vizsgáztatás a jogi egyetemeken

Fórum → joghallgatók
régebbi elöl     új hozzászólás

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.18. 20:53

sok más államban van pszichológiai vizsgálat, sőt van olyan is ahol komolyan számon tartják a diákok véleményét létezik olyan tanár is aki pusztán csak kutat szakcikkeket és tankönyveket ír de nem vizsgáztat
bár preatornak lehet, hogy igaza van a vizsgálat után is maradna pár kemény arc
én különben olyan esetekre gondoltam mint ami pl. szegeden történt tavaly az ötödéves levelezőkkel gondolom akik olyan bukási arányt produkáltak ott azért mégis volt valami gikszer
én egyébként az eltiltott tanárokat sosem engedném vissza vizsgáztatni mivel 2 év szünet után ugyan ott folytatják ahol abbahagyták

banyamncs különben lehet hogy egy emberre céloztunk

derill # 2005.08.18. 20:39

Érdekes amiket irtok. Van igazság abban, amit Heo ir, felsorolást könnyebb osztályozni. Azonban vannak emberek, akik képtelenek magolni - én is ilyen vagyok - és vannak, akik csak magolni tudnak, aztán ha kapnak egy ügyiratot, képtelenek összehozni a tanult joganyaggal, fogalmuk nincs mit kellene csinálniuk benne.

Tudom, hogy sokkal könnyebb kritizálni a rendszert, mint jól csinálni, azonban ugy gondolom, hogy a jogesetmegoldásokkal sokkal gyakorlatibbá lehetne a vizsgát tenni mondjuk polgáriból, büntetőből, és még jó néhány ilyen tantárgyból (munkajog, gt stb.)

A jogeseteknél az is kiderülne, hogy valaki tényleg tudja-e a felsorolásokat is, hiszen ha nem tudja, hibázni fog. Képtelen vagyok például bemagolni egy huszas felsorolást, azonban ha látom a jogesetet, a 20 elem közül bármelyiket tartalmazza, észreveszem, csak képtelen vagyok 20 dolgot sorban egymás után felsorolni. (Ez olyasmi, mint a diszlexiás, nem hülye, csak másképp gondolkodik.)

Családjogból például közepes voltam, sőt, polgári jogból egyedül családjogból volt uv-m (ez a Pécsi Egyetemen levelezősök közt ritkaságszámba ment általában polgáriból sokan buktak az évfolyamon, többnyire már a beugrón sem jutottak be).

Ettől még lehet valaki jó jogász akár az adott területből (sosem felejtem el, amikor Kecskés prof. mesélte, hogy ő polgáriból „csak” közepesre államvizsgázott).

Tehát nem mindenki tud magolni, és azt hiszem nagyobb bün lenne a magolni nem tudó, de jó jogérzékkel rendelkező hallgatókat meghuzni egy-egy vizsgán, mint a gondolkodni nem tudókat átengedni azért, mert jól magolnak.

Amit én látok a közigazgatásban az az, hogy sokszor azért nem müködik megfelelően, mert hiányzik a jogérzék, képtelenek a jogszabályokat kombinálni, összhangban értelmezni, logikusan átgondolni, és ezért van ennyi probléma a családjog területén. Egy felsorolást még csak megnéz, előveszi a jogszabályt ha tudja melyik fiókjába tette, azonban gondolkodni nem tud az ügyintéző helyett más, ha pedig mégis megteszi (helyette mondjuk épp az ügyfél), ez olyan ciki az ügyintézőnek, hogy már csak azértsem ugy csinálja, aztán mindent megtesz azért, hogy bebizonyítsa valahogy, hogy az ügyfél rosszul tudja.

Szóval nem ártana a gyakorlati oktatást és számonkérést is preferálni.

Persze a biróságon tényleg kell a tételes tudás is. Ha pedig arra gondolok, hogy a szó szerinti tanulásból és számonkérésből fél év mulva mennyi marad, hát siralmas a kép. Ha nem magolnánk szó szerint, még ennyi sem maradna talán. Ugyanakkor ha belegondolok, hogy logikusan tanulva évekre megmarad a tudás, a biflázás meg max a vizsgateremből való kilépésig tart...

Szóval nehéz igazságot tenni.

