15 % személyi jövedelemadó a hagyatéki leltárba felvett érték és az eladási ár különbözete után; 4% illeték az eladási ár és a vételár különbözete után.
ingatlan eladás után fizetendő adó
Tisztelt adószakértők!
Van egy 4 éve megörökölt lakóövezetben található telek.
Jelenleg "kivett hétvégi ház, udvar" minősítéssel szerepel.
Most 3M ft-al többért vennék meg, mint a hagyatéki értékelés.
A kérdés, hogy
- mennyi adót (%-ot) kell fizetni, ha így kivett...-ként értékesítik? VAGY
- mennyi % lesz az adó, ha még eladás előtt átminősítik "építési telek"ké?
Tök mindegy. Egyébként pedig csak egyetlen egy posztot olvass vissza.
A "Tök mindegy" konkrétan hány %?
Csak mert erre, a nem-lakóingatlanra vonatkozó adózással kapcsban már annyiféle megoldást mondtak (0%, 15%, sávos 1-5 év szerinti %-ok. Jah, és még volt sávos 1-7 év és 1-15 év), hogy ennyiről eddig nem is hallottam.
Tehát akkor most mi a valós adózási módja a kérdéses ingatlannak?
15%.
Köszönöm!
Tisztelt Fórumozók!
Egyeneságú öröklésből származó ingatlant az öröklést követő évben(idén) értékesítettem hagyatéki leltárnál magasabb áron. Milyen mértékű személyi jövedelemadó és vagyonszerzési illetékkel kellene számolni?
Köszönöm!
Miért kellene vagyonszerzési illetéket fizetned az eladás után.
Az adó 15%. Nem írtam ezt még?
Tisztelt fórumozók!
2015-benn két lányom megajándékozott egy tömbház lakással.Ugyanabban az évben vettem egy nagyobb értékű házat.Ha most a vétel után egy éven belül ajándékba adnám vagy eladnám egyiküknek a tömbház lakást,beleszámítsák-e a házra fizetendő illeték csökkentésébe?
Köszönöm szívességüket.
Csak ha eladod.
Tisztelt Ügyvéd úr!
Ha eladom lányomnak a lakást kell-e fizessek jövedelmi adót? Még azt szeretném hozzáfűzni,hogy egy éve nincs,hogy vettem egy nagyobb értékű házat.Figyelembe veszik-e,hogy szülő-gyermek közt volt a vásár,és,hogy vettem a másik ingatlant?
Köszönöm szívességét.
Ezt a két dolgot a személyi jövedelemadó számításánál nem veszik figyelembe. Akkor kell személyi jövedelemadót fizetned, ha többért adod el, mint amennyiért vetted és a vásárlás és eladás között nem telt el 5 év.
Tisztelt Fórumozók,
a kérdésem az lenne, hogy eladtam a lakásomat, de sajnos amit kinéztem helyette az elkelt, és egy hónap múlva költöznöm kell.
Amíg nem találom meg a megfelelő lakást, vennék ideiglenesen valamit, de nem akarok nagyon rosszul járni.
A leendő végleges lakás vásárlásnál hogyan járok jobban: ha az ideiglenest alacsonyabb áron vettem, vagy ha ugyanazon az áron amennyiért eladtam a régit?
Válaszukat előre is köszönöm.
Anni
Akkor jársz jól, ha a valós számokat írjátok minden szerződésbe.
Egyébként az illeték szempontjából elképzelhető, hogy célszerű, ha ugyanaz a vételár, de ez attól is függ, hogy az első lakásodat mennyiért adtad el.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2007.-ben egy lakás 50%-át örököltem. 2015.-ben közös használat megszüntetése címen 7 millió forintért megvásároltam a másik 50%-át. Így egyedüli tulajdonos lettem.2016.-ban ha eladom a lakást 28 millióért és vásárolok egy másikat 16 millióért akkor kell e adóznom és ha igen milyen összeg után?Köszönöm megtisztelő figyelmüket,és várom a válaszukat.üdvözlettel
Kell. Kb. egymillió forintot.
Adózással és ÁFA-val kapcsolatosan szeretnék egy számomra bonyolult ügyben kérdezni.
Az előzmények:
Egy belterületi kertes ingatlant szeretnénk megvásárolni, melyen csak új építésű építmények vannak. Az ingatlanon található egy építés alatt álló tetőtér beépítéses épület (amely szerkezetkész/félkész- az épület tető alatt van, közfalak benne, vakoltak a falak, ablakok-ajtók nincsenek sem kívül, sem belül), valamint egy új építésű garázs.
Az eladó nem magánszemély, hanem egy Betéti Társaság, amely nem ingatlan forgalmazással foglalkozik. Ezt az ingatlant a Bt. saját működéséhez akarta használni, de eladóvá vált.
Az épület az építési terv szerinti megnevezése nem lakóépület, hanem ami a Bt. működéséhez illett volna. Erre jelenlegi állapotában semmi nem utal, pl. a helyiségek elosztása/nagysága sem, de kinézete szerint sem az, hanem egy tetőteres épület (azonban a felső szint az építési terv szerint eredetileg is lakótérként szerepel).
Ilyen állapotban és ilyen készültségi fokban szeretnénk az ingatlant megvásárolni, mint magánszemélyek és lakóházként folytatnánk/fejeznénk be az építkezést.
Kérdések:
Kell-e az adásvétel után Áfa-t fizetni?
Ha igen, akkor kinek: eladónak, vevőnek, mindkettőnek, illetve mennyit (27 % vagy 5 %)?
A 2016-os ÁFA törvény módosítása szerinti az 5 %-os áfa kulcsot lehet-e alkalmazni erre az esetre, ha az épület még az adásvétel előtt lakóházra átminősítésre kerülne (a három feltétel együttes teljesüléséhez jelenleg csak ez a pont nem világos, hogy hogyan teljesíthető)?
Egyáltalán az átminősítés az eladás előtt kivitelezhető-e, mivel nem magánszemély az eladó?
Másrészt szükséges-e, mivel építés alatt álló az ingatlan, így az ingatlan nyilvántartásban még erre vonatkozóan nincs bejegyzés?
Az ingatlant szeretnénk megvásárolni, de az eladó részéről a szerinte őt terhelő ÁFA lehet, hogy akadályozó tényező lesz.
A segítséget előre is köszönöm!
„de az eladó részéről a szerinte őt terhelő ÁFA lehet, hogy akadályozó tényező lesz.”
Lesz ott más is...
Ezek közül egyik kérdés sem tartozik rád. Úgy állapítsátok meg a végső árat, hogy elfogadható legyen számodra, hogy az eladó ezután mennyi áfát és hova fizet az már az ő dolga.
Borítékolom, hogy az eladó nem csak áfát nem akar fizetni, de ragaszkodik a készpénzes fizetéshez...
Anyukám 3 éve apukám 1 éve hunyt el,örököltünk egy házat amit most adunk el,4 millio fog jutni fejenként,mennyi adót kell utána fizetni, hiszen 5 éven belül adjuk el.
Márti71, inkább az örökléskori értéket lenne jó tudni. A pozitív különbözet után adóztok.
12 millioért adjuk el,14 milliora lett fel becsülve.
akkor itt nem lesz + adó. ha örökösödési illetéket 14m. után fizettétek (ha egyáltalán kellett)
Most nézem, ezt minzha már megválaszolták volna. Másik topikon.