Én érdeklődni szeretnék, hogy a hagyatéki eljárás során mennyi az illeték és a közjegyzői dij.
Öröklési illeték
_Lala_!
Loren szerint lehet pl tetőtérbeépítés meglévő házon, nem kell őj ingatlanon:
http://www.jogiforum.hu/forum/23/1552
- És erre a temetkezési költség dolgora lennt nem tudja senki a pontos választ?
Ahha. Köszi az infót.
Temetési költségekkel kacsolatosan is kérdezhetek tőled?
A helyi polgármesteri hivatal szerint ők számlát kérnek a temetésről, holott a törvény azt mondja, hogy:
"13. § (3) Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók."
Ilyenkor mia van? Kérhetnek vagy sem?
Mert ők még ilyet nem csináltak azt mondják. Pedig nekik kéne a helyi szokásos költségeket kitaálniuk nem? Mert ugye számlám nincs már meg.
„Vagyis tetőt nem cserélhetek a saját házamon ezek szerint? Csak építés esetén nem kell a 25% adót fizetnem?
Ne már.”
Lakáscélra kell fordítani. Nem meglevő lakás felújítására. Természetesen a legegyszerűbb lakáscélra fordítás a vásárlás.
„És mennyi idő mulva igazolom számlával?
Most kifizetem az adót eladáskor és majd a számlák alapján pedig valamikor az adóbevallásomban visszaigénylem a meghatározott részt vagy az egészet?”
Amikor igénybe kívánod venni a kedvezményt, rendelkezned kell igazolással. Ha enélkül veszed igénybe a kedvezményt, akkor ellenőrzés esetén adóbírság lesz a vége.
Ha addigra, mire be kell vallanod az adót, lakáscélra fordítottad, akkor már nem kell befizetned. Ha csak később történik meg, akkor előbb be kell fizetned, majd utólag visszaigényelheted.
Vagyis tetőt nem cserélhetek a saját házamon ezek szerint? Csak építés esetén nem kell a 25% adót fizetnem?
Ne már.
És mennyi idő mulva igazolom számlával?
Most kifizetem az adót eladáskor és majd a számlák alapján pedig valamikor az adóbevallásomban visszaigénylem a meghatározott részt vagy az egészet?
„akkor elég arról nyilatkoznom, hogy pl lakásfelújításra használom ezt az összeget és máris nincs adó?”
Nem. Több szempontból sem.
- A lakásfelújítás nem megfelelő felhasználás. A lakás építése igen.
- Ráadásul nyilatkozni nem elég, számlákkal kell tudni igazolni a kiadásokat.
- Az építésnél csak a használatbavételi engedély után tekinthető felhasználtnak az összeg, amíg ez nincs meg, akkor be kell fizetni az adót, és utóbb lehet visszaigényelni (amikor nagy eséllyel ellenőrizni is fognak).
„A tény az, hogy 12 éve 1 m Ft-ra becsülték az ingatlant (amikor 50%-át megörököltem). Ezek szerint ha jól értem ott a kb 7 m - 1 m = 6m Ft és ennek már évente csökkentett *30% = 1.8 m Ft után fizetnem kell 25% adót? 450 e Ft-ot? Gondolom ezt is fordthatom akár lakásfelújításra számlákkal igazolva. (Bár időközben közmű stb minden volt az 1 m Ft óta, de a számlák ki tudja már hol vannak)”
A számításod nem tűnik jónak. A felét szerezted 12 éve, a felét most. Tehát külön ki kell számolni, hogy milyen értéken szerezted az 12 éve szerzett felét, és mennyiért adod majd el ezt a felét (tehát mennyi ezen a felén a haszon, levonva az egyéb költségeket), ill. milyen értéken öröklöd a mostani felét, és mennyiért adod el ezt a felét (tehát mennyi ezen a felén a haszon, levonva az egyéb költségeket), majd az első felénél a haszonból le lehet vonni a 70%-ot a 12 év miatt, a másiknál meg nem.
Felhasználni az így kijövő összeget kéne, ha nem teszed, akkor ennek 25%-a lesz az adó.
gyüjts erőt légyszi!