Magdelene: légyszi küldd meg nekem is amid van, a fiamat felvették a jogra, remélem hasznát veszi.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

HE0222 # 2005.08.18. 19:55

A tanársághoz: Ahhoz, hogy középiskolai tanár lehess, 3 év pszichológiát+3 év pedagógiát kell tanulnod, összevont szigorlat, tréningek, gyakorlati képzés, szakmódszertan, tanítási gyakorlat, kell, végül vizsga élesben bizottság előtt a középiskolás diákjaiddal. Itt más az oktatás feladata, célja, az állam kötelezettségvállalása. Az egyetem más. Ott önként jelentkező felnőtt emberek számára előadások folynak, és a szakavatott oktató bírálja el, tetszése szerint a tudásodat. Ehhez szerintem nem kell olyan komoly pszichológiai-pedagógiai előképzettség, mint egy 14-18 éves korosztályt tanító+nevelő -és nem oktató!!!-egyetemi előadónak. Ráadásul az egyetemi autonómia azt is jelenti, hogy az egyetem, amit az őáltala megválogatott oktatói képviselnek, testesítenek meg, gyakorlatilag korlátlan szabadságot élvez az érdemjegyek osztogatásában. Mióta egyetemek léteznek, sok-sok száz éve, ez mindig is így volt és így is lesz. (kivéve azt a néhány röpke évtizedet, amikor a pártból irányították az egyetemeket is) Tehát, aki egyetemre megy, önként "veti alá" magát ennek a szisztémának, apelláta nem nagyon lehetséges.

HE0222 # 2005.08.18. 19:41

Polgári jog államvizsgán 4 embert raktak ki előttem, aki biflázott anyagot nyomatott, és amikor feltettek kérdéseket, összefüggéseket kérdeztek, se kép, se hang. Ez nem az egyetem hibája, ha valaki nem tud gondolkodni, és nem is feladata az egyetemnek, hogy megtanítson gondolkodni. A gyakorlatban alkalmazás kitanulására meg nem véletlen van ott a 3 év diploma után. Képzeljétek, mi lenne itt, ha minden friss diplomával szabadult praxist kezdhetne. Összeomlana az ország. Jól van ez így, ahogy van.

Banyamancs # 2005.08.18. 14:34

Háát, az arány lehet, hogy rosszabb! :-))

Amúgy az egyik kedvenc tanárom az egyetemen (polgári jog) kifejezetten utálja, ha valaki bebiflázva mondja el a Ptk.-t a tételhez. Van, hogy tételt sem húzat, hanem mond egy esetet, oldd meg. Volt nekem is, hogy rossz irányban indultam el, de oda kellett figyelni rá, mert rávezette az embert, ha hagyta. VAgy éppen elvitte a susnyásba, ha nem tudta az anyagot. Mindenesetre imádja, ha végre talál egy gondolkodó diákot, olyankor a nagy morcosnak kinéző ember elkezd nagyon jó poénokat is megengedni magának és azt kifejezetten szereti, ha valaki veszi a lapot. Imádtam nála vizsgázni!

praetor01 # 2005.08.18. 14:17

Sok eredménye nem lenne szerintem. Mindenki kapna valami hasonló papírt, mint az ügyészek és a bírák, hogy 90 akárhány százalékban valószínűleg nem elmebeteg:-))))

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.18. 13:50

különben elfelejtettem gratulálni ahoz hogy beismered hogy te is tanulsz a vizsgákon
egyébként nem biztos hogy a gyakorlatot kell számonkérni én nem pont erre gondoltam pusztán valahogy tesztelni kellen hogy gondolkozik a hallgató vagy sem van tanár aki a kereszt kérdéseivel ezt is méri és ez jó egyébként még annyi hogy nagyok az anyagok és ilyen rövid idő alatt nehéz normálisan elsajátítani inkább az egész egy rohanás
kölönben már múltkor megszerettem volna kérdezni tőled andzsinszan hogy helyén valónak tartanád azt ha az alkalmasságok szempontjából pszicholgiai vizsgálatnak vetnék alá a tanárokat?

andzsinszan # 2005.08.18. 10:39

Egyébként egyetértünk majdnem... Én sem tartom teljesen épeszű dolgonak 20-as felsorolások visszabiflázását, mert felesleges.

