Gyerektartás és láthatás

Amatőr!

Köszönöm a válaszodat, a gondom ezzel az, hogy az elsőfok ismét ellehetetlenítette a fiammal való kapcsolattartást.

A feleségem élettársa az általános iskolához közel egy rúddal támadt rám, egy hónapja el akart ütni szgk-val Bp.

Az első fokú bíróság, most azt mondja, hogy menjek a pasi házához 100 km-re a fiamért.

A Fővárosi Bíróság épp a feleségem pasija és a köztem lévő eldurvult viszony miatt jelölt ki semleges helyet. Nem tudok 100 km-re két tanút vinni, továbbá a testi épségem azért nekem is fontos.

Az elsőfokú bíróság újonnan hozott végzése nyilvánvalóan az időszakos (tanítási szünetre) vonatkozó (más szóhasználatban rendkívüli) kapcsolattartást szabályozza, a Fővárosi Bíróság végzése pedig - még ha maga ez a szó a végzésben nem is szerepel - a folyamatos (más szóhasználatban rendes) kapcsolattartást.

Mivel az újabb keletű elsőfokú határozat a kapcsolattartás másik - eddig vélhetően nem szabályozott - formáját rendezi, nincs szó a Fővárosi Bíróság jogerős végzésének megváltoztatásáról. (Remélem érthető.)

Ha sérelmes Neked ez az újabb keletű végzés a gyermek átadása-átvétele helyének vonatkozásában, fellebbezd meg.

Sziasztok!

Két dolgot szeretnék kérdezni.

Az egyik: A végzésben szereplő "mindenkori lakóhely" alatt az állandó vagy a tartózkodási címet kell-e érteni?

A másik:

Joga van-e az elsőfokú bíróságna megváltoztatni a Fővárosi bíróság jogerős végzését.

De mondom konkrétan: A Fővárosi Bíróság jogerősen megítélte a fiam kéthetenkénti, péntek délutántól hétfő reggelig való láthatását. A gyermek "átadási" helyét semleges helyre, az általános iskolához terelte, a köztem és a feleségem élettársa közt fennálló eldurvult viszony miatt. A jogerős végzés nem különböztette meg a tanítási időszakban és az azon kívüli időszakban való láthatást.

Ma kaptam az első fokú bíróságtól egy ezzel ellentétes végzést, hogy tanítási szünetben a gyermek mindenkori lakóhelyén "vehetem át" a fiamat. A fiamnak Bp-től 100 km-re létesítettek tartózkodási helyet, a feleségem élettársánál. A feleségem élettársa korábban már rúddal támadt nekem, a fiam előtt.

Joga volt-e az elsőfokú bíróságnak megváltoztatni a jogerős végzést, ezzel ellehetleníteni ismét a fiammal való találkozásomat?

Köszönöm

Kedves Encara
Sajnálom, ha úgy érted a hozzá szólásomat, hogy "elmarasztallak" amiért azt tetted, amit. Nyílván való, hogy az ember a saját élethelyzetébe igyekszik azt tenni, ami szerinte a leghelyesebb függetlenül attól, kinek az érdekében. Éppen azért írtam le a végén, hogy sajnos akiknek a kezében van a gyerekek sora (gyámhivatal) utánad, mint szülő után, azok nem is dönthetnének ezek alapján a szerinted "egzakt" jogi szövegek alapján, hiszen nem ismerik, nem ismerhetik a valós helyzeteket. Azért is írtam le a jogszabályokat, mert erre hivatkoznak és e szerint igyekeznek betartatni a határozatokat. Ez is Gyámhivatal függő. Sokszor volt olyan, hogy Mi sem akartunk már sem beadványt, sem egyebet tenni, mert már halálosan untuk az egészet, de amikor itt voltak a gyerekek és nem akartak haza menni és olyan dolgokat meséltek, hogy legszívesebben haza sem engedtük volna, azt kellett hinnünk, hisszük ma is, hogy csak mi léphetünk fel az érdekükben. De minden helyzet más és más. Egyébként biztosan tudod, ahogy írtad, hogy járatos vagy a jogszabályokban, hogy egy ilyen agresszív emberrel szemben hamar el lehetett volna érni pl. a kapcsolattartás korlátozását, vagy akár a megszüntetést, de legalább azt, hogy felügyelet nélkül ne vihesse el Õket (gyermekjóléti). Sajna hiába akár milyen az apa (vannak azért korlátok), az Õ gyereke is és Õt is védik, amíg olyan dolgokat nem tesz, amiket írtál.
Neked is jó pihenést!

