Gyerektartás és láthatás

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

GiGi55 # 2005.11.10. 12:11

Köszönöm mindenkinek a segitséget !

Kandi # 2005.11.10. 08:25

Koszonom a valaszokat! Azert nagyon furi ez a szabaly, ket levelezo fosuliba jartam, volt ugy, hogy parhuzamosan, hat, azert nem szakadtam bele meg munka es gyerek mellett sem. Szerintem ilyenkor konnyen lehet ezzel "szivatni" az apukat. :(

derill # 2005.11.09. 20:25

GiGi55: Nincs korhatár. Lehet, hogy pl. valaki 40 éves korában is tartásra szorul. Egyetlen dolgot vizsgálnak, hogy miért? Ha önhibájából, akkor nem jogosult a tartásdijra. Ha önhibáján kivül, akkor igen. Aki bukdácsol, az igenis önhibás. De aki pl. betegsége miatt szorul tartásra, az nem önhibás, kivéve, ha a betegséget szándékosan okozta saját magának, pl. öncsonkitás esete.

Kijelenteni a lakásból valakit akkor lehet, ha életvitelszerüen nem ott tartózkodik (lakcimfiktiválás). Ha ott tartózkodna, csak kizárják, birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől 30 napon belül.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

ObudaFan # 2005.11.09. 18:02

Kandi! Ha 30 évesen kezdesz tanulni a felsőoktatásban, akkor gyermektartást már az esetek túlnyomó többségében nem kérhetsz, ugyanis a tanulmányok megszakítása után csak akkor lehet azt kérni, ha a megszakítás indokolt volt; ilyen hosszú megszakítás esetén ez aligha képzelhető el.

GiGi! Ha a gyermek alkalmatlan arra a pályára, amit választott, és ezért bukdácsol, akkor azért, ha pedig csak link, akkor azért lehet a tartásdíj megszüntetését kérni.

GiGi55 # 2005.11.09. 13:14

Derill!
Azt irtad, "addig kell a tartásdijat fizetni, ameddig tartásra szorul a gyermek." Korhatár nincs ? Ha bukdácsol 3-4 évig az egyiken (22 évesen érettségizett), aztán átmegy egy másikra ahol ugyanezt teszi, vagy ha remek az előmenetele és a főiskola után folytatja egyetemen akkor nem szakitotta meg és tartásra szorul ?

És a fiú gyermek kiutasitása / kijelentése a lakásból ügyében ha volna tanácsod, tanácsotok!

Óbudafan!
Én nem akarok a lakásból semmit visszaszerezni.
BP-i bérlakás volt, én a válás után nem maradtam benne, lemondtam minden jogomról ezügyben, csak azért, hogy a gyerekek ne ellenséges elvált szülők között nőjenek. Csak az nem fér a fejembe, hogy egy ott felnőtt gyereket egyszerüen utcára lehet tenni.

derill # 2005.11.09. 07:50

Előfordulhat ilyen is, de igen ritka. A tartásdijat nem addig kell ugyanis fizetni, amig tanul, hanem addig, amig tartásra szorul a gyermeked. Levelező tagozaton elvileg nem szorul tartásra, hiszen nap közben dolgozhat. Azonban előfordulhat mégis olyan eset, amikor a biróság megállapitja, de nem ennek okán, hanem mert pl. a levelezőn tanuló gyermek ezenközben még sulyos beteg is, és elhelyezkedni nem tud, vagy valami hasonló ok miatt.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kandi # 2005.11.08. 21:18

Obudafan!

Akkor is kell gyerektartás fizetni, ha a lány LEVELEZÕN jár suliba, és már dolgozik? Ez nagyon vicces lenne. 30 éves vagyok, és ha most elkezdek levelezőn egy fősulit, akkor az 55 éves apámtól gyerektartást fognak vonni???

ObudaFan # 2005.11.08. 20:22

A főiskolát végző leányra még fizetni kell, a tanulmányait megszakított gyermek után nem kell fizetni, annak megszüntetését kérheted az elrendelő bíróságtól.

