Közös tulajdon megszüntetése


erzicsa # 2014.10.17. 11:25

Tisztelt Fórumozók! Édesapánk 2013 novemberében elhunyt. A hagyatéki tárgyalás 2014 februárjában megtörtént.Eszerint 50-50 százalékban örököltünk testvéremmel.A testvérem már az édesapánk halálának másnapján jelezte,hogy neki kell az ingatlan,és szeretne élni a jogával,miszerint beköltözne(amit abszolút nem tartok korrekt törvénynek a másik örökössel szemben),de egyenlőre fizetni nem tud.Innentől kezdődnek a problémák.Többszöri beszélgetés történt közöttünk a tulajdoni rész megvételéről,amiből legtöbbször vita lett.Neki mindenképp kell az ingatlan,de nem tud fizetni,és dátumot se mondani hogy esetleg ekkor vagy akkor fizetne. Az eladástól maximálisan elzárkózik,se Én se Más nem veheti meg.Nagyon úgy látom ebből békés megegyezés nem lesz.Valószínűleg jogi útra fogom terelni az ügyet.Véleményeket,tapasztalatokat esetleg jogi tanácsokat várok! Előre is köszönöm!

Wildmann # 2014.10.17. 15:32

Az a fél aki többet használ az ingatlanból, mint amire jogosult kötelezhető többlethasználati díj megfizetésére. Gyakorlatilag bérleti díjat.

Ha kötelezik rá és nem fizeti, akkor előbb utóbb árverésre kerül az ingatlanrésze. Vedd meg és rakd ki. Ez a megoldás nem épp családbarát és szerintem az ingatlant is tökre fogja tenni a stressz alá kerülő testvér.

A másik megoldás, hogy a bíróságtól kérni lehet a közös tulajon megszüntetését. Persze ettől nem változik sok dolog. Ha nem tud fizetni, akkor most sem fog tudni, de kötelezheti a bíróság a közös vagy árverési értékesítésre. Ez sem lesz túl gyors, de legalább elindultok valamerre.

erzicsa # 2014.10.17. 16:15

Valószínűleg a bíróság lesz az egyetlen járható út.Éppen ma "tárgyaltam" a testvéremmel,és abszolút nem veszi komolyan ezeket a jogi dolgokat.Szinte kinevet,azt hiszi hogy rá nem vonatkoznak a jogszabályok.Úgy érzem magam,mint akit ki akarnak dúrni az örökségből.

Wildmann # 2014.10.20. 12:50

Akkor ne gondolkodj rajta túl sokat.

Keress egy jó ügyvédet és kezdd el.

erzicsa # 2014.10.20. 18:01

Köszönöm a hozzászólást,megtettük a szükséges lépéseket.Az ügyvéd szerint sima ügy,de nem 1-2 hónap.

ObudaFan # 2014.10.20. 18:12

Az a fél aki többet használ az ingatlanból, mint amire jogosult kötelezhető többlethasználati díj megfizetésére. Gyakorlatilag bérleti díjat.

Ez így általában nem igaz. Csak akkor igaz, ha a másik tulajdonos kifejezetten szeretne beköltözni és ő ezt megakadályozza. Akinek eszébe sincs beköltözni, az többlethasználati díjat nem követelhet.

erzicsa # 2014.10.20. 18:56

A hangsúly az ingatlan eladásán lenne,de munkahelye se neki se a feleségének nincs.Tehát kilátásban sincs semmilyen,mindkettőnk számára kedvező megoldás.A lehetőségeket pedig megpróbálom kihasználni.Ha ez a feltétele a bérleti díjnak,akkor használni szeretnék két helyiséget,de nem engedi.

dorka11 # 2014.10.27. 19:10

Tisztelt Fórumozók!

Lehet-e növelni az ingatlan értékét az épitési engedély nélkül épitett épületrészekkel?

Bővebben: tul.közösség megszüntetése tulajdoni hányad megváltással. Szakértő megállapitja az ingatlan forgalmi értékét. Adott egy ház, melynek egy része ép.engedéllyel, másik része engedély nélkül lett épitve. Az engedély nélkül épült rész épitési helyen kivül van.

A válaszokat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.27. 21:14

Lehet.

dorka11 # 2014.10.27. 21:16

Kedves Kbs! Szeretném, ha ezt bővebben kifejtenéd.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.27. 21:48

Lehet engedély nélküli beruházással növelni egy ingatlan értékét.

ObudaFan # 2014.10.28. 05:49

Ha lehet rá fennmaradási engedélyt kapni, akkor növeli az értékét az ingatlannak. Ha nem, és bontani kell, akkor nyilván nem.

dorka11 # 2014.10.28. 18:58

ObudaFan! Válaszodat köszönöm.

Fennmaradási engedélyt nem kaphat rá, mert az engedély nélkül épitett rész az oldalkertben van. Mint tudjuk (OTÉK) az oldalkertben épületrész nem állhat

A Földhivatalból kikérte a Térképmásolatot, melyre be van rajzolva a házhoz engedély nélkül hozzáépitett házrész is. Mivel a fizikai valóság a térképi nyilvántartással megegyezik, ezért azt mondja, hogy a szakértőnek a Térképmásolatra berajzolt épületméretet kell a forgalmi érték megállapitásánál figyelembe vennie.

