efi99
2018.01.16. 20:54
Lyonee
És akkor soha senki nem kap az egész országban, mert ahol ünnepnap is dolgozik valaki, az neki munkanap, tehát nem jár?
Fizetett ünnepnap
slacio
#
2018.04.10. 07:03
Tisztelt Fórumozók!
A kérdés már volt itt, de többféle választ is találtam rá, ezért újra megkérdezném:
Éjszakás műszakban dolgoztam március 14-én, este 10-kor kezdtem a munkát, másnap március 15-én reggel 6-kor fejeztem be.
Jár-e az egyéb pótlékokon kívül ünnepnapi pótlék a 6 órányi ünnepnapra eső munkaidőre?
Köszönöm a válaszokat!
drbjozsef
#
2018.04.10. 07:56
Kevés volt a talált válasz, kell még néhány?
Logikusnak tűnik.
efi99
#
2018.04.10. 19:44
Biztos volt többféle válasz is, de ha mindig csak az enyémet olvasod el, akkor képben leszel :)
ametza
#
2018.04.13. 22:35
Kedves fórumozók!
Heves vitában állok a cégünk könyvelőjével. A vita tárgya hogyan számoljuk ki havibéres dolgozó esetén a távolléti díjat az egy napra jutó bért, órabért.
A márciusi hónapban robbant a bomba, mivel ebben a hónapban volt 2 piros betűs ünnep 15. és 30. ezek munkaszüneti napok, sőt egy áthélyezett pihenőnap is.
Ő állitása szerint a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni az egy napra jutó bér kialakitásakor. Szerintem nem, csak az adott hónapban lévő munkanapokkal kell számolni.
Példa kedvért nem mindegy, ha egy 300 ezres alapbért márciusban lévő kötelező munkanapok számával tehát
20-al vagy ahogy ő állítja 22-vel osztunk.
Ráadásul én a 2 munkaszüneti napon dolgoztam, az áthelyezett pihenőnapon szintén, sőt 3 nap szabin is voltam.
Tehát jelentős különbség adódik az eltérő számitásból.
Nos, a kérdés ki számol helyesen?
Én a 20-as osztóval amiben csak a munkanapok szerepelnek vagy ő, aki a 20 munkanaphoz hozzá csapja a 2 munkaszüneti napot?
Előre is hálásan köszönöm a válaszokat.
wers
#
2018.04.14. 05:54
Figyelembe kell venni, de totál másképp. Úgy kb 5-6 éve be akartak valami olyasmit vezetni, hogy a távolleti díjat az adott hónap munkanapjai számát figyelembe véve kell számolni, de ez is csak két hónaplt élt meg. (Mi denki becélozta a februárt szabira :))De akkor sem volt kétséges, hogy az ünnepnap ilyen tekintetben munkanap-e. Igen, csak a törvény engedelmével nem kell munkát végezni.
ametza
#
2018.04.14. 10:42
Köszönöm a válszt wers!
Akkor a könyvelőnek van igaza...
A neten több cikket is találtam a témában ami az én igazamat támsztotta volna alá:
https://hrweb.hu/…unnepek-2018
http://www.munkaugyiforum.hu/…usztus-1-tol
De olyat is találtam ami a könyvelőt igazolja:
http://jan.euroeco.hu/…avolleti-dij
Tehát, akkor kijelenthetjük, hogy a könyvelőnek van igaza biztosra!?
ametza
#
2018.04.14. 20:07
Közben megnéztem a párom bérszámfejtői lapját is
Két különböző cégnél is dolgozott 2017 és 2018-ban fix béres dolgozónként és sehol nem képezte az osztó részét a piros betűs ünnep azaz a munkaszüneti nap.
Most már azt kérdezném, hová lehet fordulni hivatalosan
a vita eldöntése érdekében.
wers
#
2018.04.16. 04:57
„Tehát az ünnep nem számít, mert az a munkarend szerint nem ledolgozandó, az óraszám 0.”
Szerintem nem így van. „havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend ”
Az általános munkarend a heti negyven óra munkanapokon napi 8 óra. Ha a munkaszüneti napot nem munkanapnak számítják, akkor nincs meg a 40 óra. Munkaszüneti napon nem a munkáltató ad felmentést a munkavégzés alól, hanem a törvény.
