késedelmi kamatszámítás


bajszi1982 # 2015.01.27. 12:59

Igen nagy összeg ahhoz képest, hogy három számláról van szó tavaly március június szeptember, minden a három számla 34 ezer forintról szól, és ehhez képest kell darabonként 12 ezer forintot fizetni. Szóval akkor ezt köteles kifizetni az intézmény,a 40 euróban kifejezett összeget?!


Szeretném megkérdezni, hogy egy szállítási szerz?désben szerepelhet-e olyan, hogy "a szerz?désben nem szabályzott kérdésekben a Ptk adásvételi sze

bajszi1982 # 2015.01.27. 15:20

És meg egy kérdés. Nemcsak gazdálkodó szerveztek között kötött szerződésekre, hanem költségvetési szerv és gazdálkodó szervezet között kötött szerződésre is vonatkozik a behajtási költségátalány?
Köszönöm.


Szeretném megkérdezni, hogy egy szállítási szerz?désben szerepelhet-e olyan, hogy "a szerz?désben nem szabályzott kérdésekben a Ptk adásvételi sze

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.27. 15:41

Igen [Ptk. 6:155. § 82)] De mint céloztam rá, szerintem nem számlánként értendő az átalány, hanem eljárásonként.

(Az adózói kérdésre adott válasz azt mondja, nem számlánként, hanem késedelmenként jár. Hozzáteszi, hogy ez azért e legtöbb esetben egybe esik.)

ichwill # 2015.01.28. 06:39

Üdv,
tudomásom szerint, nem tételesen számítandó a költségátalány hanem eljárásonként. Ha ugyanazon tételekre csak egyszer lehet átalányt számolni, kivéve, ha a tételek (számlák) száma bővül, abban az esetben növelhető az átalány. A 40 Eur a minimum átalány, sajnos ezt többen is rosszul értelmezik, még ügyvédek is. Tisztelet a kivételnek.
Azonban vigyázni kell vele, mert hamar partnervesztéshez vezethet, ha mindenkire egységesen kiveted. Célszerű egyénileg partnerre szabni, viszont, ha rég lejárt követelésed van, mondjuk 90 nap, érdemes legalább 50e Ft-os átalányt felszámolni és így megküldeni a fizetési felszólítást, jó esély van rá, hogy az adós hajlandó megfizetni a tőketartozást, ha eltekintesz a magas átalánytól. Nálam bevált több esetben is. Érdemes a szerződésben is egy mondatot beszúrni az átalányról, annak ellenére, hogy elég lenne a Ptk.

ichwill # 2015.01.28. 06:42

A költségvetési szervekkel szemben is alkalmazható az átalány, annak ellenére, hogy úgy szerződnek 15 napos halasztottra, hogy tudják 30 nap a beérkezett számla átfutási ideje.

Sherlock # 2015.01.28. 07:22

Írhatsz 3 milliósat is, attól még 40 eurót köteles megfizetni, ha szerződésben nem állapodtok meg másról.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.28. 07:38

Ami a 40 eurón túl van, az már bizonyításra szorul. Tehát az már nem átalány.

ichwill # 2015.01.28. 10:57

Szíves olvasatra ajánlom,,,,

röviden:

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy

annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;

annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);

késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;

abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;

attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;

a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;

40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;

a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

NAV állásfoglalás bővebben:

http://www.nav.gov.hu/…0140807.html

ichwill # 2015.01.28. 11:09

T. Kovács Béla Sándor, ne értsen félre, nem vitázni szeretnék, csak nem tudom, hogy mit fogadjak el, használjak a gyakorlatban? Természetesen ha valaki nem ért egyet az átalány nagy összegével kérheti annak tételes kimutatását, elszámolását, azonban, ha arra hivatkozik, hogy a ptk-ban meghatározott átalány összegét, azaz 40 Eur-t hajlandó csak kifizetni, az akkor szintén nem fogadható el, mivel nem az összeg nagyságrendjét vitatja, hanem hogy a törvényben meghatározott pontos összeget téríti csak meg.

Sherlock # 2015.01.28. 11:29

Nem nagyon érted, hogy mit jelent az átalány - meg hogy mi az a diszpozitivitás. Meg mintha azt gondolnád, hogy szerződés nélkül lehet magasabb összegűt kérni.

ichwill # 2015.01.28. 11:50

Sherlock, segítek értelmezni a leírtakat, ha gondolod. Abba pedig, hogy ki mit tud,,,,, ne menjünk bele, majd ha értelmes és feltételezhetően ,,intelligens,, ember módjára tudsz érvelni akkor szólalj meg,hozzáteszem, mindenki tud olyat, amit a másik nem, és mint joghallgató,,,,, addig is. Köszönöm. Amúgy Kovács Béla Sándor véleményére vagyok kíváncsi, hogy mi az Ő tapasztalata a gyakorlatban.