Még valami!

A mai fejemmel inkább felvállalnám a gyámhatóság előtti magyarázkodást, és a büntetést. Valószínűleg meg tudtam volna kímélni a fiaimat több olyan traumától, amin így viszont át kellett menniük.
Egy példát mondok, és csak azért, mert nagyon fájó sebeket szakítana fel, ha többet ideírnék: volt olyan nyara a nagyobbik fiamnak az apjánál (6 éves volt), hogy apuka részegen késsel a kezében verekedett a házuk udvarán és az ex-apósom a szomszédba a kerítésen átdobva menekítette ki a fiamat, nehogy őrá támadjon a saját apja. És ehhez hasonló számos eset volt még az évek során, egészen 1999-ig, amióta már nem tartják a kapcsolatot szintén az ő hibájából.
Remélem ennyi elég volt szemelvényként.

Nagy valószínűséggel megtalálnám azt a módszert, hogy ne kelljen odaadnom a gyerekeket az apjuknak, képes volnék bármire, hogy ilyenektől megóvjam őket, egyezség ide-vagy oda.

Jó pihenést!

Kedves Csildi!

Amit Te leírtál - ill. bemásoltál - az a jog száraz szövege.
És mint tudjuk azokat emberekkel kellene betartatni, több-kevesebb sikerrel.
És miután az emberi tényezőt nem lehet kihagyni, sajnos azt kell, hogy mondjam, betűről-betűre lehetetlen alkalmazni a jogszabályokat.

Mint ahogyan azt előzetesen leírtam tök mindegy, hogy miben állapodnak meg hivatalosan. Mert amikor a megállapodásban foglaltakat kellene betartani az élet is BETART néha, mert hoz olyan helyzeteket, amitől az embernek kettéáll a füle, jobban, mint most.

Szóval hiába másoltad be, attól az még csak írott malaszt marad.
És ha belegondolsz, amit a jog ír, ha a hivatalok betartanák, csak a papírmunkával menne el annyi idő, hogy a gyerek érdekeire már nem jutna egy perc sem. Sőt tovább megyek, talán már fel is nőne egy-egy érintett gyerek, mire kibogoznák a szálakat, hogy melyik szülőnek is van igaza és ha az van neki, hogyan lehet úgy érvényesíteni, hogy az a gyerek érdekeit szolgálja minden körülmények között.

Szóval, száz szónak is 1 a vége:

Hiába volt közöttük az ex-emmel egyezség, megállapodás az alábbi jogszabály alapján, mert azt csak én tartottam be, ő nem.
És mégsem jártak el ellene, mert én nem gondoltam, hogy a gyerekeim érdekét az szolgálná, hogy akaratuk ellenére egy alkoholista, agresszív, róluk gondoskodni nem tudó apához kényszerítsem őket csak azért, mert őt erre jóváhagyott egyezség kötelezte VOLNA!!!
Vagyis inkább nem jelentettem fel a gyámügyön azért, mert nem vitte el a gyerekeket magához az ütemezés szerint, mert örültem, ha így tett. Legalább nem betegen és végtag-törötten kaptam vissza őket. Nem kívántam kitenni a gyerekeimet olyan körülményeknek, amely egyáltalán nem szolgálta az érdekeiket sem mentálisan, sem fizikailag.

Szóval aranyos tőled, hogy egzaktul bemásoltad a jog szövegét, de teljesen fölösleges volt. Én is nagyon jól ismerem azt.

Viszont minden jogász, ügyvéd, bíró, stb. nagyon is jól tudja, hogy ezek csak betűk a papíron és nincs mögöttük valósághűség.
Nem sok köze van a valós élethelyzetekhez sajnos.