Az oktatók, mint már valaki leírta, ugyanúgy szóródnak minőség szempontjából, mint bármelyik szakma. Szerinted hány burkolót kell kihívnod, ahhoz, hogy 1 normálisat találj????

A gyakorlatot eccer már kielemeztük: az római-germán típusú jogi hagyományok nem a gyakorlatra készítenek fel és nem is ez az egyetem feladata. Az egyetem ad egy univerzális tudást, amivel mindenki úgy él , ahogy akar. Mindenkinek a saját felelőssége és érdeklődése szerint dől el, hogy mivel akar foglalkozni és csak saját magán múlik, hogy hová jut el és hogyan. A tömegképzsében nincs lehetőség és mód gyakorlati dolgokkal foglalkozni, vagy csak nagyon áttételesen, de megismétlem, nem is ez az egyetem feladata.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.17. 19:43

kedves andzsinszan én tökéletesen értem a hitvallásodat: valami objektív kritérium alapján mérni kell a hallgatók felkészültségét és szorgalmát erre legalkalmasabb a lexikális tudás szigorú következetes számonkérése
ebben sok igazság van hisz ha valaki nem rágja át magát a jogszabályokon és a szakirodalmakon az könnyen megbicsaklik
azonban szerintem bármely egyetem ami pusztán a lexikális tudást tekinti mércének az vak az egyetemnek gondolkodni is megkellene tanítani hallgatót hiszen a tudását magas szinten kell majd használnia
a legnagyobb baj az hogy a vizsgáztatók többsége azt várja el hogy te azt mond amit ő éppen hallani akar nem mást hanem azt és nem tűr apellátát, ha más oldalról közelíted meg a kérdést, másra asszociálsz az öreg hiba
na ez hatalmas korlátoltságra vall az oktatók részéről
én például vizsgákon –mindamellett hogy több kevesebb sikerrel próbáltam pontosan visszaadni a tananyagot- élesen kritizáltam bizonyos dolgokat elmondtam a saját véleményemet na volt akinek ez bejött elmesélte, hogy ő ezt már furcsamód több szakcikkében leírta, felhívta erre a figyelmet stb. és volt akinek nem ezek kijelentették nem érdeklik őket ezek a hadoválások a-tól f-ig van a felsorolás és én még c és e pontokat még nem mondtam el és mit képzelek hogy más sorrendben haladok mint a könyv tematikája
szerintem sok esetben ezek az oktatók nem is értették, mit mondok nekik
a kreativitással kapcsolatban hasonló dolgokra akartam rámutatni mert szerintem igen is egy jogászt már az egyetemen kreativitásra kell nevelni /bizony a pénzügyi jog terén is szükség van a kreativitásra hiszen ha megérted, nem csak alkalmazod az Itv a helyi adó tv stb passzusait akkor sok kedvező lehetőség nyílik meg előtted/ mert a jogászi munka sokban épít a kreativitásra ugyanazt a tényállást a felperes és az alperes rendszerint egész másképpen ítéli meg és meg kell hogy mondjam sok esettben mindkét álláspont védhető ahhoz kell a kreativitás hogy az érveiddel meggyőzd a bíróságot a saját koncepciód helyességéről /bár ehhez sok másra is szükség van/
szerintem andzsinszan ezekkel te is egyetértesz, és ha ez igaz akkor valószínűleg abban is egyetértesz, hogy az egyetemnek a hallgatókat voltaképpen a gyakorlatra kellene felkészítenie –hisz más fő célja nemigen lehet- azaz inspirálni kellene a hallgatókat a gondolkodásra is
és ha ezekben a dolgokban nem tévedek akkor a vizsgáztatóknak /már a kifejezés is hordoz egyfajta jogos kritikát/ a lexikális tudás fontossága mellett teret kellene engedniük a kreativitásnak is
csak efféle dolgokra akartam felhívni a figyelmedet és

andzsinszan # 2005.08.17. 16:42

CSak az a baj, hogy a kreatívkodásra nem lehet jegyet adni, szép ha a hallgatónak van önálló véleménye és szoktam is hagyni, hátha értelmeseket beszélnek - néha én is tanulok, nem szégyen:)) - csak tudod van olyan és a jog esetébe nagyon sok az olyan, amikor egy vizsgán kis hazánk egyik legismertebb polgári- és római jogásza veszik össze azon, hogy egy bizonyos jogintézmény kötelmi jogi vagy dologi jogi igény e. Na ahhoz már nagyon biztos tudás kell, hogy valaki ebben a helyzetben okos legyen, és ilyen hallgató minden 400-ból kb. 1.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.17. 12:16