Az, hogy a lakást otthagytad mit jelent? Különvagyonod volt, és odaajándékoztad, vagy közös volt , és a tulajdoni hányadodat ajándékoztad? Ebben az esetben az ajándék visszakövetelhető a meghiúsult várakozás miatt. Ha továbbra is közös tulajdon, lehet, hogy akkor jársz a legjobban, ha megosztási perben azt kéred, hogy váltsa magához, és így lesz miből építeni az új házat.

GiGi55 # 2005.11.08. 19:07

Sziasztok!

Először irok itt a fórumban, segitség kellene.

A rövid kérdések
Milyen joga van egy BP-i lakásban egy 24 éves családtag fiúnak ? Kijelenthető-e? Kell-e hozzá a jelenléte, beleegyezése ?
Hogyan, mi vet véget egy gyerektartásnak?
Hova lehet bejelenteni valakit ? Milyen következménye van annak, ha a fiút kijelentik és nincs máshova bejelentve ?
A háttér

Amikor a 2 gyerekem 5 - 7 éves volt, elváltunk. Az anyjuk nevelte őket, én "láthattam". A lakást ott hagytam nekik. Én a gyerekekre gondoltam elsősorban. Most a lány 22 éves, a fiú 24 múlt. Az anyjuk n-edszer elköltözött tőlük férfihez, férjhez, most is ez a helyzet. A fiút az anyja szóval kitiltotta a 2 szobás lakásból, ahol igy a lány az egyik szobában kennelt épittethetett a 2 kutyájának.

  1. Az anyja tavaly kitiltotta szóval a fiút, egy darabig besegitett neki albérletbe, de a lakásba nem mehet vissza. Most ki akarja jelenttetni a fiút a lakásból. Megteheti ? Ott semmi joga, keresnivalója a fiunak ?
  2. Tőlem a mai napig vonják a gyerektartást, amit nyilván az anya kap meg. (Annak idején perben kérte a volt feleség, indok nem kell alapon.) Ez a lakás fenntartásába megy bele.
    • A fiú dolgozik (hol igen, hol nem), még nem érettségizett, nem tudom ebben a korban terelni értelmes irányba. Én próbálom segiteni amig lábra nem áll.
    • A lány idén érettségizett le, most egy levelező főiskolára jár. Közben van 2 munkahelye, elmondása szerint havi 100eFt semmire nem elég, igy kb 160eFt-ból kijön valahogy.

Nekem kell kérnem a gyerektartás megszüntetését ? Vagy amig főiskolára jár hiába kérem ? Nekem kell megalapoznom a kérést ?

  1. Én évekkel ezelőtt eladtam a rossz kis lakásomat Budapesten és a telken kezdtem épitkezni, ahol van egy kis kertilak, lakhatási engedély nincs rá, épül a ház, ha kész lesz, a lak lebontandó lesz. Lehet-e ilyen helyre bejelentkezni, bejelenteni ? Ez az én tulajdonom, az édesanyám örökös haszonélvezetével.

Minden segitséget megköszönök.

derill # 2005.11.05. 15:58

Akkor most jelezzétek a gyámhivatalnak, hogy a pótlást az anya nem kezdte meg, ezért kéritek a további végrehajtási intézkedést a Gyer. 33. §-a alapján, ami az Áe. 82. § (3) bekezdés szerinti bírság,. Ez fokozatosan emelkedő összegű, rendszeresen ismétlődő bírságot jelent mindaddig, amig az anya nem pótolja az elmaradt kapcsolattartásokat. A gyámhivatal ilyen esetben ugy hozza meg a határozatot, hogy kitüz egy határidőt, ameddig az anyának pótolnia kell az elmaradt kapcsolattartást. Ha több elmaradt kapcsolattartás is van, akkor kitüz egy kezdő és egy befejező időpontot (ugy érdemes a határozatot meghozni, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számitott 15 napon belül kezdje meg az elmaradt kapcsolattartások pótlását, és legkésőbb 1-2-3...6 hónapon belül fejezze be, attól függően, hogy hány kapcsolattartás maradt el. Ez esetben, ha nem kezdi meg a megadott határidőre, újabb, magasabb összegű bírságot szab ki a gyámhivatal, és ujabb határidőt tüz a kezdésre (szükség esetén a befejezésre is). Közben persze mehet már a büntetőeljárás is, a gyámhivatal is köteles feljelentést tenni, de az első jogerős bírság után már ti is megtehetitek.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.11.04. 05:18

köszönöm, igen, figyelmeztetés volt.

