Jogi tanács kérése


mámeginigazamvan # 2013.01.07. 11:14

Tisztelt Jogi Szakemberek!

Segítséget szeretnék kérni!

Perben Állok az egy állami szervvel, személyiségi jogsértés miatt. Az első tárgyalás lement, de annyira kis kártérítést ítéltek, hogy fellebbeztem. Már az ítéletbe beleírták, hogy jogi képviselőt kell fogadjak, a Pp. 73/a. (1) értelmében, a fellebbezés esetén.

megírtam a fellebbezésemet, és elküldtem az alábbi törvény "idézettel együtt, ami szerintem azt támasztja alá, hogy nem kell ügyvéd:

P.p 73/A. § (1) A jogi képviselet kötelező:

  1. az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,
  2. a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve:

bb) a 23. § (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), i), j), m) és o) pontjában meghatározott pereket

23. § (1)

  1. azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak;
  2. a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg;

A 73/a és a 23. paragrafusnak is megfelel a történet, ezt el is ismerte a törvényszék..

Önök szerint kell ügyvéd a fellebbezéshez, vagy csak a szél fúj erősen....

Válaszukat előre is köszönöm!

Ui: (az első tárgyaláson, nem volt jelen képviselő a részemről)

Ja és még azt szeretném kérdezni, hogy mit jelent az, hogy a kormányablaknál kérelmezhetem, a pártfogó ügyvédi képviseletet. ez mit takar?

Köszönöm a válaszokat!

sanett # 2013.01.06. 13:04

Nos, annak megítélése, hogy mi a "haszonszerzés", véleményem szerint meglehetősen szubjektív...

Tisztában vagyok vele, hogy kft. lévén így is-úgy is ügyvédhez kell majd fordulnunk. Azonban hétvége lévén egyelőre csak itt tudtam feltenni a kérdéseimet, melyek mindösszesen arra vonatkoztak, hogy a saját szerződésünket helyesen értelmezem-e, ill. hogy fizetési meghagyást kell-e/lehet-e indítani (320 e Ft)?

Tehát akkor próbálok nem besózva lenni, megvárom, amíg FIZETŐS jogi tanácsadást kaphatok, és addig is félreteszem az aggodalmaimat, hogy nekem ebből az elmaradt bevételből mi mindent kellett volna kifizetnem....

Elnézést, hogy rossz "fórumot" választottam.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.06. 11:03

OFF
Sanett, azért az ingyenes tanácsadásnak megvannak a maga íratlan illemszabályai. Ilyen például, hogy nem illik ingyen kérni olyan információt, amelyet haszonszerző tevékenységhez kívánsz felhasználni.
ON

Béla0022 # 2013.01.06. 10:18

Én is szeretném megkérni, hogyha esetleg valaki tudná, legyen olyan szíves megválaszolni a lentebb feltett kérdésemet. Köszönöm szépen előre is.

sanett # 2013.01.06. 09:55

Valaki tudna esetleg segiteni, megválaszolni a lejjebb feltett kérdéseimet? Köszönöm elôre

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.05. 20:14

Erre mintha már válaszoltunk volna.

sanett # 2013.01.04. 16:32

Obudafan: bocsánat, de ez kinek adott válasza?:)

ObudaFan # 2013.01.04. 16:16

Hacsak a szerződésben nincs kizáró ok, gyakorolhatja.

vasanszkia # 2013.01.04. 14:59

Tisztelt szerkesztöség!
2008-ban vásároltam CHF alapu hitelre egy személy-
gépkocsit amit 2012-ben felmontak nemfizetés miatt.
2010-ben sulyós mozgássérült lettem ezért élet-
körülményeimben lényeges változás állott be.
Idöközben az autot kivonták a forgalombol igy ellehetetlenitették az életemet.
A kérdésem az, hogy ebben az esetben gyakorolhatja-e
a bank a vételi(opcios) jogát vagy mentesithet a
biroság. A bankot értesitettem a fejleményekröl de
erre nem reagáltak.
Elöre is köszönöm válaszukat.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.04. 14:01

Akkor hogyan hajtható be rajta a pénz ha elveszti a pert.
Az örökös az örökrésze erejéig felel az örökhagyó tartozásaiért.

sanett # 2013.01.04. 13:11

Kedves Fórumozók,

kérem segítségeteket! Férjemmel közös cégünk egy autós cégnek volt állandó szállítója az utóbbi két évben.
Minden számlájukat időben rendezték. Eddig.

A szerződésünk szerint "kft. jogosult a közreműködési díjat minden évben az előző évi ksh által közzétett inflációval növelni, melyet az x mellékletben felek rögzítenek".
Ez az elmúlt két évben elmaradt, decemberben egyösszegben (természetesen a megfelelő táblázattal alátámasztva) kiszámláztuk, azt gondolom, hogy a szerződés adta jogunkkal élve. A mellékletben való rögzítés elmaradt.
A cég a számlát visszaküldte, nem kívánja kifizetni.

Kérdéseim, melyre kérem szépen válaszotokat:

  1. Jogosan jártunk-e el?
  2. Ha igen, milyen további lehetőségeink vannak, hogy

a számla ellenértékét a lehető legkevesebb (bírósági) utánajárással megkapjuk?

Előre is köszönöm!

Béla0022 # 2013.01.04. 11:18

Üdv!

