Mielőtt tovább vitáztok azon, hogy kézizáloghoz kell-e írásbeli szerződés:
Ptk. 254. § (1) Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és - ha jogszabály így rendelkezik - hatósági döntés alapján keletkezhet.
(2) A zálogszerződést írásban kell megkötni. Egyes zálogtárgyak meghatározott módon történő elzálogosításához jogszabály további alakszerűségi követelményeket fűzhet.
Bűncselekmény - e?
- 1
- 2
A törvény szerint a zálogszerződésen felül szükséges a zálogtárgy átadása! Ezt támasztja alá a közös szabályok sorai is!
Szerintem kell hozzá! Utólag hogyan bizonyítja, milyen jogcímen nincs nála a dolog! Még akkor én kérhetnék bérleti díjat! Ha rosszhiszemű vagyok...
Rossz a példa, mert oda is szerződés kell! De akkor vmi hasonló rosszhiszeműség...
Bcs. akkor is van. Az elkövetés körülményeiből kiderül, hogy az autót nap, mint nap otthagyja... stb.
A kézizálognál nincs írásbeliségi alaki követelmény.
Annyiban módosítanám, hogy egyhavi keresetének 50%-át kérheti a munkavállaló!
(A 3 havi köztisztviselők esetén!)
Mivel Ön gondatlanságból tette amit tett, ezért többet nem kérhet! Mindenképp tegyen feljelentést az előbb írtak alapján! További segítség az alábbi mail címen!
A zálogjogot yrásban kell kötni! Feltételezem nincs! Amennyiben a munkahelyén hagyta a saját autóját, az mindenképp a telephely vezetőjére való rábízást jelent. Tehát, ha nem adja vissza megvalósulhat sikkasztás bűncselekmény.. Sőt véleményem szerint, mivel a munka törkényve alapján az alkalmazott okozta kárért meghatározott összeggel felel(azt hiszem 3 havi munkabér felével), ezért a kért pénz jogtalan vagyonszerzés: alkalmas lehet zsarolásra is.
Természetesen mivel Ön számára nélkülözhetetlen a gépjárrmű mindennapi használata a jogellenes elzálogosítás végett kérheti az ebből eredő kárlyának megtérítését is!!
Mindednképp tegyen feljelentést a rendőrségen.. Pontosabb tényállás ismerete lenne szükséges!
Kellemes Ünnepeket!
Valószínűleg jogszerűtlen az autó visszatartása, de nem bűncselekmény. Ugyanis ezer olyan magatartás van, ami jogszerűtlen, de nem bűncselekmény, még csak nem is szabálysértés.
Nem esikróla szó, hogy írásba foglalá történt volna, így feltételezzük, hogy minden szóban kötetett.
A cégvezető hivatkozhat arra, hogy a gk. kézizálogként van nála. ( Az, hogy a gk-n opciós joga van a banknak nem jelent semmit, nem a bank a tulajdonos.) Akkor lenne bcs. ha a rendőrség vagy a tulaj bizonyítani tudja, hogy nem jött létre kölcsön szerződés és a gk. nem az azt biztosító kézizálog.
Sikkasztás miatt került elrendelésre egy ügy az alábbiak szerint.
A sértett gépkocsivezető egy cégnél, amely külföldre is szállít. A szállítmányozás kapcsán közlekedési balesetet szenvedett és megrongálódott a cég tulajdonát képező kamion. A tulajdonos kifizette a mentést, a gépkocsivezetőt pedig azzal fenyegette meg, hogy vigye tovább az árut, mert különben nem kapja vissza a gépkocsiját, amivel a magyarországi telephelyre parkolt addig, amíg külföldön kamionozik. A sofőr leszállította az árut, majd hazautazott (stoppal) - a kamiont egy másik, külföldön lévő telephelyen hagyta. Hazaérkezésekor az autóját - ami egyébként hitellel is terhelt (opcióval terhelt) - nem adták ki neki, mondván, hogy csak akkor kapja vissza, ha fizeti az általa okozott kárt. Ezért tett feljelentést a gépkocsivezető, ennek kapcsán került sor a nyomozás elrendelésére.Időközben kiderült, hogy a cégtulajdonos, magánemberként adott kölcsön egy nagyobb összeget a gépkocsivezetőnek, és állítása szerint ezért nem adja ki a gépkocsit az üzembentartónak (tekintve, hogy a tulajdonképpen a bank a tulajdonos, hiszen opcióval terhelt). Jogszerűen tartja-e vissza, mintegy zálogként a gépkocsit a cégvezető, vagy sem? Megvalósult-e egyáltalán bűncselekmény, ha igen mi? Jogos-e ha a hatóság (rendőrség) lefoglalja a gépkocsit - hiszen elrendelt nyomozás van?
Köszönöm a hozzáértők válaszát!
Maradok tisztelettel: zewa
- 1
- 2