derill # 2005.11.03. 19:40

Le kell utaznotok, és ha nem adja oda a gyereket, akkor jelezni a gyámhivatalban. Azonban nem igazán értem, csak a pótlást rendelték el, szankciót nem alkalmaztak? Nem volt birság? Ha ugyanis volt, megtehetitek a feljelentést. Ha nem volt, akkor az első bejelentés után most már - gondolom figyelmeztetés csak volt - a birság következik, utána pedig a következőnél már feljelentés. Sajnos ahhoz, hogy eredményt érjetek el, kénytelenek vagytok mindig pontosan azt tenni, amit a határozat mond. Ha ti sem ugy jártok el, ahogy abban le van irva, el fogják utasitani a kérelmeteket. Viszont minden alkalomra kérhetitek a költségtérités megállapitását is.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.11.03. 19:12

derill!
Már megint van egy kérdésem.
Tudod, azt írtam, hogy párom édesanyjának ügyében már hozott határozatot a gyámhatóság.
Ebben kötelezik az elmaradt kapcsolattartások pótlására az anyát, melynek időpontjai páratlan hétvégeken a bírósági végzésban meghatározott időpontban.
Ezek szerint a nagyszülő leutazhat minden héten?
Mert a rendes kapcsolattartásokra minden páros hétvégén leutazunk tanúkkal együtt már 4 hónapja (mindig teljesen feleslegesen, hisz egy másodpercre sem látjuk sem a kisfiút, sem az anyát).
Akkor most ugyanez a hercehurca minden héten?
Az anyával nem tudjuk felvenni a kapcsolatot, hiszen hónapokkal ezelőtt kikapcsolta a telefonját, így még csak meg sem tudja kérdezni a nagyszülő, hogy mikor mehet.
Nem az anyának kellene felvenni a kapcsolatot a nagyszülővel?
Azóta már volt egy ilyen páratlan hétvége, ám semmiféle kapcsolatunk nincs az anyával, és a gyámhatóságon is kijelentette, hogy ezután sem enged be, ezért nem tudjuk mi a helyes.
Azért gondolhatod, mennyire megterhelő így is 2 hetente 300 km-eket autózni tanúkkal az oldalunkon a nagy semmiért(vagyis bízom benne, hogy hosszú távon lesz miért), ezt kéne most tennünk hetente?
Köszönöm.

Vikus # 2005.11.03. 05:24

Köszönjük, derill.

derill # 2005.11.02. 20:11

Nem vagy paranojás. Irjátok meg nekik, hogy a biróság az anya kérelme ügyében nem döntött, amig viszont nincs jogerős másik döntés, addig azt kell betartani, ami van. Sziveskedjenek tájékoztatni, hogy milyen intézkedéseket tettek ezidáig annak érdekében, hogy az anya betartsa a jogerős bírói határozatban foglaltakat, amennyiben viszont ezidáig semmiféle intézkedést nem tettek ez ügyben, sziveskedjenek a Gyvt. 68. § (3) bekezdés g) pontja alapján az anya figyelmét felhivni arra, hogy tartsa be a jogerős határozatban foglaltakat. Amennyiben az anya ezen felhivás ellenére nem hajlandó, sziveskedjenek a védelembe vételt javasolni annak érdekében, hogy a jogerős határozatban foglaltak megvalósulhassanak.

Meglátjuk mit lépnek:)

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.11.02. 18:13

Derill!
Rendőrségen még nem tettünk feljelentést, mert még csak figyelmeztették az anyát, úgy tudom, majd ha már bírságolták is akkor lehet feljelenteni.
Viszont idemásolnám azt a bizonyos levelet, amit a gyermekjóléti kp. küldött, megnézed?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
x Város Gyámhivatala megküldte xy apa(párom) jogi képviselője útján eljuttatott kk. yz(kisfiú) veszélyeztetettségének jelzését, melyet továbbítottam a gyermekjóléti kp. felé.
A gyerm.jóléti kp. családgondozója felvette a kapcsolatot az anyával, önkéntes együttműködés mellett alapellátás keretén belül gondozza a családot.
A családgondozó tájékoztatott, hogy az édesanya kereseti kérelmet nyújtott be a kapcstartás módosítására. Az anya minden második szombat 8-12 ig biztosítani kívánja a gyermek és a jogosultak közötti kapcsolattartást, a helyszínt kívánja megváltoztatni.
Az általa elfogadható helyszín a gyerm.jóléti kp. által működtetett kapcsolatügyelet, ahol két szakember közreműködésésvel biztosítják a sikeres kapcsolattartást.
Ehhez szükséges a bírósági határozat, és az előre egyezetett időpont.
Bízzunk abban, hogy külső segítség igénybe vételével megoldódnak a kapcsolattartással felmerült problémák.
xy vezető-főtanácsos.

