Segítsetek!Jogeset kidolgozása!!

Fórum → joghallgatók
régebbi elöl     új hozzászólás

hunfrakk # 2010.12.11. 19:42

Az ingatlanjog nagy kézikönyve
(CompLex kiadó, 2007. évi kiadás, 205. oldal)

  • Eredeti szerzésmód a hatósági árverés

*

Menyhárd Attila: Dologi jog (ELTE-ÁJK egyik tankönyve)
(Osiris kiadó, 2007. évi kiadás, 234. oldal)

  • Eredeti szerzésmód a hatósági árverés

*

Lenkovics Barnabás: Dologi jog
(Eötvös József kiadó, 2006. évi kiadás, 147. oldal)

  • Eredeti szerzésmód a hatósági árverés

*

Ptk. magyarázata (I. kötet)
(KJK-KERSZÖV Kft., 456. oldal)

  • Nem eredeti szerzésmód az INGATLAN hatósági árverése

(ingóé eredeti)

*

lewho # 2010.12.11. 19:15

Révedjünk egy kicsit a múltba!

http://www.jogiforum.hu/…34/14613.0.0#…

Nincs új a nap alatt!

hunfrakk # 2010.12.11. 18:51

EREDETI SZERZÉSMÓD:

A dolgon a szerzéskor nem áll fenn tulajdonjog,

vagy

a szerző fél tulajdonjoga nem abból származik,
az új tulajdonjogviszony tartalmára a korábbi nincs befolyással.

*

EREDETI SZERZÉSMÓD:
1.) hatósági határozat
2.) árverés
3.) elbirtoklás
4.) kisajátítás

*

Új, a korábbi tulajdonjogtól független tulajdonjog keletkezik a törvényben meghatározott jogi tények hatására.

Ez a tulajdonjog a korábbi tulajdonos személyétől és a korábbi tulajdonjog tartalmától is független.

*

AZ EREDETI SZERZÉSMÓDOK
EGYBEN
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSON KÍVÜLI SZERZÉSMÓDOT
IS JELENTENEK.

*

H A T Ó S Á G I Á R V E R É S
útján csak jóhiszeműen szerezhető ingatlantulajdon,
de kizárólag a tulajdonostól.

A bírói gyakorlat
a hatósági árverés útján történő tulajdonszerzést
annak ellenére EREDETI szerzésnek tekinti,

hogy ilyen módon CSAK az ingatlan tulajdonosától
szerezhető tulajdonjog,

amely annyiban semmiképpen nem tekinthető újnak,
hogy bizonyos törvényben meghatározott jogok
továbbra is fennmaradnak.

*

Ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól
még árverésen sem lehet érvényesen megszerezni.

Az árverési vevő tulajdonjoga azonban MÉGSEM
az adóstól származik,

hanem az árverésen mint végrehajtási kényszeraktuson alapszik,

az árverési vevő tehát nem lesz az adós jogutóda, szerzése eredeti szerzés.

*

BH.1997.400

guba # 2010.12.11. 18:25

„bakker, ti hogyan mentetek át polgár kollokviumon??? :DDD”

Te meg ki a tököm vagy? He?

guba # 2010.12.11. 18:24

„A tulajdonjog akkor is a bejegyzéssel keletkezik, ha árverés útján szerezték. Az árverési vevő nem nyilván-tartáson kívüli tulajdonos.”

Béla, én megértem, ha kikötötted magad egy állásponthoz, még mielőtt felmerült volna benned, hogy egyáltalán a tulajdonszerzést vizsgálni kellene ebben az ügyben. Az is rendben van, hogy hülyén nézne ki, ha az előzmények után változtatnál az álláspontodon. De legalább ne csináljál úgy, mintha olyan egyértelmű lenne ez a kérdés, hogy nem is tudod mit lehet ezen vitatni. Ha nincsen érved, vagy nincsen kedved újabb meddő vitába bocsátkozni, megértem. Engem is fáraszt, de akkor legalább ne ugass.

guba # 2010.12.11. 18:13

„Guba, megnéztem én is Lenkovics prof könyvét. Valóban neked ad igazat.”