Magdelene igazad van kell tanulni rendesen és nem csak bűvölni kell a könyvet meg a jogszabályt de nekem nem ez a bajom sőt ezt helyeslem is….
egyébként illuzórikus azt hinni hogy valaki a gyakorló jogászok közül aztán oda vissza vágja a Pp-t a múltkor a tárgyalás előtt pár nappal adtam be egy kereset módosítást a bírónő a tárgyalási napon vette kézhez, a lényeg egy eljárási hiba kidomborítása volt és bizony annak ellenére hogy szerintem szakmailag nem rossz a bíró nem volt teljesen képben de ez szerintem normális az ellenfél ügyvédjéről persze ne is beszéljünk

Magdelene # 2005.08.17. 11:38

rite csillaggal: nem csak az elővásárlási jog, pl. a zálogjog is nagyon jó példa! Egy dolog a Ptk. rendszere és egy másik dolog hogy X hova helyezi el a pj rendszerében!
Te is tudod, hogy kell a biflázás! (Pp. a kedvenc példám: ha nem tudod a bíróságon, szerintem elég gáz), de több olyan oktató kéne, aki a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, mert bekerültem az ügyvédi irodába jelöltként és nem tudtam hogy néz ki egy keresetlevél!!!

Lóránd: elrontottam az előbb, bocsi: a puska az INDEXen van, nem az origon. de vannak "privát", saját kidolgozású tételeim, alkotmányjog és közig is (államvizsga), ha érdelkel, írj mailt.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.17. 10:08

hát igen andzsinszan sokan megragadnak ezen a szinten: mi a jogképesség, mi társasági szerződés kötelező tartalmi eleme ez olyan mint a szorzótábla elég bebiflázni; tényleg ez lenne a jogtudomány???
és közben mégsem vannak olyan ügyek amikben egy hasonló gondolkodású jogász azt mondja hát igen ezt az ügyet elbukta uram, sokan meg eljutnak odáig hogy az elővásárlási jog a dolgi jogi vagy a kötelmi jogi jogintézmény /erről pl. már az AB is vitatkozott/, eljutnak odáig hogy a használt jogszabály hely esetleg ellenkezik az alaptörvénnyel hisz ezek az ügyben fontos és nem egyértelmű dolgok és ezek minősítése az adott esetben megváltoztathatják az ügy sorsát és bizony az ilyen nem egyértelmű dolgok befolyásolásához kell a kreativitás
különben is minek lennének jogegységi határozatok ha olyan a jog mint az 1X1 hisz úgy is tök egyértelmű minden nem de bár? és minden úgy van ahogy a tk-ban le van írva! egyszerűen nem lehet másképp! első fokon és másodfokon mindig ugyanúgy dönt a bíróság a felülvizsgálat is tök felesleges! és az abortusz meg a méh magzat andzsinszan kinek van igaza mert ez is egyértelmű ugye? nem lehet más véleményed mint a vizsgáztatónak?
andzsinszan szerinted egy jogásznak egy jó jogásznak valóban nem kell kretivitás és önnáló gondolkodás??

andzsinszan # 2005.08.17. 08:47

"Magdelene persze tudom de most is elég brutálisan hangzik hogy gáz ha nem azt mondod gondolom szó szerint- amit a vizsgáztató hallani akar
úgy látszik nem tartanak igényt a kreativitásra, az önnáló véleményre és gondolkodásra"

Sajnos ez a jogi egyetemen, meg az orvosin, meg...stb. ez nem megy megmondom miért. Itt legtöbbször nincs vagy. Az önálló gondolkodásnak akkor lenne értelme, ha mindig esetből vizsgáznának a diákok, mint a bj. államvizsgán. Ott el lehet jutni, máshogy is a helyes végkövetkezetésig. De az öröklés, a hatósági igazgatás, az ÁFA törvény, a viszontkereset...stb. 1x1, itt nem sokat tudsz kreatívkodni.

