Erzsébet7
2012.03.04. 15:43
Tisztelt ügyvéd úr/nő!
Érdeklődni szeretnék, azzal kapcsolatosan, hogy mit kell tartalmaznia a vagyonközösség felbontásáról szóló okiratnak?
Köszönettel: Erzsébet
Válás, vagyonmegosztás
Acska
#
2012.03.04. 19:20
Köszönöm a válaszodat!!!!!!
ObudaFan
#
2012.03.04. 23:06
Nincs mit.
valoapa
#
2012.03.05. 07:59
Kedves ÓbudaFan!
"De ez csak a bírói végzés miatt költözni kényszerülő házastársra vonatkozik."
Ez miből következik? Le van írva konkrétan valamelyik paragrafusban?
Az én nejem önként és dalolva húzott el a pékbe, és biztos akarok lenni benne, hogy nem fog ilyen követelést támasztani velem szemben...
Köszönöm!
- laikus fórumlátogató
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.03.05. 08:05
Abban nem lehetsz biztos. Két különböző dologról beszéltek.
valoapa
#
2012.03.05. 08:24
Nálunk közös a tulajdon (házasság alatt szerzett), és akkor inkább elköltözöm, mint hogy fizessek.
Van reális esélye többlethasználati díj vagy bármi ilyen jogcím alapján követelni?
Köszönöm!
- laikus fórumlátogató
xjahel
#
2012.03.05. 08:58
Kedves ügyvéd urak/hölgyek a segitségüket kérem...
A hugom családjával kapcsolatos a kérdés:
-a férjével 10 éve élnek együtt és 4 éve házasok.
Van egy közös kisfiuk, saját lakásban élnek ami a férj nevén van, mindkettőjüknek van munkahelyük. Együttélésük alatt közösen több hitelt, törlesztő részletet is visszafizettek , teljes mértékben föl újitották a lakást, bővitve lett garázs stb...rengeteg dolgot vettek közösen a lakásba Tv,butor,mosogép stb,stb... és van rá esély hogy a kedves férj vállni akar.
A kérdés az lenne hogy ha bekövetkezne a vállás akkor ebben a helyzetben mik a jogai a hugomnak vagyis mihez van joga a vagyon megosztással kapcsolatosan is és a gyerekkel kapcsolatosan is???
Előre is köszönök bármilyen segitséget!
ObudaFan
#
2012.03.05. 10:01
xjahel
A gyerekkel kapcsolatban semmi támpontot nem adtál. A vagyonnal kapcsolatban a felújítás jellegétől függően tulajdoni vagy kötelmi igénye lehet, az ebben az időben vásárolt ingóságok pedig közösek.
Hugiandi
A lakás tulajdonát ettől nem veszted el. Szóban pontosan miben állapodtatok meg, és ez igazolható-e?
xjahel
#
2012.03.05. 10:37
Először is köszönöm a segitséget kedves ObudaFan!
Sajnálom hogy nemtudtam (nemtudom) leirni megfelelően a pontos válaszhoz szükséges informáciot csak az a baj hogy fogalmam nincs hogy mit kellene irnom mert eddig soha életemben nem kerültem kapcsolatban ezzel a témával, semmilyen jellegü jogi dologgal...
Nemtudom hogy mit kéne irnom támponként a gyerekkel kapcsolatban., -a hugom csak azt szeretné hogy vele maradjon a kis fia és nyugodtan tudja fel nevelni.
És ha megkérem azt kicsit bővebben le tudná irni hogy mit is jelent ez a "tulajdoni és kötelmi igény" ??
És hogy mit kell tudni a már közösen visszafizetett hitelekkel kapcsolatosan?? -mivel itt olvastam ezen a forumon, és volt ezzel kapcsolatosan egy olyan rész hogy a közösen visszafizetett hitelek összegének nemtudom mennyi részére is jogosult lehet...
ObudaFan
#
2012.03.05. 10:57
Ha arra lehet jogosult, és nem tulajdoni igénye lehet, akkor a felére.