„az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap ”
Szerintem a munkaszüneti nap alapból munkanapra is eshet, és az akkor munkanap. Keveritek a pihenőnappal.
wers
#
2018.04.16. 07:58
És?
drbjozsef
#
2018.04.16. 09:16
Kezd izgalmas lenni. Most, ha jól értem, az "általános munkarend" definíciója körül bonyolódik a sztori.
oligaliga
#
2018.04.16. 09:33
A kommentár szerint:
„Az egy napra járó havibér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanapszámmal kell a havibért elosztani. Az egy órára járó havibér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér egy napi összegét a munkaszerződében megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a napi munkaidő szerződéses megállapításának hiányában az általános teljes munkaidő [Mt. 92. § (1) bekezdés] az irányadó. A módosítás 2013. augusztus 1-jei hatállyal megállapítja a havibér arányos része meghatározásának szabályait arra az esetre is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejét csak részben dolgozza le, kiemelve, hogy ebből a szempontból nincsen annak jelentősége, hogy a munkavállaló szabadság vagy más jogcím alapján jogszerűen mentesült-e a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Annak sincs jelentősége, hogy erre az időre megilleti-e díjazás. Ugyanezen szabály irányadó akkor is, ha a munkaviszony az adott hónapban keletkezik, illetve szűnik meg.”
ametza
#
2018.05.13. 05:40
Eredményt hírdetek. :-)
Megvívtam a csatát a könyvelőkkel, kemény ütközet volt, több menetes, de a végén elismerték és nekem adtak igazat. Szóval a piros betűs ünnepeket nem számoljuk bele az osztóba.
Azóta már meg is kaptam a különbözetet és a bocsánat kérésüket is. :-)
efi99
#
2018.05.13. 19:11
Már rég mindenkinek órabéresnek kéne lennie (nem pedig havi fix) és automatikusan megszűnne az összes ilyen probléma.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.13. 20:44
Miért lenne az jó, ha februárban mindenki kevesebbet keresne?
drbjozsef
#
2018.05.14. 05:59
Kevesebb napon kell enni, kevesebb áramot használsz abban a hónapban... etc.
De amúgy szerintem is hülyeség. :)
efi99
#
2018.05.14. 20:35
kbs
Rosszul tetted fel a kérdést. Helyesen: miért lenne jó, ha 11 alkalommal többet keresnénk, mint februárban?
Amúgy meg értelemszerűen egyrészt azért, mert mindenki kevesebbet is termel, másrészt meg kevesebbet is fogyaszt.
És egyébként is pénzénél maradna mindenki, mert úgy képzelném el, hogy az elmúlt 5 év éves átlag óraszámával osztanánk mindenki éves fizetését és ez lenne ezentúl az órabére. Megszűnne a bohóckodás a távolléti díj, meg táppénz meg havi kötelező óra, meg azok átlagolása, anyámtyúkja, ilyenek körül. Meg hónap közben kezdett, végzett, akkor most az negyede, vagy ötöde, pedig ugyanannyi nap, meg így jött ki a hétvége, meg úgy az ünnepnap.
Szóval valahol ütközik a józan ésszel, hogy egyszer ennyit kapunk ugyanannyi melóért, máskor meg amannyit.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.15. 04:43
Akkor lehetne mindenki tisztán teljesítménybéres is. Vagy napszámos.
wers
#
2018.05.15. 05:47
„Akkor lehetne mindenki tisztán teljesítménybéres is”
Ez tetszik.
Sokan igen szomorúak lennének, ha csak annyit bért kapnának, ami mögött munka is van.
efi99
#
2018.05.15. 16:59
De mennyivel igazságosabb lenne...
efi99
#
2018.05.16. 19:01
Lehet, de ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy fizetésben a /-jel után álló mértékegység hónap vagy óra. Márpedig a hónapok nem egyforma hosszúak, de az órák tudomásom szerint igen.
drbjozsef
#
2018.05.17. 07:06
Ez egy igen magvas gondolat. Tehát szerinted az X forint/óra olyan munkakörben is sokkal értelmesebb, mint az Y forint/hónap, ahol se az óránkénti, se a havi teljesítményt nem lehet mérni egyáltalán?
efi99
#
2018.05.17. 19:26
Két malomban őrlünk.
Én csupán annyit mondtam, hogy a munkavállalók 99%-át kitevő havibéresek fizetését nem pl 336 000 Ft/hóban, hanem 2000 Ft/órában kéne megadni. És persze ez azt jelentené, hogy minden hónapban annyiszor 2 E Ft lenne a fizetés, amennyi abban a hónapban a ledolgozandó óra.
Nem változna tehát semmi más. Nincs méregetés, csak ugyanúgy a kötelező óraszám ledolgozása.
Az előnyöket is leírtam már, 1 nap bére is mindig ugyanannyi így, így mindenféle naphoz kötött bérezés is (táppénz, távolléti díj), hóközi kezdés, végzés nem zavar be stb
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.17. 20:48
Nekem nem tetszik az ötlet. Azt jelentené, ugyanis, hogy szabadság, táppénz etc. idején figyelmen kívül maradna mindenféle pótlék, jutalom, túlóra és kizárólag az alapbért kapnád.
A munkáltatók viszont alighanem díjaznák.
efi99
#
2018.05.22. 16:06
A szabadságban miért is kéne megjelennie túlórának vagy jutalomnak? 8 óra otthon, 8 óra bér.
