Hagyatéki kérdés


Ágica78 # 2018.03.16. 10:06

Jó napot kívánok!
Érdeklődni szeretnék,hogy apukám nem rég halt meg és előző házasságából van egy gyereke tudni kell ,hogy én most 39éves vagyok szóval ilyen régen vált el és megszeretném kérdezni,ha apukám nevén nem volt anyukámmal a családi házunk csak az anya nevén van, akkor ugyan úgy örököl ő is? Egyedül egy személyautó volt a nevén.Köszönöm

nonolet # 2018.03.14. 13:52

Ilyen vegyes felvágottat, ha van egy csöpp esze nem csinál.
A jelek szerint nem is akar.

HA mégis így alakulna, akkor egy nehezen kezelhető helyzet alakul ki, amennyiben az 1/3 rész nem használható,
külön "önállóan" is.

Nyilván, akkor meg kell egyezni a közös használat módjában és elszámolásában... önként vagy perben.

SaireyVMK # 2018.03.14. 13:37

Amúgy értettem,hogy mit írtál nonolet, csak eszembe jutott ez az eset is és kíváncsi vagyok a véleményekre,hogy ilyenkor mi történik.(Ha a haszonélvező a tulajdonjogi részét eladja,de haszonélvezeti részéről nem mond le)

SaireyVMK # 2018.03.14. 13:36

Nonolet ,csak kíváncsiságból kérdézem,hogy mi történik ha:
Egyik TULAJDONJOGA az 1/3 résznek.

A másik a HASZONÉLVEZETE" a 2/3 résznek.
Ami ráadásul erősebb jog, mint a tulajdonjog...
”-alapján eladja az 1/3 részét, mely felett nincs haszonélvezete ,és megmarad a 2/3 részen a haszonélvezete? Akkor az aki az 1/3-rész feletti tulajdonjoggal rendelkezik majd, legalább olyan befolyással fog bírni,mint a haszonélvező? Elvégre arról lemondott(eladta) ,arra az elvi tulajdonrészre nem lesz többé haszonélvezete,tehát a haszonélvezeti joga sem lesz teljes. Ilyen alapon már nem birtokolhatja innentől kezdve úgy az ingatlant ahogy csak ő akarja(legalábbis nem küldheti el az eladott 1/3 rész tulaját a haszonélvezetre hivatkozva.) Jól gondolom,hogy ha csak a tulajdoni részét adná el,akkor egyfajta társtulajdonosok lennének,azzal a különbséggel, hogy haszonélvezőként nem értékesíthetné az ingatlant és nem is igazán követelhetne vagy tagadhatná onnan ki a tulajt?
Persze attól még ugyanúgy ott lakhatna.

gsolis # 2018.03.14. 11:22

Köszönöm a választ! Időközben sikerült beszélnem egy ügyvéddel is, aki megerősítette, hogy meg kell vennünk az utolsó feleségtől mind az 1/3-ad résznyi tulajdonát az ingatlanból, valamint meg kell váltanunk tőle a holtig szóló haszonélvezeti jogot is.

nonolet # 2018.03.14. 08:31

"Mi azt gondoltuk, hogy a haszonélvezeti jog “konvertálódott” át egy gyermekrésznyi (1/3-ad) tulajdonná, így a haszonélvezeti jog már nem illeti meg őt. "

Rosszul gondoljátok.
Ez két külön dolog...

"Lehetséges az, hogy az 1/3-ad részén kívűl még a haszonélvezeti jogát is meg kell váltanunk? "

Igen.
Mivel két külön dologról van szó.

- -

Egyik TULAJDONJOGA az 1/3 résznek.

A másik a HASZONÉLVEZETE" a 2/3 résznek.
Ami ráadásul erősebb jog, mint a tulajdonjog...

Hisz a haszonélevő dönt a 2/3 rész használatáról, hasznosításáról és NEM a 2/3 tulajdonosa.

Azaz ebben az ingatlanban ő a teljhatalmú ÚR!!!!
Nélküle semmi nem történhet ott.
Nem lakhattok benne, nem adhatjátok bérbe...
Mert ezek az ő jogai, ezekről ő dönt.

A haszonélvezet megváltási ára pedig szabad alku tárgya.