Azért írok ide, mert szeretnék tisztába tenni egy két jogi dolgot, amit nem értek, és ez tűnt ehhez a legközelebbi jogterületnek. Szeretnék online pókert játszani, és elolvastam az több szolgáltató adatvédelmi nyilatkozatát, ahol azt találtam, hogy esetenként kérhetnek személyi igazolványról beszkennelt képet. Ez nekem egy kicsit gyanús volt, ezért utána olvastam. Ez közokiratnak minősül, viszont ha nincs hitelesítve, hanem csak be van szkennelve, akkor ezt egy illetéktelen személy fel tudja használni visszaélésre? Mert azt olvastam, hogy közokirattal visszaélni csak akkor lehet, hogyha fizikai valójában nálam van (tehát elloptam valaki másét), illetve hogyha ügyvéd / közjegyző hitelesít egy másolatot. Itt azonban ez nem történik meg, sőt, gyanítom, hogy az igazolvány számát még ki is lehet retusálni (mivel arra nem lehet szükségük az adataim valóságának megállapításához). Tehát a kérdés az lenne, hogy ezzel vissza tudnak-e élni ilyen esetben? Ha igen akkor milyen módon? Köszönöm előre is a válaszokat.

Dr.Attika # 2013.01.03. 21:50

A Ptk. kötelmi szabályainak nincs általános diszpozivitása. Pl. kártérítés.
A nevesített szerződések tárgyának meghatározása minden esetben kógens. A tartalom az ami általában diszpozitív, de figyelemmel a 226.§ (1) bekezdés rendelkezésére jogszabály egyes tartalmat kógensé tehet.

A bankhitelszerződés nevesített, tehát a tárgya kógens.
Tartalma már lehet diszpozitív, de a kérdező által leírt tényállás szerint a bank a tárgytól tért el utólag, ami nem jogszerű.

Egyébként is gondolj bele. Bank sms-ben ( kérdés, hogy ez mennyire felel meg a Ptk.522.§ (2) bek. szerinti írásos alaknak )felemeli a hitelkeretet, majd annak kimerítésekor közli, hogy a kimerítés miatt visszamenőleg csökkenti azt és a megemelt hitelkeret alapján folyósított kölcsönt visszaköveteli.
Teljesen jogellenes az egész.

KBS azt sugalta, hogy ha az ÁSZF így rendelkezik, akkor jogszerű. Én meg azt mondom, hogy nem, mert a nevesített szerződés tárgyától az ÁSZF sem térhet el.

ObudaFan # 2013.01.03. 18:22

Rendben, akkor légy szíves, mutass rá arra a különös szabályra, ami miatt a Ptk. kötelmi szabályainak általános diszpozitivitása ellenére szerinted ez a szabály kógens lenne.

Dr.Attika # 2013.01.03. 17:28

Kedves anicska 11!
Itt nem az ingyenességen van a hangsúly. Most is ügyvédekhez fordult, de nem hivatalosan".
A megjegyzése azt a benyomást kelti, hogy" Tájékozódok már, mielőtt elmennék egy okos emberhez."

Dr.Attika # 2013.01.03. 17:08

Ptk. 365.§ (1) bek. : a tárgy dolog tulajdonának átruházása.

ancsika11 # 2013.01.03. 17:04

Tisztelt Dr Attika!
Ez a takarításos beszólás övön aluli volt úgy érzem. Nem kívánok senkitől "ingyen takarítást" ez eszembe sem jutott sem most sem azelőtt. Én bármit kértem bárkitől azt nem ingyen tettem és a mai napig sem vagyok adósa senkinek!!!! Csak rátaláltam erre a fórumra és gondoltam kérdezek pár dolgot amivel el tudok indulni hogy ne álljak hülyén egy ügyvédi irodában, mivel soha nem vagyok jártas sem a jog sem pedig más hivatalos területen.
Esetleg hivatkozhatok valamire és azt hittem itt megtudok valami "okosságot" De tévedtem.
Kedves ObudaFan! Köszönöm hogy felajánlottad hogy kérdezzek de azt hiszem ezek után nincs kérdésem, mert nem szeretnék "ingyen" hozzájutni bármilyen információhoz.
Jó hogy itt lehettem a fórumon még ha csak 1-2 óra erejéig is.

Sherlock # 2013.01.03. 17:00

Csak kérdezem.

Dr.Attika # 2013.01.03. 16:52

Most hogy jön ez ide?

Sherlock # 2013.01.03. 16:47

Igazad van, pongyola voltam. De lehet nem dologra adásvételi szerződést kötni?

Vivi0123 # 2013.01.03. 16:08

Tisztelt Fórumozók!

Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok hogy az élettársam 2004- ben kétszer vett fel providentet a nevemben. Sajnos csak most tudtam meg. Mit tudok tenni? Feljelenthetem? Hova forduljak? Megadták az adataim,aláhamísitották az aláírásom.Előre is köszönöm a választ.

Dr.Attika # 2013.01.03. 16:05

Ne keverd a tárgyat és a tartalmat.

Sherlock # 2013.01.03. 15:56

Akkor pl. adásvételit sem lehet más tartalommal megtölteni?

Dr.Attika # 2013.01.03. 15:30

Nem definíció, hanem meghatározza a hitelszerződés tárgyát.Nevesített szerződés esetében ez kógenciát is eredményez.

ObudaFan # 2013.01.03. 14:54

A Ptk. 522. § (1) egy egyszerű definíció, kógenciát emlegetni ezzel kapcsolatban biztosan nem lehet.