perújítás


Jhering # 2014.10.15. 16:35

Van-e lehetőség perújításra?

NAV fizetési meghagyás (jogszerűtlen)
Fellebbezést is elutasítja a NAV, fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

Eltelik egy év, új bizonyíték kerül elő (bírósági ítélet ugyanazon kérdés vonatkozásában).

Lehet-e élni perújítással egy NAV fizetési meghagyással szemben?

Dr.Attika # 2013.12.03. 04:53

Ez nem vitás, hogy kell új nyomtatvány.

ObudaFan # 2013.12.02. 22:34

Mindenképpen új formanyomtatványt kell kitölteni, nem elég arra hivatkozni, hogy nincs változás.

Dr.Attika # 2013.12.02. 06:45

A perújításnak önálló illeték fizetési jogcíme van,tehát újra kell kérni annak engedélyezését. Viszont hivatkozni lehet arra, hogy az alapeljárásban engedélyezve lett és a körülményekben változás nem történt. Így valszeg a perújítási eljárásban is engedélyezi a bíróság.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.01. 14:49

a perújítási eljárás is a per része
Nem.

taes # 2013.12.01. 13:50

Kedves Fórumozók!

A Pp. 86. §-ának (2) bekezdése szerint "a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed."

Egy korábbi peremben elsőfokon teljes személyes költségmentességet engedélyezett részemre a bíróág.

Perújítási eljárást indítottam, de a bíróság arról tájékoztatott, hogy az alapeljárásban engedélyezett költségmentesség hatálya a perújítási eljárásra nem terjed ki.

Önök szerint igaza van a perújítási eljárásban eljárt bíróságnak vagy nincs, mivel a perújítási eljárás is a per része, s oda is kiterjed az alapeljárásban engedélyezett költségmentesség?

BataG # 2013.01.06. 15:54

ObudaFan:
Kérem szépen a „kiokt. híján bővülő ker.indítási határidő” c. topic-ban légy szíves tedd meg, hogy válaszolj arra kérdésre, hogy honnan, vagy milyen döntésre (talán törvényszékire) hivatkozol, ... esetleg, hogy az hol férhető hozzá, vagy Te hol hallotál róla.
Köszönöm szépen.

BataG # 2013.01.03. 17:16

Lehet, hogy ötletadó, a világot kitáró/megmutató a válasz ... és felkelti az érdeklődésemet.

Azért ... a közvetlen (potenciális) felülbíróló publikált nézete egy témáról valóban nem hat? (Persze lehet, de érdekelne hogyan van ez. Néha - s pláne 'friss' bíró esetében - há' nem tudom..
De lehet, hogy neked van igazad.

ObudaFan ?

Kérem szépen a „kiokt. híján bővülő ker.indítási határidő” c. topic-ban légy szíves tedd meg, hogy válaszolj arra kérdésre, hogy honnan, vagy milyen döntésre (talán törvényszékire) hivatkozol, ... esetleg, hogy az hol férhető hozzá, vagy Te hol hallotál róla.
Köszönöm.

Sherlock # 2013.01.03. 17:00

Nem, ha egy mód van rá kerülöm a bíróságokat, mire az ember oda jut hogy érdekes ügyei lennének, pont eléggé elbutul ahhoz hogy ne értékelje. Volt olyan tervem hogy 60 körül kitelepülök valamelyik kisvárosba, hétfőn-kedden tárgyalok, a többi napon horgászok, de úgy tűnik nem jön össze.

Mert kapsz egy választ, aztán írsz egy bekezdésnyi sületlenséget - mint most -, amiben felteszel még egy kérdést (aminek ugyanúgy semmilyen jogi relevanciája nincs, a levelezőn meg kedvesen elmagyaráznák neked szombatonként) és a ciklus kezdődik elölről.

