GYED,GYES, táppénz

„Beky # 2015.06.09. 12:31

Tisztelt Jogi Fórum!

Március vége óta itthon vagyok veszélyeztetett terhesként táppénzen.50% táppénzt kapok, mert 1,5 éves munkaviszonyom van. Az lenne a kérdésem, hogy a múlt hónapra ( május) a munkáltatóm 19 napot számolt el nekem. Rákérdeztem, mert én mindenhol úgy olvasom, hogy hétvégére és munkaszüneti napra is jár a táppénz.Azt a választ kaptam, hogy napokba bele kell számolniuk de az összegbe nem, mert én hétvégén sosem dolgoztam. Ha egy 31 napos hónapról van szó akkor nem minden napra jár fizetés? A májusi két munkaszüneti napot se számolták el nekem.

Válaszukat előre is köszönettel:
Rácz Bettina
”

Ezt a választ "Azt a választ kaptam, hogy napokba bele kell számolniuk de az összegbe nem, mert én hétvégén sosem dolgoztam" sajnos én sem értem.

Önnek igaza van, az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) értelmében táppénz naptári napra jár, azaz ha májusban 31 napra a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást leadta, úgy 31 napra illeti meg táppénz ellátás!

1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (1) A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

(Táppénz mindenkinek összesen annyi naptári napra jár, ahány naptári napot a keresőképtelenség előtt dolgozott, (ahány folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik) legfeljebb azonban egy éven át.)

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

Ha a foglalkoztató/kifizetőhely nem így jár el panasszal élhet az egészségbiztosítónál.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Jogi Fórum!

Közös megegyezéssel jöttem el, az előző munkahelyemről, melyet 2015.05.06-án írásban is rögzítettünk és 2015.06.10-ével szűnt meg a munkaviszonyom. Ez idő alatt a munkáltatóm elvesztett egy 2015.márius havi betegállományos papírt és a bérpapíromon az szerepelt ,,nem fizetett egésznapos távollét 2 nap" és a volt főnököm azt kérte kérjem ki újra, de sajnos mivel reggeltől estig dolgoztam nem tudtam kikérni és mivel ezt nem tettem meg ő utólag oda szabadságot írt be illetve pihenőket, már ez is igencsak érdekes, szerintem a másik pedig a 2015.06.03-tól betegállományba voltam a munkaviszonyom megszűnéséig(06.10) melyről a papírt bevittem a munkáltatómnak, de itt sem fizették ki a betegállományos időszakot. Mit tudok tenni, hogy megkapjam a ki nem fizetett szabadságom illetve betegállományom? Még nem vettem át a papírokat illetve nem írtam alá a május illetve június havi zárást. Segítségét és válaszát előre os köszönöm!

Tisztelt Jogi Fórum!

Közös megegyezéssel jöttem el, az előző munkahelyemről, a megállapodást 2015.05.06-án írásba rögzítettük a szerződés szerint 2015.06.10-ig szólt a munkaviszonyom. Az első kérdésem, hogy a főnököm egy márciusi betegállmányos papírt kért tőlem, mert elvesztették. Megkért, hpgy kérjek másikat, de mivel reggeltől estig dolgoztam nem volt rá időm, erre ő írt a cég munkaügyesének, hogy írja át szabira és pihenőkre a bérpapíromon pedig ,,nem fizetett egésznapois távollét 2"volt feltüntetve. Már ez is érdekes, de a hónapban 2015.06.03-án megbetegedtem és betegállományba vettek és 2015.06.10-ig abban is voltam, aminek a papírját 2015.06.10-én be is vittem a cégnek, viszont ők nem fizették ki a betegállományos időszakom. Ez normális eljárás vagy tudok esetleg valamit tenni az ügy érdekében? Még nem írtam alá a májusi illetve a júniusi záró papírokat. Nem tartom korrektnek, hogy az ember betegállományát beírják távollétnek, majd beírnak rá utólag egy szabadságot, amit ki se fizetnek. Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő anyuka vagyok, ellátásként még fél évig kapok Gyed-et, és utána szeretnék visszamenni dolgozni.
Pedagógus vagyok, munkahelyemen több, mint 10 éve dolgozom.
Mielőtt megszületett a kisfiam veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam majdnem 7 hónapig 2013. február 1-től a szülési szabadságig.
Azt szeretném kérdezni, hogy az Mt. 115. § 2015. évi módosításának értelmében, a keresőképtelenség teljes időtartamára jár nekem szabadság, vagy pedig a Munka törvénykönyve 2013. január 1-jétől hatályos megváltozott előírásai érvényesek rám, és 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén csak a 30 napra jár szabadság.

