Első körben te felbecsülöd úgy nagyjából, az értéket megjelölöd a keresetben, és annak a 6%-a. Mivel arra az esetre, ha más nincsenek meg az ingóságok, úgyis az értéküket kéred, ebben az esetben nem biztos, hogy megéri alá becsülni.
Válás, vagyonmegosztás
Értem,de azért elég fura dolognak tartom ,hogy nem férek hozzá semmihez,gyakorlatilag csak a ruhám maradt,viszont addig amíg megy a per használja a tárgyaimat,amiket ahogy elnéztem nem úgy kezel mint ahogy kéne,ergo le amortizálja..:/
A vagyonjogi illeték a követelt összegből jön ki?
Úgy értem ,hogy az ingóságokat felbecsüljük és annak a 6%-a?
Ha valaki a kölcsönbe adott pénzét vissza akarja szerezni, akkor neki is le kell "perkálnia" a 6%-ot előre. (Ha nem kap költségkedvezményt ahogy ObudaFan kollégám írta.)
Ha nem tudják behajtani az alperesen, akkor ő viseli.
Az Egyesült Államokban annyi a különbség, hogy a perindításkor 150,- dollárt kell befizetni és ezért bármely öszegre lehet perelni. Igaz ott sokszor vissza is élnek vele, mert a jogi személyek ügyvédet kötelesek fogadni. Azok óradíjja 150-1000,- USD alapesetben. Ezért 1000,- USD-t is hajlanók megfizetni az alperesek peren kívül.
Egyébként nálunk ez a 6% egy "pergátlás".
Ha te szeretnél valamit, akkor neked kell kérned. Az illeték 6%, amit - ha költségkedvezményt nem kapsz - neked kell előlegezni, és várhatóan a bíróság megosztja majd köztetek.
Köszönöm a választ,de még mindig lenne kérdésem és azt hiszem utána tisztán fogok látni :-)
A vagyonjogi keresetet melyikünknek kell benyújtani és ennek van valamilyen díja és azt kinek kell fizetni?
Érdekesnek találnám ,ha a saját ingóságaim visszaszerzéséért még fizetnem kéne,de nem lepődnek meg ha így lenne.
A bontópert tárgyaló bíróságnál kell a vagyonjogi keresetet is benyújtani.
És ebben az esetben, ha legalább az ingó vagyonról megállapodni nem tudtok, nem lesz közös megegyezéses bontás.
Köszönöm a választ,viszont felmerült ,hogy nem sikerül a vagyonba egyezséget kötni.
Régebben írtam,hogy az összes saját vagyon tárgyamat oda vittem az Ő lakásába,amiket részben szüleimtől kaptam részben a sajátom volt,viszont sok mindenre igényt tart.
Még azt szeretném kérdezni ,hogy milyen lehetőségeim vannak ebben az esetben?
Kinek kell beadni bármit is ,hogy a bíróság döntsön a tárgyak sorsa felől?
Az a helyzet ,hogy albérletbe kényszerültem a megélhetésre sem marad szinte pénzem ügyvédre meg pláne.
Félek ,hogy teljesen nullára rakni a kedves feleségem.
Akkor el.
Tisztel szakértők!
A békítőtárgyalás után kitűzték a következő tárgyalást, a kérdésem az lenne,hogy ezen a tárgyaláson már elválasztanak ha mindenben meg tudunk egyezni?
Egy közös gyerekünk van.
A válaszukat előre is köszönöm.
Az egyébként fizetendő illetéknek a 30%-a. Másképpen mondva a pertárgy értékének az 1,8%-a. Aminek a kölcsönhöz (milyen kölcsönhöz) nemigen van köze.
„Még az jutott eszembe, hogy belefoglalni az egyezségbe, hogy a vételárból kifizetni azt is?”
Egymás között megállapodhatnak így, de az az adóhatóságot nem fogja érdekelni. Az küldi a meghagyást, ha elkelt a ház, ha nem.
Köszönöm kedves Kovács_Béla_Sándor!
Már csak az a kérdésem, hogy minek a 30%-a? Hiszen nem tudni pontosan mennyi lesz az aktuális hitel és főleg az eladási ár. vagy rossz nyomon járok?
Gondoltam már én is erre a költségmentes csavarra, de igazad van, a bíró ezt nem engedné. Még az jutott eszembe, hogy belefoglalni az egyezségbe, hogy a vételárból kifizetni azt is?
köszi: T.
Ahogy ObudaFan már mondta: peren kívüli egyezség és elállás: 30%; perben kötött egyezség végzéssel jóváhagyva: 50%.
Akinek költségmentessége van, az nem fizet semmit.
