anya és méhmagzat


ildikó31 # 2005.02.09. 12:07

elnézést meg ez is ide tartozik:
ugyanezen törvény 20. § (6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.


ildiko31

ildikó31 # 2005.02.09. 12:05

Kedves dr. Zákányi Csaba!

Megnéztem az a legelső írását. A válaszom:
1997. évi CLIV. törvény
az egészségügyről
Az ellátás visszautasításának joga
20. § (1) A cselekvőképes beteget - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
Tehát a szülő nő nem utasíthatta volna vissza, illetve az orvosok nem lettek volna kötelesek megkérdezni. Át kellett volna szállítani!!!


ildiko31

dr Zákányi Csaba # 2005.02.07. 16:55

Száz szónak tényleg egy a vége, de nem az amit Legislator mond, hanem, hogy logikai érvekkel itt nem megyünk semmire, nemcsak meggyőzni nem tudjuk egymást, de "leérvelni" sem.
Ezért most arra a kérdésre kérek választ, amivel ezt a topicot indítottam... lapozzunk vissza lécci, lécci...!

Legislator # 2005.02.07. 12:59

Száz szónak is egy a vége, aki igent mond az abortuszra, és azt igazolni törekszik, saját magát csapja be. (És adott esetben másokat is).


Sunshine after the rain.

the big cat # 2005.02.06. 19:03

Tökmindegy, ez egyik sem analógia az abortusz esetére. Itt nem arról van szó, hogy az abortosszal jobbá tesszük a világot, hanem arról, hogy egy embert, aki védekezésre képtelen megölünk, mert nekünk, akiknek hatalmunkban áll, így kényelmesebb.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.06. 15:45

Logikai alapon tényleg nem igazolható a természet rendjének megváltoztatása, de azért az igencsak hasznos tud lenni. Gondolj csak bele! Nem lenne vizierőmű, hátasló, negy mennyiségű tejet adó tehén, hússertés, búza, mindenki belehalna egy vakbélgyulladásba...nem folytatom, végtelen a sor. És ha erre azt mondod a fajok nemesítése nem a természet rendjébe való beavatkozás, akkor újabb kérdést kell megválaszolnod -ugye tudod mit - pusztán logikai alapon, és az kemény dió még azoknak is akik komolyan elmélyültek a természet titkaiban.

the big cat # 2005.02.04. 15:17

Továbbá: mint mondtam valójában logikai alapon csak megdönteni érdemes valamiylen álláspontot, és esetünkben ha logikaileg megdönthető (aza nem bizonyítaható) a jelenlgi szabályozás helyessége, akkor bizony ahelyett a szabályozás helyett,a mi árt, ami lehetőségeket zár be, azt kell meghagynunk, ami nem árt, nem zár be lehetőségeket. Én amellett érvelek, hogy ne engedélyezzék az aktív cselekvést, csak hagyjuk a természet rendjét érvényesülni, mivel a természet rendjének felborítás nem igazolható logikai alapon.

the big cat # 2005.02.04. 15:12

A morális vagy pragmatikus megközelítésnél még mindig jobb a topikus természet-tudományos érvelés. mert az legalább objektív tények értelmezésére épül.

Legislator # 2005.02.04. 10:28

Lehet, hogy tévedek, de büntetőjogilag -jelen szabályozás szerint- a méhmagzat alkalmatlan sértett helyett alkalmatlan tárgy (mert ha embernek tekintené a hatályos magyar büntetőjog, akkor lehetne passzív alanynak mondani).


Sunshine after the rain.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.04. 09:55

Ha láttad az "Állami áruház" c. filmet, akkor emlékezhetsz arra a jelentere, melyben Feleki Kamill azt énekli a kiságyban mosolygó unokájának "...ember LESZ az én kis unokám...Érted..., még nem az. A mi környékünkön a népnyelv gyerek-nek a fiúgyermeket nevezi, abból lesz az ember és lánynak a lánygyermeket, abból asszony lesz. Az egész terminológia kérdése. Logikai érvekkel nem lehet alátámasztani sem a Te álláspontodat sem pedig az aktuális szabályozásból leszűrhető álláspontot. Korábban helyesen írtad dönteni csak morális alapon lehetséges. Szerintem jobb híján pragmatikusnak kell lenni.

the big cat # 2005.02.03. 10:19

Véleményem szerint a vitánk nem abban áll, hogy melyik döntést kell jobban elfogadnunk. Véleményem szerint minden jogász számára egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány értelmezéséről szóló határozata minden annak ellentmondó jogi normát semmissé tesz.