Az összegyűlt szabadságok kiszámításánál nagyon fontos lenne, hogy a munkáltatómmal történő egyeztetésnél tudjak mire hivatkozni.

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm:
Krisztina

„sadman 2015.06.11. 18:43

Tisztelt Jogi Fórum!

Közös megegyezéssel jöttem el, az előző munkahelyemről, a megállapodást 2015.05.06-án írásba rögzítettük a szerződés szerint 2015.06.10-ig szólt a munkaviszonyom.

Az első kérdésem, hogy a főnököm egy márciusi betegállmányos papírt kért tőlem, mert elvesztették. Megkért, hpgy kérjek másikat, de mivel reggeltől estig dolgoztam nem volt rá időm, erre ő írt a cég munkaügyesének, hogy írja át szabira és pihenőkre a bérpapíromon pedig ,,nem fizetett egésznapois távollét 2"volt feltüntetve.

Már ez is érdekes, de a hónapban 2015.06.03-án megbetegedtem és betegállományba vettek és 2015.06.10-ig abban is voltam, aminek a papírját 2015.06.10-én be is vittem a cégnek, viszont ők nem fizették ki a betegállományos időszakom.

Ez normális eljárás vagy tudok esetleg valamit tenni az ügy érdekében?

Még nem írtam alá a májusi illetve a júniusi záró papírokat. Nem tartom korrektnek, hogy az ember betegállományát beírják távollétnek, majd beírnak rá utólag egy szabadságot, amit ki se fizetnek. Segítségét előre is köszönöm!
”
Nem, nem normális eljárás.

1. A munkáltatók nem mindíg járnak el jogszerűen.
2. Ha a jog önkéntes jogkövetéssel nem érvényesül, úgy azt többekközött közigazgatási, vagy bírói úton lehet kikényszeríteni.
3. Az Ebtv. és a Vhr. értelmében a dolgozó által a munkáltatónak leadott orvosi igazolásokról, illetve az átvétel tényéről a munkáltatónak átvételi elismervényt kell a dolgozó részére adni. (Ezt a jogi normát a gyakorlatban nemcsakhogy nem tartják be, de nem is ismerik.)
4. Ön tudja-e igazolni a leadás tényét? Ha igen kérheti, hogy arrra az időre ne szabadságos bért, hanem betegszabadságot/táppénzt folyósítsanak. Ha nem tudja igazolni és a munkáltató tagadja, hogy az okmányokat átvette úgy "bukta a partit", ugyanis főszabály szerint annak kell bizonyítani, aki azt szeretné, hogy a hatóság/bíróság az általa elmondottakat valónak fogadja el.

5.A háziorvostól kérhet másolatot, majd kérheti a mtatót, hogy ennek alapján számolják újra az önt megillető ellátást/bért.
6.A TB-vel kapcsolatos panaszát az egészségbiztosítónál adhatja elő, munkajogi jogvitát munkaügyi bíróságon kezdeményezhet.

Tisztelt Jogi Fórum!