Túlértékelsz! Nem ő ad nekem igazat, hanem én tanultam az ő könyvéből. :))) Szladits álláspontját nem ismerem, de Eörsi szerint is eredeti szerzésmód. (Rá ugyanis hivatkozik Lenkovics.)

Impossible # 2010.12.11. 18:08

bakker, ti hogyan mentetek át polgár kollokviumon??? :DDD

lewho # 2010.12.11. 17:19

Guba, megnéztem én is Lenkovics prof könyvét. Valóban neked ad igazat.

DE:

Azon kijelentése után, miszerint az árverési szerző szerzése eredeti, zárójelben megjegyzi, hogy ezen álláspontot a Ptk magyarázata vitatja.

Hétfőig megnézem, Szladitsnak van-e véleménye a dologról, de még Lenkovics szerint is az eredeti szerzésmóddal szerzett tulajdon a korábbi tulajdonra tekintet nélkül keletkezik. Ellentmondásnak látszik, hogy ilyen kivételt enged meg, valaki vagy terhes vagy nem. Vagy az előző tuljogra tekintettel keletkezik, vagy nem.

Márpedig ingatlan árverésnél az előző tulajdonostól szerezhetsz csak jogot.

Szerintem átruházás, kényszerértékesítés, spec. adásvétel.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.11. 15:50

Csend ott a hátsó sorban!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.11. 15:49

„most illenék érvelned, vagy elismerned.”

Mit? A tulajdonjog akkor is a bejegyzéssel keletkezik, ha árverés útján szerezték. Az árverési vevő nem nyilván-tartáson kívüli tulajdonos. Őszintén szólva nem tudom mit lehet ezen vitatni, és mit kellene emellett érvelni.

Impossible # 2010.12.11. 15:36

De ezúttal rendesen. :DD

Impossible # 2010.12.11. 15:35

Vagy mi lenne, ha mégegyszer megcsinálnák a dologi jog kollokviumot? :D

kondidori # 2010.12.11. 14:29

Kis kakasok, mi lenne ha egymás ölése helyett inkább megkérdeznénk Rolandot, hogy mi volt a helyes megoldás a dolgozatban?

guba # 2010.12.11. 13:21

„Lehet, hogy nyomott vagyok az időjárás miatt, de akkor hogy a macskába értelmezzem a Ptk. 120. §-at?”

"E kivételes szabály magyarázatát az ingatlannyilvántartás intézménye, és annak elvei adják: ingatlan tulajdonának árverésen történő megszerzése esetén mind az árverés kitűzőjének, mind az árverésen szerzőnek módjában áll az ingatlan tulajdonjogi állapotáról meggyőződni. ..Mert bár az árverésen szerző tulajdonjoga bizonyos szempontból az árverést szenvedő tulajdonjogára tekintettel keletkezik, mégsem attól származik, hanem az árverésen mint állami kényszeraktuson alapszik." Lenkovics Barnabás

guba # 2010.12.11. 13:14

Az Inytv. 3. §-ának (1) bekezdése csak az átruházáson alapuló tulajdonjog megszerzését köti ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

Ez a LB BH-ban közzétett jogértelmezése, gondolom te sem vitatod. Ha így van, és mégis azt gondolod, hogy az árverésen szerző bejegyzéssel szerez tulajdont, akkor vagy azt kellene bizonyítanod, hogy az Inytv. 3.§ (1) nem ezt jelenti, tehát LB jogértelmezése hibás, vagy pedig azt, hogy az árverés átruházáson alapuló tulajdonszerzés.

