Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Ycal # 2011.08.17. 18:18

Akkor itt egy GKI elemzés 2008-2009-re.
Mondjuk, hogy ebből tájékozódtam.

Az euróhoz vezető út fontos állomása az un. ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépés, ami a végbement konvergencia folyamatok alapján rövidesen napirendre kerül. Az ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépés a magyar kormány és a jegybank kezdeményezésére valószínűleg 2009-ben történik meg. A feltételezett ütemezés esélyt ad az euró 2012-2013-as bevezetésére (ahol a pontos időzítés különösen az államadósság csökkenésének folyamatától, illetve az ennek megítélésével kapcsolatos esetleges értelmezési viták kimenetelétől függhet.) A 2012-es dátum versenyképességi szempontból előnyös lenne a magyar gazdaság számára,

http://www.profitcsapat.hu/…2008-2009-re

A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt jelenleg nagyon ingadozó, s jellemzően gyengülő. Az idei év végére azonban erősödő, 260 forint körüli, 2008. átlagában 250 forintos euró-árfolyam valószínű.

Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, s a magyar államháztartási hiány idei 3,4% alá csökkentésével 2009 tavaszán megszűnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, miközben az infláció is 4% körülire – már nem sokkal az akkori maastricti kritérium fölé – csökken, lényegesen közelebb kerül az ország az euró-zónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. Ezért a közeljövőben napirendre kerülhet az ERM-2 rendszerbe való belépés. Akár már a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés elfogadása után sor kerülhet az euró bevezetése céldátumának – célszerűen 2012-nek – a bejelentésére. Ez növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat. Mindez 2009-re éves átlagban 255 forintos, de az év végén ennél akár lényegesen erősebb árfolyamot eredményezhet.

http://gazdasag.lepeselony.hu/…ek/2183.html

Ezek szerint nekem 2008-ban racionálisan egy stabil forintra kell számítanom, ha már a szakértő 2012-re Euro-t jósol.

MINDIANA # 2011.08.17. 18:19

A carry trade üzlet alapfeltétele, hogy a hitelt devizában tartsák nyilván és mindkét deviza alapkamata és az árfolyam ismert legyen, hiszen a két kamat különbségére épül az
üzlet. A kockázati elemek, amiket
a hitelfelvevőnek ismerni kell

  • a forrásdeviza jegybanki alapkamatát,

svájci frankhitel esetén a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát

  • a célország jegybanki alapkamatát, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapján megtekinthető-

a két deviza közötti árfolyamot
, amely az MNB honlapján megtekinthető
A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatnak nevezi az alapkamatát
. A PSZÁF kiadványa egyértelműen megfogalmazza, hogy a „törlesztő részletnek a külföldi valuta kamatváltozása miatti változásával” lehet számolni, és ezt számszaki példával be is mutatja. Hasonló a helyzet az átváltási árfolyammal is, amit a pénzügyi szolgáltatók szabályosan alkalmaztak. Ha nőtt az árfolyam, akkor az árfolyam változás mértékével emelték a forint törlesztő részletet. Ha csökkent az árfolyam, szintén a változás mértékével csökkentették a forint törlesztő részletet.Mindkét kiadvány egyértelműen megfogalmazza, hogy a

  • THM mutató értéke nem tartalmazza a hitel árfolyamkockázatát, és nem tartalmazza a hitel kamatkockázatát,
  • THM mutató számításba veszi a szerződés megkötésekor érvényes Svájci Nemzeti Bank referenciakamatát, mint kamatszintet, a kezelés költségeket, a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés), és a konverziós díjat. A PSZÁF, mint a pénzügyi szolgáltató felügyeleti szerve kiadványaiban a megfogalmazás teljesen egyértelmű:

    A hitel felvevőket csak a Svájci Nemzeti Bank alapkamatának változása és svájci frank árfolyamának változása érinti

