fenyegetés, zaklatás

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

rigoz # 2018.12.23. 07:46

Tisztelt Bogyóka30!

Nem elég az Ön szava.

Az elkövetővel szemben büntetés csak kétséget kizáró rábizonyítás esetén alkalmazható.

Emellett a következetes bírósági gyakorlat az tükrözi, hogy büntetést szabnak ki akkor is, ha az ügy összes körülményét mérlegelve a formális emberi logika alapján megalapozottan lehet következtetni arra, hogy az elkövető a sérelmére rótt cselekményt elkövette és ezt hiteltelenítő körülmény nem merült fel.

Ezen túl csak akkor, ha az elkövető nem vitatja a bűnösségét.

Az előzetes letartóztatást közvádas eljárásban (magánvádasban, azaz a kizárólag vagylagosan, illetve együttesen zaklatás, levéltitok megsértése, magántitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas kép- és hangfelvétel készítése és/vagy felhasználása, kegyeletsértés miatt folyó eljárásban az eljáró bíróságtól indokai kifejtésével Ön is kérheti írásban vagy tárgyaláson szóban) az ügyészség indítványozhatja, önmagában az a tény, hogy nem bizonyítható módon való fenyegetésre hivatkozik nem fogja azt eredményezni, hogy a gyanúsított ismételt előzetes letartóztatásba helyezését kezdeményezze.

Inkább személyi védelem kérése lehet célszerű, ha van a félelmének racionális alapja.

rigoz # 2018.12.23. 07:48

Tisztelt Bogyóka30!

A lefoglalás megszüntetését kérheti a bíróságtól, amely elutasítása ellen fellebbezhet.

De arra az eljárás jogerős befejezése előtt ne számítson.

A lefoglalás megszüntetése iránti kérelemben kérheti csupán a SIM-kártya visszaszolgáltatását is, a lefoglalás kizárólag annak körében való megszüntetését.

rigoz # 2018.12.23. 08:08

Tisztelt Zsani19!

Haladéktalanul jelentsék ki - ameddig nincs kijelentve, pénzbírság kiszabásán túl nem kezdhetnek vele semmit - és szólítsák fel a lakás elhagyására, annak eredménytelensége esetén hívjanak rendőrt.

Emellett az elkövető megbüntetésére irányuló kívánattal tegyenek feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes rendőrségen, illetve a zaklatás tekintetében a bíróságon.

A megütés kapcsán felmerül a súlyos testi sértés (kísérlete), illetve az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés gyanúja is.

A rendőrséghez e-mailben, illetve e-Papíron is fordulhatnak, bírósághoz tértivevényes levélben, ÁNYK-n (az OBHGEPI_B01 űrlaphoz csatoltan) vagy személyesen a kezelőirodán lehet, írásba foglaltan juttatható el a feljelentés.

A kijelentés kezdeményezhető - tudomásom szerint - e-Papíron is, az ingatlan helye szerint illetékes kormányablaknál.

Kezdeményezhető továbbá a rendőrségnél ideiglenes megelőző távoltatás elrendelése, illetve a bíróságnál, papír alapon, 3 példányban (ha mindketten kérik, akkor 4 példányban), tértivevényes levélben vagy a kezelőirodán leadott, két tanú vagy közjegyző/ügyvéd/bíró által hitelesített aláírással ellátott, avagy teljes terjedelmében az iraton elismerten saját kezűleg írt és aláírt iratba foglaltan, vagy az ún. panasznapon a lakóhely szerinti bíróságon a megelőző távoltartás elrendelése.

Ha az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség elrendeli, akkor a megelőző tárvoltartást hivatalból kezdeményezi.

A kérelemre indult, megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban a bíróság 3 napon belül dönt, köteles azonban a kérelmezőt (bántalmazott) és a kérelmezettet (bántalmazó) az eljárás során megkísérelni személyes meghallgatni, melyet csak kivételesen mellőzhet.

A kérelemre indult, megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban, ha a kérelmező a meghallgatáson szabályszer idézés ellenére nem jelenik meg, akkor a bíróság az eljárást megszünteti, azaz a kérelmet érdembem nem bírálja el.

A bíróság a személyes meghallgatást kivételesen mellőzheti, emellett köteles gondoskodni arról, hogy a bíróság épületében, a tárgyalótermen kívül a bántalmazó és a bántalmazott szükségtelenül ne találkozzanak.