A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a szülők megegyezésének hiányában - a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van; ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény. Ennek beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében hangsúlyozott kötelessége a szülőknek: biztosítsák az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. Ezt a véleményt - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét.
A Csjt. 74. §-a részletesen szabályozza a gyermek meghallgatását is a szülői felügyelettel, a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben - így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri - meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet. A gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során a bíróságnak a gyermek életkorára, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettségére figyelemmel kell lenni [12/1995. (VI. 22.) IM r. 3. §-a].
A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.]. A bírósági eljárás izgalmaitól, feszültségeitől való távoltartás lehetőségét teremti meg viszont a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.
Ezekben a perekben egyébként a jogszabály kötelező rendelkezése szerint mindkét szülőt meg kell hallgatni, amely alól csak az elháríthatatlan akadály esete jelent kivételt (Csjt. 74. §).
Azok a szempontok, amelyek a gyermek elhelyezésénél általában figyelembe jönnek, megfelelően irányadók akkor is, ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, amikor is a bíróság soron kívül, hivatalból ideiglenes intézkedéssel határoz [Csjt. 72/A. § (4) bek., Pp. 287. §].
A gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülmény feltárásának és mérlegelésének szükségessége nem mond ellent annak, hogy a gyermek életét érintő egyes körülményeknek egyes konkrét esetekben különösen nagy jelentőségük lehet.
- A családon belüli munkamegosztás gyakorlata lényegesen megváltozott annak folytán, hogy a nők tekintélyes része kereső foglalkozást folytat. A háztartási teendőknek, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatoknak az egyik házastársra hárítása sérti a házastársi egyenjogúságot. Az a házastárs - akár férfi, akár nő -, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől függetlenül, egyenlő feltételekkel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését.
Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történő vizsgálata során értékelhető, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat.
- A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.
Esetenként a gyermek érdekében mégis meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülő súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha - a törvényes rendelkezéseknek közvetve vagy közvetlenül ellenszegülve - a gyermeket magánál visszatartja. Az ilyen - erőszakkal vagy más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet ezért általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendő körülmény - döntő súllyal való értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel megfelelő kapcsolatot tarthat fenn.
Súlyosan esik a szülő terhére, ha - szembeszegülve a bírósági határozattal - különböző eszközökkel (pl. új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy - az állandóság szempontjára tekintettel - a gyermek végül is nála marad. A bíróságnak alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek bármelyik szülőnek az erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására törekvő magatartását meggátolják. Ha valamelyik szülő a gyermeket egyoldalú elhatározással, önkényesen viszi el a gyermeket jogszerűen magánál tartó szülőtől, megfelelő rendelkezéssel (pl. ideiglenes intézkedéssel) olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.
- A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. A testvérek közössége jelentős kötőerő. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak, és közösen átélve a házasság felbomlásának nehéz idejét, minél kevésbé sérülten kerüljenek ki a szülők közötti ellentétek által létrehozott helyzetből. Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek megléte esetén is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.
A gyermekelhelyezési perekben szerzett tapasztalatok azonban azt is jelzik, hogy nem minden családban egyformán erős a gyermekek egymáshoz kötődése. Lehetnek jelentős korkülönbségek a gyermekek között, adottságaik, érdeklődési körük, igényeik eltérhetnek, ami gyengíti a gyermekek egymáshoz való ragaszkodását. A gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kötődés fűzheti, amely erősebb a testvéri szeretetnél. Az is előfordulhat, hogy egyikük az egyik, másikuk a másik szülőnél hosszabb ideje él, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag már megvalósul. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekek megosztva kerüljenek elhelyezésre - különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. A szülők megállapodásának hiányában vagy erre irányuló kérésükre is határozhat a bíróság úgy, hogy a gyermekeket megosztva helyezi el a szülőknél. E döntésnél jelentős tényező lehet a gyermeknek egyik vagy másik szülőhöz való erős kötődése. Különösen a serdülőkorú gyermek kívánsága nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha tizennegyedik életévét nem töltötte be.