„Nem vitatható, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata több millió embert érint, emiatt közérdekű adatnak minősül, amit közzé kell tenni.
A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát se egyetlen pénzügyi szolgáltató, se a PSZÁF nem tette közzé, sőt írásbeli megkeresésre sem hajlandó megadni. A hitelfelvevő csak abban az esetben tudja ellenőrizni a pénzügyi szolgáltató részére fizetendő törlesztő részlet összegét, ha a forrásdeviza, jelen esetben a Svájci Nemzeti Bank referenciakamatának szintjét ismeri. A forrásdeviza alapkamatának elhallgatása jogellenes.
Ez teremtette meg a pénzügyi szolgáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a szerződések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérően az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása.
A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, mint közérdekű adat elhallgatása, a pénzügyi szolgáltatók részére az elszámolás ellenőrizhetetlensége révén
megteremtette a lehetőséget a törlesztő részletek kotlátlan emelésére, amellyel a pénzügyi szolgáltatók

  • ugyan eltérő mértékben – de

egységesen éltek is!”

A hitel – devizahitel – forrása forintban állt rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban lévő forrást forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel kifejezés csak egy elszámolási mód,
amelynél maga az elszámolás sem a devizahitel szabályai szerint történik, hanem a forint hitel körülményeit veszik figyelembe. Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják a svájci frank alapú hitelek forinthitelként történő kezelését.
A hitelfelvevő svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerződés alapján a tartozását svájci frankban tartják nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztő részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettől függően 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel.
Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes,hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat. A PSZÁF mind 2006. novemberi, mind 2006. szeptemberi kiadványa ezt erősíti meg.
A PSZÁF és a pénzügyi szolgáltatók ezzel szemben nem hozták nyilvánosságra a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, ezzel lehetetlenné téve, hogy a hitelfelvevő a referenciakamat módosulását ellenőrizhesse. A pénzügyi szolgáltatók lényegesen magasabb, szubjektív alapon árazott kamatszinteket közöltek a hitelfelvevőkkel.”
A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, a LIBOR (
nemzetközi viszonylatban a bankközi kama
2008.Októberében bezuhant. Az MNB alapkamata és a BUBOR ( magyar bankok bankközi hitelének kamatlába)2008. októberi egy hónapos csúcs után folyamatosan esik.
Minden kamatszint esik,csak a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott svájci frank hitelek kamatai emelkednek, és csak 2009. novemberében kezd el szolid mértékben csökkenni. A csökkenés mértéke messze elmarad még a magyar kamatok csökkenésétől is.
Ez bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók

  • kihasználva a hitelfelvevők szorult helyzetét –

szubjektíven állapítják meg a törlesztő részletek kamatát. A lengyel hitelfelvevők adatait mutató diagram bizonyítja, hogy Lengyelországban a hitelfelvevők időnként mintegy negyedét fizetik a magyar kamatszintnek.
Ez is bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók kamat meghatározása az ügyfél megzsarolásának elvére épül, és semminemű számítási alapja nincsen.
(Figyelemre méltó, hogy az újonnan kötött lengyel devizahitelek kamatlába szigorúan követi a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét. A magyar újonnan kötött hiteleknél ez sem igaz) A diagramokból az is megállapítható, hogy a magyar deviza hitelállomány kamatának semmi köze nincs a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatához és nem hasonlít a magyar BUBOR kamatszintjének alakulásához sem.
A magyar devizahitel állomány kamata a minél nagyobb haszon elve alapján alakult.
Egyes pénzügyi szolgáltatók esetében már 10,5 %-os deviza kamatszinttel is lehet találkozni, amit természetesen az árfolyam további mintegy 30 %-kal is emelhet. Így a reálértéken kifizetett kamatszint 13,5 %-os nagyságrend körül is mozoghat, amelynél a kamatemelés mértéke 85 %.
A pénzügyi szolgáltatók a magas kamatszintet a devizaforrás megemelkedett költségével magyarázzák. Ez teljesen egyértelműen nem igaz!
A pénzügyi szolgáltató ugyanis maga határozza meg, milyen forrásból biztosítja az általa nyújtott hitel fedezetét. Nem hiszem, hogy egy cseppet is józanul gondolkodó pénzügyi szolgáltató 7-9 %-ot fizetne a deviza forrásáért, miközben a magyar bankközi piacon 5,8-6,1 %-os szinten tudja biztosítani a fedezetet.
A szerződéseknél a kezelési költség szintén CHF-ben került meghatározásra.
A kezelési költség árfolyam miatti mintegy 30 %-os emelkedése a pénzügyi szolgáltatók nyereségét tovább növeli. Bár a pénzügyi szolgáltatók magyarországi költségszintje a forintfinanszírozás miatt minimálisan emelkedett, ugyanakkor
a kezelési költség az árfolyam emelkedése révén 25-35 %-kal nőtt, ami a pénzügyi szolgáltatóknak 25-35 %-kal magasabb extraprofitot jelent.

