Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék 2


ugribugri # 2011.11.19. 18:16

itt nincs peti:)

kiszolgáltatott # 2011.11.19. 18:24

Ez a fórum meg egész elsorvadt.:)

ugribugri # 2011.11.19. 18:56

hiaba no az emberek ragaszkodnak petihez :)

Teabee # 2011.11.21. 08:16

Jó egészséget!

A januári rokkantnyugdíj elvétel és a (max. márciusi) felülvizsgálat között kapunk valamilyen ellátást?

ugribugri # 2011.11.21. 08:48

ameddig nincs elbírálás addig szerintem van,de hát máshol nincs visszamenőleges törvény hazánkon kívül,de 2/3 dal minden lehet még az is hogy mise lesz helyette mise mise semmise

pety55 # 2011.11.23. 12:53

opty tól!

Fontosnak tartom:

A T-5000 számú a parlamenthez benyújtott törvény javaslathoz érkeznek az észrevételek. Tóthné Dr. Lakatos Csilla jogtanácsos az új Alaptörvény szemszögéből veszi górcső alá a tervezetet.

A benyújtott törvényjavaslat az Alaptörvény XII. cikkelyében foglaltakból levezethetően legitimálja megalkotásának felhatalmazottságát. Az Alaptörvény ezen cikkelye a tulajdonhoz való jogot deklarálja. Deklarálja továbbá a tulajdon közogi korlátait, és e közjogi korlátok garanciáit is. Eszerint tehát:
1.Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek

és lehetõségeinek megfelelõ munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar,
dolgozhasson

Amennyiben a T5000. számú törvényjavaslat, és az ennek alapján megalkotandó törvény valóban a fenti rendelkezést hivatott szolgálni,köteles figyelembe venni az alábbiakat.
1.A megváltozott munkaképességű személyek egy olyan munkaerő-piaci csoportot kpeznek, amelynek a munkavégzésre való egzisztenciális ráutaltsága – és különösen egy adott munkahelyre való ráutaltsága – a többi munkaerő-piaci csoportéhoz képest erőteljesebben érvényesül. Munkalehetőséghez jutását ugyanis nemcsak képességei, személyes kvalitásai, szorgalma, elhivatottsága, munkáltatójához való lojalitása, és/vagy megszerzett képesítése határozza meg, hanem lakókörülményei, segédeszközökkel való ellátottsága, állapotának fenntarthatósága, és fenntartása, a társadalmi sztereotípiák, a munkáltató esetleges érdektelensége, és nem utolsó sorban a jogszabályi- és a gazdasági környezet még jelentősebb befolyással bír. Elengedhetetlen továbbá a megváltozott munkaképességű személy egzisztenciájának mindenkori kiszámíthatósága. A fogyatékosságából, egészségkárosodásából adódóan megváltozott munkaképesség személyek ugyanis egy esetleges munka-krízis (munkahely váratlan elvesztése, átmeneti állapotrosszabbodás miatti munkaképtelenség/keresőképtelenség) esetén nem tudják „egy kicsit meghúzni a nadrágszíjat”, hiszen mindennapi életvitelük olyan, ellenérték fejében igénybe vehető szolgáltatásokhoz és/vagy lehetőségekhez van kötve, amelyekről ugyanezen mindennapi életvitelük továbbvitele, állapotuk fenntartása/visszanyerése érdekében nem mondhatnak le.
2.Egészen apró pénzre váltva: A mozgáskorlátozott munkavállalók döntő többsége fizikális okokból nem teheti meg, hogy anyagi krízis esetén autóját tömegközlekedésre cseréli – még akkor sem, ha más jogszabály a tömegközlekedés igénybevételére pénzbeni kedvezmény biztosításával jogosulttá teszi.
3.E körben más hasonló példa: Egy olyan megváltozott munkaképességű, fogyatékos személy, aki mindennapi éltviteléhez valamely gyógyászati segédeszköz állandó és szükségszerű használatára szorul, nem teheti meg, hogy anyagi krízis miatt ne fizesse ki segédeszközének azt a vételárát, amelynek megfizetésére a társadalombiztosítási támogatás mellett jogsazbály kötelezi.