Irányárnak jó az illeték törvény számolási módja.

Ja és persze illeték kiszabás alapja is lehet a haszonélvezet megváltása.
(mivel nő az ingatlan értéke)

drbjozsef # 2018.03.14. 06:38

Egyébként ha tulajdonrésze ÉS haszonélvezete is van, akkor igen, meg kell váltanotok a haszonélvezetet is. Már ha hasznosítani akarjátok az ingatlant.

drbjozsef # 2018.03.14. 06:37

Alapesetben az elhunyt leszármazói és a felesége örököl egyenlő arányban mindent, KIVÉVE az utolsó közösen lakott ingatlant és azok berendezési tárgyit, amiből a feleség nem örököl, de holtig tartó haszonélvezeti jogot kap rá.

Tehát a tulajdonrész és a haszonélvezet együtt nem szokásos.

Ez az ingatlan volt édesapátok és felesége utolsó lakhelye?

Ha nem, akkor feltételezem, a haszonélvezeti jog nem most, a hagyatékival került bejegyzésre, hanem régebbi. Ez igaz?

gsolis # 2018.03.13. 23:30

Tisztelt Fórumozók!
Az édesapám januárban elhunyt és végrendelet híján a törvényekben előírtak szerint zajlott minden. A hagyatéki tárgyalas is megtörtént, ahol megállapították, hogy a testvérem és én, valamint édesapám legutolsó felesége, fejenként 1/3-1/3-1/3-ad arányban lettünk tulajdonosai édesapám házának. Az ingatlan tulajdoni lapján pluszban az utolsó felesége nevére holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve. Mi, a tetstvéremmel felajánlottuk a feleségének, hogy az ő 1/3-ad részét megvásároljuk tőle. Gondolkodási időt kért, majd pár napja értesített bennünket, hogy eladja az ő 1/3-ad részét és a holtig tartó haszonélvezeti jogát is. Mi azt gondoltuk, hogy a haszonélvezeti jog “konvertálódott” át egy gyermekrésznyi (1/3-ad) tulajdonná, így a haszonélvezeti jog már nem illeti meg őt. Lehetséges az, hogy az 1/3-ad részén kívűl még a haszonélvezeti jogát is meg kell váltanunk? A felesége egyébként nem volt bejelentve a házba, nem is élt ott. Kérem, ha tudja Önök közül valaki a választ erre a kérdésre, akkor ossza meg velem! Előre is nagyon köszönöm!

arazsman # 2018.03.11. 20:15

Immaculata
Kifejtenéd?

Immaculata # 2018.03.11. 15:51

A betudásnak ebben a tényállásban nincs helye. Az örökhagyónak pontosan úgy kellett volna eljárnia, ahogyan a hagyatéki rendelkezést gondolta.

A dolgok törvényesen történnek, az állításod ellentmond az örökhagyó intézkedéseivel.

arazsman # 2018.03.11. 12:23

Lyonee,
nagyon köszönöm a segítségedet, most már értem! Gyakran előfordult velem, mostantól tudom a teendőt :) Mindig tanul valamit az ember!

Lyonee # 2018.03.11. 10:49

Arazsman!
Csak technikai segítséget szeretnék adni. Ha a beírt szöveget kijelölöd és vágólapra teszed (CTRL+C), ha eltűnik a beírt szöveg CTRL+V billentyűkkel beillesztheted. Akkor tűnik el a beírt szöveg, ha hosszabb idő telik el a beírás kezdetétől. Esetleg szövegszerkesztőben is megírhatod, majd a fenti lépésekkel beillesztheted a fórum ablakába.

arazsman # 2018.03.11. 07:33

Tisztelt korábbi hozzászólók!
Idős nő vagyok, nem a vitatkozás a célom, hanem az, hogy azok is okulhassanak az esetünkből, akik később hasonló helyzetbe kerülnek. Már hajlandó lettem volna elfogadni azt, hogy nincs mit tenni, egyezség az egyezség. Elszúrtuk. Igen el. A közjegyzői indoklás utolsó mondata -hivatkozik több helyen is az új kódex szabályaira, holott szerintem mindenben a régi ptk. szerint kellett volna átadnia a hagyatékot -
de, most a lényeg: ... az érdekeltek között létrejött és a közjegyző által a Pp.148.§./3/ bek. alapján jóváhagyott egyezség, a Hetv. 94.§./1/ bekezdése alapján adta át.