- A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.
Ennek az elvnek a helyes érvényesülése érdekében azonban a bíróságnak törekednie kell annak felderítésére, hogy milyen előzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tűrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendő - bizonyítékul.
ObudaFan
#
2012.03.05. 14:54
Lehet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.03.06. 09:06
Igen. (Az előbb nem ezt kérdezted?)
xjahel
#
2012.03.06. 10:16
Szép jo reggelt kivánok! Köszönöm az eddigi segitséget!!! Visszatérvén a tegnapi témára lenne még néhány kérdésem:
- Vagyis ez azt jelenti hogy hiába nincs a hugom nevén semmi ennek ellenére is joga van a tulajdoni és kötelmi igényre??
Egy kis segitséget kérhetek (röviden) abban hogy mit is takar valojában ez a "tulajdoni és kötelmi igény" ?? mert sajnos nem értem...
Jaj és még egy fontos kérdés, -a férjnek vane joga ahhoz hogy egyik naprol a másikra ki rakja a hugomat az utcára ???
ObudaFan
#
2012.03.06. 13:34
„ Vagyis ez azt jelenti hogy hiába nincs a hugom nevén semmi ennek ellenére is joga van a tulajdoni és kötelmi igényre??”
Igen, de nem biztos, hogy "és", lehet, hogy csak "vagy-vagy".
„mit is takar valojában ez a "tulajdoni és kötelmi igény" ?? ”
A tulajdoni igény azt, hogy az ingatlanban lehet tulajdoni hányada, a kötelmi igény pénzkövetelést jelenthet ebben az esetben. De mivel a közös tulajdont a bíróság minden bizonnyal megszünteti, tulajdonképpen bármelyik esetben végső soron pénzkövetelésről van szó.
„Jaj és még egy fontos kérdés, -a férjnek vane joga ahhoz hogy egyik naprol a másikra ki rakja a hugomat az utcára ???”
Nincs. A jegyzőtől lehet birtokvédelmet kérni.
xjahel
#
2012.03.06. 13:58
Kedves ObudaFan hálás vagyok és nagyon szépen köszönöm a sok segitséget!!!
Kicsinitta
#
2012.03.06. 14:15
Kedves ObudaFan!
Megromlott házasságban élő, kétgyermekes (8 és 3 évesek) anyuka vagyok. A 8 éves gyermek még az előző házasságomból származik, aki után havi 30.000 Ft gyerektartást kapok az apukájától.
Kérdésem az lenne - hogy mivel valószínűleg a jelenlegi házasságom sem lesz holtomiglan-holtodiglan - a nem közös gyermek után kapott gyerektartás összege különvagyonnak számíthatna-e. Tehát ha ezt a havonta kapott 30.000 Ft összeget (a nem közös gyermek után) egy - a 8 éves nevére szóló - betétbe helyezné el az apuka, akkor válás esetén ezt is meg kellene-e osztanunk a jelenlegi férjemmel.
Másik kérdésem szintén vagyonmegosztáshoz kapcsolódik.
A házasságunk után indítottunk egy hosszú-lejáratú befektetést, amelyet a férjem nevére nyitottunk. Közös pénzből rakjuk, évente egy alkalommal az összes megtakarításunk ide kerül. Kérdésem, hogy válás esetén a fele rész megillet-e engem? A férjem azzal fenyeget, hogy nem fizetné ki a felét váláskor, hanem köteles leszek vele rakni még 6 évig, különben egy fillért sem látok viszont. Hogyan jogszerű ez?
Előre is köszönöm a választ!
Kicsinitta
fokker70
#
2012.03.06. 18:48
Tisztelt Ügyvéd!
Van egy vagyonperem folyamatban.
A szakértő tavaly nyáron már felértékelte az ingatlant, az összeget nem fogadtam el. Kértem, hogy a tárgyaláson idézzék be a szakértő urat is.
A kérdésem a következő lenne:
1. 2011 novemberében kitűzték a tárgyalást amit elhalasztott a bíróság hivatkozva a bíró betegségére.
