társasházi törvény értelmezése


bigacs # 2009.06.16. 18:18

Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni.
A problémám, hogy vidéken van egy lakásom, azonban Budapesten dolgozom. Közös képviselőnket többször is kértem, hogy a közgyűlés időpontjáról tájékoztasson (e-mailen is akár, az nem kerül költségbe, de felajánlottam, hogy amennyiben telefonál visszahívom, mert természetesen szívességet tenne nekem ezzel és ez a költség engem terhel). 2 éve következetesen nem kapok értesítést, illetve félretájékotat. Ez különösen a felújítási program miatt hoz nehéz helyzetbe.
Ismételten nem kaptam értesítést, a döntéshozatalból kimaradtam, viszont fizetnem kellene a felújítási költségeket, melyről várják a nyilatkozatomat.
Kérdésem, hogy van-e törvényi előírás arra vonatkozóan, hogy a társasházi ügyekről a tájékoztatást a nem ott lakók érdekében ne csak a lépcsőházban függesszék ki, hanem valamilyen formában (ennek költségét a tulajdonos állja) juttassák el számomra is.
Segítségeteket előre is köszönöm!

Sirtos # 2009.06.16. 21:34

Én is ezt tudnám javasolni....
Írd le egy levélben a közös képviselőnek, hogy hova küldje a közgyűlési meghívót ÉS VETESD ÁT VELE ! Írja alá a példányodat.
Az értesítési költségeket természetesen viselned kell.
Az már egy fogós, ravasz kérdés, mi van akkor, ha még így sem értesít ?!
Tulajdonképpen semmivel sem büntethető hanyagsága miatt.
Viszont azt nem tudom elképzelni, hogy akár utólag is ne adjon rá lehetőséget, hogy amire szavaztál volna azt hozzáírja az igen, vagy nem szavazatokhoz.
Ha nem sok vizet zavar a szavazási arányban, akkor úgy is mindegy, hogy eggyel több, vagy kevesebb szavazat van valahol.

Viszont, ha pár tulajdoni hányadon múlott valami olyan döntés, aminek pont az ellenkezőjét szavaztad volna meg, és a szavazatoddal fordult volna a kocka a bíróság a szavazati arányt megsemmisítheti, új szavazást írhat elő. Pont azért, mert a közös képviselő tudta hol értesítsen !
Azt viszont kőkeményen bizonyítanod kell, hogy részedről maximális módon jártál el.

De mondok egy egyszerűbb megoldást :
Kérjél meg a házból valakit, vagy többet is, hogy ha közgyűlési meghívót kapnak, milyen számon, elérhetőségen szóljanak, értesítsenek és akkor meg tudsz jelenni a közgyűlésen.

bigacs # 2009.06.17. 14:04

Sirtos és D.Andi
köszönöm a válaszotokat!

peter_23 # 2009.06.18. 07:18

Üdvözletem!

Nekem igen összetett problémám van és több kérdésem. Osztatlan közös tulajdonú világítóudvarból szeretnék 0,7 m2-t megvenni, amit -lakógyűlés összehívása nélkül- a számvizsgáló bizottság + közös képviselő elutasított. A földszinten lakom, a világítóudvart csak az én lakásom veszi körül, így senkit nem zavarna valamint kb 1 m2-es terület maradna. Az elutasítás indokai, hogy már az alapító okirat az ügyvédnél van és nem akarják módosítani. Valamint, hogy nem szellőzne a világítóudvar. Utóbbival az a probléma, hogy én vagyok a legalsó lakó, valamint nem lenne teljes beépítés. Emellett két lakónak is adtak el osztatlan közös tulajdonú folyosórészt a közelmúltban. Most minden lakónak kikérem a véleményét.

  1. kérdés: Ha esetleg nem sikerülne összegyűjteni az 50% +1 szavazatot, akkor mit tehetek? Esetleg bíróságon megtámadhatom? Van esélyem?
  2. kérdés: Az alapító okiratot csak minden lakó hozzájárulásával lehet módosítani? Tehát, ha nem járulok hozzá, akkor nincs módosítás? Szabó Máté országgyűlési biztos állásfoglalásában olvastam.