Az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997-es törvény 5.§(7) bekezdése azt mondja: "(7) A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell."

Fentieket ugy értelmezem, hogy a térképmásolat egymagában nem elég, ahhoz még csatolni kellene épitési, fennmaradási engedélyt is - mint ahogyan azt te is irtad.

Egyébként a földhivatali térképmásolat okirat?

A választ előre is köszönöm.

nanemaaa # 2014.10.29. 09:17

Egyébként a földhivatali térképmásolat okirat?
Igen.
Ha hiteles, akkor közokirat.

dorka11 # 2014.10.29. 20:48

Nanemaaa! Köszönöm a választ!

dorka11 # 2015.09.10. 12:00

Tisztelt Fórumozók!

1./ Ingatlanforgalmi értékbecslő megállapitja az ingatlan forgalmi értékét, melyben figyelembe veszi az lakhatási, fennmaradási engedéllyel nem rendelkező, a házhoz engedély nélkül hozzáépitett házrészeket is. Az engedély nélkül épült rész épitési helyen kivül van, ezért fennmaradási engedély nem adható rá. Lebontatni sem lehet, mert 10 év eltelt.
Kérdés: szakértő helyesen jár el, amikor a fennmaradási/lakhatási engedéllyel nem rendelkező házrészre is számol forgalmi értéket?

2./ A Földhivatali térképmásolatra be van rajzolva a házhoz engedély nélkül hozzáépitett házrész is. Mivel a fizikai valóság a térképi nyilvántartással megegyezik, ezért az ellenérdekü fél azt mondja, hogy a szakértőnek a térképmásolatra berajzolt épületméretet kell a forgalmi érték megállapitásánál figyelembe vennie.
Ez valóban igy van?
A válaszokat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.09.10. 12:46

Ez nem jogkérdés.

Bea1 # 2015.09.10. 12:56

ha fel van rajzolva, akkor jogosan számolta hozzá.

valószínű, régebben állt ott valami, amire volt engedély, és később ugyanoda felhúztak valamit.

visszakérdezek: ha valaki bemegy a telkedre, elbontja az engedély nélkül épült házrészt, ami mégiscsak szerepel a helyszínrajzon, és te az illetéktelen elbontás miatt rendőrt hívsz, elfogadnád-e azt a választ, hogy "dehát az ingatlan engedély nélkül épült, ezért értéket sem képvisel, azaz 0 forint, tehát nem is történt bűncselekmény?

dorka11 # 2015.09.10. 13:07

T. Kbs!

Légyszives kifejteni, mit értesz az alatt, hogy "ez nem jogkérdés". (akkor milyen kérdés)

Rendelkezem olyan hivatalos iratokkal, melyekből egyértelmüen látszik, hogy mely épületrészekre van épitési engedély, és melyekre nincsen. Ezek az iratok nem egyeznek a térképvázlattal, mivel oda engedély nélkül épült részek is be vannak rajzolva. Irataimból kiderül, hogy nem átépités történt, hanem hozzáépités. Mindez abban az időben, amikor a területre nem adtak épitési engedélyt.

dorka11 # 2015.09.10. 13:14

Bea1!

A régi helyszinrajzon az oldalkertbe nincs berajzolva épületrész, tehát régebben nem állt ott semmi (törvényileg régebben sem lehetett az oldalkertet beépiteni).
Később engedély nélkül beépitette az oldalkertet, és most el akarja számoltatni.

MajorDomus # 2015.09.11. 23:12

1.igen
2.igen

Kovács_Béla_Sándor # 2015.09.12. 05:23

ez nem jogkérdés". (akkor milyen kérdés)
Szakkérdés.

ZOZOZO # 2015.09.12. 08:11

Tisztelt Fórum!
9 évig éltem együtt párommal, 2 kislányunk születet. Nem voltunk hivatalos bejelentett élettársak. 2013-ban szétmentünk. Megállapodás alapján gyerektartás fizetek, de ugyanezen bírósági megállapodásban, szabályozva lett (láthatás, gyerektartás, és a közös felügyelet) kb. 50%-ban velem vannak a gyerekek. Kéréds milyen alapon fizetek gyerektartást? Hogy kérhetem ennek mértékének csökkentését, hisz 50%-ban én gondokodok róluk. Az utóbbi időben mér ruhákat se nagyon kapok, így már a ruháztatás is rám hárul. Két év eltelt, tudtommal már lehet támadni...
Köszönöm
Zoli

Bori Bori # 2015.09.12. 08:29

Közös felügyelet, azonos időközönkénti ellátás... simán van esélyed.
Ez nem jogi válasz, csak mezei logikus gondolat.

Immaculata # 2015.09.12. 13:41

ZOZOZO

Megállapodás alapján fizeted a családi pótlékot.A felek ügyvéd nélkül össze-vissza kötnek megállapodást, amit a bíróság megerősít, aztán alig várják ki a 2 évet és a saját megállapodásukat támadják.