Részemről ennyi volt.

Kedves Encara!
Sajna még mindig Te nem ismered jól a jogszabályt, ezért segítségül bemásolom a szerintem ide illő részt a Csjt.-ből.
Én is úgy jártam már sokadszor, int Te, hogy mira megírtam elszált. Erre azt tanácsolják azok akik már ezt nem bírják cérnával, hogy küldés előtt másoljuk ki.
"30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek

1. a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
2. a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
3. a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
4. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
5. a kapcsolattartás egyéb formáiról.

   (2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

   (3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

   (4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

   (5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

6. a kapcsolattartás formáját,
7. a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,
8. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,
9. a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.

32/A. § (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.

(2) A kapcsolattartásra jogosultnak vagy a kapcsolattartásra kötelezettnek fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult vagy a kötelezett a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

(3) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(4) Az elmaradt kapcsolattartás pótlásának, függetlenül annak okától, az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától számított 6 hónapon túl nincs helye.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása

33. § (1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel

1. elrendeli a végrehajtást [Ket. 130. § (1) bek.],
2. kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

   (2) A kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás megindításának az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától, illetve a 33/A. § (1) bekezdése szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást.

   (3) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül önhibáján kívül a végrehajtási eljárást megindítani nem tudja, a Ket. szabályai szerint igazolási kérelmet terjeszthet elő.

   (4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárás során meghallgatja a másik felet is.

   (5) A végrehajtást elrendelő végzés tartalmazza

3. a kapcsolattartásra jogosult, illetve a kapcsolattartásra kötelezett felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére,
4. a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást [33/A. §, Ket. 140. §-a (1) bekezdésének d) pontja],
5. a teljesítés határnapját,
6. a foganatosítás módját.

   (6) A végrehajtást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen a Ket. szabályai szerint végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

   (7) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyámhivatal bírság kiszabásáról intézkedik, feltéve, hogy a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételétől számítva 1 év még nem telt el. Amennyiben a bírságot kiszabó jogerős végzésnek a megadott határidőn belül a kötelezett önkéntesen nem tesz eleget, a behajtásra a Ket. 141. § (3) bekezdése az irányadó. A bírság ismételten kiszabható.

33/A. § (1) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett

1. a gyermeket a másik fél ellen neveli, vagy
2. a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.

   (2) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti központnak a közreműködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn.

   (3) Amennyiben a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

3. a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, ha az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
4. feljelentést tesz a Gyvt. 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.

33/B. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal - kérelemre - a Ket. 148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

1. a felek igénybe veszik a 30/A-30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy
2. a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megszüntetését.

   (2) A gyámhivatal végzésben dönt a végrehajtási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséről, amely ellen fellebbezésnek van helye."

Szóval nem értek egyet Én sem azzal, hogy a kapcsolattartás során az anyuka vagy az apuka visszaéljen a jogaival a gyerekek kárára, de a tapasztalatom azt mondja, hogy sajna a T. Gyámhivatalokban olyan hölgyek dolgoznak, akiknek fogalmuk sincs, nem is lehet a játszmák valódi okairól. Viszont a rájuk vonatkozó dolgokról meg fingjuk sincs. Nálunk már a 3. !!! Gyámhivatal foglalkozik az üggyel, mert az előző kettőt, elfogultság miatt kizárták, persze az apukával szemben voltak elfogultak. Az Emberi és Polgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálta ki az ügyet és tett javaslatot, pl. arra, hogy az első Gyámhivatal vezetője ellen indítsanak fegyelmi eljárást. Ezt meg is tették!
A Fővárosi közigazgatási Hivatal sem tud mindent, de ha az embernek szerencséje van, sikerülhet egy valamellyest hozzáértő és elfogulatlan ügyintézőt kapnia. Azért az furcsa, hogy a 7 év alatt az anyukát havonta bírságolták, az apukát pegig össze-vissza egy esetben figyelmeztették!? Amióta a lakóhelyétől igen messze került az ügyintézés, azóta anyuka kicsit vissza vett és úgy tűnik igyekszik a maga módján betartani a határozatot. Az apuka csak ezt akarta elérni és talán sikerült.
Szióka

Csildi!