Eddig a levél.
Nem tudom, nekem ennek olyan előre lejátszott menet szaga van.
vagy csak paranoiás vagyok már?8nem csodálkoznék)
Valahogy úgy tűnik, itt megint anyuka siralmait vették figyelembe, sehol nem látom ebben a levélkében a gyermek és az apa érdekeit.
És mi az, hogy 2 szakértő segítségével?
A fél várost nem akarják odahívni láthatásokra?
Ha ebbe belemennénk(szigorúan elméleti síkon), gondold meg, mit érezne a gyerek, ha kéthetente 2 új arccal ismerkedhetne plusszban.
Szerinted az anyukának is küldtek levelet, hogy apuka pedig viszontkeresetet nyújtott be, arra vonatkozólag, hogy szeretné magával vinni a gyermekét 2 hetente hétvégére, és mi, mint gyermekjóléti kp., biztosítjuk az átadás helyszínét.
nem hiszem.

derill # 2005.11.01. 11:11

Rendőrségen tettetek feljelentést a Btk. 195. § (4) bekezdése alapján?

Akkor is nagy trauma érné, ha az apjával nem találkozhat, igy ez nem indok. Láthatóan megpróbálja olyan mértékben magához kötni a gyereket, hogy az már a gyerekre nézve is ártalmas. Mit fog tenni, ha a gyerek kórházba kerül? Melléköltözik?

Ez a gyermekjóléti szolgálatos dolog egyébként bizonyos szempontból nem rossz ötlet. Ha az átadás helye az, akkor arra jó, hogy nem kell tanukkal rohangálnod. Viszont annak semmi értelme, hogy a gyermekjóléti szolgálatnál pár órás kapcsolattartása legyen az apának, ez csak arra jó, hogy a gyermek még jobban elidegenedik tőle. A gyerek is elgondolkodik ugyanis azon, hogy ha az apa csak felügyelet mellett tarthat vele kapcsolatot, nyilvánvalóan valami nagyon gonoszat követett el, és félni kell tőle.

Egyébként is semmi indoka nincs annak, hogy az apa ne vihetné el a gyereket magával, mivel a gyermekjóléti szolgálat például szurópróbaszerüen vizsgálhatja, hogy a kapcsolattartás során a gyermek megfelelően ellátott-e, megfelelően foglalkoznak-e vele.

Hivatkozzatok erre, és arra, hogy az anya célja tulajdonképpen az, hogy a lehető legjobban megnehezitse a kapcsolattartást, ugyanakkor semmiféle indokot nem tud felhozni, hiszen az apa a gyermeket sosem bántalmazta, vele jó a kapcsolata, a gyermek jólérzi magát az apánál. Az, hogy az anyával milyen a viszonya, már más kérdés, épp ezen konfliktusok elkerülése érdekében ahhoz hozzájárul az apa, hogy az átadás és visszaadás helye a gyermekjóléti szolgálat legyen, de az elvitel jogával.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.11.01. 08:27