A kérelem elbírálását a bántalmazott szabályszerű idézés elleni elmaradása a meghallgatásról nem akadályozza, a bíróság ilyenkor a kérelemről a rendelkezésre álló adatok alapján döntés és a bántalmazott a kérelemmel szembeni védekezését írásos formában is előadhatja a kérelem elbírálása előtt.

A kérelem tárgyában hozott minden végzés (elutasító, helyt adó (elrendelő), eljárás megszüntető) ellen három napon belül, a meghallgatáson jelenlévő által a kihirdetéstől (szóbeli közlés), az elmaradó fél részéről a kézbesítéstől számított 3 napon belül fellebbezésnek van helye.

A fellebbezés a helyt adó döntésre nincs halasztó hatállyal, a fellebbezésről a felterjesztést (haladéktalanul történik) követő 3 napon belül döntenek.

A fellebbezést elbíráló döntéssel szemben felülvizsgálat kezdeményezhető, jogi képviselő útján, érdemi eljárási vagy anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással, a kérelmet elbíráló jogerős (másodfokú) döntés közlésétől számított 30 napon belül.

rigoz # 2018.12.23. 08:14

Tudtommal az intézkedő rendőr a kötelezést, felszólítást, kérést a helyszínen nem köteles írásba adni, utóbbb is caak akkor, ha a vonatkozó eljárási vagy anyagi jogi jogszabályok erre kötelezik az általa képviselt szervet, mely kötelem már nem a rendőrt, hanem értelemszerűen az rk.-t terheli.

Bűncselekményen tetten érés esetén főszabály szerint tudtommal az előállítás mérlegelhető a szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése tekintetében, szabálysértés elkövetésén való tettenérés esetén pedig akkor kötelező, ha elzárással is büntethető szabálysértés miatt a gyorsított, bíróság elé állítással való eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak és annak biztosítására való őrizetbe vétel céljából vagy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabálysértésén való oly tettenérés esetén, hogy ugyanazon elkövetőt 90 napon belül már háromszor figyelmeztették.

Ezen túlmenően szintén az elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésén való tettenérés esetén, a helyszíni bírságot tudomásul nem vevő elkövető akkor állítható a helyszíni bírság kiszabására jogosult által bíróság elé, ha a bíróság elé állítás és a bírósági eljárás nyomban való lefolytatásának feltételei fennállnak.

ruggiero # 2018.12.26. 21:17

Tisztelt Fórumozók!

Magánlaksértéses, ill tiltott adatszerzéses ügyben szeretném a tanácsotokat kérni. Nevelt gyermekem édesapja külföldön él, külföldi állampolgár. Időszakos kapcsolattartásra jogosult, évente 4 alkalammal. Ebből 1 alkalom a téli óvodai szünet. Nem érkezett meg a téli szünetben a kapcsoltartásra jogerős bírósági egyezségben kijelölt időpontban. Csak jóval később, mikor már nem várhattuk. Ezelőtt mindig rendben történt a gyermek átadása, átvétele. Most nem, és ez az édesapát arra indította, hogy a gyermek anyját és mindenkit az ismerősei közül hívogatni, rendőrséggel fenyegetőzni kezdett. A büntetőjogi elem ezután jön. Kamerafelvételen egyértelműen kivehető, hogy átmászott egy, a lakást a társasházi folyosóról leválasztó rácson, és kinyitotta valahogyan a zárt, üres lakóingatlan ajtaját. Minderről nagyon jó minőségű videónk is van. Bent a lakásban további kontakszemélyek elérhetőségét igyekezett fellelni, egy névjegykártyát letépett, tisztán látszik, ahogy a kirakott telefonszámok között kutat. A lakást rbnb célra használjuk. Sok személyes adat (főleg telefonszámok) ki vannak helyezve a lakásban.Kérdésem, hogy magánlaksértésen felül tiltott adatszerzés bűncselekménye merül fel, de mennyire fognak ezzel a magyar rendőrök komolyan foglalkozni? Nekünk létszükség, nagyon veszélyes az apa, önbíráskodás miatt ült már külföldön. Minél jobbban fel akarjuk használni a bűncslekményét arra, hogy a kapcsolattartás rendjén változtatni tudjunk, pl. felügyelt kapcsolattartásra. Mindenkinek boldog Karácsonyt kívánok!

don

rigoz # 2018.12.27. 12:27

Tisztelt ruggiero!