Ideírtam egy nagyon hosszú hozzászólást és sajna elszállt. Megpróbálom újra leírni.

A lényege az volt, hogy nem jól tudod. Nem jár az apukának automatikusan a következő hétvége, csak akkor, ha így állapodtak meg. Ugyanis anyukának is vannak jogai, neki is lehetnek programjai, amit nem köteles felrúgni csak azért, mert a másik félnek így volna jó.

Ezen kívül fordított helyzet is előállhat, akkor az apukának kellene alkalmazkodni, mert anyuka is kérhetné, hogy ne az aktuális hétvégén vigye apuka a gyerekeket, de ez is csak akkor műxik így, ha így állapodtak meg írásban.

Saját életemből hoztam a példát. De nálunk sajnos apuka abszolút rugalmatlan volt ebben a kérdésben, de a közöttünk létrejött gyámügyi megállapodást is csak rám nézve tartotta kötelezőnek, magára nézve nem. Két alkalommal is feljelentett a gyámügyön, sikertelenül, ott elmagyarázták neki, hogy az anyukának is joga van a hétvégéhez, tehát hiába igazolta a saját mulasztását, ha előzetesen nem jelezte, hogy nem jön a gyerekekért (akármilyen okból) és nem kérte, hogy azt a következő héten pótolhassa, nem voltam kötelezhető arra, hogy azt megtegyem. Nem kellett odaadnom a gyerekeket és még arra is felhívták a figyelmét, hogy amennyiben hasonló okból újra feljelent (indokolatlanul), vele szemben fognak eljárni. Ekkor abbahagyta a feljelentgetéseket.

Bizony meg kell tanulni kérni, még akkor is, ha a felek között igen mérges a viszony, mert a gyerekek érdekét az szolgálja.

Mellesleg a határozatokat az apukákra nézve is végre lehetne hajtatni, mert a láthatás nemcsak jog, hanem kötelezettség is. Az én ex-em 8 éve nem is látta a fiait, igaz ma már felnőttek, de akkor 16. 11. évesek voltak. Ha akartam volna én is végrehajtathattam, megbírságoltathattam volna, mert nem tartotta be az egyébként önként vállalt kötelezettségét, mivel nem vitte el a gyerekeket.
De azt gondolom nem szolgálta volna a gyerekek érdekeit, ha muszájból kellett volna az apjukkal lenniük. Õ maga nyilatkozta nem olyan régen, hogy semmiféle érzelmi kötődése nincs a fiai felé, vagyis nem szereti őket.

Akkor miről is beszélünk?

Volt olyan eset is, amikor csak azért nem vitte el a gyerekeket, mert valahogy megtudta, hogy az apás hétvégére programot szerveztem magamnak. Csak azért, hogy ne tudjak elmenni. Sokszor fordult elő, hogy szombat délelőtt 10 órakor jött a távirat, hogy nem viszi őket el, ott álltak a fiúk télvíz idején kabátban felöltözve, hiába. Nyáron pedig elszúrta a hétvégét, pedig már pénteken mehettünk volna valamelyik vízpartra, vagy a telekre. Ma már ez nem „probléma”, mert felnőttek a fiúk, de vajon amikor majd neki lesz szüksége a fiai támogatására, belátja-e majd, hogy hibát követett el, ha a fiúk elhatárolódnak ettől?
Szóval fel kellene nőni az embereknek, hogy belássák nem egymással szúrnak ki, hanem a gyerekekkel. Mert mit látnak a kisemberek, hogyha apa és anya így viselkednek egymással, akkor biztos ez a követendő példa. Ime a szép jövő.

