr.1-én tiltakozott az elsö fokú építési hatóságnál az építkezés ellen.Mit tehet ilyenkor a tulajdonos?hogy dönt az eljárni jogosúlt szerv?Èn azt gondolom hogy fellebezhet a képviselötestülethez és a véleményem szerint a polgármester nem adhat ki építési engedélyt csak a jegyzö.Nem?Ki a az elsö fokú építési hatóság??Vagy lehet hogy nem jól látom a dolgot???Kérlek segítsetek!
kondidori
#
2011.03.01. 12:40
Az elsőfokú éphatóság a jegyző, a másodfokú a közig hivatal.
Szerintem nem a képv.testülethez kell fellebbezni, hiszen a polgármester hatáskört vont el.
Még ha önk. hatósági ügy lenne, akkor is a hatáskör elsődleges címzettje a képv.test.lenne, nem pedig a polgármester - de ez államigazgatási hatósági ügy, igy a hatáskör cimzettje helyi szinten a jegyző.
Ket 107. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó hatósági ügyekben a polgármester vagy a 12. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hatóság járt el.
Tehát szerintem a tulajdonosnak a kig hivatalhoz lehetett volna fordulnia, de már februárban megkapta a határozatot, ha jól értettem a feladatot, szóval szerintem marad az ügyészi óvás iránt ir kérelmet, vagy semmisségi ok miatti megsemmisítést kér a kig hivtól.
thalamus
#
2011.03.01. 12:44
szia!
nagyon köszönöm te egy angyal vagy!!!
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.01. 22:49
Nem minden jegyzőnek van hatásköre építési engedély kiadására. A többi stimmel.
andyp
#
2011.11.18. 09:33
Sziasztok,
1. éves joghallgató vagyok.
Két jogesetet kaptam római jogból. Nagy szükségem lenne egy kis segítségre. Ha valaki tud segíteni: andyp@citromail.hu
D. 19. 2. 9 pr. Ulpianus 32 ad edictum
Valaki a jóhiszeműen vett házat vagy telket nekem bérbeadta és azt tőlem elperlik, de őt sem csalárdság sem vétkesség nem terheli: Pomponius azt mondja, hogy a bérbeadó mégis felel a bérleti szerződés alapján a bérlőnek, hogy az a bérelt dolgot használhassa. Ha azonban a tulajdonos a bérlőt elkergeti, de a bérbeadó kész egy másik, nem kevésbé kényelmes lakást szolgáltatni, akkor Pomponius szerint úgy igazságos, ha a bérbeadót felmentik.
- Milyen szerződési tényállásokat foglal magában a locatio conductio?
- Hány személy szerepel a jogesetünkben?
- Ismertesse a tényállást!
- Mi a jogi probléma?
- Ki perel ki ellen esetünkben?
- Milyen szakvéleményt ad Pomponius?
- Egyetért ezzel Ulpianus?
- Próbálja indokolni a jogászok döntését!
- Máshogy döntött volna a jogász, ha bérbeadót dolus vagy culpa terheli?
NGyurka
#
2013.01.04. 14:09
Államosításkori, de valami sántít. Érvényes-e az a tulajdonjog, melyet nem a tulajdonostól szereztek ezen a módon? az államosításkor kiskorú tulajdonos üzletébe egy szövetkezetet helyeztek el, az üzletet nem vették állami tulajdonba, nem átlátható mi történt, azonban a szomszéd, társasházi tulajdonú üzlettel összenyitották. Ugyanabban a házban ugyanennek a tulajdonosnak egy másik üzlethelyiségét visszaadták kicsivel később, azonban ennek az üzletnek a fellebbezésére olyan választ kaptak, hogy a helyiséget jogerősen kiutalták a szövetkezetnek, szövetkezetet kitenni pedig nem lehet. A tulajdonos nem régiben értesült arról, hogy a szövetkezet bérleti viszonya megszűnt, aki viszont bérleti díjat a helyi önkormányzatnak fizetett, aki jelenleg tulajdonlap szerinti tulajdonos, ezért az eredetei tulajdonos megkereste az önkormányzatot, hogy állítsa vissza az eredeti tulajdonviszonyt, azonban az önkormányzat véleménye szerint az üzlethelyiség a társasház tulajdonában volt és onnan került állami tulajdonba, majd annak rendezésekor a kerületi önkormányzathoz, ők más volt tulajdonosról nem is tudnak. Többszöri sikertelen próbálkozás volt a korabeli iratanyag megtekintésére, mely az irattár szerint az önkormányzatnál, mint régi tanácsi irat található, az önkormányzat pedig egyszerűen nem válaszol. Mit tehet a volt tulajdonos, aki egyébként kárpótlást pont erre hivatkozva nem kapott, azonban igazolni tudja a tulajdonjogát? Egyébként a társasház alapító okirata az irattárban megsemmisült.