Ha mindez igazolt, akkor valószínűleg fognak cselekedni az érintett szervek.

A magánlaksértés amúgy magánindítványos, azaz a feljelentésben ki kell fejezni az elkövető megbüntetésére irányuló kifejezett kívánatukat.

A tiltott adatszerzés, szakszerűbben szólva személyes adattal visszaélés - ugyanis a tiltott adatszerzés annak az egyik lehetséges elkövetési magatartása - kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az haszonszerzési célra irányult-e vagy jelentős érdeksérelmet okozott-e.

Ha kísérleti szakban maradt volna is, akkor is szvsz. mindkét kitétel megvalósult, magánál az eléggé nyilvánvaló célzatnál, elérni kívánt célnál fogva, de a rendőrség ezt másként értékelheti.

Ezt bizonyítani kell, a rendőrségnek, de a nyomozás elrendeléséhez a rendelkezésre álló adatok alapján ennek hitelt érdemlően valószínűnek kell mutatkoznia.

Az, hogy betört viszont a kapcsolattartás módján való változtatás eredményes kezdeményezéséhez viszont szvsz. nem feltétlen biztos, hogy elég önmagában, de az összes körülmény bizonyítottsága esetén szerintem nem csak felügyelt kapcsolattartásra, hanem a kapcsolattartási jog megvonására is sor kerülhet ideiglenesen.

A betörés pedig megelőző távoltartás elrendeltetésére is alapot adhat.

Sőt, valószínűleg, ha indul ellene eljárás, akkor különösen a korábbi hasonló bűncselekmény miatti jogerős büntetett előéletére különös tekintettel még akár "előzetesbe" is kerülhet, bár a házi őrizet is kerülhet.

ruggiero # 2018.12.27. 17:55

Tisztelt rigoz!

Köszönöm az alapos választ. Megnéztem a a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, és ha Te azt mondod, hogy a gyakorlat szerint alkalmazható a bántalmazás (hozzátartozói erőszak) miatti ideiglenes megelőző távoltartás, akkor majd kérni fogjuk, de nem egyből a feljelentéssel. Azért sem, mert a rendőrség hivatalból is kezdeményezi, ha úgy látja, hogy fennállnak a körülményei.

A személyes adattal visszaéléssel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy ha egyértelműen igazolható a terhelt célzata, a további kontaktszemély felkutatása a kamerafelvételek és az előzmények alapján (végighivta a fél várost a gyermek követelése miatt), akkor milyen súllyal eshet latba az, hogy jelentős érdeksérelem nehezen igazolható? Haszonszerzésre törekvésnek gondolom, azt nem lehet minősíteni, ha nem anyagi haszon megszerzése volt a célja, bár egy értékes lakásba behatolás és ott kutatás miért ne szolgálhatott volna ilyen célt is?

don

rigoz # 2018.12.27. 18:53

Tisztelt ruggiero!

Örülök, ha megnyugtató válasszal szolgálhattam.

Hangsúlyoznám, hogy nem vagyok ügyvéd, a leírtak jogi ismereteimen és tapasztalatomon alapulnak (volt már amúgy saját ilyen jellegű ügyem, hozzátartozóval és nem hozzátartozóval egyaránt).

A jelentős érdeksérelem, a személyes adattal visszaélés esetén alapvetően tényállási elem, tehát nem valósul meg annak és a másik vagylagos tényállási elem, a haszonszerzési célzat együttes hiányában bűncselekmény, csak személyiségi jogsértés, de az aljas célzat, a visszaesőkénti elkövetés bizonyítottság esetén súlyosbító körülmény lehet, utóbbi általában az is.

Ennek a mérlegelése egyébként jóval odább, bírósági szakaszban történhet meg, ha odáig jut az ügy, gyanítom, hogy fog is.

Amúgy az Önök esetében Én inkább csak a megelőző távoltartást javasolnám, az ideiglenes megelőző távoltartás ugyanis jóval szűkebb körben, jellemzően akkor kezdeményezhető eredményesen tudomásom szerint, ha papíron és gyakorlatilag is egy helyen élnek.

Ráadásul az ideiglenes megelőző távoltartáshoz képest a megelőző távoltartás jogi garánciái is kellően erősek, hiszen utóbbi eljárásban is 72 órán belül döntést hoznak.