Köszönöm ObudaFan

Encara!
Megértem, ha elfogult vagy, de sajna nem jól tudod.
Ha az apuka nem viszi el láthatásra a gyereket, de ezt előre értesítésben közli, (már nem is kell 48 óra, csak előzetesen), és igazolni tudja vétlenségét (orvosi papírral pl. ), akkor jár Neki a következő hétvége! Neked pedig oda kell adnod a láthatásra, mert ha nem, akkor a gyámhivataltól végrehajtását kérheti és meg is fogja kapni. Az utolsó bekezdésed első részével Én is egyet értek, de az nem fog működni, hogy "Tanuljon meg kérni, akkor talán van esélye arra, hogy részedről is születik kompromisszumkészség." Neki is vannak jogai és nemcsak élhet, de a jogszabályok hézagai miatt vissza is élhet Velük. simán ki lehet játszani a határozatokat. Higgy Nekem. Hét éves tapasztalatom van a témában. Csjt. meg kb. évente kétszer változik, amit ha nem követsz, nem is tudhatsz. Ez viszon nem ment fel a be nem tartása miatt. Ha valóban jól akarod csinálni, akkor muszály egyezkedni, mert ha a határozaton kívül megállapodtok valamiben és azt valamelyikőtök nem tartja be, azt nem fogják senkin végrehajtani. Csak ami le van szabályozva Nektek.

A nagyobbik gyermek tovább tanul majd nappalin,de ugye az érettségi után a tanulói jogviszonya megszünt.Én úgy tudom ez a családi pótlékot befolyásolja,a gyerektartást nem.Igen,az iskola látogatási papir után majd visszamenőleg 2 hónapig a családi pótlékot is megkaphatom.Mivel az még nincs ,csak szeptemberben lesz,a munkahelyemen erről nyilatkoznom kellett.

Köszönöm a válaszokat mindenkinek.

Nem, ebben az esetben a bíróságtól lehet ideiglenes intézkedést kérni.

Obudafan: gyamhatosag az illetekes akkor is ha meg a valoper elejen tartunk?

(elmeleti a kerdes mert Magyarorszagtol messze elunk es ö meg csak a targyalasokra sem "er ra" odautazni... a helyi csaladvedelemnel meg mar leegetett minket az ex :-) nem tudom akar-e meg egyszer hozzajuk fordulni az ott törtentek utan.)

Spyro!

Kérlek Te ne foglalkozz azzal, hogy neki milyen kifogásai vannak a láthatás akadályoztatása szempontjából. Neki csak egy kötelezettsége van ebben a tekintetben, hogy amiben megegyeztetek, ahhoz tartsa magát. Ha nem tud menni a gyerekekért, erről szólnia kell időben, ha azt szeretné, hogy a legközelebbi hétvégén pótolhassa. De ez még mindig nem azt jelenti, hogy neked kötelességed a következő héten pótolni az elmaradt láthatást. NEKED IS VANNAK JOGAID!!!!
Ha lehetővé teszed számára az a Te dolgod, de ha nem akkor ő nem futkározhat sehová sem, mert úgysem adnak neki igazat. Még akkor sem fognak téged felelősségre vonni a mulasztásért, ha az ex-ed önhibáján kívül nem tudott menni. Hiszen erről Te éppúgy nem teheszt mint ő.
Legközelebb ismét csak az ő hétvégéjén viheti a gyerekeket el.

Egyébként meg lehet, hogy a kommunikációs szakadék szűkülni fog, ha azt látja, hogy nem rángathat téged, meg a gyerekeket kénye-kedve szerint. Tanuljon meg kérni, akkor talán van esélye arra, hogy részedről is születik kompromisszumkészség.

1. A zaklatásai miatt a rendőrség fellépni nem fog, mert azzal, hogy hivogat , sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg.

4.Ebben az esetben az elsőfokú bíróságon végrehajtási kérelmet kell benyújtani.

ObudaFan:

1. Ha jól értem, akkor az egyetlen járható út a zaklatásainak elkerülése érdekében, ha a rendőrség segítségét kérem?
2. A sorait értelmezve tehát lehet olyan számomra láthatatlan akadályoztatása, mely nem minősül az ő hibájának, ebből kifolyólag jogosult lenne a láthatás pótlására. A fentiek megítélésére pedig a gyámhatóság a jogosult. A jelenleg köztünk uralkodó, egyre szélesedő kommunikációs szakadék mára már lehetetlenné teszi az ilyen jellegű problémák érdemben történő megbeszélését. Az állandó hivatalos segítségkérés nem hiszem, hogy hosszútávon járható út lenne...
3. Ez idáig érthető is lenne, de nem kaptam semmiféle tájékoztatást, hogy az ügyben bármiféle hivatalos kezdeményezés történt volna. Egyszerűen csak azt tapasztaltam, hogy a gyermektartás összege feleződött. A szóban forgó gyermektartás pedig nem letiltás útján jutott el hozzánk.

Lisall!
Nyilván ezek azok a kérdések, amit csak egy gyámhivatali egyeztetés tud megnyugtatóan rendezni.

Spyro!

Nem látom írásodban, hogy folyamatban volna tartásdíj leszállítási per, tehát ha van jogerős végzésed arra vonatkozóan, hogy mennyi tartásdíj jár neked, menj el a bíróságra és hajtasd végre a pénzt.
Ha apucinak nem tetszik, majd pereskedni fog, addigra úgyis megtudod, hogy felvették-e a gyereket valahová.

Egyébként meg ne tedd számára lehetővé, hogy terrorizáljon a láthatásokkal kapcsolatban. Ha kihagyta a részére biztosított hétvégéket, nem vagy köteles a saját hétvégédet feláldozni miatta.
Mellesleg ő jobban tudja tervezni az életét, mint te, mert neki nincs saját magán kívül egyéb problémája. És még valami, a törvény számára is kötelezően írja elő a láthatást, ha ő nem tesz meg mindent azért, hogy azokon részt is vegyen, magára vessen.

Hasonló cipőben jártam évekig én is, az ex-em rendszeresen úgy intézte a hétvégéit, hogy szombat reggel jött távirat (még nem volt telefonunk), melyben közölte, már nem jön értük. Arról egy szó sem volt, hogy a következő héten jönne értük, vagy kérte volna, hogy azon pótolhassa. Értelemszerűen nem voltunk otthon, mivel a hétvégi házban töltöttük az időt, ő állítólag megjelent a lakásomnál, és mivel nem talált otthon bennünket, feljelentett a gyámügyön, hogy "rendszeresen" nem biztosítom számára a láthatást.
Hiába volt közöttünk megállapodás pl.: a nyári időszakra, mindig az utolsó pillanatban mondta meg, hogy mikor szeretné vinni a gyerekeket, tehát az én nyaralásom rendszeresen "csúszott" a gyerekekkel. Az már csak hab volt a tortán, hogy több ilyen "nyaraltatás" alkalmával csak úgy volt hajlandó elvinni a gyerekeket, hogy kifizettem a nyaralás felét. Aztán amikor a második nap a nagyobb fiam eltörte a lábát (másik évben a kezét) hazahozta őket, hogy nem tud velük mit kezdeni. Az, hogy a kisebbiket magánál tartsa szó sem volt, és arról sem, hogy a kifizetett pénzt visszaadja.

"Szerencsére" ez az állapot "csak" 10 évig tartott (ennek már 8 éve) és ma már felnőttek a gyerekek. Az apjuk meg saját bevallása szerint érzelmileg egyáltalán nem kötődik hozzájuk, magyarán nem szereti őket.

Nem folytatom, mert mindenki saját maga döntse el, hogy rendezi az ilyen helyzeteket, de egy biztos, ha nagyon "engedékeny" leszel az ex-eddel, akkor vissza fog élni a helyzetével a végtelenségig. Ha nem parancsolsz állj neki, a végén önkényesen dönt még a te életedről is.

Sok szerencsét.

Kapcsolodva a kapcsolattartas temahoz:

zavartalannak nevezhetö-e a kapcsolattartas ha vettem a nagyobb gyerekeknek mobilt, valamint a stabil, hordozhato telefonon is akarmikor hivhatja öket, a gyerekek is hivhatjak öt, a telefonbeszelgeteseket idöben nem korlatozom. Illetve nyilvan alvo gyereket nem keltek fel telefonalni este 10-kor.

Követelheti-e az ex hogy a csalad egyetlen szamitogepen is korlatlanul internettelefonozhasson a gyerekekkel, ugy hogy a szobaban tök csönd legyen, mas a gyereken kivul ne is tartozkodjon, teve ne szoljon?

egy orszagban elunk, tehat nem a nemzetközi hivasdij megsporolasarol van szo az internettelefonnal.

A birosag felszolitott a kapcsolattartas zavartalansaganak biztositasara, bar velemenyem szerint eddig is zavartalan volt (a fenti körulmenyek alapjan)

1. Nem kell, hogy mindig elérhető legyél, de ha soha nem vagy elérhető, akkor végső soron te nem biztosítod a gyermekkel való kapcsolattartását.
2. Ha a határozat másképp nem rendelkezik, akkor az ő hibájából elmaradt kapcsolattartás pótlására nincs mód, más kérdés, hogy nem biztos, hogy a gyámhivatal szerint is az ő hibája, ami szerinted az.
3. Ha igényel többet, akkor szerintem a gyámhatósággal előre beszéld meg, hoyg látják ők a helyzetet, mert a határozat végrehajtása az ő dolguk.
4. Nyilván el kell menni a tárgyalásra és be kell mutatni a gyermek iskolalátogatási igazolását.

Üdvözlök mindenkit!

Három éve, hogy elváltam, 2 gyermeket nevelek egyedül. A volt férjemmel a válás után is nagyon rossz maradt a kapcsolat. Szinte lehetetlen bármit is megbeszélni vele, a láthatás alkalmával folyamatosan vitát, veszekedést provokál, alkalmasint telefonon is indokolatlanul, embertelen hangnemben zaklat. A fentiek kapcsán néhány kérdés merült fel bennem, melyekben most szeretnék segítséget kérni:

1. Feltétlenül szükséges-e, hogy a volt férjem számára elérhető legyek telefonon? Arra gondoltam, hogy esetleg fenntartanék egy telefont arra az esetre, hogy elérhessen, amikor nála van a kisebbik (9.éves) gyermek. Természetesen más formában (levélben, személyesen) továbbra is elérhetne, hisz nem törvényszerű, hogy mindenki rendelkezik telefonnal.
2. Rendszeresen módosítaná, variálná a bíróság által meghatározott két hetenkénti láthatást. Az elmúlt években azon voltam, hogy ne okozzon ez fennakadást, készségesen együttműködtem. Viszont mára már annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a kompromisszumkészségem kezd redukálódni. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy okozok-e törvénysértést azzal, ha az ő hibájából kimaradt láthatások pótlására nem adok lehetőséget.
3. Szintén a láthatással kapcsolatos a következő kérdésem: a bírósági végzés alapján május 31.-éig kellene megállapodnunk abban, hogy a nyári szünetben mikor lenne nála a gyermek. A fenti időpontig többszöri próbálkozásaim ellenére sem sikerült az ő hibájából időpontot egyeztetnünk. Az előbbiek folyományaképp kénytelen voltam a szünet idejére a gyermek felügyeletét nélküle megoldani (napközis táborok). A fentiek tükrében okozhat-e jogi problémát, ha a szünet ideje alatt csak a 2 hetenkénti láthatást biztosítom?
4. A nagyobbik gyermek idén töltötte be a 18. életévét, ez évben le is érettségizett, viszont nappali iskolában szeretné folytatni további tanulmányait. A volt férjem mindenféle előzetes bejelentés és hatósági végzés nélkül megfelezte a gyermektartás összegét. Mi ilyenkor a teendő?

Előre is köszönöm a segítséget.

Köteles, annyi van, hogy egyszerre többet sosem tilathat le, mint 50%, illetve a nyugdíjminimumnak megfelelő összegnek mindenképpen meg kell maradnia a fizetésből.

De köteles.

köszönöm a válaszokat :)
Azt mondta a munkáltató, hogy az elmaradt gytd.-t nem köteles letiltani, mert a bíróság elég későn küldte meg neki az ítéletet. (rossz címre postázták először) És hogy ami elmúlt, azt ő nem köteles utólag letiltani. Állítása szerint hozzáértő embertől kért tanácsot. :(
Ez valóban így van?