Elolvastam a hivatkozott joghelyeket, és még mindig úgy gondolom, hogy a a Pp.148.§. /1-2/ bek. figyelmen kívül hagyásával történt a hagyaték átadása, és ha jól értelmezem, akkor a Hetv. 94.§./1/. is ezt támasztja alá. No én ebben vélem felfedezni azt, hogy a Betudás intézményét már ekkor figyelembe kellett volna venni! Ezt én is elszúrtam, mert nem most kell utólag elolvasni a szabályokat, hanem előzetesen, felkészülten menni a hagyatéki tárgyalásra. Persze, nem szeretném megbántani az ügyvédeket, de előzetesen is többen a közjegyző álláspontjára helyezkedtek...

arazsman # 2018.03.11. 06:32

Az eltűnt írásomban megköszöntem a hozzászólásokat, hogy még mindig van, aki elgondolkodik a nekünk fontos témán...
Most a hagyatéki eljárás megismétlésére koncentrálunk, fellebbeztem az elutasító végzés ellen. Később fordulunk csak ügyvédhez. Úgy vélem, hogy olyan tényre hivatkozunk, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, ennek elbírálása esetén a hagyatékban való részesedés aránya változna.

arazsman # 2018.03.11. 06:23

Már hadmadszor tűnik el az írásom.
Röviden ismét, a 10 év nem tíz év, hanem 15 Ptké.65§.2. csak utólag bukkantam rá. Jogalap nélküli gazdagodás lenne a fiú igénye. A Betudás intézménye miért csak külön perben érvényesíthető?.

nonolet # 2018.03.11. 00:56

arazsman

Nézzük másként... mert így történt VALÓJÁBAN.

A mama anno ajándéka adta a fiúnak az akkori vagyona egy részét.

Ez mivel 10 évnél régebben történt MÁR NEM érinti a hagyatékát semmilyen módon.

Az, hogy mama anno mit gondolt erről, a törvény szemében nem számít.

MOST MÁR így 10 év után, amikor meghalt CSAK az számít, hogy

  • volt egy hagyatéka (már csak a maradék vagyona)
  • amiről végrendelkezett

DE! a fiút kihagyta...
Ezért a fiú jogosan kért köteles részt.

A dolgot a mama kúrta el anno!
Azzal, hogy

  • csak ajándékozott

ÉS

  • csak az egyiknek

Miközben a végrendeletbe nem vette, hogy
az ajándékot úgymond örökség előlegnek szánta anno.
(legalábbis, ha jól értelek)

A fiú persze pofátlan, de nem törvénytelen.
(szerintem)

Anno kellett volna rendesen végrendelkezni...
Nomeg jobb érzésű fiút nevelni.
Aki nem húzza a le lányt a mama hibája miatt.

nonolet # 2018.03.11. 00:44

arazsman

Miből fizet a lány?

Hát az örökségéből...
Hisz annak csak töredéke jár fiúnak.

SaireyVMK # 2018.03.10. 13:37

Na most akkor végrendelet volt,vagy már bírósági úton elért egyezség? Az egyezséget elvileg mindkét fél elfogadta, úgyhogy aszerint kell eljárni,ami abban van.

arazsman # 2018.03.10. 13:26

Visszajöttem:
Úgy tudom, a régi Pp. volt még hatályos, mikor a közjegyző az egyezséget jóváhagyta a Pp.148 §.(3)bek.alapján. Az (1)-(2) bekezdést nem kellett volna figyelembe vennie, csak a (3)-at? A Betudás intézményét kizárólag perben lehet csak érvényesíteni? A hagyatéki eljárás megismétlését nem azért iktatta be a jogalkotó, hogy ha olyan el nem bírált tény kerül elő a hagyatéki eljárás megismétlésére nyitva álló időn belül, amely elbírálása esetén...megváltozik a hagyatékban való részesedés aránya? Nem tény a tény ?

Később tudok csak visszajönni, addig is nagyon köszönöm a hozzászólásokat!