Szia!
anyuka nem pótolt semmit, teljességgel elérhetetlen 3 és fél hónapja.
Van jogerős bírósági döntés, miszerint a kapcsolattartás helyszíne kéthetenete szombaton 3 órán át az anya lakása.
Ezt szegi meg rendszeresen az anya.
Továbbá kérte a kapcs.tart. újraszabályozását úgy, hogy az időpont és időtartam ugyanaz maradjon, de a helyszín legyen a gyermekjóléti szolgálat által biztosított szobában.
Mi viszont viszontkeresetként beadtuk, hogy mi szintén szeretnénk az újraszabályozást olyan formában, hogy 2 hetente szombat reggeltől vasárnap estig, ünnepek fele, apa, gyermek születés-, névnapjai, stb...
Az első bírósági tárgyalás már megvolt, anya nem enged a huszonegyből, nem engedi el a gyermeket hozzánk, mert még pelenkázni kell ( 2 és fél éves, amikor nyáron legutóbb láttuk már szobatiszta volt), nélküle nem bír ki egy percet sem, a bölcsiből is ki kellett venni, mert sírt utána, nagy trauma érné, ha az apja elvinné, stb.
Mi pedig nem megyünk gyermekjóléti szolgálathoz. Nem hinném, hogy kevésbé lenne trauma számára egy idegen helyen, még egy idegen ember, és a lassan szintén idegenné váló apa társaságában eltölteni 2 hetente 3 órát.
Azt sem hiszem, hogy nem trauma neki a 2 éve tartó pereskedés a feje fölött.
Tehát az első tárgyalás után 2 héttel jött ez a levél a gyermekjóléti szolgálattól

  • gondolom anya és ügyvédje hatására-, hogy ők biztosítják a helyszínt, rajtuk nem múlik, szeretettel várnak, ha megszületik a jogerős bírósági döntés a kapcsolattartás gyermekjóléti szolgálatnál történő létrejöttéről.

Valószínűnek tartom, lobogtatják majd a decemberi tárgyaláson, hogy lám, az ő általuk kitalált helyszín biztosított.
meglátjuk.
Mindenesetre az elmaradt kapcsolattartások pótlása miatt megkeressük a gyámhatóságot.
Köszönjük.

derill # 2005.10.31. 22:12

A figyelmeztető határozatra az anya pótolta az elmaradt kapcsolattartást? Mert ha nem, akkor jelezzétek a gyámhivatalnak, hogy a mai napig nem pótolta, kéritek a Gyer. 30. § (2) bekezdése és 33. §-a alapján, továbbá az Áe. 82. § (2) bekezdése alapján a további végrehajtási intézkedést. (Bár hatályba lépett a KET, de a Ti ügyetek még korábban indult végrehajtási ügy, ezért az Áe. rendelkezéseit kell rá alkalmazni).

„Valamint kaptunk egy levelet a gyermekjóléti szolgálattól, hogy amennyiben jogerős bírósági döntés születik róla, ők biztosítják a kapcsolattartás megvalósítását.” ezt nem értem. Van jogerős döntés, ha nincs, akkor mire küldte a gyámhivatal a figyelmeztető határozatot? Ird meg nekik, hogy van döntés, küldd is meg, és kérd, hogy biztositsák. Vagy nincs?

Ha kreált történetek vannak, az ugyis kiderül. Képtelenek a tanuk megjegyezni valamit, ami nem ugy történt, de még maguk a vádlók is képtelenek rá. Ráadásul nyilvánvalóan rendőrségi vizsgálat is lesz az ügyből, hiszen a kapcsolattartás akadályozása vétség, tehát ha van jogerős határozat a kapcsolattartás szabályozásáról, akkor ha az anya a birság után is akadályozza a kapcsolattartást, akkor vétség. Nem biztos, hogy ezt annyira vállalni akarja.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.10.31. 21:34