Amúgy jól tudja, hogy az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség hivatalból elrendeli, ha a feltételei fennállnak, de semmilyen hátránnyal nem jár és nem is járhat az, ha a (már) feljelentésben kéri annak az elrendelését.

Egyébként minden körülményt, tényt a rendőrség bizonyít, Önnek csak hitelt érdemlően valószínűsíteni kell, illetve inkább célszerű, ha eredményes eljárást szeretne.

Így a jelentős érdeksérelem megvalósulása tekintetében sem releváns az Ön részéről a feljelentéskor, hogy annak bizonyítása jelentősen nehéz, hiszen mint kifejtettem, az a rendőrség dolga.

Amúgy meglátásom szerint az ügy körülményeiből arra megalapozottan, a formális emberi logika alapján egyértelműen következtetni lehet.

A feljelentéskor nem kell becsődűlni minden tanúval és bizonyítékokkal együtt, sőt feljelentés elektornikus úton, így többek közt e-mailben és Ügyfélkapuval rendelkező személyek részéről az ún. e-Papír szolgáltatás használatával is tehető.

Elegendő lehet a feljelentéshez egy-két bizonyíték csatolása, a tanúkra hivatkozás (esetükben külön lapon, dokumentumban, névvel címmel és a feljelentésben zárt adatkezelést kérve (névre kiterjedően is lehet, mind a sértettnek, mind a feljelentőnek és a tanúknak)), sőt személyi védelem is kérhető a sértetti és tanúi oldalon.

A személyi védelem gyakorlatilag jelenhet az ügy körülményeitől függően rendőri kíséretet a tanúzás idejére, fokozott járőri jelenlétet időlegesen a sértett és a tanú lakóhelye körül stb.

Az Ön által leírtak alapján álláspontom szerint egyértelműen helye van a nyomozás elrendelésének, ami szerintem további előadás nélkül is megtörténhet és feltehetően meg is fog, különösen úgy, hogy az illető neve, előélete már ismert.

Haszonszerzés nem csak anyagi célzatú lehet (pénz, készpénzfizető eszköz eltulajdonítása, elbirtoklása), hanem akár egy titok megismerése (pl. titkolták előle, hogy hol vannak, jogosan és azért tört be, hogy információkat gyűjtsön arra vonatkozóan, hogy na vajon hol) is lehet, a lényeg a jogtalansága.

A haszonszerzés fogalma magyarán tágan értelmezendő, a jogtalanság a lényeges.

JasmineKkk # 2019.01.04. 13:05

Tisztelt rigoz!

A történet röviden annyi, hogy június végén egy társaságba keveredtünk egy sráccal, aki 27 éves, látásból ismertük egymást (egy településen lakunk) , váltottunk is pár szót, nem sokáig beszélgettünk. Figyelmeztettek, hogy van valami baja és ez neki már elég, hogy ne hagyjon békén,ugxanis több barátnőmet és ismerősömet is félévekig zaklatott. Már aznap elkezdett írogatni, többször lekoptattam, majd nem is válaszoltam. Majd le is tiltottam, miután másnak küldözgette a beszélgetésünket. Nagyjából egyidőben, június végén megkezdődött a személyes zaklatásom, ami azt takarja, hogy napi szinten hónapok óta elautózik felénk, különböző autókkal, ha kint vagyok, követ. Majd hazamegy kocsit cserél és jön azzal, vagy kér is kölcsön. A legtöbbször kitolat elém, kifigyelte azt is, hogy mikor járok haza, kitolat elém. A legdurvább az volt, mikor megjelent a suli előtt, vagy futni voltam, észrevett kocsit cserélt követett, majd az erdőben kellett hazamenekülnöm, ő meg már a házunk előtt várt. Vagy karácsonykor kocsival km-ig követett, vagy csak szimplán pár percig áll a házunk előtt... Nagyon idegesítő, már se hazamenni, se futni nem merek elmenni. Miközben mindenféle, hazugságot, rágalmat terjeszt rólam, miközben semmilyen kapcsolatban nem állok se vele, se a családjával. Ott a terhes barátnője, valamit kamuzni kell
Dec. 27-én ezt megelégeltem és írtam nekik, hogyha nem marad ez abba megyek a rendőrségre, vannak bizonyítékaim (nincsenek, nem tudtam lefotózni), tanuim (a családom) és mivel nem egyedi eset (3 barátnőmmel meg még ki zudja kivel ezt csinálta), megyek a rendőrségre és feljelentem. Mire mindent tagadott és megfenyegettek a barátnőjével, hogy még én leszek feljelentve (mégis miért?).

