Tisztelt Ügyvéd Úr és bárki, aki hasonló cipőben járt már!
Végrendeletet keresek, ami feltételezhetően egy határhoz közeli bank betétkönyvelhelyező fiókjában van egy, a fiókban levő takarékkönyv mellett, ami az örökhagyó tulajdona volt. (Elvileg előfordulhat hogy kisebb, de értékes ékszert is tartalmazhat a fiók.) A hagyatéki eljárás során kértem, hogy a fiók kinyitásánál jelen lehessek, de ezt a kérést elutasította a közjegyző, mivel az álláspontja szerint a kulcsot csak a leendő törvényes örökösnek (rokonoknak, aki bizonyítható soha nem törődtek
az elhunyttal) adhatja át, őt pedig nem kötelezheti arra, hogy jelenlétemet biztosítsák. Megértem. Továbbá hatósági tanút sem tud küldeni a fiók kinyitásánál, mert közjegyzőnek nincs jogi lehetősége tanút küldeni, főleg nem külföldre. Megértem. A kérdésem:van-e arra lehetőségem, hogy a közjegyzőt megkérjem, írásban kérdezze-meg a bankot, tartalmaz-e bármit a fiók a takarékkönyvön kívül. És vajon köteles-e a bank megválaszolni a közjegyző kérdését. (Elgondolásom szerint igen,hisz ha pl. értékes ékszer kerülne elő, az adóköteles lenne.) A válaszokat előre is nagyon köszönöm!
Hagyatéki kérdés
Üdv. mosza! Köszönöm a választ! Igen, tudom, a törvényes örökösök akkor is örökölnek, ha nem törődtek az elhunyttal. Érintettségem: hosszú évekig én törődtem vele, és egy közeli barátja szerint a bankban őrzött takarékbetétkönyv mellett van magánvégrendelet, amiben rám hagyta a vagyonát. A közjegyző átadná a hagyatékot a törvényes örökösnek, de ha átadja a betételhelyező fiók kulcsát, azt a törvényes örökös nyitja ki,aki nyilván nem érdekelt abban, hogy átadja a végrendeletet. Nyugodtan összetépheti. (A hagyatéki tárgyaláson hagyatéki hitelezőként vagyok jelen, mivel én viseltem a temetési költségeket. De ezzel nincs gond, azt kifizetik.)
Ott valami nem stimmel. A közjegyző ne a kulcsot adja át, hiszen nem az a hagyaték, hanem az, ami a kulccsal nyitható széfben van.
Tisztelt Kovács Úr!
Nagyon szépen köszönöm a segítségét!
Kérdésem a következő: körülbelül 20 év élettársi viszony és az ezt követő 4 év házasság utáni elhalálozást követően az egyenesági leszármazott részére van e lehetőség az elmúlt 24 év során a közös háztartásba beforgatott anyagi javakból valamennyit viszontlátni? Az elhunyt tulajdonjoggal nem rendelkezett az adott ingatlanban, viszont a nyugdíja jóval magasabb (2-2,5x) volt mint a dolgozó élettárs majd férj fizetése. Gondolok itt a közösen használt lakóingatlan felújítására, karbantartására költött összegek, az együttélés során szerzett gépjármű, stb. Vagy az ezen idő alatt a közösbe tett javak elvesznek? Segítségét előre is köszönöm.
Úgy tűnik, használod a "közös vagyon" kifejezést, de nem nagyon tudod, mit jelent. Sürgősen keresned kellene egy ügyvédet.
Paulovits,
a konkrét részletek (dátumok, jövedelmek, vagyontárgyak, szerzési jogcímek, körülmények, háztartásban végzett munka, satöbbi, satöbbi) nélkül csak nagyon általános tanács adható. Például az, hogy a közösbe tett javak nem vesznek el, de hogy kit illetnek és milyen arányban, az nagyon nagy mértékben a fentiektől függ.
Ha értékes ingatlan/autó/bankszámla, szóval jelentősebb vagyon a(z elméleti) hagyaték, akkor érdemes ügyvédhez fordulni, valószínűleg meg fogja érni a kiadás rá.
Tisztelt ügyvéd urak, hölgyek. Azt alábbi ügyben kérnék segítséget. Édesapám hagyatéki tárgyalásán kiderült, nem volt semmi a nevén. Második felesége nevén volt a házuk, mely 5 évvel ezelőtt adásvétel útján 50%-ban, 2évvel ezelőtt ajándékozással 100%-ban a második felesége lányának birtokába került.Kizárva így a törvényes gyermekeket az öröklésből. Autójuk szintén a felesége nevén volt, közös bankszámlát vezettek. A közjegyző annyit mondott, nekem és bátyámnak nem jár semmi. Ez valóban így van? Esetleg igényt tarthatunk bármire pl. köteles rész jogcímén? Köszönöm!