Két kérdéssel fordulok Önökhöz! Előre is köszönöm megtisztelő segítségüket. Szakorvos jelölt vagyok, 2014 novemberétől kezdtem dolgozni egy bizonyos munkahelyen, ahova áthelyezéssel vettek át (korábban is közalkalmazottként dolgoztam, határozatlan idejű szerződéssel). Mikor átvettek láttam a szerződésemen, hogy határozott időre szól (ez év október végéig, 12 hónapra). Akkor kérdésemre azt a választ kaptam, hogy csak akkor lehet határozatlan idejű a szerződésem, ha leszakvizsgáztam és akkor ennek megfelelően módosítják. Elfogadtam, aláírtam, nem volt mit tennem, állítólag ebben az intézményben ez a "szokás". A helyzetem azóta abban változott meg, hogy megtudtam kisbabát várok. Mivel nagy valószínűséggel veszélyeztetett terhes leszek, biztos, hogy nem fogok tudni a terhesség alatt végig dolgozni. Tájékoztattam erről a Főnökömet is. Tudom, hogy a terhesség alatt véd a felmondási tilalom, de mi a helyzet akkor, ha letelik a szerződésem és esetleg nem hosszabbítják meg, a szóbeli ígéret ellenére? Van bármi olyan intézkedés/ jogszabály, ami védi ilyenkor a jogaimat kismamaként? Befolyásolja ez a GYES összegét- mármint hogy az utolsó három hónapban nincs munkahelyem- ha netalán nem hosszabbítanak meg? Mely havi bérekből számítják ilyenkor a GYES-t?
A másik kérdésem az lenne, hogy nagyon sok szabadságom van még, az egész évi 34 napból még 30 nap ( sugaras munkahelyen dolgozom). Mivel még nem tudom, hogy hogyan fogok tudni dolgozni (jelenleg is épp táppénzen vagyok), nem merem kivenni a szabadságnapjaimat, mivel úgy tudom, 30 napos táppénz felett arányosan elkezdik őket is levonni. Érdeklődnék, hogy ha 30 napot túlmenően is táppénzen vagyok, milyen arányban vonják ezeket a napokat? Anyagilag mindenképpen jó lenne, ha szabadságomat ki tudnám venni, viszont "ráfizetni" sem szeretnék. Egybefüggő 30 nap táppénz után vonják csak, vagy összeadódnak ilyen esetben a táppénzes napok? Ezt úgy értem, ha többször vagyok táppénzen, de kevesebb mint 30 napot, akkor is levonásra kerülnek a szabadásgnapjaim?
Válaszukat előre is hálásan köszönöm!

„operon81 2015.06.15. 12:40

Tisztelt Jogi Fórum!

Két kérdéssel fordulok Önökhöz! Előre is köszönöm megtisztelő segítségüket.

Szakorvos jelölt vagyok, 2014 novemberétől kezdtem dolgozni egy bizonyos munkahelyen, ahova áthelyezéssel vettek át (korábban is közalkalmazottként dolgoztam, határozatlan idejű szerződéssel).

Mikor átvettek láttam a szerződésemen, hogy határozott időre szól (ez év október végéig, 12 hónapra).

Akkor kérdésemre azt a választ kaptam, hogy csak akkor lehet határozatlan idejű a szerződésem, ha leszakvizsgáztam és akkor ennek megfelelően módosítják. Elfogadtam, aláírtam, nem volt mit tennem, állítólag ebben az intézményben ez a "szokás".

A helyzetem azóta abban változott meg, hogy megtudtam kisbabát várok.

Mivel nagy valószínűséggel veszélyeztetett terhes leszek, biztos, hogy nem fogok tudni a terhesség alatt végig dolgozni. Tájékoztattam erről a Főnökömet is.

Tudom, hogy a terhesség alatt véd a felmondási tilalom, de mi a helyzet akkor, ha letelik a szerződésem és esetleg nem hosszabbítják meg, a szóbeli ígéret ellenére? Van bármi olyan intézkedés/ jogszabály, ami védi ilyenkor a jogaimat kismamaként? ”

Nincs. A határozott idő lejártával a közalkalmazotti jogviszonya automatikusan megszűnik.

Befolyásolja ez a GYES összegét- mármint hogy az utolsó három hónapban nincs munkahelyem- ha netalán nem hosszabbítanak meg? Mely havi bérekből számítják ilyenkor a GYES-t?

A GYES alanyi jogú fix összegű (bruttó 28.500 Ft.-)ellátás, ahhoz nem szükséges munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony.