Annyit elértem, hogy megritkultak az autózások, de anyukámék tanácsára nem jelentettem fel... De teljesen elegem van és még én vagyok lejáratva és én szégyenkezzek, mikor fél éve nem száll le rólam.

Nagyon félek és elegem van. Távolságtartási végzéshez mi kell?

Köszönöm.

Tavas # 2019.01.14. 13:32

Tisztelt Szakértők!

A 2018-as években történt hívószám rejtett zaklatást megelégelve(liheg a kagylóba mint Lesszi, nem szól bele, lenyomja, vár stb.) bementem a telefonszolgáltatóhoz, hogy kikérjem az adott rejtett számot. Ott azt mondták, hogy menjek a rendőrségre, mert nem adhatnak ki rejtett számot. Elmentem a rendőrségre, ahol nem sikerült pontot tenni a dolog végére, mert azt tanácsolták, hogy vagy ne foglalkozzak vele, vagy ha legközelebb hív és fenyegetőzik, akkor talán utánanéznek, de akkor is hangfelvétel kell... A hivatalnok szerint sajnos meg van kötve a kezük jogilag. Mit lehet tenni ilyen esetben , lehet e valahova fordulni a problémával? Feltételezem, ha a tanácsadó családtagját zaklatnák, akkor pár percen belül meglenne az elkövető.

Tavas # 2019.01.14. 13:34

+lemaradt egy mondatom: arra a sablon kérdésre, hogy "Van e haragosom esetleg?" Kinek nincs?

rigoz # 2019.01.14. 18:36

Tisztelt Tavas!

Sajnos Én is azt tudom tanácsolni, amit a rendőrségen tanácsoltak Önnek:

Rögzítse a hívásokat!

Ezen túlmenően tanácsolom a rejtett számos hívások tiltását vagy felvételének mellőzését.

Megjegyezném, hogy hívószámot a rendőrség is csak akkor kérhet ki, ha nyomozást folytat.

Feljelentést az elkövetés hely szerinti járásbíróság (kerületi bíróság) irányába tehet az utolsó cselekmény megvalósulását követő naptól számított 30 napon belül, melyben ki kell fejezze az elkövető megbüntetése iránti kívánatát is és le kell írni részletesen a történteket is.

A feljelentés megtehető:

  1. írásban, aláírva

aa) tértivevényes levélben
ab) az illetékes bíróság kezelőirodáján ügyfélfogadási időben leadva vagy hivatali időben gyűjtőládába dobva
ac) Ügyfélkapuval rendelkező által elektronikus úton, az ÁNYK program használatával az OBHGEPI_B01 űrlapon, illetve ahhoz csatoltan

  1. szóban, a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye, illetve az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező járásbíróság (kerületi bíróság) ún. panasznapján, jegyzőkönyvezés terhével

@ JasmineKkk: A rövid válaszom Önnek hogy haladéktalanul, az elkövető megbüntetésére irányuló kifejezett kívánatát, lehetőség szerint az elkövető személyi adatait is megjelölve tegyen feljelentést a történteket részletesen leírva az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság irányában!

Ebben kérheti a távoltartás elrendelését is, illetve kérelemmel kérheti a megelőző távoltartás elrendelését is a lakóhelye szerinti járásbíróságtól (kerületi bíróságtól), amelyben a történteket szintén részletesen elő kell adnia.

A hosszabb válaszom készül, melyet a későbbiekben közzéteszek e helyütt.

Ha személyesen ismét a lakhelyén zaklatja az elkövető, bátran hívja a rendőrséget!

Tavas # 2019.01.14. 18:53

Tisztelt Rigoz, köszönöm a tanácsait!

szandiga # 2019.01.18. 10:22

Tisztelt Szakértő!