Paulovits
Mivel az együttélést házasság követte,
így
a 24 év alatt szerzett vagyon közös.
Mégpedig fele-fele alapon.
Kivéve azt a vagyon részt,
- ami MÁR az együttélés előtt is megvolt
- amit valamelyik fél örökölt ági örökléssel
- amit kimondottan csak valamelyik fél kapott ajándékba
- ami személyes tárgy
Ezek a az adott fél külön vagyonába tartoznak.
Minden más fele-fele alapon közös,
mégpedig
függetlenül a jövedelmi, szerzési arányoktól.
Szóval leltért kell készíteni és besorolni a vagyon elemeket 4 csoportba.
Egyik fél külön vagyona.
Másik fél külön vagyona.
Házassági közös vagyon.
10 éven belül valakinek elajándékozott vagyon
Aztán ezen csoportokból az első háromról el kell dönteni, hogy
- ki(k) örökli(k) a végrendelet és/vagy a törvény alapján
illetve, hogy mind a négyet figyelembe véve
- van-e lehetősége kötelesrész igényre valaki(k)nek
Csillaaa
Ugyanaz a teendő, mint eggyel alább...
Leltár, döntés.
- -
"volt a házuk, mely 5 évvel ezelőtt adásvétel útján 50%-ban"
Ez a rész sima, ügy.
Ebbe nem lehet belekötni.
"2 évvel ezelőtt ajándékozással 100%-ban a második felesége lányának birtokába került."
Ez a rész viszont, mivel 10 éven belüli ajándékozás, így még része lehet a kötelesrész igénynek a lánnyal szemben.
HA nem a feleség külön vagyoni része volt a ház...
"Autójuk szintén a felesége nevén volt,"
Kiderítendő, hogy házassági közös vagyon-e?!
Ha igen, akkor van keresni való...
"közös bankszámlát vezettek. "
Kiderítendő, hogy volt-e rá haláleseti rendelkezés?
(és ki javára?!)
HA nem volt, akkor ez is része lehet a közös vagyonnak.
És akkor van keresni való...
- -
A közjegyző annyit mondott, nekem és bátyámnak nem jár semmi.
Mint látható ez csak egy tételenkénti vizsgálódás után dönthető el.
Kedves nonolet!
Köszönöm a segítséget!
Tisztelt ügyvéd urak, hölgyek. Azt alábbi ügyben kérnék segítséget. 2016.június 13-án meghalt édesapám, 2016. december 1-én megtörtént a a hagyatéki tárgyalás amelynek tárgya volt 1 autó, 1 lakás, 1 családi ház, Cetelem Bank felé tartózás (biztosítással), és az OTP Bank Nyrt illetve OTP Faktoring Zrt. felé tartózás melyeket elismertünk és vállaltuk annak megfizetését majd 2017. novemeber 15-én kaptunk egy végrehajtói végzést melyben a Citibank kezdeményezett végrehajtást az édesapám tartózása ügyében viszont a hagyatékátadó végzésben nem szerepelt illetve nem is jelezte igényét semmiféle tartózásra a Citibank. Ilyen esetben mi a teendő illetve mit követelhet a bank utólag az örökösöktől? Előre is köszönöm a válaszokat!
Patrik012012
Amennyiben édesapád ellen végrehajtást rendeltek el hivatalosan az lenne a dolgod, hogy bejelentsed a végrehajtónak az adós - édesapád - halálát. A végrehajtó a jogutód megállapítása érdekében a bíróságnak előterjeszti az iratokat és és a bíróság megállapítja ki az édesapád jogutódja a tartozás vonatkozásában.
A jogutód - általában az örökös - a tartozásért az általa örökölt vagyonnal felel. Tehát nem korlátlanul. Csak amit örökölt ebből levonva amit már kifizetett más tartozásra és ha maradt belőle valami annyival.
Igazából..... nem jó tanács, de egyenlőre én leszarnám.
Patrik,
ha az a kérdés, akkor az, hogy a hagyatéki után jelentkezik csak a Citi, az teljesen jogszerű, ha csak utólagosan értesült az adós elhunytáról. Ha a tartozás valós, akkor az örökösöknek az örökség erejéig utólag is helyt kell állniuk, vagyis veszteség nem érhet elvileg.
Köszönöm a segítséget!
Tisztelt szakértők!
Eredeti kérdésemmel kapcsolatban felmerült egy újabb kérdés:
Édesapám hagyatéki tárgyalásán kiderült, nem volt semmi a nevén. Második felesége nevén volt a házuk, mely 5 évvel ezelőtt adásvétel útján 50%-ban, 2évvel ezelőtt ajándékozással már 100%-ban a második felesége lányának birtokába került.Kizárva így a törvényes gyermekeket az öröklésből.