BataG # 2013.01.03. 16:46

Válaszokat köszi, de:

Sherlock:
Te voltál, vagy vagy bíró/tirkár/fogalmazó? Miért írod, hogy semmi értelme azoknak a kérdéseknek?
Engem izgat, kíváncsi vagyok rá, hogy egy vitás értelmezési esetben mik az orientáló pontok, s mennyire. Én nem tudom átérezni, de az adott (pl. bírói, igazságszolgáltatási) területen is biztos vannak 'iskolák', és van aki egy adott típusú kérdést így, más meg úgy értelmezi, ... és e körben miért ne lehetne, hogy az eljáró bíróra hat az LB (Kúria) tanácsvezetője által írt magyarázat. Teljes sületlenséget csak nem ír, és végső soron mégiscsak potenciálisan a Kúria dönt, vagy felülbírál(hat), nem? A törvényszéken is hallani olyat, hogy a Kúriával (annak döntésével, döntési mechanizmusával) nem mennek szembe, azt ne várjam.

ObudaFan:
Kérem szépen a „kiokt. híján bővülő ker.indítási határidő” c. topic-ban légy szíves válaszolj arra kérdésre, hogy honnan, vagy milyen döntésre (talán törvényszékire) hivatkozol, esetleg, hogy az hol férhető hozzá, vagy Te hol hallotál róla.
Köszönöm.

ObudaFan # 2012.12.30. 12:30

A Kommentárnak semmilyen kötelező ereje nincs és nem is lehet. Legfeljebb meggyőző ereje, ha logikus indokokat tartalmaz.

Sherlock # 2012.12.30. 10:48

Miért nem adod be a jelentkezést levelezőre? Még lehet jelentkezni. Ezeknek a kérdéseknek semmi értelme.

BataG # 2012.12.30. 10:35

Egyébként ha az eseti döntések annyira "minden hatóak", akkor mi a bánatnak van szükség jogegységi határozatokra?
Ha valamely tárgykörben nincs jogegységi, akkor a jogesetek, valamint az LB (Kúria) tanácselnökei által írt vonatkozó törvény-kommentár/magyarázat mennyire irányadó?
Mennyire számít ilyen kommentár/magyarázatban, ha egy adott konkrét tárgykörben az illető kúriai tanácselnök úgy fogalmaz egy adott bírósági gyakorlat vonatkozásában, hogy (kb.) "továbbra is érvényes, hogy..."? Az ilyen típusú mondatokban írottak mennyire "minden hatóak"?

ObudaFan # 2012.12.29. 14:35

Senki nem írta, hogy mindenhatóak, csak a tárgykörben nincs jogegységi határozat. Mivel a bírói gyakorlat egységes, nem is lesz valószínűleg.

BataG # 2012.12.29. 13:17

Kevdes B.László:
ObudaFan írta alább:
Ha időközben a meghatalmazás megszűnt és a jogi képviselő nem tájékoztatta az ügyfelét az ítéletről, akkor esetleg meg lehet egy igazolási kérelmet próbálni, de csak azért mondom ezt, mert erre azért nincs annyi egyértelmű eseti döntés, mint a másik esetre.
Hátakkor eziráynban kéne talán a lehetőségeket feltárni.
Lehet igazolási kérelem másodlagos kérelemként is előadva (elsődleges pedig az a nézet, hogy a közlés meg sem történt, határidő megsem (vagy csak később) nyílt .... vagy csak a tudomásszerzésel - hogy lássák a jóhiszeműséget !
Értő, és odaadó ügyvéddel tessék értekezni, csak ki kell dolgozni..........

Dr.Attika # 2012.12.29. 12:02

Ezt már csak a kérdező tudja eldönteni.
Egyébként ha az eseti döntések annyira "minden hatóak", akkor mi a bánatnak van szükség jogegységi határozatokra?

ObudaFan # 2012.12.29. 11:51

Nem hiszem, hogy a kérdezőnek többet segítenének az unortodox megoldásaid, mint a jelenlegi bírói gyakorlat ismerete.