Befolyásolja viszont a táppénzre, CSED-re és a GYED-re való jogosultságot, ugyanis táppénz csak addig adható, amíg a biztosítás fennáll. Ha 2015.10.31-én megszűnik a jogviszonya és azt nem hosszabbítják meg hiába keresőképtelen a terhessége miatt táppénzre tovább nem jogosult.

A CSED és GYED jogosultságot szintén érinti (érintheti) ha a szülés előtt megszűnik a Tbj. 5. § szerinti biztosítása.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

"
Krisztianya
#
e-mail
2015.06.12. 10:20

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő anyuka vagyok, ellátásként még fél évig kapok Gyed-et, és utána szeretnék visszamenni dolgozni.
Pedagógus vagyok, munkahelyemen több, mint 10 éve dolgozom.
Mielőtt megszületett a kisfiam veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam majdnem 7 hónapig 2013. február 1-től a szülési szabadságig.
Azt szeretném kérdezni, hogy az Mt. 115. § 2015. évi módosításának értelmében, a keresőképtelenség teljes időtartamára jár nekem szabadság, vagy pedig a Munka törvénykönyve 2013. január 1-jétől hatályos megváltozott előírásai érvényesek rám, és 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén csak a 30 napra jár szabadság.

Az összegyűlt szabadságok kiszámításánál nagyon fontos lenne, hogy a munkáltatómmal történő egyeztetésnél tudjak mire hivatkozni.

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm:
Krisztina"
Krisztina, most akkor 2015 szeptemberében lesz 2 éves a gyermeke?
Szabadsága:
2013-ban mennyit vett ki?
2013-ban született gyermekre a TGYÁS teljes idejére valamint a GYED első 6 hónapjára jár a szabadság, tehát összesen úgy kb 1 évre jutó szabija lehet,AMENNYIBEN 2013-ban nem vett ki belőle.
Valamint ne feledkezzen el a gyermekre járó +2 nap szabadságról sem.

Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom 5 éve, melyből az első két évben határozott idejű szerződésem volt, majd két és fél évig határozatlan idejű, végül most február óta ismét határozott idejű szerződésem van augusztus 31-ig.
Párommal a közeljövőben gyermeket szeretnénk vállalni.
Kérdésem, hogy ha jogviszonyom szeptembertől is megmarad, ám a mostanihoz hasonlóan határozott idejű marad, s a jogviszony nem marad fenn a szülés idejéig, ám álláskeresői járadékot igénybe tudok venni a szülés idejére, akkor a CSED lejárta után jogosult lennék-e a GYED-re is?
Aki a CSED-et megkapja, az megkapja-e a GYED-et is, vagy a GYED-re való jogosultsághoz is szükséges az igénylés idején biztosítottnak lenni?

Válasza nagy segítség volna számomra, melyet előre is köszönök!

Tisztelt Szakértő!

5 éve dolgozom közalkalmazottként. Jelenlegi határozott idejű szerződésemet vélhetően annak lejárta (augusztus) után újra meghosszabbítják.
Párommal a közeljövőben gyermeket szeretnénk vállalni.
Ennek kapcsán -határozott idejű szerződésem tudtában- azt tanácsolta egy ismerősöm, hogy teherbe esésem esetén a munkaviszonyom megszűnése után úgy vegyem igénybe az álláskeresési járadékot, hogy a szülés ideje alatt mindenképpen folyósítsák azt számomra, hogy biztosított legyek, és jogosult legyek a CSED-re.
Kérdésem, hogy mennyi az az idő a munkaviszony megszűnése után, valamint az álláskeresési járadék folyósításának kezdete között, ami eltelhet ahhoz, hogy a biztosított viszonyom folyamatosnak számítson, és jogosult lehessek a CSED-re?

Segítő válaszát előre is köszönöm!

Jo napot nekem egy olyan kérdésem lenne a menyasszonyom 2014 novemberétöl 2015 február közepéig dolgozott február közepén kiirta a doki táppénzre mert veszélyeztetett terhes 2014 november elött csak 2010 és 2012 nyara között dolgozott neki most meddig jár a táppénz? Meddig irhatja ki az orvos?