Ycal # 2011.08.17. 18:36

De térjünk inkább vissza az eredeti témához.

"A közös téves feltevés azért nem áll meg, mert a bank is és a hitelfelvevő is tisztában kellett, hogy legyen azzal a ténnyel, hogy árfolyamkockázat van."

Én állítom, hogy akkori feltevésem szerint nem tudtam elképzelni ilyen nagy arányú erősödést.(Ez ugye szubjektív)

De amíg a bank nem bizonyítja, hogy tudta, addig megáll a téves közös feltevés vagy a bíróság eldönti, hogy a bank tudta és kész?

guba # 2011.08.17. 20:02

„Viszont ennek a szerződési rendelkezésnek az érvénytelenségének a jogkövetkezményeit le kell vonni valahogy, és ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy az a forint összeg, amit ebben az esetben az ügyfél visszafizetne, a bank szempontjából nem ér annyit, mint amit ő kölcsönadott, még ha nominálisan annak és a kamatainak is felel meg.”

Az érvénytelenség megállapításánál ugyanúgy nem lehet szempont, hogy a bank mennyit kap vissza, mint ahogy egyetértettünk abban, hogy az ügyfél sem hivatkozhat arra, hogy mennyivel többet kell visszafizetnie. A közös téves feltevést kell vizsgálni, ha az megállna, akkor lenne érvénytelen a kamatkikötésre vonatkozó feltétel. Tehát nem az egész szerződés. Az viszont nem áll meg, mert eleve vállalta ennek kockázatát az ügyfél. Ha erre lehetne apellálni, akkor sikerrel támadhatná meg a szerződését mindenki aki svájci holmi vásárlására kötelezte el magát. "Már nem éri meg."

guba # 2011.08.17. 20:11

„Ennek a helyzetnek a megoldására pedig akkor, ha az érvénytelenség a közös téves feltevés miatt megállna, nem lenne más út, mint a hatályossá nyilvánítás. Annak ellenére, hogy a Ptk. 237. § (2) szövegszerűen csak a teljes szerződés hatályossá nyilvánításáról rendelkezik, véleményem szerint hasonló esetben - legalább analógia útján - érvénytelen szerződési feltétel hatályossá nyilvánítására is lehetőség van.”

Ez az elmélet nem túl átgondolt. Hatályossá nyilvánításra akkor lenne lehetőség, ha sem az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani (ez itt megvalósul, mert nem lehet olyan helyzetet teremteni, mintha a felek nem is kötöttek volna szerződést), sem pedig az érvénytelenségi okot nem lehet kiküszöbölni. Feltéve, hogy a megtámadás sikeres, és a bíróság megváltoztatja az érvénytelen feltételt, akkor ezt ex tunc hatállyal teszi, és a szerződés lejártáig tartóan. Vagyis a részleges hatályossá nyilvánítás logikailag kizárt, ezért nem tartalmazza a Ptk. Vagy bukik az egész szerződés, és akkor ítélethozatalig hatályossá teszi, vagy megváltoztatja az érvénytelen feltételt és akkor okafogyott a hatályossá tétel.

guba # 2011.08.17. 20:26

„De amíg a bank nem bizonyítja, hogy tudta, addig megáll a téves közös feltevés vagy a bíróság eldönti, hogy a bank tudta és kész?”