A bíróságot - illetve az adóhatóságot - nem fogja érdekelni, mikor adják el az ingatlant. Hiszen ki mondta, hogy abból kell az illetéket megfizetni.
Érdekes kísérlet lenne az egyezségbe belefoglalni, hogy a perköltség teljes egészében a költségmentes felet terheli. :) (Aligha hagyná jóvá a bíróság.)
De sajnos igen, ennél már előrébb haladt a per. Próbálom jobban összefoglalni. (Egy ismerősömről van egyébként szó.)
Tényfeltárásos válásnak indult, felperes lerótta a 12 ezres illetéket, és ezen felül illetékfeljegyzést kapott, alperes pedig teljes költségmentességet.
Több éve tart az eljárás, volt szakértő is kirendelve, akinek fele díját felperes előlegezte is.
Most a felek mégis úgy döntöttek, hogy eladják közösen mindkét ingatlanukat, kifizetik hiteleiket és minden más kérdésben is megegyeznek. Viszont az egyik eladás - amiből több pénz lenne (a másik árát viszik a hitelek)- a szocpol miatt csak 2013-ban valósulna meg. A megmaradt pénzt 40-60 %-ban osztanák majd el. Ítélet még nem született, az egyezséget peren kívül akarják lebonyolítani.
Ebben az esetben hogy alakul a perköltség/illeték, és mi lesz az alap? Ha most lenne ítélet, hogy rónák ki egyáltalán, ha az eladás csak 2013-ban lesz?
Még egyszer bocs, ha bénán kérdezek!
köszi:
T.
Az eddigiekből úgy látszik, hogy nem terjesztettetek elő vagyonjogi keresetet: ha ugyanis így tettetek volna, akkor már köteleztek volna az illeték kiegészítésére.
A 12 ezer ok, de azon kívül van-e a vagyon 6 %-a vagy ennek csökkentett része?
köszi: T.
Az a 12 000 az illeték. És erre kivételesen nem érvényes, hogy csökken, ha egyezség van. (Akkor csökkenne, ha nem válnátok el.)
Vagy perköltség, vagy bármi van ilyenkor a már lerótt 12.000.-n kívül? jutó 6%-a?
Bocs, hogy nem tudom pontosan megfogalmazni.
köszi:
T.
A visszterhes szerzési illeték lakásra: az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.
A Peres illeték 30%-ra mérséklődik peren kívüli megszüntetés esetén.
Milyen illeték?
Kedves Fórumozók!
Mekkora a fizetendő illeték, ha az évek óta folyamatban lévő válóper alatt, még ítélet előtt teljes körűen megegyeznek a felek peren kívül és az ingatlanok jövőbeni értékesítését vállalják határidővel (2013. a szocpol miatt). A felosztás mértéke majd 40-60% lesz.
Előre is köszi:
T.
nudliúr
Kell.
mixi12
Különvagyon, de a házasság ideje alatt fizetett részletek felével tartozol neki.
georgh
Az közös vagyon. Csjt. 27. § (1)
Eléggé esélytelennek tűnik, manyoka, de egy ügyvédet nem ártana megbíznod.
Válóperi tárgyaláson a volt férjem lemondott mindenről /ingó és ingatlan/ az én és a gyermekei részére, ezért én csak a legkisebb összegű tartásdijat kértem tőle, de öt év után meggondolta magát és mégis kéri a részét az ingatlanból.Peres uton próbálkozik. Szeretném tudni, hogy ha már egyszer határozatban lemondott, meggondolhatja-e magát és jár-e neki valami csak azért,mert az uj feleség nem hagyja őt békén, hogy szerezzen tulajdonrészt az ingatlanból.
Segítséget szeretnék kérni.
Házastársak válása során a vagyonközösség megosztására kerül sor. Korábban a feleség ajándékba kapott egy ingatlant. A vagyonközösség megosztása során ennek az ingatlannak felének tulajdonjogát szeretné átengedni a férjnek. Ebben az esetben kell-e illetéket fizetni a tulajdátszállás miatt?
Köszönöm
Tisztelt Ügyvédek!
Házasságunk előtt vettem egy autót hitelre! Az autó törlesztése jelenleg már ki van fizetve, melyet természetesen házasságunk alatt együtt fizettünk, de voltak olyan hónapok a megismerkedésünk előtt amikor csak én fizettem, természetsen a házasság alatt is az én fizetésemből volt fizetve, de tudom ez nem számít. Kérdésem ez az autó különvagyonnak számít-e vagy sem. A feleségem szeretné magának tudni, de én pedig szeretném megtartani az autót. Köszönettel várom válaszuk.