Tisztelt Szakértő!
2015 októberében várom ikergyermekeink születését. Jelenleg táppénzen (veszélyeztetett terhes) vagyok márciustól. Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószáma felfüggesztésre került. Erről a határozatot nem volt módomban olvasni, viszont interneten lekérdezhető forrásból tudom, hogy „Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének időpontja 2015.03.28.”. Tudomásom szerint ezután 180 nappal (kb. aug., szept.) megtörténik az adószám törlése is, ami csak adóügyileg szünteti meg a céget. Mikor várható a cég teljes törlése egyéni vállalkozó esetében? Tudomásom szerint felszámolás ilyen esetben nincs. Várhatóan meddig leszek én munkaviszonyban? Amennyiben a megszűnést követő 30 napon belül szülök és nem jelentkezek még be álláskeresési járadékra, akkor a fizetésem után jár majd a CSED és GYED? Ha egy előzőtől független új céget alapít munkáltatóm, hogyan tud engem alkalmazni, ha táppénzen vagyok? És ilyenkor miből számítják majd a CSED-et, GYED-et? Hiszen csak valószínű 1-2 hónapig leszek ott munkavállalóként (de nem szakad meg a biztosítás). Válaszukkal sokat segítenek, amit előre is nagyon köszönök! Üdv, Gizzus

Tisztelt szakértő!
Jelenleg gyeden vagyok. Kisfiam augusztus 5.-én lesz két éves. Most ismét terhes vagyok. A gyed megszűnése után eljöhetek e újra táppénzre? Munkaviszonyom a gyed alatt nem szűnt meg. Kell e újabb munkaviszony, vagy elég a szabadság kivétele?
Köszönöm válaszát!

„vvirág
#
e-mail
2015.06.15. 19:59

Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom 5 éve, melyből az első két évben határozott idejű szerződésem volt, majd két és fél évig határozatlan idejű, végül most február óta ismét határozott idejű szerződésem van augusztus 31-ig.
Párommal a közeljövőben gyermeket szeretnénk vállalni.
Kérdésem, hogy ha jogviszonyom szeptembertől is megmarad, ám a mostanihoz hasonlóan határozott idejű marad, s a jogviszony nem marad fenn a szülés idejéig, ám álláskeresői járadékot igénybe tudok venni a szülés idejére, akkor a CSED lejárta után jogosult lennék-e a GYED-re is?”

IGEN.

„Aki a CSED-et megkapja, az megkapja-e a GYED-et is, vagy a GYED-re való jogosultsághoz is szükséges az igénylés idején biztosítottnak lenni?”

Ha a szülés napjától kéri a CSED-et, és ekkor álláskeresési járadékban részesül, melyet a szülés és a CSED/GYED miatt kér szüneteltetni úgy mindkét ellátásra jogosult lesz.

„Válasza nagy segítség volna számomra, melyet előre is köszönök!
”
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

vv„irág
2015.06.15. 20:20

Tisztelt Szakértő!

5 éve dolgozom közalkalmazottként. Jelenlegi határozott idejű szerződésemet vélhetően annak lejárta (augusztus) után újra meghosszabbítják.
Párommal a közeljövőben gyermeket szeretnénk vállalni.

Ennek kapcsán -határozott idejű szerződésem tudtában- azt tanácsolta egy ismerősöm, hogy teherbe esésem esetén a munkaviszonyom megszűnése után úgy vegyem igénybe az álláskeresési járadékot, hogy a szülés ideje alatt mindenképpen folyósítsák azt számomra, hogy biztosított legyek, és jogosult legyek a CSED-re.”

Ismerőse jó tanácsot adott.

„Kérdésem, hogy mennyi az az idő a munkaviszony megszűnése után, valamint az álláskeresési járadék folyósításának kezdete között, ami eltelhet ahhoz, hogy a biztosított viszonyom folyamatosnak számítson, és jogosult lehessek a CSED-re?”

A CSED és GYED ellátásokhoz nem kell folyamatos biztosítás. (Különben a biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.)