( hivatalos értesítés érkezett).
2. 2012 januárjában kitűzték az időpontot a tárgyalásra. Majd ezt is elhalasztották, a bíró más elfoglaltságára hivatkozva. ( hivatalos értesítést kaptam) kb. 1 hét múlva egy csekket kaptam, hogy fizessek be 25 ezer ft. amiért a szakértőt beidézik tanúnak.
3. 2012 január végén értesítenek a következő tárgyalás időpontjáról ami februári hónap. Majd a tárgyalás előtt háromnegyed órával telefonon értesítenek, hogy a tárgyalás elmarad. ( meg sem tudtam szólalni úgy meglepődtem, hiszen már úton voltam).
Visszahívtam a bíróságot, hogy miért maradt el a tárgyalás, MOST FIGYELJENEK, VÁLASZ. fogalmunk sincs.
Eltelt 2 nap újra telefonáltam és azt a választ kaptam, hogy elfelejtették beidézni a tanút.
Azóta sem kaptam semmi hivatalos levelet a bíróságtól, hogy valójában miért is maradt el a tárgyalás és miért felejtették megküldeni az idézést a szakértőnek amikor már 2011 novemberében tudtak róla. És miért kellett nekem ilyen gyorsan 8 nap alatt a 25 ezer Ft. befizetni ha ők így állnak a dolgokhoz.
Hova fordulhatnék, hogy már harmadszorra tolnak ki velem, mindig valami mondvacsinált okra hivatkozva.
köszönöm válaszukat
Maradok tisztelettel,
Fokker.
Dr.Attika
#
2012.03.06. 19:01
Tisztelt Fokker70!
Nem "szakértőzni" kell, hanem konkrét értéket megjelölni. A hunvald-ügy óta tudjuk, hogy a szakértő olyan értéket határoz meg, amit a "megrendelő" megrendel. A perben a hasonló ingatlan, hasonló helyen történő eladási árra történő hivatkozással kell érvelni.
Dr.Attika
#
2012.03.06. 19:09
Tisztelt Fokker70!
Nem "szakértőzni" kell, hanem konkrét értéket megjelölni. A hunvald-ügy óta tudjuk, hogy a szakértő olyan értéket határoz meg, amit a "megrendelő" megrendel. A perben a hasonló ingatlan, hasonló helyen történő eladási árra történő hivatkozással kell érvelni.
Dr.Attika
#
2012.03.06. 19:09
Tisztelt Fokker70!
Nem "szakértőzni" kell, hanem konkrét értéket megjelölni. A hunvald-ügy óta tudjuk, hogy a szakértő olyan értéket határoz meg, amit a "megrendelő" megrendel. A perben a hasonló ingatlan, hasonló helyen történő eladási árra történő hivatkozással kell érvelni.
keselyű
#
2012.03.06. 20:32
Tisztelt Ügyvéd Urak!
Bontóperben mi a szokásos ügymenet?Először hallgatja meg a bíróság a felperest,utána az alperest ,később a felperes tanúját és legvégül az alperes tanúját?Vagy más is lehet a sorrend?
ObudaFan
#
2012.03.06. 20:38
Más is lehet a sorrend, főleg a tanúk vonatkozásában.
ObudaFan
#
2012.03.06. 20:39
fokker70
Ha extrém módon elhúzódik a per, akkor akár magyar bírói fórumon a bíróság ellen pert lehet indítani a Pp. 2. § alapján, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Magyar Állam ellen.
keselyű
#
2012.03.06. 20:58
Tisztelt Obudafan!
A következő tárgyaláson az utolsó tanút hallgatjuk meg.Én az alperes vagyok,de én még nem adhattam elő a bizonyítékaimat,eddig még nem hallgatott meg a bírónő,pedig az gyanítom részítélet következik.Ez normális?
ObudaFan
#
2012.03.07. 06:32
Azt hogy érted, hogy nem adhattad elő? Leírod, beadod.