Butyka! De az elmélet jó volt amit irtam?
Válaszoltam de elszállt!
Pedig leírtam a komplet számítási módot!
Mégegyser nincs erőm leírni. Majd valaki!
Kedves _Lala_!
Eszembe jutott még valami ezzel kapcsolatosan:
ha nyerségre teszek szert netán az egy éven belül eladott (idén 50%-ban is végleg megörökölt) ingatlan esetében akkor elég arról nyilatkoznom, hogy pl lakásfelújításra használom ezt az összeget és máris nincs adó? Csak a tiszta eladási ár a zsebemben? És nincs mit bevallani? Illetve meddig kell ezt a felújítást elvégezni? És ha még bukok is rajta? Akkor nincs is mit bevallani adóügyileg ugye?
A tény az, hogy 12 éve 1 m Ft-ra becsülték az ingatlant (amikor 50%-át megörököltem). Ezek szerint ha jól értem ott a kb 7 m - 1 m = 6m Ft és ennek már évente csökkentett *30% = 1.8 m Ft után fizetnem kell 25% adót? 450 e Ft-ot? Gondolom ezt is fordthatom akár lakásfelújításra számlákkal igazolva. (Bár időközben közmű stb minden volt az 1 m Ft óta, de a számlák ki tudja már hol vannak)
Kedves arneris!
Ezek kamatozó kincstárjegyek, amelyekre csak kamat van. Bukni biztos nem fogok többet mint az esetleges akkruált kamat, ami tuti kisebb mint a 11%-os illeték. Jól gondolom?
A kérdésem arra irányult, hogy törvényes-e az elhunyt nevén lévő értékpapírt" felvennem a meghatalmazás útján a halál után és hogy így kvázi nem rakom be a hagyatékba a 11% illeték miatt. Vagy elvileg már ki se vehetném? És ha vki rájön akkor meg megbüntetnek, hogy miért nem hagyatékoztattam és lógtam el a 11%-ot?
Kedves _Lala_!
Kösz az infókat. Most már kapizsgálom.
Kedves bigdady, attól függ, hogy a meghatalmazás miről szól. Ha az elhunyt nevén vannak az értékpapirok, akkor csak a hagyatéki határozattal fogsz hozzáférni. Egyébként, ha a meghatalmazás alapján rendelkezhetsz vele, akkor gyorsan add el. Viszont akkor lehet, hogy buksz rajta. meg kell nézni, hogy jársz jobban.
„ha hagyaték után eladom a házat kb 7 m Ft-ért akkor ott eladási illetéket fizetek?
És ezt mint egyéb bevétel 38%-kal szja-val leadózom? Vagy mennyivel és hogy kell bevallani?”
Eladási illeték nincs.
Adót akkor fizetsz, ha nyereségre teszel szert, azaz többért adod el, mint ammenyit ért, amikor szerezted + amennyibe Neked került még ezen felül.
A szerzési értékként az öröklési illeték kiszabásakor megállapított értéket kell figyelembe venni, plusz költségként pedig az indokolt szerzéskor/eladáskor felmerült (pl. befizetett illeték, ügyvédi költség, hirdetési költség, stb.), vagy az értéknövelő ráfordítások (közművesítés, komfortosítás, építkezés, stb.) dokumentummal igazolható értékét lehet figyelembe venni.
Ha 5 évnél több telik el a szerzés és az eladás éve között, akkor a nyereség kiszámított értékét a 5. év feletti évekre évente 10%-kal kell csökkenteni - így a 15. évtől ez már 0 lesz, tehát adót nem kell fizetni még nyereség esetén sem.
Az adó nem összevonandó (tehát nem emeli meg a többi jövedelmed adókulcsát), és a kiszámított nyereség fix 25%-a.
„7 m/2*2,5%? Vagy nem variál bele még az annak idei 1 m Ft?”
Természetesen ha az egész ház ér kb. 7 milliót, és most csak a felét öröklöd, akkor a fele értéke után fizeted most az öröklési illetéket (a másik fele már a tied, és nyilván már rég kifizetted az öröklési illetéket utána).