CSED-re akkor jogosult, ha a szüléskor biztosított ÉS az azt megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.

Aki álláskeresési járadékban részesül az a Tbj. 5. § értelmében biztosított.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

„Kjozsef99
#
e-mail
2015.06.16. 19:52

Jo napot nekem egy olyan kérdésem lenne a menyasszonyom 2014 novemberétöl 2015 február közepéig dolgozott február közepén kiirta a doki táppénzre mert veszélyeztetett terhes 2014 november elött csak 2010 és 2012 nyara között dolgozott neki most meddig jár a táppénz? Meddig irhatja ki az orvos?
”

Az orvos dolga a keresőképtelenség tényét megállapítani és azt igazolni. Addig köteles a fenti tényt igazolni, amíg az fennáll. Az orvosi igazolással igazolja a dolgozó, hogy igazoltan van távol a munkahelyéről.

Egy másik kérdés, hogy meddig jogosult táppénzre.
Főszabály szerint mindenki addig jogosult táppénzre ahány folyamatos biztosításban töltött naptári nappal rendelkezik a keresőképtelenség első napját megelőzően.

Jelen esetben tehát a munkaviszony kezdetétől (2014. nov.) a keresőképtelenséget megelőző napig (2015.febr közepe) eltelt naptári napokat számolják -adják- össze (kb. 90 nap) és annyi napra jogosult táppénzre.

Ha ez lejár és rászorult az egészségbiztosítótól kérhet méltányossági táppénzt legfeljebb a szülésig!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő.
Jelenleg gyes-en vagyok és mellette 8 órában dolgozom.Érdeklődnék hogy túlórázhatom e gyes mellett és vállalhatok e több műszakot?válaszát előre is köszönöm!

„bence2013
Tisztelt szakértő!
Jelenleg gyeden vagyok. Kisfiam augusztus 5.-én lesz két éves. Most ismét terhes vagyok. A gyed megszűnése után eljöhetek e újra táppénzre? Munkaviszonyom a gyed alatt nem szűnt meg. Kell e újabb munkaviszony, vagy elég a szabadság kivétele?
Köszönöm válaszát!”

Amennyiben a mv még fennáll, jelezze munkáltatója felé, hogy kéri a fiz. nélküli szabadság megszüntetését. Erre a munkáltatónak legkésőbb 30 nap múlva eleget kell tennie. Lejárat előtt írjon egy újabb levelet, melyben tájékoztatja a terhesség tényéről és kérjen szabadságot ( szabadsága 1/3-val a munkavállaló rendelkezik, kérésének megfelelően kell kiadni). Szabadság alatt már -akár gyed mellett is- elmehet táppénzre, ugyanez a gyesre is igaz.
Ekkor a második/többedik baba tgyás( új nevén CSED) és gyed alapja a szerződés szerinti bér, de max a minimálbér 2x.

"Marianna86
#
e-mail
2015.06.17. 17:04

Tisztelt Szakértő.
Jelenleg gyes-en vagyok és mellette 8 órában dolgozom.Érdeklődnék hogy túlórázhatom e gyes mellett és vállalhatok e több műszakot?válaszát előre is köszönöm!"

Nincs még 3 éves a gyermek és így kapja a gyest vagy elmúlt 3 éves és tartós betegség miatt?
amennyiben az előbbi, a munka törvénykönyve szerint a gyesre jogosult személy ( tehát hiába iratja át apára) éjszakai műszakra nem kötelezhető. a munkavállaló saját kérése az más, de a munkaügyi ellenőrzésnél nem vet jó fényt.

Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgozom, és szeretnék visszamenni dolgozni.
Munkáltatóm nem akarja közölni velem a gyermekvállalás kapcsán (táppénz, Tgyás, Gyed 6 hónapja) felgyűlt szabadságnapjaim számát, csak akkor, ha előtte írásban nyilatkozom munkába visszatérésem pontos idejéről.
Joga van ehhez?

Megtisztelő válaszát köszönöm:
Krisztina

Tisztelt Jogi Fórum!