Banknak nem kell semmit bizonyítania. Neked kellene tudnod bizonyítani, hogy a bank tudta előre, hogy hogyan fog változni az árfolyam, de akkor már megtévesztésre hivatkoznál nem közös téves feltevésre. De nyugodtan hidd el, hiába próbálod ezt. Értelmes ember vagy, ez látszik a kérdéseidből, de annyira szeretnél hinni ennek a megtámadásnak a sikerében, hogy nem vagy képes belátni, hogy itt nincsen közös téves feltevés. Sőt a banknak az volt a feltevése és a kívánsága, hogy te minél többet köhögjél neki vissza.

ObudaFan # 2011.08.17. 21:05

„Feltéve, hogy a megtámadás sikeres, és a bíróság megváltoztatja az érvénytelen feltételt, akkor ezt ex tunc hatállyal teszi, és a szerződés lejártáig tartóan. Vagyis a részleges hatályossá nyilvánítás logikailag kizárt, ezért nem tartalmazza a Ptk.”

Szerintem nagyjából ugyanazokat a köröket futjuk most már. Eddig is ezt mondtad, én is csak magamat ismételném.

„Ez az elmélet nem túl átgondolt.”

Azt el kell ismerni, hogy vannak vele kapcsolatban dogmatikai nehézségek. Csak más életképes megoldást is nehéz találni, mert ellenkező esetben más tényállás mellett (ahol megállapítható részleges érvénytelenség) szerintem sokszor abszurd eredményre vezethet, ha semmilyen kisegítő elv nem alkalmazható a részleges érvénytelenség esetére.

guba # 2011.08.18. 04:39

Igen, vannak vele kapcsolatban dogmatikai nehézségek...:)

Ycal # 2011.08.18. 08:04

Új nap, új lehetőségek.

Mivel elég sokat foglakozom folyamatfejlesztéssel,ezért fejlesztek a dolgom.

Tévedés:
Minden akkori racionális és irracionásis lehetőséget figyelembe véve, akkor úgy gondoltam, hogy számomra a felvett forint összeg deviza alapú nyilvántartása kedvezőbb.(különben forinthitelt vettem volna fel.)

Ebben az esetben:
Mivel a banki is ezt a lehetőséget szorgalmazta. 210.(1)

De, ha jól tudom, akkor a 210(1)-re való hivatkozás magába foglajla a 210(3)-at is.

A szerződés továbbiakban a CHF-ben való nyilvántartás nélkül érvényes.

Ez az okfejtés sem helytálló?

Georgina2 # 2011.08.18. 08:30

Köszönöm a választ!

Akkor ezzel az árfolyamrögzítéssel sem oldódik meg a probléma ,sőt.

ObudaFan # 2011.08.18. 09:23

„Igen, vannak vele kapcsolatban dogmatikai nehézségek...:)”

A te meglátásoddal meg gyakorlati nehézségek. Lehet választani.

ObudaFan # 2011.08.18. 09:27

„Minden akkori racionális és irracionásis lehetőséget figyelembe véve, akkor úgy gondoltam, hogy számomra a felvett forint összeg deviza alapú nyilvántartása kedvezőbb.(különben forinthitelt vettem volna fel.)”

Ez a közös tévedéshez elég kevés. Akkor is számolnod kellett azzal a kockázattal, hogy ez nem így lesz.
És még egy dolog. Az LB gyakorlata következetes abban, hogy a közös tévedés vonatkozhat jövőbeli tényre is, de véleményem szerint ezt igen megszorítóan lehet csak értelmezni, ugyanis a szerződés nem válhat érvénytelenné, az vagy érvénytelen a megkötése pillanatában, és akkor az is marad, vagy érvényes, és az is marad. A jövőbeli tényre alapított közös téves feltevésnek ezért véleményem szerint legfeljebb akkor van helye, ha ennek legalább az oka már a szerződés megkötésekor létezik.

Ycal # 2011.08.18. 10:24

"Ez a közös tévedéshez elég kevés."