SaireyVMK # 2018.03.10. 13:14

Illetve mivel nem történt törvényes kitagadás , így a fiú is lehetett jogosult az ÖRÖKLÉS SZERINTI köteles részre.
Természetesen első körben a végrendeleti öröklés van.

SaireyVMK # 2018.03.10. 13:12

Mivel mi nem látjuk,hogy mi van a végrendeletben ezért csak azt tudom mondani,hogy véleményem szerint elképzelhető az is,hogy a végrendelete nem tért ki az elhunyt fennmaradó összes hagyatékára. (Ha például csak egy házat meg bankszámlát írtak bele,de volt ezen kívül még egy másik ház is a nevén,akkor az utóbbi már a törvényes örökösök köteles részét képezi. Ez alapján meg az is lehet,hogy az a "pofátlan fiú", az abban örökölt rész után indított osztatlan közös tulajdon iránti megszüntetési pert, azzal a céllal,hogy az ő részét a tulajdonos társ(vagyis a lány) vásárolja fel tőle. Így elsőre ezt tudom elképzelni. Ha nem így van ,akkor tévedek.
Ha pedig a végrendelet egyedüli örökösnek a lányt tekinti a teljes örökség után(és ez lényegében így van benne és nem úgy hogy övé a perzsa szőnyeg meg a szomszéd kis házikó),akkor a fiúnak nincs semmi joga pénzt követelni. Más kérdés,hogy a végrendeletet meg tudja-e támadni. (Például ,ha nem hivatalosan, ügyvéddel és két tanúval történt, és még az elhunyt halála előtt, míg még beszámítható állapotban volt)

Az hogy a lány miről nem tudott -ahogy nonolet is írta- nem mentesíti semmi alól.Sajnos az élet ilyen, ez lesz a tanulópénz,ha úgy alakul a dolog. Mindenesetre célszerű a saját ügyvéd felkeresése az üggyel.

arazsman # 2018.03.10. 12:58

Van egy pofátlan fiú,aki 14 évvel édesanyja halála előtt megkapja majdani örökségét. Ügyvédje tanácsára tartja a markát, mert eltelt a 10 év. (Anya meghal: 2016.) A végrendeletből (2007)a fiút kihagyja az édesanyja, mert ő már megkapta, ami neki jár. A fiú húga lett az állagörökös, akitől szeretné behajtani a fiú a félmillió Ft.-ot (ennyi a köteles rész). Ha ez így érthetőbb, akkor bocsánatot kérek...Én csak a haszonélvezeti örökös vagyok, húgom nevében kérdezek. Papíron a fiú vagyontalan, gyermekeire íratta már nagy értékű panzióját, ő szobakiadásból él, gyakorlatilag munkanélküli, ha nyugdíjba is megy rövidesen, alig lesz nyugdíja...miből szerzi vissza a húgom a félmillió Ft.-ot? (Ez neki 8-9 havi nyugdíja!) Ki fizeti meg neki a csaknem 86ezer Ft-os végrehajtási költséget? Valóban nem köteles a közjegyző rákérdezni a fiúra, hogy igaz-e az, amit a húga állít? Mert ez nem peres eljárás, bizonyítani valóban semmit sem lehet? A jogok és kötelezettségek nem együtt járnak? Pl. beszámítási kötelezettség...

nonolet # 2018.03.10. 12:50

arazsman

Innen már aligha van visszaút...

Utólag a megegyezést felrúgni gyakorlatilag lehetetlen!

Ahhoz "erőszakot" vagy "megtévesztést"kéne bizonyítani,
ami
egy közjegyző előtt tárgyalás+alku esetén nyilván KIZÁRT.

Az pedig NEM indok, hogy leány tévedésben VOLT!!!!
vagy éppen rosszul/félre értett valamit.

- -

Szóval: én nem perelnék...

Mert mégis kit és miért perelhetnék?! pontosan.

SaireyVMK # 2018.03.10. 12:31

(Szerintem!) igen,most már csak a polgári peres út van. Viszont akkor magának kell bizonyítania ,hogy jogos a kérése. Innentől kezdve irány az ügyvéd, ő majd nagy fejfájások és az iratok áttekintése mellett megmondja a tutit.(Szerintem)