Dr.Attika # 2012.12.29. 11:21

ObudaFan!
Ne legyél már ennyire "eseti döntés" függő.

ObudaFan # 2012.12.29. 08:43

Amíg a jogi képviselő meghatalmazásának megszűnése nincs bejelentve, a bíróság a jogi képviselő felé joghatályosan kézbesít, és a határidők ezzel elindulnak.
Ha időközben a meghatalmazás megszűnt és a jogi képviselő nem tájékoztatta az ügyfelét az ítéletről, akkor esetleg meg lehet egy igazolási kérelmet próbálni, de csak azért mondom ezt, mert erre azért nincs annyi egyértelmű eseti döntés, mint a másik esetre.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.12.29. 08:37

Már válaszoltunk.

BataG # 2012.12.28. 21:53

Tisztelt (ábécé sorrendben)
Dr.Attika, KBS, ObudaFan :
Kérem válaszoljanak arra kérdésre, hogy van-e szemernyi esélye annak, hogy a B.László néven kérdező mentesülhessen a jogerőssé vált döntési (vélhető)kötelezés terhe alól olymódon, hogy feltárásra, és kimutatásra, és ez által megfelelően igazolhatóvá váljon az, hogy - akárhogyanis, de - felé, mint Maga a Peres Fél t. Személye felé az elsőfokú döntés joghatályosan minősülőleg nem lett megfelelően közölve, s hogy ezért a fellebbhatáridő felé meg sem nyílt, vagy legalábbis később szerzett tudomása okán később nyílt meg, s ezért fellebbje nem tekintehtő elkésettnek, stb., stb. (de legalább is igazolási kérelemmel befogadható).

Kérem írják meg ez az út miért nem járható, mi a hibuci benne (ha van).

Kérem válaszoljanak arra a kérdésre, hogy
van-e lényegi - az ügy szempontjából lényegi - különbség azon két eset között, hogy ha

  1. az Ü. szimplán mulasztott -mint jogi képviselő;
  2. hogy az Ü. megbízása, meghatalmazása megszűnt, arról a bíróság (s esetleg az ügyfél is) nem szerzett időben tudomást, (bejelentésre sem került) ...

... és hogy ilyen történésekből mi kell ahhoz, hogy az elsőfokú döntés közlése ne számíthassék - igaz utóbb ismertté váltan - joghatályosnak, s hogy ezen okból a jogerő ... szűnjön ....

Miért téves ez az út, vagy miért hiábavaló, s mik a különösen gyenge pontjai?

Ügyvéd - ha mulasztott - tudhat-e produkálni kellő indokot arra, hogy a fellebbet - akár igazolási kérelemmel - befogadják? Erkölcsileg elvárható-e ez tőle?
(Akár csak elvben, mik lehetnek ilyen okok?)

Kérem tegyék meg, hogy megírják, ellenvetésüket, kritikájukat.

BataG # 2012.12.28. 21:14

Kedves B.László:
a n n y i t e l í r t a m , h o g y :
"hogy NEM időhúzás, stb a célja - az legyen nyilvánvaló" !!!

ObudaFan # 2012.12.28. 20:00

BataG

Ezt persze meg lehet tenni, de mivel ennek a témának bőséges joggyakorlata van, a kimenetele viszonylag jó eséllyel megjósolható.

ObudaFan # 2012.12.28. 19:59

Azt azért szerintem elég egységesen értelmezi mindenki (leszámítva a te itt kifejtett álláspontodat), hogy mi az a perorvoslat.

Dr.Attika # 2012.12.28. 17:53

ObudaFan!
A joggyakorlatot sok esetben leszarják az alsóbb bíróságok. Velem már előfordult, hogy Legfelsőbb Bírósági Elvi Döntésre hivatkoztam. A válasz az volt a bírótól, hogy a "Legfelsőbb Bíróságon élettől elrugaszkodott bírók álláspontja őt nem érdekli."