Amikor az összes elemző és szakértő vakon tapogatózik, én számítsak rá.
(Nem vár el tőlem egy kicsit sokat a jog?)

Én ezt nem a közös tévedéshez, írtam, hanem a 210.(1)-hez.(A tévedést a bank okozta.)

bigdady # 2011.08.18. 10:58

http://www.napi.hu/….492978.html

Ycal # 2011.08.18. 12:23

Köszönöm bigdady az építő jellegű hozzászólást....

Ycal # 2011.08.18. 15:37

Ugy látom, reggeli felvetésem sem igazán jött be nektek.

Azért köszönöm,az eddigi hozzászólásaitokat.

Pandaaa # 2011.08.18. 20:16

"Mivel a banki is ezt a lehetőséget szorgalmazta. 210.(1)"

Nem hinném, hogy a bankok szorgalmazták volna. Egyszerűen volt egy lehetőság, hogy kínáljanak egy kockázatosabb, de akkoriban az ügyfelek számára a forinthitelnél kedvezőbb konstrukciót, ami tetszett az ügyfeleknek (vagy alacsonyabb törlesztő azonos összeggel, vagy ugyanakkora törlesztőért nagyobb hitel és így nagyobb lakás), ezért aki nem akart lemaradni a versenyben, kellett ilyen konstrukciót kínálnia, de az óvatosabb ügyfeleknek kínáltak forinthiteleket is. Nem ismerem a pontos számokat, de gondolom, a bank a forinthitellel is jól járt, azaz nem feltétlenül volt érdeke, hogy Téged mindenáron svájci frankban adóstson el, hiszem megkereshette volna a maga kis hasznát forinthitelen is, de Neked esetleg kisebb lakással kellett volna beérned, vagy nagyobb törlesztőt kellett volna fizetned. (Harmadik opció, hogy nincs hitel, nincs lakás, és lakhatsz albérletben- kb. annyiért, amennyi a törlesztőrészlet, de semmi esetre se nagyságrendekkel kevesebb).

Egy példa: ha szabad cigit árulni, akkor az a keresekedő, aki nem árul cigit, vevőket veszít, mert vagy nem ott költik el a cigire szánt pénzt, vagy már be se megy, és máshol intézi a bevásárlást. Szóval hiába káros, minden boltban van ilyen cucc, és minden 18 év feletti személyt kiszolgálnak (meg alattit is sokszor sajnos, de elvileg nem kéne). Namármost, ha valaki tüdőrákos lesz a cigitől, akkor a boltos a hibás, mert eladta neki a legálisan árulható terméket? Nem. Tudod, hogy káros, rá van írva.

Alkalmazva példánkat a bankokra: vehettél volna olyan cigit is, ami kisebb eséllyel okoz rákot, de jóval drágább - a kereskedőnek meg mindegy, mert mindkét terméken megvan a haszna, de tart a károsabb olcsóbból is, mert azt többen keresik, ezért hülye lenne nem árulni.

Ycal # 2011.08.18. 20:40

Pandaaa:

Ezt rosszul látod,

Elmondom,hogy szerintem , mi állja meg a helyét:

Van 1000 forintért Algopirin és 600 forintért Qkamoxin
amire az van írva,hogy a mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát,gyógyszerészét.
Én megkérdezem,azt mondják mellékhatás elhanyagolható, lehet szapora pulzus, émelygés, bőrpír.
Később kiderül,hogy függőséget okoz és agyvérzést kapsz tőle, de te már nem hagyhatod abba a szedését.
Ekkor te vagy a hibás, mert racionálisan tudnod kellett volna, hogy meg fogsz halni tőle.

Ycal # 2011.08.18. 20:58

De megkockáztatom, hogy mindenki ,aki most azzal jön, hogy így meg úgy tudnod kellett volna, meg számítanod kellett volna rá és benne volt a pakliban ,meg hasonlók, ha 2008-ban leíratták volna vele,hogy legjobb tudása szerint 2011-ig féléves bontásban írja le a CHF árfolyamot, akkor 1000 emberből minimum 9998 nem írt volna 2-ssel kezdődő számot és 1000-ből ezer nem ír 230-nál magasabb árfolyamot.