A megváltozott munkaképességű személy számára tehát elengedhetetlen a folyamatos egzisztenciális kiszámíthatóság.
A T5000. számú törvényjavaslat jövedelemkorlátozásról szóló koncepciója ezzel homlok egyenest szembe megy.2. A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű munkavállalók között számos olyan munkavállaló is található, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, több nyelven beszélnek, vagyis magasan kvalifikáltak, versenyképes tudással rendelkeznek, ebből fakadóan teljes joggal számíthatnának versenyképes tudásuk fejében versenyképes fizetésre.

Ezt azonban a T5000. számú törvényjavaslat keresetkorlátról szóló koncepciója teljes mértékben ellehetetleníti.

Ilyen formában a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalásának körülményeit elsődlegesen az határozza meg, hogy mennyit kereshetnek.
Az a megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki – sajátos élethelyzetéből adódóan – erőteljesebben rá van kényszerítve a munkajövedelemből való önfenntartásra, folyamatos, állandó és kiszámítható fogyasztót, ÁFA- SZJA- és járulékfizetőt jelent az állam, a közösség gyarapodása szempontjából, teljesítve ezzel az Alaptörvény fent hivatkozott XII. cikelyében előírt alkotmányos kötelezettséget.

Az 1. és 2. pontból következően a T5000. számú törvényjavaslat – amely az Alaptörvény XII cikkelyének végrehajtására hívatott - önmagában meggátolja a magyar állampolgárok több mint 10%-át abban, hogy az Alaptörvény XII. cikkelyében foglalt alkotmányos kötelezettségüknek eleget tegyenek.

2011 november 23.

Tóthné Dr. Lakatos Csilla jogtanácsos

ugribugri # 2011.12.06. 16:19

peti

Spicivas (törölt felhasználó) # 2011.12.06. 16:33

T. Fórumozók !

Olvastam már a jogtanácsos asszony ide feltett érvelését. Hát azzal érvelni, hogy azért nem szabad hozzányúlni a rokkantnyugdíjhoz, mert rontja a versenyszektorban kiemelkedő jövedelmet elérő rokkantak életesélyeit - finom leszek - több mint röhejes. Akinek ilyen barátai vannak annak nincs is szüksége ellenségekre.
Mindenképpen azt látom járhatónak amit megpróbálnak páran, hogy az összekevert magyar társadalombiztosításra hivatkozva a szerzett jogok sérülését reklamálják.
Azzal egyetértek, hogy tessék szerveződni, itt is és a facebookon is. És a egy súgás. Rokkanszervezetek tagjaiból is lehet gyűjteni szimpatizánsokat, meg sok helyről

gyopár51 # 2011.12.19. 15:33

Csökkent munkaképességűek ellátása, ha jól tudom még törvény javaslati szinten van.

Kérdésem a következő: a törvényvaslatban az szerepel, hogy kiket nem érint a változás.....
...- akik az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel álló, III. korcsoportba részesülő rokkant nyugdíjban részesülőket.

Tehát aki 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtti rokkant nyugdíjas azt milyen szempontból nem érinti a változás?

Rokkant ellátást kap, a rokkant nyugdíjhoz hasonló ellátást kap! De mivel rokkant ellátást kap ha vállalkozó akkor nem lehet kiegészítő tevékenységű? Mert ha nem lehet akkor milyen szempontból vonatkozik rá az a kitétel, hogy " akiket nem érint a változás"?

ugribugri # 2011.12.23. 17:57

hol a peti?? :)

ugribugri # 2011.12.23. 18:43
ugribugri # 2012.01.03. 17:39

xxx

mazsi-drazsika # 2012.04.15. 18:18

xx


volt rokkant nyugdijas

mazsi-drazsika # 2012.12.22. 19:04

Békés boldog karácsonyt mindenkinek


volt rokkant nyugdijas