A vitánk abban áll, hogy magzat ember-e, mert ha ember, akkor megilleti a fenti védelem, és az abortuszt engedéylező jogszabályok alkotmányellenesség miatt semmisek.

Nem vitatom, hogy a mai jogi szabályozás nem ezen az állásponton van, csak azt állítom, hogy a mai jogi szabályozás nem konzekvens, logikusan nem támasztható alá, ezért a jogi szabályozást meg kell változtatni, logikus alapra helyezni. Az általam kínált alternatíva, azza, hogy a magzat a fogamzástól tekintendő embernek természettudományos érvekkel jól alátámasztható, míg az, hogy a születéstől tekinthető embernek (ahogy derill állítja) így nem támaszható alá, még kevésbé támaszható alá az a mai jogi szabályozásban benn lévő csavar, hogy élveszületés esetén visszamenőleg embernek tekintendő (ez ahogy már korábban említettem, szerintem a kirívó kodifikációs hiba iskolapéldája lehetne), továbbá a mai szabályozás súlyos logikai hibában szenved amikor mégis védi a magzati életet a 12 héttől, de egy nappal korábban nem. Erre nemcsak logikus, de topikus magyarázat sincs, mint azt már itt mindkét fél részéről megjegyeztük.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.03. 10:00

Az élethez való jog tehát abszolut, mely az Alkotmánybíróság egy határozatában olvasható. Az "abortusztörvény" pedig egy hatályos jogszabály. Miért kellene jobban elfogadnunk az előbbit mint a másikat, Big?
Persze Te is az EMBER élethez való jogát tekinted abszolutnak, ugye?
Ha valaki - a magyar jogi szabályozással konszenzuálva - úgy dönt, hogy a méhmagzat csak visszamenőlegesen (ha élve születik) ember, akkor nőgyógyászként nem "gyilkolászik", legfeljebb - az alkalmatlan eszköz mintájára - "alkalmatlan sértett" rérelmére öl.

the big cat # 2005.02.03. 07:09

"Viszont még mindig nem indokolja semmi, hogy az anyát kötelezzék valamire, amit ő nem akar."

De, az én okfejtésem alapján a magzat élethez való joga indokolja, ami ütközik az anya önrendelkezési jogával, de mint tudjuk, az élethez való jog abszolút jog.

A további érveiddel visszaesel a kényelmi szempontokhoz, amik a magzat élethez való jogának elismerése nélkül is erkölcstelenek, nem ítélhetsz halálra valakit, csak azért, hogy ne támadjon belőle később kényelmetlenséged. Hogy képzeled, hogy a tetteinkért válalt felelősség megkerülhető lenne mások élete árán? Mégis, szerinted a magzat, hibája, hogy az anya eltitkolja korábbi hibáit? És ezért meg kell ölni? Ezt mégis hogy gondolod?

"Nincs ebben semmi logikai probléma: a 7 hónapos koraszülött már ember, a 9 hónapos magzat még nem."

Ebben csak akkor nincs logikai probléma, ha ezt axiómaként állítod, csakhogy mivel efölött vita van, ezért legyél szives ezt bizonyítani valamivel, mondjuk úgy, ahogy én természettudományos érvekkel alátámasztom, hogy a megfogant magzat miért ember, és miért nem az anya testének szövete.

derill # 2005.02.02. 14:38

Megértelek, ilyenkor elmegy az ember kedve. Akkor megy el az egész, ha tul sokáig irsz - nagydolgozat. Ilyenkor jelöld ki és nyomj egy ctrl+c-t. Utána rendbent, és ha nem jelenik meg, akkor egy ctrl+v-vel visszavarázsolhatod.

A gyilkosok nagy része életében csak egyszer öl. Ez igaz. Viszont a so rozatgyilkos nem ettől sorozatgyilkos:) Emlitettem, hogy egyszer még hajlandó vagyok "elhinni", hogy véletlen volt.

Nincs ebben semmi logikai probléma: a 7 hónapos koraszülött már ember, a 9 hónapos magzat még nem.

A iustizmord-dal csak annyiban értek egyet, hogy közvetett bizonyitékok alapján ne ítéljenek senkit halálra. De amikor valaki mindenki szeme láttára halomra gyilkolja az embereket, akkor talán nem biztos, hogy nem kéne őt is megölni.