Úgy értesültem, az ajándékozott rész után kérhetek köteles részt. Konzultáltam egy ügyvéddel, aki másként tájékoztatott. Azt mondta, bíróság előtt a teljes házat be kell vetetni a hagyatéki leltárba, és a teljes ház értékének a feléből (apu része)kell levonni a feleség haszonélvezeti jogának értékét. A fennmaradó rész oszlik meg az örökösök között.
Kérdésem: A fél házat eladták 5 évvel ezelőtt a feleség lányának- ez is megtámadható? Neki kell bizonyítani, hogy megvette és nem ajándékba kapta azt is- ezt az ügyvéd úr említette. Mert az ajándékozott 50% pillanatnyi tudásom szerint megtámadható. Köszönöm!
"A fél házat eladták 5 évvel ezelőtt a feleség lányának- ez is megtámadható?"
Meg támadható, de tudnád-e bizonyítani?! hogy nem adásvétel volt.
"Neki kell bizonyítani, hogy megvette és nem ajándékba kapta azt is- ezt az ügyvéd úr említette."
Nem neki, hanem neked, hisz te állítasz!
- -
Szerintem.
Az ügyvéd úr beakar vinni téged a sűrűbe
és aztán jól lehúzni munkadíjjal, per vitellel.
Keress másik ügyvédet...
Az ügyvéd jelszava, hogy: "nem félünk a pertől".
Persze, hogy nem, sőt érdeke neki, hisz ő abból él, de te fizeted!
Ügyvédhez mindig a székely kópé módjára megyünk kérdezni :-)
Az ellenfél álláspontját előadva neki!
Amit arra reagál abból látszik, hogy mennyi esélyünk van valójában.
"Mert az ajándékozott 50% pillanatnyi tudásom szerint megtámadható."
Nem megtámadható!
(azaz nem lehet vissza csinálni úgymond)
Hanem miatta köteles rész igényelhető.
A megajándékozottól... pénzben.
Tisztelt Szakértők!
Kérdésem a következő: apósom 1 hónapja elhalálozott, több kisebb területű termőföldet (erdőt) hagyott férjemre. Az egyik ilyen erdő területe 1,2 ha, ebből 1/5 rész volt a tulajdona. Az erdő másik részének tulajdonosa javasolta, hogy a hagyatéki eljárás során adjuk át részére ezt a földrészletet, mivel az elmúlt évek során az erdő karbantartására, gondozására fordított összeget nem kérte apósomtól (a másik tulajdonos nem hozzátartozó). Megoldható-e a hagyatéki eljárás során ennek a földrészletnek az átruházása a törvényben előírt kifüggesztés nélkül? Ha hagyatéki hitelezőként jelentkezik be és elővásárlási joga van, akkor a közjegyző ezt az egyezséget jóváhagyhatja?
Válaszukat előre is köszönöm!
Szerintem nem lehet így megkerülni a földforgalmi törvényt.
De hát épp az előbb mondtad, hogy a hagyatéki hitelező bejelentkezik, az örökös felajánlja, amaz elfogadja, és kész, senkinek semmi köze hozzá. Ingatlan, pénz, szobafestőpemzli vagy termőföld, nem mindegy? :)
Nem. Az utóbbiról külön törvény van. Sőt: két törvény.
Tisztelt Fórum!
MA volt édesanyám hagyatéki tárgyalása. A családi ház és a hozzátartozó kertrész három hrsz számon szerepelt (ház, udvar, gazdasági épület) és a kert és még valami nagyon kicsi kertféle, amelyek családi háztól különböző két hrsz. számon vannak nyilvántartva,amit édesapám 2000-ben történő halála után édesanyámnak átadtunk.
A mostani hagyatéki tárgyaláson ez utóbbi kettő tétel: a kis terület és a kert a szőlővel NEM jött szóba, így a hagyatéki végzésben sem szerepel annak tulajdonosi megoszlása az örökösök közt. Számomra azt jelenti,hogy ezek a területek maradnek elhunyt édesanyám nevén.
Mit lehet tenni ennek helyrehozása érdekében?
Várom szíves válaszukat!
Valószínűleg tévedsz, és vagy eleve rosszul tudod, minek van külön helyrajzi száma, rosszul tudod, hol vannak a határok, vagy egyes ingatlanok a hagyaték megnyílásakor már nem voltak az örökhagyó tulajdonában.
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Édesapám halála utáni hagyatéki tárgyalás után kaptunk ezekről, a zárt kertnek tulajdonított részekről tulajdoni lapot az öröklésnek megfelelően, innen tudom a hrsz számokat.
Most az ügyfélkapunk keresztül lekértem ennek a két zártkertnek a tulajdoni lapját a hrsz szerint, és itt már valóban nem szerepel, hogy ez az elhunyt édesanyámé (volt).
"a hagyaték megnyílásakor már nem voltak az örökhagyó tulajdonában."
Köszönöm válaszát, akkor ezek szerint minden rendben van.