A gonosz oktató, mint pl. én is:)), azonnal kiszúrom ha valaki rizsázik és le is állítom. Aztán mikor visszakérdezek mindig bebizonyosodik, hogy a rizsa az rizsa.

Magdelene # 2005.08.17. 08:25

Lóránd: Gondolom, az egyetemen már szembesültél vele, ha nem csinálsz meg valamit, senki nem teszi meg helyetted. Informálódni, telefonálni, érdeklődni! 3 héttel vizsga előtt már tutira tudják, h. ki fog vizsgáztatni. Felhívod a tanszéket és kicsit udvarolsz a titkárnőnek: ennyi! Aztán akár a neten (jó az puska az origon) érdeklődnék, akár a suliban a végzősöktől a helyedben. Szerintem.

Rite csillaggal: én az egyetem vége felé már előadásra egyáltalán nem jártam, mert csak jobban összezavarták az addig megszerzett -vélt vagy valós- tudásomat. Amúgy tényleg hihetetlen: volt olyan vizsgám, hogy tök mást kellett mondani az egyik tanárnál mint a másiknál (ezek ált. olyan kényes témák, mint abortusz, eutanázia, halálbüntetés, amiket értékrend alapján lehet csak elbírálni)

Lóránd # 2005.08.16. 12:01

Köszi, Magdalene: Tudomásom szerint a különbözeti ugyanolyan, mint bármelyik záróvizsga, az őszi szesszióban tartják.
Tehát olyan közigazgatási jog jegyzetre lenne szükségem, amit a leendő vizsgáztató tanárom adott ki, akiről egyelőre nem tudom, ki lesz. Köszi, Lóránd

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.16. 07:10

Magdelene persze tudom de most is elég brutálisan hangzik hogy gáz ha nem azt mondod gondolom szó szerint- amit a vizsgáztató hallani akar
úgy látszik nem tartanak igényt a kreativitásra, az önnáló véleményre és gondolkodásra komolyan mondom az egyetem regeteg negatív hatást gyakorol az emberre
Lóránd hozzánk 4-ben sokan jöttek a szegedi levelezőről állítólag a vége nagyon durva biztos halottál a tavalyi botrányról amikor a 9. félévben a levelezősök 90 %-át kaszálták el
ezt nem ijesztgetésből mondom hisz ez tavaly így volt szegeden
országos botrány keveredett belőle
de bíztatás képpen az első években azt hallottam normélisak

Magdelene # 2005.08.16. 06:54

Kedves Lóránd,
én nem honosítottam a diplomámat, ezért abban nem tudok segíteni, hogy milyen a különbözeti, de az ELTE-n végeztem az idén, és a tapasztalatom az, hogy próbálj meg jegyzeteket szerezni a vizsgáztató tanártól, ha tudsz, mert egyrészt szar a könyv, másrészt egy adott dolgot mindenki máshogy lát (pl. eltérnek a vélemények, hogy egy-egy szerv hová tartozik a "nagy, gyönyörű közigazgatás szervezetrendszerében", de igaz ez a tevékenységfajtákra is), és gáz, ha nem azt mondod, amit A VIZSGÁZTATÓ hallani akar. Bár ismétlem, nem tudom, hogy a különbözetin mi a követelmény, ezek általános tapasztalatok. Remélem, sikerül, sok sikert: M.

Lóránd # 2005.08.16. 06:02

Sziasztok,

külfölfön szerzett jogi diplomámat honosítom, ezért novemberben az ELTE-n különbözeti vizsgát kell tennem állampolgársági és közigazgatási jogból.
Olyan személyekkel szeretném felvenni a kapcsolatot, akik ezügyben adnának pár jótanácsot. Köszi szépen, Lóránd

jogscher # 2005.08.15. 18:44

Sziasztok!
Jogscher vagyok.Engem az SZE-re vettek fel,levelezőre.Szeretném,ha írnának nekem olyanok,akik oda jártak vagy járnak.Köszönöm!