Volt rá példa nem egyszer, hogy többen is látták, még felvétel is volt róla, ő is beismerte. Ilyenkor egyértelmű a helyzet.

Egyébként tetszik amit irtál. Tényleg logikus. Viszont még mindig nem indokolja semmi, hogy az anyát kötelezzék valamire, amit ő nem akar. Ha figyelted, nem a magzattal van bajom. Azzal hogy ezt olyanra akarják kényszeriteni, aki nem akarja. Vegyék ki belőle, oldják meg, hogy életben maradjon. Nem hinném, hogy bármelyik nő aki abortuszon vett részt, kérné a kivett magzatot. Szivesen nekiadná bárkinek, aki akarja. Feltéve, hogy nem hoznak olyan hülye szabályokat, mint a lemondások esetében. Elvileg azért tették lehetővé a lemondást, hogy a megszületett gyermekeket ne öljék meg a nők, ezért helyezték ki az inkubátorokat is, ugyanakkor soha nem lehet nyugta, mert a gyermeknek joga van tudni a származását. Tehát betoppanhat a nő életébe mondjuk 20 év mulva azzal, hogy itt vagyok. Tönkreteheti családok életét, akik nem tudtak róla.

Mit szólnál, ha egyszercsak betoppanna egy gyerek, hogy a feleséged mondjuk tizenévesen lemondott róla? Mondjuk amikor már közös gyermekeitek is vannak. Nem ilyennek ismerted meg a feleséged. Felborulna minden, amit eddig gondoltál róla. Hisz becsapott. Õ pedig abban reménykedett, hogy egyszer uj életet kezdhet és boldogan élhet Veled. És most egyszerre csak kiderül, hogy nem.

Gondold el hány ilyen család életét tette tönkre ez a szabály. Azok pedig nem tehettek róla.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

the big cat # 2005.02.02. 14:19

Na írtam egy nagydolgozatot és elveszett az egész.

Szóval:

Az indukció és a dedukció formális logikai következtetéslevonási módszerek. használhatók mind a topikus, mind a logikus érvelés során.

Pl: Ahány almát én láttam, mind piros volt, tehát az összes alma piros. Ez indukció volt, egy topikai érvre épülve. Egyetlen sárga alma megdönti az érvelést.

A sorozatgyilkos megölése megakadályozza, hogy másokat is megöljön. Ez egy topikai érv a halálbüntetés mellett, amely önmagát bizonyítja. Ezt egy másik önmagában való topikai érv dönti meg, azaz, hogy a gyilkosok nagy része életében csak egyszer öl.

Logikai érvelés pl. az, hogy természettudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a fogamzással egy új, az anya életéteől külön élet jön létre, az élet abszolút jogi védelmet élvez, tehát a magzat életét a fogamzástól védeni kell. Mint minden logikai érvelésnek, ennek is az a gyengéje, hogy atermészettudományos érvek topikaiak, mégha nagyon erősek is. Ezért a logikai érvelés is csak nagyon korlátozottan használható pozitív bizonyításra, viszont kiválóan alkalmazható negatív bizonyításra, mivel a formális logika szabályaiból következően, ha valami nem igaz, akkor csak hamis lehet. (Ne tévesszen meg, ha esetleg a válaszlehetőség valamiylen problémára nem bináris, az csak azt jelenti, hogy alább kell bontani)

Az eszkalált topikai érvet tehát a logikus érv mindig megdönti, mert a logikus érv definíciószerűn minden esetre igaz, míg a topikai érv csak saját esetére lehetne igaz.

Derill, folytatva a gyakorlatot: te azt állítod, hogy a magzat születéséig megölhető, mivel az anya testének része, nem pedig önálló élet. Ez az érvelés az én érvelésemhez hasonlónak tűnik, hiszen úgyanúgy felállít egy axiómát, és abból logikus következtetést von le. Csakhogy, itt az axiómát még topikai bizonyítékokkal sem tudod alátámasztani (tehát nincsenenk természettudományos érveid sem, és meg sem kíséreltél ilyeneket kifejteni) valamint logikai ellentmondás van az állításban, miszerint a 7 hónapos koraszülöttet védelem illeti meg, míga 9 hónapos magzatot meg lehet ölni. (ennél még gyöngébb lábakon áll a mai jogi szabályozás védelme, mivel egyáltalán nem védhető semmivel a 12 hetes és a 12 hét+1 napos magzat közötti különbségtétel)

A halálbüntetéssel kapcsolatban is mindkét oldal tonnaszám hozza a topikai érveket, viszont létezik egy nagyon jól alátámasztott logikai érv ellen, ami ugyan szintén topikus alapú, de mivel negatív bizonyítást használ, ezért tökéletes. Az érv pedig a iustizmord. Tudjuk, hogy megtörtént, és semmiylen módon nem lehetünk biztosak benne, hogy kizárható lesz valaha. ma semmiképpen sem zárható ki.