4,5 évig volt egy kisvàllalkozásom, míg kismama nem lettem. Egyszemélyes vállalkozás volt( kft) saját magam alkalmazottja voltam szakmai minimálbérért ( egy kis kávézó) )mikor 6 hónapos lettem a kávézot "leadtam", a kft.megvan, de jövedelme nincs. Mikor a 6- ik hónapot betöltöttem és átadtam az üzletet, táppénzre mentem 2 hónapra, illetve az utolsó hónapban szülési szabadságra mentem ( ez most aktuális). A kérdésem az lenne, hogy a táppénz harmadát vissza kell fizetnem, mint a kft. tulajdonosa? Ha nincs bevétele akkor is? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: B. Mária

Igen, a TBJ. értelmében (1997. évi LXXX. törvény) társas vállalkozás mint foglalkoztató köteles a KFT. biztosítottjainak keresőképtelensége után kapott bruttó táppénz 1/3-át táppénz hozzájárulás címén a NAV részére befizetni.

Ha nincs bevétele, (de a cégjegyzékben szerepel) akkor is!

Erről az egészségbiztosító határozatban/fizetési meghagyásban értesíti a pontos jogszabályi hely feltüntetésével együtt.

Tisztelt Szakértő!

Jelen állapotomban DYED-es kismama vagyok.
2012.10.08.-tól állok munkaviszonyban. 2014.02.11.-én veszélyeztetett kismama lettem és attól a naptól táppénzen voltam 2014.10.01.-ig, azon a napon született meg a kisfiam. Kistestvér tervezünk és az lenne a kérdésem, hogy hogyan járok kedvezőbben. Előző válaszaiból megértettem, hogy az 1 évet betöltött kisfiam után kapom a Gyedet, majd a Gyest és a 2. Gyermek után pedig mindenre jogosult vagyok. Tehát megkérem a munkáltatót vegyen szabadságra, majd bejelentem, hogy táppénzre megyek.
A kérdésem csak az, hogy a jelenleg megállapított Tgyásom a 2013-as jövedelmem (éves) után nettó 175.000 Ft volt és a max. Gyedet kapom most, de a besorolási havi bruttó bérem 230.000 Ft.
Jól gondolom, hogy a Gyed extrával "dupla" juttatást kapok, de nem ezeket az összegeket a 2. gyermek után?
(2013-as éves bruttó bérem 3.392.021 Ft volt. Ebben a 230.000 bruttó béremen felül ösztönzö jutalék volt még elszámolva.)

Segítségét előre is köszönöm!

Annamari

Tisztelt Szakerto!

Jelenleg GYEDen vagyok itthon 1 eves gyermekemmel es 15 hetes terhes vagyok. Ismeros javasolta, h a munkahelyemen (ahol jelenleg fizetesnelkuli szabadsagon vagyok) vegyem ki az osszes eddig felgyult szabadsagomat, utana pedig a szulesig menjek tappenzre a GYED mellett.
Kerdesem az, hogy ebbe nem kothet e bele a munkaltato vagy az OEP, hogy 0 napot dolgozok, utana meg tappenzre megyek a GYED mellett?
Koszonom valaszat, Edua

Tisztelt Szakértő!
Előző kérdésemet rövidítettem, így remélve a választ:
2015 októberében várom ikergyermekeink születését. Jelenleg táppénzen (veszélyeztetett terhes) vagyok márciustól. Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószám törlése miatt várhatóan szeptemberben megszűnik. Amennyiben a megszűnést követő 30 napon belül szülök és nem jelentkezek még be álláskeresési járadékra, akkor a fizetésem után jár majd a CSED és GYED? (Ha bejelentkezek, akkor a minimálbér után.) Ha egy előzőtől független új céget alapít munkáltatóm, hogyan tud engem alkalmazni, ha táppénzen vagyok? És ilyenkor miből számítják majd a CSED-et, GYED-et? Hiszen csak valószínű 1-2 hónapig leszek ott munkavállalóként (de nem szakad meg a biztosítás). Válaszukkal sokat segítenek, amit előre is nagyon köszönök! Üdv, Gizzus