Köszönöm, derill.
Határozat a védelembe vételről nincs, legalábbis mi nem kaptunk kézhez ilyen tartalmú levelet.
Egyetlen határozatunk van, ami a nagyszülői kapcs.tartásra vonatkozik- azt is beadtuk párhuzamosan az apaival, előbbiben igen, pároméban a mai napig sem született határozat- ebben 5 meg nem valósult láthatás miatt figyelmeztetik az anyát+ ktsgtérítést kell(ene) fizetnie.
Valamint kaptunk egy levelet a gyermekjóléti szolgálattól, hogy amennyiben jogerős bírósági döntés születik róla, ők biztosítják a kapcsolattartás megvalósítását.
Utánajárunk a családgondozónál, hogy milyen lépéseket tettek a láthatás pozitív előremozdításában, bár nem sok reményt fűzök hozzá.
Anyuka mindkét gyámhatósági meghallgatáson(apai, nagyszülői) kijelentette, hogy semmiképpen nem teszi lehetővé a láthatást, vállalja minden következményét. (ezt egyébként be is tartja, 7. alkalommal elzárkózik szombatonként, ja a következményvállalásról meg csak annyit, hogy nem töri össze magát, hogy a 40 ezer ktsg. térítést kifizesse)
Egyébként meghallgatásról-meghallgatásra, tárgyalásról-tárgyalásra egyre színesedik a történet, már nem csak kiabált a párom az ominózus láthatás alkalmával, hanem meg akarta verni, sőt nem csak ő, hanem párom édesanyja is, nem is csak őt, hanem az élettársát is, a lakását is szétverték, stb..
Tudod mi a legmegdöbbentőbb?
Hogy az egészből egy szó sem igaz.
Milyen beteg elme, lélek kell ahhoz, hogy ilyen történeteket kreáljon?
Párom mindig azt mondja, ez az én keresztem vinnem kell, ha kellek így is, én vagyok a legboldogabb.
Meg azt is mondta, sokszor próbálta már magában átrendezni a dolgokat, úgy gondolni a kisfiára, hogy ez a gyermek sosem lesz igazán az övé.
Nem járathtja olyan sportra, iskolába, tanfolyamra amire szeretné , nem lesz részese az életének úgy, ahogyan azt ő szeretné.
De aztán átölel és azt mondja, nem megy. Nem tudok másként tekinteni arra a kis emberre, csak úgy mint a fiamra.
Nem kicsit a fiam, nem közepesen, hanem A FIAM.
És én ezért szeretem. Mert van lelke.

Budha # 2005.10.31. 21:19

Kedves Derill!

Abban az esetben, ha a bíróság által megítélt tartásdíjat nem fizeti az apa, lehet e fordulni valamerre, hogy a pénzt az állam fizesse meg a számunkra..??
Erről az eshetőségről egy ügyvéd mesélt annakidején, de sajnos már nincsen kapcsolatom vele.
Kérem segítségét a témában.
Üdv,
E.

derill # 2005.10.31. 18:10

Vikus: ha egy gyerekkel, vagy a környezetével probléma van, emiatt a gyermek veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói próbálnak valamit tenni a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Pl. ha verik a gyereket, megmagyarázzák a szülőknek, hogy nem igy kell nevelni, és azt is elmagyarázzák, hogy hogyan. Esetleg javaslatot tesznek, hogy a nevelési tanácsadót keressék fel a szülők. Vagy pl. a kapcsolattartás akadályozásánál felhivják a gondozó szülő figyelmét arra, hogy a gyermek milyen pszichés károsodásokat szenvedhet, továbbá arra is, hogy amennyiben a kapcsolattartást a gondozó szülő akadályozza, akkor milyen szankciókat fognak a hatóságok alkalmazni, ill. arra, hogy lehetőség van a gyermek kiemelésére is a családból. Ez tehát még az önkéntes, un. alapellátás.

Amennyiben viszont a szülő ennek ellenére nem hajlandó változtatni addigi magatartásán, akkor a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét. Megállapitja (határozattal), hogy pontosan mik azok, amik a gyermeket veszélyeztetik, és mire van szükség annak érdekében, hogy ez megszünjön. Tehát itt más kötelező az, ami az előbbi esetben önkéntes. Ha a kötelezés ellenére sem változik semmi, akkor a védelembe vétel nem érte el a célját, tehát meg kell szüntetni, és a gyermekvédelem más eszközét kell választani a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Ez két lehetőséget jelent, enyhébb esetben a gyámhivatal meginditja a gyermekelhelyezési pert, ha van olyan személy (pl. másik szülő), akinél a gyermek nem lenne veszélyeztetve. Sulyosabb esetben azonnal kiemeli a gyermeket a családból, és ha van a nevelésére alkalmas személy, annál helyezi el, ha nincs, az állami gondoskodás valamelyik formáját választja.

A ti esetetekben a gyermek védelembe vételét rendelte el a gyámhatóság. Kérdés, hogy miért? Elvileg a kapcsolattartás akadályozása miatt kellett elrendelni, nézd meg a határozatot, hogy mi áll benne, mert nem mindegy.

Itt nem a gyereket kell elhordani bárhova is, hanem a gondozó szülőt kell kötelezni arra, hogy a továbbiakban a kapcsolattartást ne akadályozza.