HE0222 # 2005.08.09. 13:33

A kiszolgáltatottsághoz : egy szeretett oktatóm mondta egyszer előadáson: a vizsga egy hierarchikus viszony, a vizsgáztató kezében hatalom van, a hatalom tulajdonsága pedig, hogy vissza lehet élni vele. Ennek esélyét kell csökkentenie a diáknak, amennyire tőle telik.

kittyke86 # 2005.08.09. 13:29

Én még arra is gondoltam, hogy pl. a harmadik év után költségtérítésre felveszem a jog mellé a politológiát vagy a szociológiát, és akkor párhuzamosan csinálom a kettőt, ha bírom.
De ha kitalálja a kedves kormány, hogy egyetemre, csak emelt érettségivel lehet bejutni, jól fogok kinézni, nem lesz kedvem újra érettségizni magyarból+töriből.
Na, megyek, ez még úgyis a jövő zenéje!

PingWIN # 2005.08.09. 13:18

Legalább felkészülsz a "felnőtt világra":) Amúgy még egyszer hangsúlyozom, semmit nem jelent, ha kihagysz egy évet, nekem anno nagyon-nagyon jót tett...arról nem is beszélve, hogy mondjuk lesz diplomád 5 év múlva aztán úszik egy év, mert mondjuk nem találsz munkát! Amíg suli kötelékében vagy, könnyebb és egyszerűbb belekóstolni egyéb érdekes dolgokba is.

kittyke86 # 2005.08.09. 13:05

Mindenkinek köszönöm, aki próbál lelket önteni belém, én csak egy dolgot nem szeretnék tapasztalni, és ez az, hogy egy ember ki legyen szolgáltatva egy másik ember hangulatának! (de sajnos ezzel az egyetemen szembesülni fogok, ahogy írjátok!)

HE0222 # 2005.08.09. 12:53

Szia Kittyke86!

Először is gratula a felvételedhez!
Csatlakozom PingWIN-hez, tényleg ne rettegj előre, úgyis kitapasztalod az első évben, hogy kb mi a dörgés, fogsz hallani rengeteg anekdotát, rémtörténetet az évftársaidtól meg felső évesektől, erre készülj fel. De fogadd fenntartással őket!!!Biztosan van igazságalapjuk, biztos megszivatott xy vizsgáztató z diákot, de a teljes igazságot, a vizsga összes körülményét nem viszi tovább a "szájhagyomány". Vannak legendás oktatók, akikről hallani fogod, hogy "gyúlöli a lányokat", vagy "nőpárti, a fiúkat mind kivágja" meg effélék. Saját tapasztalatom, hogy volt szerencsém szinte sz összes rettegettnél vizsgázni szóban, és vagy objektivitást tapasztaltam, értsd azt kaptam, amit érdemeltem a tudásomra, vagy jobbat adtak, mint amit magamnak adtam volna. Aztán volt "jó fej", "tökrendes"-nek kikiáltott is, akinek szigorúbban fogott a tolla, mint ahogy beharangozták. Volt olyan is, aki a szigorúságáról hirhedt, és tényleg szigorú volt, szétszedett ízekre, de átengedett. Nem lehet általánosítani!!! Ugyanaz a tanár ugyanabban az órában más-más véleményt generál a különböző vizsgázókban. Hogy miért? Ez egy nagyon összetett dolog. Nyilván minden vizsgáztató falra mászik a pökhendi, "ki ha én nem" stílusú diáktól, meg attól is, aki hülyének akarja nézni, rizsázik, mellébeszél. Kell egyfajta "értelmesség is", ami vagy lejön a diák arcáról, vagy nem. És persze fogalmazásmód, kifejezőképesség, stb, stb, ezek szerintem sokat számítanak. És persze a tudás.

A másik, amitől én mászom falra, amikor vki azt mondja vizsga után, hogy "kivágtak, pedig mindent tudtam". Szerintem aki vizsgázik, eleve nem tudhatja, mi az a minden. Õneki csak arról lehet képe, amit ő megtanult. Hogy ez mennyi az egészhez képest, azt csak a nála nyilvánvalóan nagyobb tudású tanár tudja csak megítélni eleve. S hogy a tanár aztán milyen ítéletet hoz, arról megoszlanak a vélemények.