Előre is köszönöm a választ!

Sirtos # 2009.06.18. 18:03

Na, D.Andi nézzél utána még egyszer, mert már megint jó nagy marhaságot írtál !
Aztán meg ha idézel egy törvényi pontot azt pontosan tedd !
Peter23 !
Nem eszik olyan forrón azt a kását ! Persze, hogy van remény, nem olyan kiszolgáltatott a helyzeted !
Most nincs több időm, majd talán holnap.....

peter_23 # 2009.06.18. 19:07

Üdvözletem!

Köszönöm a választ! D.Andi köszönöm a választ, megerősített abban amit gondoltam. Mivel úgy gondolom a tulajdonostársak közül néhányan csak azért tagadják meg nekem ennek a kis területnek az eladását, hogy betartsanak ill. a közös képviselő lustaságából ezért ezt nem hagyhatom. Ha más érdekeit sérteném természetesen letennék a vásárlásról. Többször végigolvastam a Th. törvényt és arra jutottam, hogy az alapító okirat módosításához való hozzájárulásom feltétele az adás-vétel létrejötte. Bármeddig hajlandó vagyok elmenni. Tisztelt Sirtos az Ön álláspontjára is nagyon kíváncsi vagyok, nagyon sokat segíthetne!

Tisztelettel: peter23

peter_23 # 2009.06.18. 20:21

Tisztelt D.Andi!

Kicsit azért vitatkoznék a következővel:
"A (3) bekezdés pedig azt, hogy írásbeli szavazás esetén, ha a 4/5 szavazási arány beérkezésétől számítva 30 napon belül senki nem él keresetindítási jogával, úgy az alapító okirat módosítása hatályba lép."
Tényleg ez van a Th törvényben, de olvastam, hogy ha nincs meg minden tulajdonos hozzájárulása a Földhivatal nem fogadja el a módosítást. Emellett Szabó Máté ombudsman is olyan állásfoglalást tett, hogy ez egy szerződés, amelyhez minden érintett fél hozzájárulása szükséges. Ha esetleg még is a 4/5-ös "kiskapura" hivatkoznának, akkor a bíróságon meg fogom támadni.

Tisztelettel: peter23

peter_23 # 2009.06.19. 04:10

Kedves D.Andi!

Persze értem én, hogy mire céloz. Nekem sem célom sem a pereskedés, sem a harag senkivel. Ugyanakkor itt nem csak arról van szó, hogy valami olyasmit akarok ami nem eladó. Tisztességes ajánlatot tettem egy olyan dologért, amire senkinek nincs rajtam kívül szüksége. A ház, sem járna rosszul és én is happy lennék...Én a kompromisszumok híve vagyok, de ha betartanak elhiheti, hogy sem a perköltség sem más nem fog visszatartani.
Köszönöm a jó tanácsot!
Tisztelt Sirtos, ha módja/ideje engedi kérem írjon, mert továbbra is kíváncsi vagyok a véleményére!

Sirtos # 2009.06.19. 05:41

Bocsi most is csak egy pillanatra tudtam benézni, rohanok melózni....
Előljáróban : nem az a törvény vonatkozik rá amit D.Andi említett ! (azt is pontatlanul)
Tanulságként csak annyit a hozzáértésről...
TÖBBSZÖR NYERTEM MÁSODFOKON, sőt ott van még a perújrafelvétel lehetősége.
A társasházi törvény magyarázata c. könyv azért született, mert a törvényhozó akaratát számtalanszor nem tudja, vagy úgy értelmezni a bíróság ahogy az megszületett !
Ha hazaérek, megírom a lehetőségeket.
Üdv, Sirtos

Sirtos # 2009.06.19. 17:08

Peter23 !

Kifejteném akkor a véleményemet (no nem magamtól vagyok ám ilyen okos, hanem elolvastam az idetartozó törvényhozó magyarázatát.)
Szóval vannak alapelvek amivel tisztában kell lenni.
(Remélem ez a Ti épületetekre is vonatkozik. Nem tudom, mert nem látom az alapító okiratotokat)

A társasházat olyan földterületre kell alapítani, amelyet megvettetek és a földhivatalnál is a birtokotokba került. Ha ez ilyen......akkor a földrészlet is közös tulajdon.
Alapelv : A közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítési jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Szerintem ebben az esetben kialakítható. Az össz. tulajdoni hányad 2/3-os igenlő szavazata kell ehhez.

Ha megkaptad újra meg kell állapítani, hogy a külön tulajdoni hányadodhoz (ami most megnőtt) mennyi közös tul. h. társuljon ? Mert az a kettő elválaszthatatlan egymástól.
Ha valóban senki jogos érdekét nem sérted a kis földterület elidegenítésével, akkor nem látom akadályát hogy megkapd a 0,7 m2-t. Ugyanis kimondottan szivatás céljából megtagadni nem lehet !

Én úgy vettem ki a hozzászólásodból, hogy senki érdekét nem sérted, mert annyira kívülesik mindenki jogos használati igényén, hogy akár örökre is lemondhatnak róla.
Szóval ha valakinek az érdekét sérti, azt alaposan meg kell indokolni. Akkor viszont el kell fogadnod, hogy az érdeke jogos és a közösség nem kívánja ezért elidegeníteni azt a kis földterületet.

Ha ez az ok álságosnak tűnik, mehetsz bíróságra, mert akkor egyértelmű, hogy a nem valós ok miatt veled szemben jogtalan így eljárni ! Ezt a szivatást jogilag úgy hívják, hogy a joggal való visszaélés. Ezt pedig a PTK 5.§-a nem engedi.
Jogában áll a tulajdonosoknak úgy nyilatkozni és úgy szavazni, hogy szándékukban van a kis földet elidegeníteni vagy ezt megtagadni. DE ! (ekkor jön a Ptk)
" Ha valakinek a joga abban áll, hogy valamely nyilatkozatot adjon ki, de ezt megtagadja, a bíróságtól lehet kérni a jognyilatkozat pótlását a joggal való visszaélésre történő hivatkozással." (ugyanis semmi különleges oka nem volt rá csak mert hogy "jogában állt" így dönteni ! Szivatásból !)

Ha jól emlékszem hozzászólásodban valami olyasmit is említettél, hogy volt a házatokban olyan akinek eladtak már közös tulajdonrészt....
Ebben az esetben hivatkozhatsz Ptk 76.§-ára, mely a személyiségi jogokat védi, határozza meg, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra.
Olyan nincs, hogy különösebb ok nélkül "csak neked" nem adják el, pedig egy másik tulajdonosnak már adtak el közös területet ! Minden tulajdonos joga és kötelessége egyenlő ! Nincs egyenlőbb !

És nézzük mi van ha nem a tietek a földterület, amin a házatok áll ? Ilyen is van ! (meg kell nézni a földhivatali bejegyzést.) Akkor más a helyzet, mert akkor nem közös tulajdonnak számít a földterület.
Ebben az esetben a tulajdonosokat használati jog illeti meg. MINDENKIT !
Külön nyilatkozatban a társasház közössége használati jogot biztosíthat számodra a 0,7 m2-es földterületre, ha az más tulajdonos érdekét nem sérti. A használati jog ugyanis nem sértheti más tulajdonosok elsődleges birtoklási használati jogát ! Magyarul bárki odamehet és virágot is ültethet a közös tulajdonú földbe. Ezt adott esetben el kell tűrnöd.

....és nem összekeverendő az alapító okirat megváltoztatására megalkotott előírásokkal !
Itt érvényes az a kitétel, hogy kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik. Itt pedig ebben a kérdésben másképp rendelkezik !
Alapelv : Sem az alapító okirat, sem az SZMSZ nem lehet ellentétes a társasházi törvény előírásaival, azzal csak összhangban lehet megalkotni mindkettőt.

Üdv, Sirtos

peter_23 # 2009.06.19. 18:31

Tisztelt Sirtos!

Köszönöm a választ, sokat segít az érvelésben! Már csak egy kérdésre szeretnék választ/megerősítést kapni.
Mint említettem osztatlan közös tulajdonú folyosórészt adtak el a közelmúltban másoknak illetve az önkormányzat is ad vissza pincerészt. Emiatt módosítani kell az alapító okiratot. Én úgy gondoltam, hogy az általad említett érv mellé még azt is csatolom, hogy ha nekem nem tesznek keresztbe akkor én is csont nélkül megszavazom a módosítást. Ellenkező esetben pedig késleltetem/akadályozom azt. Bár ez mint tulajdonost engem is hátrányosan érint, de ha az észérvek nem hatnak...
Erre még kérlek reagálj valamit!
Köszönettel:
peter23

Sirtos # 2009.06.20. 11:13

Üdv Peter23 !
Ha meg tudod indokolni miért nem szavazod meg (milyen jogsérelem ér ezzel kapcsolatban) akkor megteheted a bíróságon.
De vigyázz, mert nem kellő indok esetén ugyanúgy joggal való visszaélést követsz el !
Gondolod a 80%-os elfogadáshoz, pont a Te szavazatod fog hiányozni ?
30 napon belül kell keresetet indítanod az alapító okirat módosítását elfogadó határozat ellen. Különben jogvesztő.
Írd meg mivel szedvednél kisebbségi véleményeddel hátrányt, mint tulajdonos ?

peter_23 # 2009.06.20. 13:08

Üdv Sirtos!

pl. azzal szenvedek hátrányt, hogy tudom, hogy az említett folyosórészt áron alul adták el az egyik lakónak. (ezt még az egyik számvizsgáló bizottsági tag említette) Bár ez engem kevéssé érdekel addig amíg nekem sem tartanak be. Emellett szerintem az a 80% valójában 100%, legalábbis Szabó Máté ombudsman ajánlása szerint. www.jogiforum.hu/hirek/20075 Valamint tudom, hogy a szavazást lakógyűlésen akarják tartani, nem írásban.

peter_23 # 2009.06.20. 13:09

Mikor eladták én még nem voltam tulajdonos, így nem is szavaztam meg!

Sirtos # 2009.06.20. 18:54

A Thtv. 3.§(2) egyértelműen rendelkezik a közös tulajdon elidegenítéséről.
Ha áron alul adnak el közös tulajdont, azt meg kellett előznie egy határozathozatalnak, mely felhatalmazza a közös képviselőt az elidegenítés formai lebonyolítására.
Ezt a határozatot támadhattad volna meg 60 napon belül a Thtv 42§(1) pontja értelmében.

peter_23 # 2009.06.21. 12:49

Üdv Sirtos!

Ma beszéltem az egyik számvizsgáló taggal. Azt mondta, hogy ő nem támogatja -4 nappal ezelőtt még azt, hogy megbeszélte a többiekkel is- mert, a világítóudvarnak más a rendeltetése. Hiába magyaráztam, hogy mivel csak fölöttem van lakó ez maximum engem érint, illetve, hogy nem lenne az egész beépítve -pl. öcséméknél akkora az udvar mérete, amekkora a beépítés után itt maradna-. Kijelentette, hogy nem lehet meggyőzni. Kérdésem, hogy ilyenkor mi a teendő. Nekem kell egy aláírós ívvel minden lakóhoz elmenni, vagy a közös képviselőnek kell közgyűlést összehívnia. Tudtommal csak 10% kezdeményezhet összehívást. Ilyenkor mi a teendő? A közgyűlésen általában 60-65% szokott összejönni, tehát biztos nem elég. Gondolom, egy hivatalos elutasítás után lehet jogi lépéseket tenni. Várom a választ!

peter_23 # 2009.06.21. 14:13

Üdv!

Ismét én. Azért teszem közzé az eseményeket, hátha másnak is tanulságul szolgál. Most járt itt a másik bizottsági tag. Állítása szerint nagyon rosszul érintette, hogy perrel fenyegetőztem. Az elutasítás fő indoka nála az, hogy 1 évet foglalkoztak az alapító okirat módosításával idáig, és én most jövök az igényeimmel. Elején még azt mondta nem támogat emiatt, a végére egy igent kiszenvedtünk. Felajánlottam, hogy fizikailag is minden segítséget megadok és az ügyvéd plusz költségét is fizetem. Bízom benne, hogy a lakógyűlésen mellém áll, mert régi lakó. Közös képviselőt keresem holnap a közgyűlés összehívása miatt. Ezzel az indokkal összehívják a közgyűlést? Az SZMSZ-ben lehet olyan, hogy a világítóudvar elidegeníthetetlen? Van ennek realitása?

Sirtos # 2009.06.22. 10:53

Üdv Peter !
Nem akarlak elszomorítani, de senkitől ne várd, hogy helyetted összehív egy közgyűlést !
Neked fontos a dolog, hát tessék nyakadba venni az aláírásgyűjtő ívet és összeszedni az 1/10-ed tulajdoni hányadot !
Az jó ötlet, hogy felajánlottad az alapító okirat módosítással kapcsolatban, ha többletmunka vagy költséggel jár magadra vállalod. Bár esküszöm nem értem, nem egy olyan nagy dolog az !
Készülj fel rendesen a közgyűlésre, legyenek jó érveid miért is kell az a kis terület neked és miért előnyös a társasház számára ha elidegenítik ?!
Kíváncsi vagyok az Ő érveikre is, ha elutasítanak.
Mondom csak úgy, mert úgy tartja kedvük nem szivathatnak, de véleményem szerint azzal már vesztettél, ha azt mondják a későbbiek folyamán tervük van azzal a területtel. Akkor bár mennyire is fáj alá kell vetned magad a többség akaratának.
Egy jó tanács. Máskor, más helyzetben már bevált.
Szerezz 3-4 olyan támogatót, aki feláll a közgyűlésen és támogatásáról biztosít ! Szervezd meg úgy, hogy közvetlen a kérdés feltevése után szólaljon meg az első, majd közvetlen utána a másik, a harmadik....
Az időzítésen is sok múlik. Nyáron nem fognak annyian elmenni. Diplomatikusabb szeptember első hetére hagyni ezt.
Sok sikert !

safi # 2009.06.26. 20:32

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni. 23-24 évvel ezelőtt a 50 lakásos házban 10-en beépítették a tetőteret. 20 lakónak volt rá lehetősége, annyian laknak a tető alatt. Beépítés után is 1/50-ed maradt a tul. arány. Akkor szinte mindenki hozzájárult a beépítéshez. Az alapító okirat nem is említi, hogy a padlás kié, vagy hogyan használható. Most, ugye azóta sokan elköltöztek, meghaltak néhány tanyáról bejött kezdeményezésére az eddigi tulajdoni arány utáni közös díjfizetés helyett a lakásterület alapján kellene fizetni 2. félévtől a díjakat. Mivel folyosó nincs a tetőtérben, kialkudtam, hogy az üzemeltetési díjakat ne csak a felújítási díjat számoljuk duplán, mivel nem merül fel több költség e miatt. Többen tiltakoznak a döntés miatt, hogy akkor tulajdoni arányt, vagy tulajdoni jogot is kapjanak a nagyobb havi díj fejében. Kérdésem: jogosan lett-e változtatva a díjfizetés alapja és újra kell e számolni a tulajdoni hányadokat? (SZMSZ-ünk még nincs, az alapító okirat nem tartalmaz a közös díjakról semmit.)
Köszönöm a türelmet!

Sirtos # 2009.06.27. 18:00

Ha nincs SZMSZ-etek, akkor mindenképp az Alapító okirat és a Társasházi törvény előírásai vonatkoznak rátok. Ennek értelmében tulajdoni hányad szerinti költségviselést kell alkalmazni !

safi # 2009.06.28. 08:00

Üdvözlet Tisztelt Sirtos Úr!

Köszönöm reagálásod! Ezek szerint SZMSZ nélkül
nem lehet megváltoztatni a közös költség, felújítási díj alapját? Ezért a lakógyűlési döntésünk jogszabályellenes, nem alkalmazható? Akit érintene a dupla felújítási díj fizetése az ne fizessen addig, amíg az SZMSZ-ben ez nincs rögzítve és elfogadva? Fontos lenne tudnom, mert július 1-től kellene többet fizetni 10 embernek (nekem is)és most gondban vagyok, hogy ha nem fizetünk, a következő lakógyűlésen hogy magyarázzam meg. Többet fizetni meg nem nagyon szeretnének, amíg nincs tisztázva a helyzet. Állásfoglalást ilyenkor kitől lehet kérni, amit a lakógyűlésnek el kell fogadnia? Probléma lehet még az elfogultságom is! Köszönök szépen mindent!!!

osmi # 2009.06.28. 08:10

safi!
Szerintem a többség által megszavazott közös ks. viselés a kötelező érvényű, függetlenül attól, hogy van-e SzMsZ-etek.Egyebekben én teljesen jogosnak vélem az igényt, hogy a tényleges tul. viszonyok az A.O.-ba. rögzítésre kerüljenek. Minden tetőtérbeépítés esetén új A.O. -t kell(ene) készíteni, hiszen a tul hányadok megváltoznak, ill. az albetétek száma is gyakorta.

1976 # 2009.06.28. 12:24

Kedves Fórumozó Társaim:Társasházban lakom, ahol 2 épületen belül 30 lakás és 6 garázs található. A problémám az lenne, hogy minden évben kb 100 ezer -140 ezer ft különbség van a hidegvizes főmérő és a lakásokban felszerelt mellékvízmérők között.Ez kb 200köbméter viz.Többször volt már ellenőrzés a lakásokban, de sosem derült ki, hogy mi okozza ezt a nagy különbséget. Ebben az évben már több lakó jelezte, hogy valószinűleg a garázsokban ugy használják a vizet, hogy nincs mérőora beépitve. Többször próbáltunk a garázstulajdonosokkal egyeztetni időpontot ellenőrzés céljából, de ez általában meghiusult.Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy mit lehet azokkal a garázstulajdonosokkal tenni, akik megtagadját azt a lehetőséget a vízmű dolgozóitól, hogy ellenőrizhessék a garázsban található szabályosan, vagy szabálytalanul felszerelt vízórák ellenőrzését.?Van olyan lakó aki beismerte, hogy ő szerelte fel a vizórát és nem is hiteles,/ mert szerinte sokba kerül a hitelesités/ mit tehetünk ebben az esetben , mint lakók? És hogy lehet ilyenkor felosztani ezt a tetemes összeget vagy kinek kell a különbség összegét rendezni.
Várom megtisztelő válaszotokat, és segitségeteket . KÖszönöm 1976

1976 # 2009.06.28. 14:57

Gyer :Köszönöm a gyors, és megtisztelő válaszodat azt hiszem mi sem fogjuk akkor tovább halogatni ezeket a lépéseket és azt hiszem mindig tanul az ember valami újat.

1976 # 2009.06.28. 15:06

Időközben mégegy fontos kérdésem lenne:A közösképviselő a társasházunkban /30 lakás + 6 garázs/ a közösképviseleti díjat 36 egység után szedi. Ami azt jelenti, hogy akik tulajdonosok a házban és garázsuk is van , egy hónapon belül 2 szer fizetik ki a k.k.viseleti díjat, és még pluszban 400 ft k.költséget is fizetnek.
pontosan :lakás 965 ft+ garázs 965 ft + 400 ft/hó

lakás 965 ft ez a közösképviseleti dij 3500 k.költség
a kérdésem az lenne, hogy k.kviseleti díjat lehet -e szedni a garázsok után. Ha igen ez hol van szabályozva, vagy hol lehetne ez után utánnanézni, hogy jogos -e.
igazán köszönöm előre is. 1976