Azèrt regisztráltam erre a fórumra, hogy tanàcsot kérjek zaklatási ügyben.
A vőlegènyemmel és 4 hónapos kislányunkkal èlek albérletben. A pàromnak volt kapcsolatából van egy kisfia is. A kisfiút az édesanyja neveli, aki, mióta megtudta, hogy babànk született, folyamatosan zaklat minket. Párom rokonait, baràtait zaklaja telefonon, interneten hazug dolgokat talàl ki. Pàromnak bírósàgi vègzése van arról, mikor és hogyan làthatja a kisfiàt. Ez alapjàn, amikor elhozza őt hozzànk, az anya rendszeresen veszekszik vele, provokàlja és mindenàron meg akarja tudni hol lakunk.
2 hèttel ezelőtt, mikor haza èrtünk vásàrásból, pont làttuk amint ez a hölgy rgy kocsiból mutogat a házunkra. A mai napon pedig láttam, amint egy màsik autóval elmegy a ház előtt és vègig kamerázta a házunkat a telefonjàval.
A kérdésem az lenne, ezügyben màr tehetek-e barmi lèpést, vagy meg kell vàrnom, míg tènylegesen tesz valamit?
A hölgy bünretett előèletű (felfüggesztett börtönbüntetése van).

A segítsèget előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel,
Alexandra

rigoz # 2019.01.18. 10:41

Tisztelt Alexandra!

A megelőző távoltartás kérelmezését javaslom a férje számára, a lakóhely (tényleges tartózkodási hely) szerint illetékes járás (fővárosi kerületi) bíróságon.

A kérelmet írásban, teljes terjedelmében saját kezűleg írva vagy két tanú (illetve ehhez képet vagylagosan ügyvéd/bíró/közjegyző) aláírásával ellenjegyzetten (a tanúknak a lakhelyüket is fel kell tüntetniük, a sajátjának elismerten aláírva, illetve az Ügyfélkapuval rendelkezőnek az ÁNYK program segítésgégével az OBHGEPI_NP01 úrlapon vagy ahhoz csatolt iratban, illetve az illetékességel és hatáskörrel rendelkező vagy a kérelmező lakhelye, tartózkodási helye, illetve munkahelye szerint illetékes járásbíróságon (kerületi bíróságon) az ún. panasznapon jegyzőkönyvezés terhével szóban terjeszthető elő.

A bíróság a bántalmazó (zaklatott) és a bántalmazott együttes, egymás jelenlétében - amelyet kivételesen mellőzhet - való személyes meghallgatását követően 3 napon belül, fellebbezhető végzéssel dönt.

A bíróság köteles gondoskodni arról is, hogy a bántalmazó és a bántalmazott a tárgyalótermen kívül, a bíróság épületében szükségtelenül ne találkozzon.

A bántalmazó elmaradása a kérelem elbírálását nem érinti, azonban a kérelemre indult eljárásban a bántalmazott (kérelmező) igazolatlan távolléte az eljárás megszüntetését, a kérelem elbírálásának mellőzését vonja maga után.

A bíróság a megelőző távoltartást akkor rendelheti el, ha a hozzátartozók közti erőszakra a rendelkezésre álló adatok, különösen a felek előadása alapján megalapozottan következtetni lehet.

Erőszakos magtartás lehet a zaklató magatartás, mint személyiségi jogsértést megvalósító folytatólagos cselekmény(sorozat) is.

Javaslom, hogy a párja csatolja tanúk, így többek közt az Ön írásbeli, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát is, azzal szinte biztos, hogy elrendelik a távoltartást, amire 60 napig terjedő időtartamra kerülhet sor és tilalmazott magatartás lehet többek közt a telefonos kapcsolatfelvétel

Javasolt lehet kérni továbbá a különélő gyerekre tekintettel a felügyelt kapcsolattartást is a gyámügyi feladatkörében területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályától, a távoltartás ugyanis a kapcsolattartást nem érinti és arra hivatkozva viszont egyébként lehetősége nyílhat a távoltartás "jogszerű" kijátszására a zaklató hölgyeménynek.

Az ügy továbbszítása érdekében nem javaslom a zaklatás miatti feljelentést a bíróságon (ami amúgy illetékköteles is, 10.000Ft), de amennyiben akarja, akkor Ön, illetve a férje a saját vonatkozásában (illetve közösen is) megteheti.

Hangsúlyozom nem vagyok jogász, a fentiek jogi álláspontomnak minősülnek csupán, ajánlás szintjén, amelyek kötelező tartalommal azonban nem bírnak.

Gyakorlati tanácsként javaslom végül, hogy tiltsák le a telefonjaikon a zaklató ismert telefonszámát, illetve az arról érkező hívásokat ne fogadják.