„Engem legalább el lehetett bizonytalanítani… :O)”

Engem is lehet bizonytalanítani...
Ha magadtól is annyit vársz el a tévedés beismerése terén, mint mástól, akkor most illenék érvelned, vagy elismerned.

lewho # 2010.12.11. 13:09

Lehet, hogy nyomott vagyok az időjárás miatt, de akkor hogy a macskába értelmezzem a Ptk. 120. §-at?

120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.

Aláíhúzni sajnos nem tudom...

lewho # 2010.12.11. 13:06

Eredeti szerzésmódnál tökmindegy ki volt az előző tulajdonos.

Ingatlan árverésénél nem tökmindegy.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.11. 13:02

Engem legalább el lehetett bizonytalanítani... :O)

guba # 2010.12.11. 12:59

Az árverés eredeti szerzésmód, van ez alól két végrehajtási jogban szereplő kivétel. És? Ezzel mit szeretnél bizonyítani?

Impossible # 2010.12.11. 12:50

Na, ha a tanárúr ezt meglátja a szomszéd topic-ból... :D nektek kellene segítséget kérni... nem a kérdezőnek :DDD

lewho # 2010.12.11. 12:08

Megent csak a kommentárt hívom segedelmül:

120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.

E szabály azonban csak az ingó dolog tekintetében irányadó maradéktalanul. Ingatlan tulajdonjogát ugyanis - a törvény kizáró szabálya értelmében - árverésen nem tulajdonostól még jóhiszeműség mellett sem lehet megszerezni.

Ingatlan árverése esetén az árverési vevő csak az adós tulajdonát képező ingatlanra, a vételár kifizetésével és az árverési vétel ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg a tulajdonjogot. Miután az árverési vevő nem tehermentes tulajdont szerez (Vht. 137. §), az ingatlan árverési vételét nem eredeti, hanem származékos szerzésmódnak kell minősíteni.

guba # 2010.12.11. 11:02

„Mit szólsz akkor, ha az ingatlan árverési vételét származékosnak minősítem, kényszerértéke­sítésként pedig átruházásos tulajdonszerzésnek, így az Inytv. 3. § (2) alapján konstitutív a bejegyzés?”

Akkor azt szólom, hogy lapozd fel bármelyik dologi jogi tankönyved tartalomjegyzékét, és nézd meg, hogy a "hatósági határozat és árverés" az eredeti, vagy a származékos szerzésmódok között van-e.

„A Ktvr. meg kimondta, hogy a jogerőre emelkedéssel szerez az állam tulajdont, de ilyen szabály jelen esetben nincs.”

Má, hogy a Ktvr-t hiányolod, vagy manapság már nincsen rá szükség, hogy a határozatok jogerőre emelkedjenek? Könyörgöm, értelmetlen érveket ne hozzál már fel...

lewho # 2010.12.11. 10:47

Guba, mindenre van orvosság!

Mit szólsz akkor, ha az ingatlan árverési vételét származékosnak minősítem, kényszerértékesítésként pedig átruházásos tulajdonszerzésnek, így az Inytv. 3. § (2) alapján konstitutív a bejegyzés?

A Ktvr. meg kimondta, hogy a jogerőre emelkedéssel szerez az állam tulajdont, de ilyen szabály jelen esetben nincs.

guba # 2010.12.11. 10:36

Béla, csak nem a gyomrodban érzed? :-) Még előbb azért futnék egy-két kört, mert szerintem jól védhető az álláspontom.

Én az Inytv.3.§ (1), (2) bekezdéseire hivatkoznék, ami mondjuk szemben a kommentárral jogszabály, és a Ptk-hoz képest speciális. A lewho által hivatkozott Ptk. 117.§(3)bek az ingatlan átruházással való megszerzéséről szól, nem tudom hogy annak ugyan mi köze van az árverési szerzéshez. Itt utalnék az EBH2006.1563-ra amely szintén rögzíti, hogy Az Inytv. 3. §-ának (1) bekezdése csak az átruházáson alapuló tulajdonjog megszerzését köti ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.11. 08:41

Most az jön, hogy "Tévedtem!"