Eladásnál az adót a két felére - mivel más-más évben és értéken szerezted - külön kell kiszámolnod!
Illetve még valami:
Mivel a ház anyai ágon 12 éve rendezve lett kb 1 m Ft hagyatéki leltár szerint, akkor és most mennyi ingatlan illetéket fizetek 7 m/2*2,5%? Vagy nem variál bele még az annak idei 1 m Ft?
És mi van akkor ha meghatalmazásom van régebbről az értékpapírhoz? Ki kell hogy adja a pénzintézet hiszen nincs a halálról tudomása. Ez törvényellenes?
Az elhunyt halálának időpontja után (ö nevén van) még rendelkezhetek felette?
Illetve kérdésem még:
ha hagyaték után eladom a házat kb 7 m Ft-ért akkor ott eladási illetéket fizetek?
És ezt mint egyéb bevétel 38%-kal szja-val leadózom? Vagy mennyivel és hogy kell bevallani?
Tudnátok ebben is segíteni?
Kedves Bigdady.Bocs, hogy beleszólok.
Igaz amit Butyka irt. A hagyatéki leltárt általában az önkormányzatnál veszik fel és ők automatikusan figyelembe veszik a helyben szokásos temetkezési költségeket, ha nincs róla egyéb bizonylat.
Köszönöm a választ.
Természetesen nem férek hozzá az értékpapírokhoz. Ezért kérdeztem.
És mi van a temetési számla nem létéről? akkor nem muszáj ha jól értem a szavaidból, ugye? És akkor a polg hiv-nál van egy szokásos mérték bejegyezve a temetés stb kölcségeire,
Laci
A kincstárjegy után az általános örökösödési illetéket kell fizetni ami 11%.
A ház után a hagyatéki eltár felvételekori értékének a 2,5%-a az illeték.
Természetesen az öröskösödési illetéket a hagyaték tiszta értékéből kell kiszámolni. A hagyaték tiszta értékét pedig a felmerülő költségek levonásával kapjuk meg.
A közjegyzői díjat, valamint a temettetés költségeit le kell vonni.
A temetés költségei mindent magukban foglalnak, ami a temetéshez, illetve a hamvasztáshoz szükségesek (koporsó, a sírhely megvétele, urnafülke költségei stb.), továbbá a bírói gyakorlat szerint a szokásos méretű és minőségű síremlék állításának költségei és a helyi szokásoknak megfelelően a halotti tor költségei is (BH1990. 300.).
Így tényleg a helyben szokásos mértékig tudod csak elszámolni a temettetés költségét. A mértéke mindenhol változó.
Az illetéket pedig fizetési meghagyásban fogja érvényesíteni az - újabban már az APEH alá tartozó - Illetékhivatal.
Az utolsó havi nyugdíj összegét, vagy esetleg annak a halál napjáig jáó arányos részét nyugdíj folyósítótól kell kérni, nem tagadhatják meg a kifizetést.
Egyébként a kincstárjegyhez hozzá tudsz férni? Mert ha jogosult vagy renelkezni felette, akkor a hagyatéki leltárba nem kellene felvetetni. Ha nincs felvéve nincs örökösödési iletéke. (ezt csak zárójelben mondtam)
Tisztelt Szakember!
Véleményét szeretném kérni, az alábbiakban.
Édesapám elhunyt nemrég és utána postán maradó 4 m Ft értékű postán kapható dkincstárjegy maradt hátra, illetve egy kb 7 m Ft értékű ház, amely fele, már régebben elhunyt édesanyám után már engem illet rég óta
(egyedüli gyerek vagyok).
Érdeklődni szeretnék, hogy mekkora illetékre számíthatok, illetve hogy ebből le lehet vonni a közjegyzői díjat ill a temetési költséget? Utolsó aktuális ki nem fizetett nyugdíj stb? Ezekkel mi a helyzet?
Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a temetésről nincs meg a számla, viszont a törvény szerint a temetés általános költségeit nem is kell igazolni. Igaz ez? Ha igen akkor mekkora összeg ez a szokásos költség. Vagy akkor az bukta?
illetve ezek az illetékek mikor esedékesek?
Válaszát előre is köszönöm.
Laci