A párodat a gondozó szülő köteles mindenről tájékoztatni, ami a gyermekkel kapcsolatos. Ha ezt nem teszi, a védelembe vétel erre is irányul, tehát felhivja a családgondozó az anya figyelmét arra, hogy sziveskedjen a gyermekkel kapcsolatos információkat az apával is megosztani. Vegyétek fel a kapcsolatot a családgondozóval, és kérdezzetek rá, hogy a védelembe vétel elrendelése óta mit tett annak érdekében, hogy az anya betartsa a jogerős határozatot.

Az a gond, hogy halvány sejtésem szerint még nincs határozat, anyuka blöffölt, ugyanis ha lenne, abból kaptatok volna, és tudnátok róla ti is. Menjetek utána a dolognak, mivel fellebbezési jogotok van, meg tényleg nem mindegy, hogy mi áll a határozatban.

bulus: ez attól függ, mi áll még a határozatban. Ha csak ennyi, akkor fogj egy naptárat. Jelöld be az összes szerdát, csütörtököt, valamint kéthetente a szombat-vasárnapot. Ezután jelöld be a szüneteknek azt a felét, amikor a párod jogosult kapcsolattartásra. Ezek után ami be lesz jelölve, azokon a napokon viheti el a párod a gyermeket.

Ha a biróság rendelkezett arról, hogy a szünidő tartamában szünetel a folyamatos kapcsolattartás, akkor más a helyzet. Ez esetben ugyanis csak a szünidőnek az a fele jár, amelyiket megitélték (első vagy második fele).

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

bulus # 2005.10.30. 20:17

Sziasztok!

Először vagyok a fórumban. Olyan problémám lenne, hogy a láthatást úgy szabályozta a bíróság, hogy minden héten szerda és csütörtök, valamint kéthetente szombat-vasárnap. Ezenkívül a szünetek fele része.

Mivel most őszi szünet van, ezért a láthatáson megy a vita. Most úgy esik a heti láthatás, hogy szerda, csütörtök, szombat és vasárnap. A szünet fele elvileg 3 napon. Akkor most meddig jogosult az exem a héten elvinni a gyereket? Amúgy a picúrom 6 éves, nagycsoportos ovis, és a láthatás szerda délután kezdődik rendes esetben, az exem délután szokott érte menni.

A gyámhivatal szerint szerda, csüt. péntek, szombat és vasárnap egyben. Szerintem ez hülyeség!!!

Ha ki tudja valamelyikőtől számolni, írja meg.

Köszi a segítséget!!

Vikus # 2005.10.24. 18:43

Derill!
még egy kérdés az előbbihez:
pontosan mit jelent a védelembe vétel?
(Anyuka röhögve mondta a bíróságon, hogy védelembe vettek ám MINKET, most már nem érhet semmi baj-boldogok a lelki szegények)
Csak sejtem, hogy a gyermek testi-lelki épségét felügyelik, gondolom néha el kell hordani a megfelelő hatóságokhoz, stb.
Páromat csak akkor tájékoztatják, ha valami baj van a kisfiúval? Vagy elmondják jár-e bölcsibe, volt-e beteg?
Vagy egyáltalán nem kell beszámolniuk a kicsi hogylétéről az apukának?
Megkereshetjük a hatóságokat ezügyben?
Tudod, már nagyon régóta semmit sem tudunk a piciről, ezért is érdekelne, mit jelent ez a fogalom, "védelembe vétel".

derill # 2005.10.24. 17:51

Ha az elhelyezésről semmiféle döntés nem volt, jogilag semmit sem kaphat, azonban valószinü, hogy a nő ugy fog reagálni, hogy legközelebb még a faluba sem viheti ki. De az is lehet, hogy rádöbben, hogy az apának ugyanolyan joga van a gyerekekhez, mint neki (ennek viszont kicsi az esélye szerintem).

Szerintem jobb, ha inkább kéritek a kapcsolattartás szabályozását, vagy megpróbáljátok meggyőzni arról, hogy azonos jogokkal rendelkezik az apa mint ő, nem akar az apa semmi többet, mint kapcsolattartani, de azt akar. (Ez utóbbinak, hogy meggyőzhető, szerintem van esélye.)

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu