Társasházak jogásza!

Kbs
Szerintem te pontosan tudod mit akart kérdezni a poszt írója.
.
Segitek.
Ki fogja helyreállitani a szétvert fürdőszobát,lehetőleg eredeti állapotában.
.
Természetesen az a fél,akinek érdekében a munka szükségessége felmerült.
.
Esetünkben a társasház szakemberei verték szét a fürdőszobát.

1. Ebben az esetben alap,hogy megköszönjük a tulajnak a pozitiv együttműködést,és segitőkészséget.
2. Természetesen a fürdőszoba helyreállitása is követelmény.

Kizárt,hogy pontosan ugyanilyen mintázatu és mérrtű csempe legyen a boltban,ezért a tulajjal megállapodunk,hogy mit szeretne!
3. Együttműködünk a biztositási kárrendezés intézésében.

Kovács_Béla_Sándor: ha a válasz nekem szólt, köszönöm.
Szeretném megkérdezni, hogy a leírtakkal kapcsolatban is van ötlete? Ha van, köszönöm.

Ihat egy sört, elmehet moziba, ha még nem házas, megházasodhat, ha már házas, elválhat...

Biztos, hogy ezt akartad kérdezni?

Kedves Jogtudók!

Az alábbi történetről szeretném a véleményüket kérni. Társasház, az alsó szintek áznak, csőtörés miatt. A társasház kiküldi a vízszerelő brigádját a csőtörést bejelentő lakók tippje/sejtése alapján ahhoz a tulajdonoshoz, akinél a csőtörést gyanítják. Ez a tulajdonos beengedi a vízszerelőket (hiszen fontos a probléma gyors megoldása és a kár enyhítése), akik hozzálátnak lebontani a fürdőszobát. Fél napnyi munka és a fürdőszoba szétverése után kiderül, hogy a hiba egy szinttel lentebb van (az egyik tippet adó tulajdonosnál, aki szintén ázott).

Kiderült, hogy a hiba a tippet adó lakástulajdonos korábbi felújítása miatt következett be (aki felett a szétvert fürdőszobájú tulajdonos lakik), amikor is nem megfelelően illesztette a "mester" a stranghoz a csövet, ami szétnyílt/elvált egymástól, így a felette lakók szennyvíze nem tudott a csőbe lefolyni, hanem a szétcsúszás miatt el kezdte áztatni először az alatta lakókat, majd a saját lakását.

Ilyen esetben a szétvert fürdőszobájú tulajdonos mit tehet?

Köszönöm a válaszokat.

Fából vaskarika

Mi a jelentősége?

Kedves Fórumozók!

Véleményeteket szeretném kérni az alábbiakról.

A közös képviselő leváltása és új közös képviselő megválasztása ugyanazon a társasházi közgyűlésen történt.
A közgyűlés első szakaszának a levezető elnöke az akkor még regnáló közös képviselő volt, majd a leváltását követő szavazás után, a közgyűlés második szakaszára új levezető elnököt választott a közgyűlés.
A teljes közgyűlés jegyzőkönyv vezetője és egyben a közgyűlés második szakaszának a levezető elnöke, az általa elkészített közgyűlési jegyzőkönyvet elküldte aláírásra az első szakasz levezető elnökének.
Mivel a jegyzőkönyvben leírtak több ponton sem azt és úgy tartalmazták ahogy az a közgyűlésen elhangzott, vagy történt, ezért ezeknek a tisztázása érdekében az első szakasz levezető elnöke kérte a közgyűlés hangfelvételének meghallgatási lehetőségét (a hangfelvételt a jegyzőkönyvvezető készítette), melyet a jegyzőkönyvvezető többszöri kérés ellenére sem biztosított a részére.

Ehelyett azokat a jegyzőkönyvi oldalakat is ő írta alá levezető elnökként is, amelyek a közgyűlés első felén történtekről és ott meghozott határozatokról szóltak.
Majd az új közös képviselet az így aláírt jegyzőkönyvvel regisztrált be a társasház számláját vezető bankban.

Véleményetek szerint a jegyzőkönyv ilyen aláírása és felhasználása szabályos?

Üdvözlettel
Forintosi

Amit irtam.

Értem, ezek szerint eléggé nem egyértelmű a felvetett szcenárió kimenetele, és akár további költségeket is jelenthet. Akkor marad a közös költség behajtás.(Egy-két év és meg lesz.)

Karkera,

Szerintem rosszul gondolod. Ha a kötelezett ugyanazt csinálja (beadványok, kérelmek, ellentmondás, fellebbezés, vagyon kivonása a végrehajtás alól), akkor semmivel sem gyorsabb egy perköltség behajtása, mint egy közös költségé. Ugyanaz a végrehajtó (már nem biztos, hogy személy szerint, de hogy ugyanaz a "típus" : önálló bírósági végrehajtó) viszi az ügyeket, ugyanazon törvény szerint, ugyanazzal az eljárással. Nincs különbség.

Mondjuk az igaz, hogy a perköltségre van végzésed, az rögtön végrehajtható. A közös költségre pedig ha még FMH sem lett indítva, akkor igen, végig kell menni, hogy végrehajtható okiratod legyen, az több idő. Ilyen szempontból az gyorsabb lenne.

De én a helyedben nem kavarnám. Még ha határeset, és a közlemény hiánya miatt akár indokolható is lehetne.

"ha életszerű hogy a perköltségre fizette, és az összegből ez egyértelmű"
Igen, életszerű és az összeg is erre utal.

"Nem értem, mi értelme a perköltségre indítandó végrehajtáson rugózni."
Az, az értelme, hogy egy jogerős ítélet utáni perköltséget hamar végrehajtják (gondolom én) és a ház hozzájut.
Míg egy közös költségre indított fizetési meghagyás, mely perré alakul sokkal tovább fog tartani és költségesebb. És közben az illető eladja a lakását. A fene tudja hogy lehet majd behajtani rajta az elmaradt befizetéseit. Sokkal bizonytalanabb és távolibb kimenetel.

Egy példával:
Jogerős perköltség: 50 ezer
Közös ktsg. tartozása: 100 ezer

Befizetett 50 ezret.

A.
Lekönyvelem közös költségre.
tartozása: 50 ezer lesz
És végrahajtatom a perköltséget, amely után ha az sikeres volt, már csak 50 ezerért perelem.

vagy

B.
Lekönyvelem perköltségre.
tartozása továbbra is 100 ezer, melyért perelem.

„ A szóban forgó közös költséget nem fizető tulajdonostárs...”

Karkera

Nem értem, mi értelme a perköltségre indítandó végrehajtáson rugózni. Fizetett? A közös költséget is fizeti?

Karkera,

Ha pedig teljesen közlemény nélkül küldte, akkor magára vessen, jogod van a tartozásai közül arra lekönyvelni, amelyikre akarod - de ha életszerű hogy a perköltségre fizette, és az összegből ez egyértelmű, akkor azért érdemes oda.

Köszönöm, erre voltam kiváncsi.
Maga a tény, hogy forintra megegyezik a perköltséggel elég, hogy annak is tekintsék.

Karkera

Nem tekintheted közös költségnek, mivel ha egyezik perköltséggel, akkor arra fizette! Kifogással él, vesztett pered lesz és a társasház fog neki fizetni.

"Az hogy mire fizette be,és te hogyan könyveled le."
De itt a kettő ellentmondásban van. Én azt mondom, hogy közös költséget, ő azt mondja hogy perköltséget fizetett be.

A célom az lenne, hogy eredményesen végrehajtást kérhessek a perköltségekre, mondván még nem fizette be azokat. (Ugyanis így sokkal hamarabb jutnánk a tartozáshoz.)
És itt merül fel a kérdés, hogy nem fogják -e visszutasítani/megtagadni a végrehajtást, azzal, hogy már befizette azt.
A fő kérdés, hogy a végrehajtó mi alapján dönti el, hogy a perköltséget befizette, vagy sem? Laikusként gondolom ezt valahogy ellenőríznie kell, mielőtt végrehajt.

Az hogy mire fizette be,és te hogyan könyveled le.
Ebben az esetben az itéletet lemásolod,az lesz a bizonylata a befizetésnek,a könyvelési tétel pedig „ perköltség megtéritése”
Természetesen ezt nem könyveled rá a közös költség folyószámlájára,hanem egyéb bevétel cimen.
Két év múlva ha pereled,ezt a csekket fogja lobogtatni,hogy ő befizette a közös költséget.

Tisztelt fórumozók!

Az előző kérdésemhez kapcsolódóan szeretnék feltenni még egy kérdést. A szóban forgó közös költséget nem fizető tulajdonostárs az utóbbi évek során több pert is indított a ház ellen (közgyűlési határozat megsemmisítése céljából). Az elvesztett perek perköltségeinek megfelelő összegeket mindig befizette, de a postai befizetéseiben sosem tüntette fel (legalábbis közleményként nem látszik), hogy ez perköltség (noha az összeg minden esetben pontosan annyi volt, mint amit megítéltek perköltségként).
[Korábban, amikor még fizetett közös költséget ott közleményként feltüntette, hogy melyik hónapra vonatkozik.]

A kérdésem, hogy ezeket a befizetéseit nem tekinthetjük közös költségnek?
És ez esetben nem tudunk végrehajtást kérni az ítéletek alapján a perköltségekre?
Mi határozza meg, hogy egy adott befizetése perköltségnek vagy közös költségnek minősült?

Köszönöm.

Majordomus,
Abban szabályozzák pl.a közösktg kifizetésének határidejét, de az már hatálytalan, hogy pl.a szomszéd hozzájárulása kell hogy állatot tarts.. A közös meg külön tulajdont az AO szabályozza, az SZMSZ be sok olyan van beemelve amit a th tv tartalmaz. De alapvetően csak egy etikai kódex, olyan mint a közösképviselők etikai kódexe, sokan azt sem tartják be.
És ezért fizettetnek ki több 10 ezret ügyvédnek

azért kell szmsz-ben szabályozni,mert a tht és a ptk. tényleg erősebbek,de minden esetre és mindenkire vonatkoznak,az szmsz viszont az adott társasházra,ami minden tulajdonosra kötelező. Az új tulaj ennek ismeretében és kockázatával veszi meg a lakást.

drbjozsef
A kérdést a Kúria vizsgálta:
23 bíróság álláspontja szerint az eladáskor fennálló közös költség-hátralék az eladót terheli (egyikük hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.20.288/2011/5. számú eseti döntésére);

• 12 bíróság akként foglalt állást, hogy a hátralék megfizetése a vevőre hárul;
• 3 bíróság szerint mindkettőjüknek (a vevőnek is és az eladónak is) alpereseként kell perben állnia, együttesen felelnek a társasház viszonylatában, a tartozás megfizetését követően pedig (külön perben, az adásvételi szerződéssel kapcsolatos szavatossági kérdések körében) rendezhetik az egymás közötti elszámolást.

És itt jön amit kbs írt!
A szabályzatok megalkotásakor az adott szabályozási területet érintő jogszabályokra figyelemmel kell lenni, hiszen ellentétes szabályokat a társasház nem alkothat. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogszabályi előírásoknál szigorúbb normákat fogadjanak el, e tekintetben ugyanis kizárólag a tulajdonosi autonómia és az azonos tartalmú jogok egyensúlyának követelménye, mint korlát érvényesül. (Kúria Pfv. I. 20.284/2017.)

Majordomus,

És?

Előbbi az utóbbinak szerves tartozéka. Minden társasházi per azzal kezdődik,hogy csatoljam be az Alapitó Okiratot meg az SzMsz-t.

Hapciusz,

Most is van házirend is, szmsz is. Nem azonos fogalmak, bár hasonló. Mindkettő benne van a Tht.-ban.