Üdvözlettel:

Rigó Zoltán

rigoz # 2019.01.18. 10:44

Távoltartás hiányában viszont önmagában nem jogsértő, hogy a házuk környékén járt az érintett, az pedig, hogy büntetett előéletű, nem is feltétlen releváns, feltéve, hogy nem ugyanebbe a csoportba tartozó bűncselekmény miatt ítélték el, ha viszont igen, az lehet a terhére döntést indukáló mérlegelési szempont.

szandiga # 2019.01.18. 11:07

Tisztelt Zoltàn,

Nagyon köszönöm gyors vàlaszàt.
A szàmot le szoktuk tiltani, viszont újabb és újabb szàmokról hív.
A büntetett előèlet pedig betörès és lopàs miatt vab neki. Még baràtunk is van, akihez betört màr.
Ha jól èrtelmeztem az üzenetèt, ez a tàvoltartàs csupàn 60 napra terjed ki. Ezzel nem tudom, elèrnénk-e a cèlunkat, vagy tènyleg csak még rosszabb lenne utàna.
Igazàból pàrom sokat dolgozik, engem csupàn az zavar, hogy egy 4 hónapos kisgyerekkel vagyok itthon egyedül..

Mégegyszer nagyon köszönöm, megfontoljuk a tanàcsàt!

Tisztelettel,
Alexandra

rigoz # 2019.01.18. 11:15

Kedves Alxexandra, amíg az ok fennáll rá, kérhető a hatvan elteltét követő időtartamra ismételten a megelőző távoltartás.

Mérlegelendő lehet továbbá esetlegesen a telefonszám-változtatás is.

A betörés-lopás és a zaklatás közt viszont nem feltétlen van logikai kapcsolat, így nem biztos, hogy sikeresen lehet arra hivatkozva érvelni, persze (mint minden) próbát megérhet.

Egyébként a távoltartás a közvetett kapcsolatfelvételre, így adott esetben az Ön általi vagy a saját, illetve közös gyermekeik általi kapcsolatfelvételre és annak megkísérlésére is kiterjed a tilalmazottság körében.

Illetve büntetőeljárásban is kérhető a távoltartás, ott viszont az időtartamot az elrendelése estén az elrendelés körében határozó nyomozási bírói jogkörben eljáró bíró határozza meg.

rigoz # 2019.01.18. 11:16

Utóbbi előfeltétele azonban a gyanúsítás megtörténte, amennyiben az ügyészség képviseli a vádat.

Magánvádas (zaklatás miatti vád tipikusan ilyen) eljárásban azonban a magánvádló (feljelentést tevő és a feljelentésben írtak szerinti vádat képviselő sértett) az eljárás folyamatban léte során bármikor maga indítványozhatja a távoltartás elrendelését.

ObudaFan # 2019.02.21. 10:37

Zaklatás, esetleg önbíráskodás miatt feljelentést lehet tenni.

rigoz # 2019.02.21. 11:31

@ObudaFan: Szerintem erre az emberrablás, illetve a súlyos testi sértés előkészületét, illetve annak megalapozott gyanúját is rá lehetne akár húzni...

Attila_ # 2019.02.25. 18:57

Tisztelt Szakértők!

Egy ismerősön kérdését tolmácsolom.
Zsarolásba keveredett, egy infó eltitkolásáért állítólag egymilliót kért. Még nem volt büntetve.

Az ügyészségtől egy hete kapott egy levelet, hogy bíróságra adják az ügyet és a mai napon kapott egy levelet a bíróságtól.
Nagyon megvan ijedve.
Kérdés: ilyen gyorsan kitűzhették a tárgyalás időpontját?
A másik kérdés: milyen büntetést kaphat ezért,figyelembe véve, hogy még nem volt büntetve.
Előre is köszönöm a választ.

drbjozsef # 2019.02.25. 19:10

Ha valóban zsarolással vádolja meg az ügyészség, akkor :

„367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

  1. bűnszövetségben,
  2. az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
  3. hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
  4. hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével

követik el.”

De ha a sértettet nem érte vagyoni hátrány, akkor az nem zsarolás. El kellene talán olvasni azt a levelet.

lajcsó # 2019.02.25. 21:05

"Kérdés: ilyen gyorsan kitűzhették a tárgyalás időpontját?"
Ami lehet, hogy nem is tárgyalás, hanem előkészítő ülés. Tényleg el kellene figyelmesen olvasni a levelet!

Attila_ # 2019.02.26. 09:35

Köszönöm a válaszokat.
Átadom neki, a levelet ma veszi fel.