A világ nem topikai vagy logikai. Ezek módszerek ahogy a világról képet alkotunk. és mivel a logika a teljes megimerehtőséget feltételezi, ezért természetesen általában topikailag szemléljük a világot, bár az általunk szemlélt szegmensen belül, ha tisztességesek vagyunk magunkkal szemben is, akkor logikai koherenciát kell biztosítanunk. Ez persze ideális helyzet lenne, az agyunk működése nem logikus, nem bináris, mint aszámítógépek, így inkoherens képünk a világról nem "fagyasztja" az le.

Nos talán ennyit a vita módszertanáról, fűszerezve némi topikba vágó érveléssel is.

derill # 2005.02.02. 13:03

Zákány: Bocsánat. Nem akartam senkit megsérteni. Nem zavar, ha mások istenekben hisznek, én magamban szoktam, tudom, hogy akik erre nem képesek, azoknak is fontos, hogy valamiben higgyenek.

Big: joghallgató? hm. nem egészen abban az értelemben, ahogy Te gondolod, de tény, hogy jogot hallgatok. Európai szakjogászit végzek épp. Ez feltételezi, hogy a jogi végzettségem meg van. Tudom, egy végzettség nem jelent rögtön tudást is. De azon vagyok, hogy folyamatosan gyarapitsam, igy köszönöm a tájékoztatást, tőled tényleg szivesen tanulok. Tényleg nem emlékszem, hogy olvastam volna, de lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet.

Mindenesetre az alapján amit irtál, az én érvelésem a logikaiba tartozik inkább. Az a három pont, amit többször felsoroltam, egyértelmúen oda. Nyilvánvalóan vannak topicai érveim is - ezt hivják tapasztalatnak - a valós életen alapulnak. Meg lehet dönteni ezek szerint egy topicait logikaival (bár azt hiszem nem magasabb rendü egyik sem a másiknál, csak máskép csinálja), de minek? Hisz az élet nem logikai, hanem topicai. Ráadásul nem egy tényről, hanem sok hasonló tényről. Tudom, az már statisztikai adat, de ennek ez a lényege. Ha sok toposz igazol valamit, akkor az általánosan elfogadottá válik és később ténynek nevezik.

Zákány: Ezt ugy irigylem tőletek! Iszonyatos nyelvérzékem van. Illetve nincs. Ezt, ami van, ugyanis nem lehet nyelvérzéknek nevezni. Ti orvosok meg szuperjól beszéltek legalább latinul. Én meg nem győzök szótárazni:(


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

dr Zákányi Csaba # 2005.02.02. 12:13

Big!
Közben észrevettem, hogy megtörtént a magyarázat. Ez tehát olyan, mint a dedukció, meg az indukció?
Ja és szerintem néhány esetből nem eszkalálni, hanem extrapolálni szoktak.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.02. 12:08

Big!
Magyarázd el nekünk, kérlek, hogy mi a topikai érvelés, mert én pl. nem tudom.

the big cat # 2005.02.02. 12:03

Kedves derill, ha nem tudod mi az a topikai érvelés, és attól még tudhatom, és használhatom helyesen is a szót. Bár joghallagató létedre furcsállom, hogy nem találkoztál még ezzel a fogalommal.

A szellemtörténetben az érvelésnek két formája fejlődött ki, az egyik a topikai a másik a logikai érvelésmód. A logikai érvelésmód mindig zárt, a következetései (ha a formális logikai szabályainak betartásával hozzák) általánosak. A logikai érvelés gyöngéje, hogy abszolút pontos érveléshez az összes releváns információ birtokában kell lennünk, és ez ma már matematikailag bizonyíthatóan lehetetlenség. Viszont matematikailag bizonyítható, hogy a magas szignifikanciszinttel rendelkező releváns információk beszerezhetők, és az elmaradó információk az esetek elsöprő többségében nem okoznak következtési problémát. Persze felmerül a kérdés, ha az én esetem pont az egy a millióból.

A topikia érvelés lényege, hogy esetekkel, toposzokkal operál, azaz egy tényből von le általános következtetést. Előnye, hogy a szükséges információk száma véges, és elérhető, súlyos hátránya, hogy egyetlen ellenkező eset megdönti a következtetést, ezért általában úgy vélik, hogy a topikai érvek csak saját magukat bizonyítják, nem eszkalálhatók. A topikai érvelés sok esetre épülő foka a statisztikai érvelés, de ez még mindig igen nagy hibahatárral dolgozik, a szignifikáns következtetések levonása igen kockázatos.

A fentiekből látszik, hogy egy logikai érv mindig megdönt egy topikai érvet, a logikai érvelésnél a nagyon fontos kérdés a premissza biztonsága.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.02. 11:59

Kedves Derill! Én is haragszom a vallásra, de fékezett gondolkozású vallásos embertársainkat nem szabad megsérteni mégse különösen, ha vitapartnereink.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.02. 11:57

T. Mikud!
Korábbi megnyilatkozásának szinvonala nagyon tetszett annak ellenére, hogy nem értettem egyet az álláspontjával, de azt el kell fogadnia, hogy isten nem feltétlenül nagybetűvel írandó, és egy ateista számára egyik isten sem előbbrevaló, vagy tiszteletre méltóbb. Jézus , mivel személynév nagy betű, sőt, hogy fitogtassam filológiai ismereteimet a Krisztus is, mert eredeti "felkent" jelentése elhomályosult, ma már személynévnek érezzük.
Pl. a reformátusok is gyakorta bálványimádóknak nevezik a "pápistákat" félig viccesen, félig talán még ma is komolyan, és szerintem kicsit joggal is.

ildikó31 # 2005.02.02. 10:44

Igen tisztelt mikud úr!

Meglátásom szerint derill előbbi hozzászólásában nincs semmi sértő, senkire nézve sem! Derill soha nem írt még itt egyetlen olyan hozzászólást sem, amellyel másokat szándékosan sértegette volna. Javaslom, hogy derill hozzászólásának utolsó sorát is legyen olyan szíves elolvasni! (nem tekint senkit az ellenségének)

Én inkább Önt tartom indulatosnak, Ön képvisel egy nézetet az abortusszal kapcsolatban, de mivel emberek vagyunk, nem vagyunk egyformák, így a nézeteink is különbözőek.
Ön demagóg módon védi a saját álláspontját, méghozzá úgy, hogy legszívesebben esélyt sem adna véleménynyilvánításra azoknak a személyeknek, akik az Önétől eltérő állápontot képviselnek.

Milyen más gyűjtőszót használna azokra akiket istenként tisztelnek? Tudjuk, már nagyon régóta, hogy Istenek imádása, tisztelet nem csak a keresztény életben létezik, más vallási kultúrákban is előfordul. Sőt kevésbé civilizált népeknél is tisztelnek - esetleg egyszerre - több Istent! Általános iskolában tanították nekünk a „bálvány ”szót is történelem órán, mint gyűjtő fogalmat! (de Ön szerint gondolom, hogy a történelem tanárunkat is elevenen el kellenne égetni, mivel ilyenekre tanította a diákjait, és Istenkáromlást követett el)

A nézeteihez még annyit, amennyiben nem híve az abortusznak, akkor ne vegye igénybe! Valamint ne vindikálja magának a jogot, hogy beleszóljon mások életébe.

Még mielőtt engemet is kitiltatna innét a fórumból, közlöm Önnel, hogy nem áll szándékomban Önt sem sértegetni, sem bántani, csupán arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy álláspontját ne mások kitiltatásával akarja győzelemre segíteni.


ildiko31

derill # 2005.02.02. 10:27

Mikud: ezt most nem annyira értettem. Sosem vagyok indulatos, de az Ön leveléből nem ez tünik ki. Én soha nem irtam indulatból a forumon. Egyébiránt akik ismernek tudják rólam, hogy nagyon nyugodt tipus vagyok.

Ön szerint mi? Egy szobor a templomokban.

Nem akartam Önt megbántani, ha megbántottam elnézését kérem - nem azért, mert egyetértek Önnel, hanem azért, mert a tudásáért tisztelem. A kettő nem ugyanaz.

Viszont én igy gondolom, és ezt tanultam: ha emberek bemennek egy helyre, ahol szertartásokat csinálnak, és ott egy szoborhoz, tárgyhoz fohászkodnak, azt a szobrot, tárgyat bálványnak nevezik.