Más kérdés, hogy ezt ki képes most bevallani magának.

guba # 2011.08.19. 06:56

Képzeld el azt a helyzetet, hogy a kölcsönödet nem itthon, hanem egy svájci bankban vetted fel CHF-ben. Minden hónapban a törlesztő részletedet be kell váltanod CHF-re és így kell kiutalnod Svájcba. Kinél reklamálhatnál, amikor soha senki nem kényszerített téged arra, hogy egy svájci banknak adósodjál el? A helyzeted ehhez merőben hasonló.

vcarter # 2011.08.19. 07:44

Akkor ha jól értem MINDIANA és a többiek leírását, a kezelési ktg és a kamatok megtámadhatóak, az árfolyamváltozás nem.

kaméleon # 2011.08.19. 08:26

Nincs hitelem, csak a szoc. szakma részeseként, kénytelen-kelletlen figyelemmel kísérem az ottani hőbörgést (Simó E., MSZF), + az ismerőseim történeteit elemezgetem.
Igaz, hogy a hitelt felvevő felelős azért, amit vállalt, de azért, amikor a fejére olvassuk, azt is el kell ismerni – akár lehet vele valami kezdeni, akár nem – a bankoknak nagyonis jelentős szerepe volt abban, hogy az egyén az általa hosszú távon is vállalhatónál jóval nagyobb összegeket vett fel, vagy, olyan is kapott hitelt, akinek egyáltalán nem lett volna szabad adni.

Gondolok itt pl., arra is, hogy a nagyobb jutalék érdekében félrevezető tájékoztatást adó, agresszíven eladósodásra lelkesítő közvetítő brókerek mellett, a hitelkihelyezéshez egész „pénzügyi tanácsadó” csapatokat képeznek ki folyamatosan, akiknek az a feladatuk, hogy rábírják az embert minél nagyobb hitel felvételére.(2005-ben részt vettem ilyen tréningen, úgyhogy van szerencsém belülről is jól ismerni)
Ezen túl, nem egy ismerős számolt be arról, hogy maga a bank embere tanácsolta neki, ne tolja be minden megtakarítását az új otthona megvásárlásába, hanem azt a pénzt inkább használja fel a berendezkedésre, autóra, stb., mert olyan alacsonyak a lakásvásárlásra felvehető kölcsön kamatai, hogy megéri az egészet hitelből fedezni. Tovább megyek: mikor az egyik pár azt mondta, hogy na igen, de a megvásárolandó ház nem lesz elég fedezet nagyobb hitelösszeghez, a bankos „elintézte” számukra, hogy a saját értékbecslőjük a valósnál magasabbra értékelje. És hány ilyen lehet még. Persze, felelős aki ezt elfogadja, de banki szakemberre” hallgatott.

ObudaFan # 2011.08.19. 08:33

„Akkor ha jól értem MINDIANA és a többiek leírását, a kezelési ktg és a kamatok megtámadhatóak, az árfolyamváltozás nem.”

Hát ez egy rendkívül sommás megállapítás. Én láttam olyan kezelési költséget, amit az ügyfél helyében megpróbálnék megtámadni, de ebből általánosítani azért az összes bank összes termékének kezelési költségére nem lehet.

Ycal # 2011.08.19. 09:04

guba:

1.
Ha svájcban veszem fel a hitelt, akkor a valószínüleg ilyen feltételekkel operálo bank-ot , már rég megszüntették volna és a helyét is behintik sóval.

2.
Ha ott veszem fel, akkor most szerintem,max 2-3% lehet a hitelkamat az autókra 7% körüli.(nálunk a lakás ennyi :-))

bigdady # 2011.08.19. 09:25

2. Mivel Svájvban könnyebb beszerezni CHF-et mint bármely más országban (ahol feláras), ezért igaz amit mondasz, de Mo, nem Svájc ezért drága, mivel a nemzetközi piacon feárral lehet megkapni.