ichwill # 2015.01.28. 12:14

KözIGAZGATÁSI És IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM n
IGAZSAGUGYI ES MAGANJoGI JOGALKOTASERT FELELOS
HELYETTES ALLAMTITKAR írt állásfoglalása MÜK részére is felettéb érdekes.

ichwill # 2015.01.28. 12:22

Tehát, kérdéseimre 2015.01.28 13:14 hozzászólásom a válasz kedves joghallgató, de minden bizonnyal tudatlanságomnak tudható be, hogy konkrét válasszal tudtam szolgálni Önmagamnak. Ennyit a joghallgató társadalomról, természetesen nagy tiszteletem a kivételnek, és remélem ezen kivételek többségben vannak. :) további kellemes napot kívánok :)

ichwill # 2015.01.28. 12:23

Tisztelt Kovács Béla Sándor,
köszönöm válaszait, nagyban elősegítette munkámat.

ezsuzsa # 2018.02.10. 08:03

Kedves Fórumozók!
Kérdésem, hogy meddig követelhető a késedelmi kamat? 2017-ben bírósági ítéletre kifizették 2 évre visszamenőleg a rokkant ellátásom, de késedelmi kamatot nem kaptam rá. Kérhetem most? A választ előre is köszönöm!

gerbera317 # 2018.02.10. 08:09

Ha az ítélet nem rendelkezik róla, utólag már nem kérheted.

ObudaFan # 2018.02.10. 08:52

Új perben követelhető valószínűleg.

nonolet # 2018.02.10. 09:37

ezsuzsa

Kérni lehet, sőt követelni is!
Nem tiltja semmi.

Első lépésként egy felszólító levélben.
HA fizet OKÉ!

Ha nem fizet, akkor lehet küldeni egy "Fizetési meghagyás"-t
A kiszámolt összegről és a költségekről.
Ennek a díja 3% de legalább 5000 Ft lesz.
HA fizet OKÉ!
HA nem fizet és csak lapít végrehajtható lesz.

Ha nem fizet és ellentmond, akkor el kell dönteni,
hogy perré alakítod-e a követelésed...

Szóval, te döntesz.

gerbera317 # 2018.02.10. 09:43

Rokkantellátás 0,9 százalékos késedelmi kamatára külön pert indítani, tényleg nagy ötlet. Még ha valami államtitkári fizetésről lenne szó... :-)
Ez nem ítélt dolog? Ítélelet szól arról, hogy ennyi jár, nem több. Ja, hogy kimaradt az eredeti keresetből? Na és? Késedelmi kamat akkor is létezett, és a felperes nem volt akadályoztatva, hogy az igényét az eredeti perben előadja.

ezsuzsa # 2018.02.10. 10:25

Köszönöm szépen a gyors válaszokat! Nonolet javaslatát fogom követni.
Közben utánanéztem:
2011. évi CXCI. törvény
20. §72 (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Ebtv. VIII. fejezete
Az ellátások késedelmes kifizetése
69. §576 Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.
Én ezt úgy értelmezem, hogy nem kell külön pert índítani, a törvény szerint jár a kamat. Csak abban az esetben kell külön pert indítani, ha nem fizetnek.
Még egyszer köszönöm a segítségeteket!

ezsuzsa # 2018.02.10. 10:31

Gerbera 317
A rokkant ellátásokkal kapcsolatos ítélet nem fix összeget határoz meg, hanem adott időponttól járó ellátást, tehát a keresetben nem is lehet kamatot megadni. Egy bizonyos határozatot támadunk meg.

nonolet # 2018.02.10. 10:39

gerbera317

De abban sincs gátolva, hogy utólag kérje...
Az ítélettő függetlenül.

Más kérdés, hogy van-e értelme is.

Mivel a rokkant nyugdíjhoz képest jelentős összegről van szó vélhetően.

Miért ne kérné?

2 év csak 30 eFt/hó estén is 720 eFt
0,9% kamattal 15 eFt körüli az összeg

Egy fél havi nyugdíj...
Van ahol ez is sok pénz.

ezsuzsa # 2018.02.10. 11:04

Jegybanki alapkamat kétszerese, az bizony nem 0,9 %. Nem sok, de évekig használták a pénzem, én meg nélkülöztem. Tehát, igenis utánajárok a kamatnak!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.10. 12:28

tehát a keresetben nem is lehet kamatot megadni.
Nem megadni, kérni. Már hogyne lehetne!

gerbera317 # 2018.02.10. 12:48

És ki állította, hogy itt a jegybanki kétszerese az irányadó? Én a törvényesen követelhetőt számszerűsítettem. De legyen a kétszeres, üsse kő. Akkor meg 1,8%. Hát nem édesmindegy?