Szivesen veszem a kioktatását a bálvány fogalmáról, hogy ha tévednék.

Szerencsére itt nincs vallási diszkrimináció még akkor sem, ha Ön nagyon szeretné.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

mikud # 2005.02.02. 10:21

Derill!!

Ebből elég. Eddig és ne tovább!

Felhívom, hogy sürgősen hagyja abba mások sértegetését, indulatait másutt vezesse le.

Azt pedig egyenesen kikérem magamnak az összes keresztény nevében, hogy Istent bálványnak merje nevezni.
Ha én lennék a lap szerkesztője, egyedül ezért a megnyilvánulásért kitiltanám innen. Ezzel emberek érzelmét, hitét, világnézetét sérti. Ezt egy civilizált közösség nem engedheti meg magának, szólásszabadság ide vagy oda.

Mélységesen sajnálom, ha fórum közönsége és szerkesztői ezt elnézik Magának.

Ami pedig a belátásomat illeti, úgy vélem, nem igen érette az üzenet burkolt lényegét (bár ahogy észrevettem a mögöttes tartalomra általában véve nem fogékony): a Maga indulatos, alapvető tájékozatlanságról árulkodó és sértő, személyemet sértő demagógiájával nem vagyok hajlandó vitába szállni.
Diskurzust csak olyanokkal folytatok, akik egyenlő ellenfelek. A Maga esetében ehhez hiányzik néhány feltétel.

  • udvarhelyi-
derill # 2005.02.02. 09:35

Mikud: örülök, hogy belátta. Az isten akkor nagybetü, ha egy bizonyos személyről irok, viszont én általában az összes bálványra használom a szót. Egyébiránt meg nem árt, ha magyar forumon magyarul ir, akkor az is megérti, aki netán nem jogász: "koherens lesz az argumentációja és relevánsak lesznek érvei".

Zákányi: nem sértettél meg, nem vagyok sértődős. Nem vagyok egyedül, aki igy gondolkozik, neves jogászok is állnak mögöttem, van köztük például büntetőjogász, mégpedig olyan, aki jogon tanit. Volt olyan jogász is, aki ellenezte a halálbüntetést mindaddig, amig a 20 éves fiát meg nem ölte valaki. Azóta harcosan kiáll mellette.

Az a véleményem, hogy ne itéljen senki másokon, amig nem volt abban a helyzetben. Ne a karosszékből akarják eldönteni, hogy mit lehet, mit nem, hanem az adott helyzetből. Sem mikud, sem big soha nem lesz abban a helyzetben, mert soha nem élt olyan körülmények közt, és soha nem volt és valószinüleg nem is lesz nő. Mikud legalább belátta - és ezért tisztelem becsülöm - visszahuzódott. Persze nyilván nem fogja beirni, hogy igazam volt, ezt nagyon nehéz elismerni.

Maximálisan igazad van abban, hogy a gyilkostól a halálbüntetés tényleg biztosan megvédi a társadalmat. Igazad van, hogy nem csak az védi meg, de az biztosan. Tényleg előfordul, hogy a második után nem ölnek ujra. De én a lehetőségét sem adnám meg. Egyszer lehet ölni véletlenül. Kétszer szerintem nem.

Big: nem tudom pontosan mit értesz topikai érvelésen, de ugy látom, mivel nem vagy képes észérvekkel megdönteni az enyémeket, egyszerüen rávágod, hogy akkor az topikai. Szerintem elég erőteljesen jogi és logikai. Ezzel ráadásul Te is egyetértettél, hiszen épp azt hoztad fel hosszu vita után, amit anno én vetettem fel, de akkor kikerülted (miért büntetik a 3. hónaptól?). Ugyanugy kikerülted anno Kai érvelését, majd felhoztad, próbálva magad mellé állitani.

Szerintem is másodszor jutottunk zsákutcába, és előzőleg is ugy, hogy nem tudtad megvédeni az álláspontot, egyetlen logikus magyarázatot sem adtál arra, hogy ha egyszer az emberi életet véded, akkor a spermiumét és petesejtét miért nem, hiszen az is emberi.

Tehát tényleg befejezzük, márcsak azért is, mert most egy darabig nem valószinü, hogy leszek. Nektek jó szórakozást! Élveztem a vitát veletek, jó ellenfelek (nem ellenségek) vagytok:)


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu