Bt alapítás - kérdések


Vineta # 2006.08.22. 12:40

Szia!

Azt szeretném megtudni, hogy valutaváltáshoz elegendő-e a Bt. vagy Kft.-re van szükség?

Köszi: Vineta

Avita # 2006.08.03. 09:55

Az egyéni, illetve társas vállalkozó akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha saját jogán nyugdíjas. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyház által nyújtott egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.

A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó maga nem fizet sem 4 százalékos egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat. Nem kell a társas vállalkozásnak társadalombiztosítási járulékot sem fizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő - a társaság tevékenységében személyesen társas vállalkozóként közreműködő - tagja után a társas vállalkozás az ötszázalékos baleseti járulék fizetésére kötelezett. E baleseti járulék alapja: a tag részére a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képező jövedelemként azokat a juttatásokat kell figyelembe venni, mint a nem kiegészítő tevékenységet folytató tagok esetén a társadalombiztosítási járuléknál (ideértve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásokat is.) Az osztalék ebben az esetben sem képezi a baleseti járulék alapját. (Tbj. 36. §)

Ennek következtében a saját jogú nyugdíjast a TB-hez nem, csak az EMMA-ba kell bejelenteni (mivel a vállalkozásból származó jövedelme járulékalapot nem, csak szja alapot képez).

Ildikó0528 # 2006.08.03. 09:10

Köszönöm a segítséged!Amit most írtál felvett még egy kérdést, a beltag akit bejelentettek öregségi nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységet végez.Mégsem kellett volna bejelenteni?De ha meg senki nincs bejelentve az elég furcsa? Nem kötnek bele vajon? a kültag egyébként nem rendes nyugdjas csak 50% egészségkárosodása van.Ha jól tudom, ennek más adó és járulék vonzatai vannak mint a nyugdíjasnak.

Avita # 2006.08.03. 07:15

Így van, módosítani csak akkor kell, ha nincs benne a kültag személyes közreműködése (az új Gt. alapján ehhez elegendő lesz a tagok megállapodása is).

Az, hogy nem kell bejelenteni a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. tv. 28. § (3) bek.) következik. Egyébként sem kell azt a tagot (társas vállalkozónak hívja a tv. összefoglalóan) bejelenteni, aki rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy öregségi nyugdíjban részesül, mert ezek a tv. értelmében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek.

Ildikó0528 # 2006.08.03. 05:39

Én is így gondolom,hogy a kültagot nem kell bejelenteni, de már többen állították, hogy igenis be kell jelenteni, volt aki azt mondta hogy azért mert nincs 36 órás munkaviszonya.Lehet találni erről valami konkrét jogszabályt?Jól értem,a társasági szerződést akkor módosítsuk ha nincs belefoglalva a kültag személyes közreműködése?

Avita # 2006.08.02. 10:06

Ja, a lényeg. Mivel már működő cégről van szó, ha még nem módosítottatok társ.szerz.-t az új Gt.-nek való megfelelés érdekében, akkor amennyiben a hatályos társasági szerződés a kültagok személyes közreműködésének módjáról nem rendelkezik, ennek lehetőségéhez most módosítanotok kell.

Avita # 2006.08.02. 10:00

A kültagot nem kell bejelenteni. A társasági szerződés rendelkezése, illetve a tagokkal történt megállapodás alapján a kültag személyesen közreműködHET a társaság tevékenységében és ezért ugyancsak a fentiek alapján díjazás illetHETi meg. Az hogy közreműködik, ill. hogy ezt ellenérték fejében teszi, nem szükségszerű, vagyis akár ingyen is dolgozhat, nem kötelező jövedelmet felvennie.

Ildikó0528 # 2006.08.02. 07:34

Sziasztok!
Következő dologban szeretném a segítségeteket kérni: Adott egy bőrdíszmű üzletet üzemeltető Bt.,3 tagja van, családtagok.A beltag nyugdíjas, ő van bejelentve 6 órában mint eladó.A két kültagnak van máshol főállása.Az egyik kültag 50% rokkant így 6 órában dolgozik és munka után felváltja a Bt. üzletében a beltagot,napi 1-2 órára ill. az árut is ő szerzi be.Õt is be kellene jelenteni a Bt-nek?ki kellene vennie jövedelmet?Nem lehet egyszerűen díjazás nélkül személyesen közremüködő tag?Helyes az, hogy a beltag van bejelentve eladóként?(munkaszerződéssel)
Segítségeteket előre is köszönöm!

ObudaFan # 2006.07.27. 18:13

"a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
Mi ez rejtvény mert ugye a főszabály az hogy kültag nem képviseli a céget kivéve ha a tsz másként nem rendelkezik"

Viszont a tsz rendelkezhet másként, és akkor nem kell.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 10:35

az art-t nem ismerem annyira sajna
de az biza hogy nem egy veretes szöveg ez gt. és ahogy elhallgatom az imr nagytudású államtitkárait ez csak rosszabb lesz ...
szerintem a régi is maradhatott volna van amiben szigorúbb és jobb volt

Avita # 2006.07.27. 07:45

Bőven elég.

Egyébként marhára érdekelne, hogy mi tartott az új társasági jogi szabályozás elkészítésén évekig; ennyire nehezen hozták össze azt a rengeteg ökörséget?
Itt van pl., hogy bár a cb-hez nem kell bejelentened az összes tevékenységedet, az APEH-hez értelemszerűen igen. Ugyanakkor, ha egy cég olyasmit is számláz, ami a cégjegyzéken nincs feltüntetve, honnét tud az üzleti partner megbizonyosodni róla, hogy az adóhivatalhoz azt a tevékenységét az illető bejelentette? Úri becsszavát adja? Áfa levonáshoz az kevés...

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 07:27

persze ügyvezető helyett üzletvezető csak elírtam

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 07:22

az összeférhetelenségről elég ennyi?: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az ügyvezetői megbízatásom elfogadásának nincsen a agazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megjelölt akadálya.

Egyébként nagyon ocsmányul van megfogalmazva a ctv:
7. a) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
Mi ez rejtvény mert ugye a főszabály az hogy kültag nem képviseli a céget kivéve ha a tsz másként nem rendelkezik
bonyolítsuk egymás életét
sajan az a faja akinek minnél jobban sikerül
egyébként köszi

Avita # 2006.07.27. 07:05

Az is kell és az elfogadás mellett az összeférhetetlenségről is nyilatkozni kell benne.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 06:46

és elfogadó nyilatkozat az üzltvezetéstre jogosult tag részéről elég homályos ez is

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.27. 06:44

kösz én is így értelmeztem

ObudaFan # 2006.07.26. 15:56

Bt esetén továbbra sem.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.07.26. 08:45

az új ctv szerintbqa bt estében kell beadni hitelintézeti igazolást a tőkebefizetésről? nekem úgy tünik hogy nem

Vadalma # 2006.07.26. 08:10

hű, megnyugodtam ;)

ObudaFan # 2006.07.26. 08:02

Akkor rendben.

Vadalma # 2006.07.26. 07:38

nem, nem is így értettem. de jó ha pontosítasz.

ObudaFan # 2006.07.25. 18:03

Itt valami tévedés van, bt. és kkt. esetén az új törvény sem határoz meg alsó korlátot sem az induló vagyon, sem az egyes tag vagyoni hozzájárulása tekintetében.

Member_alone # 2006.07.25. 09:43

Köszönöm!

Vadalma # 2006.07.25. 09:38

új Ctv. 49. § (1) Ha a közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelősségű társaság

  1. szerződésminta alkalmazásával készíti el a létesítő okiratát,
  2. névfoglalással él, és
  3. a cég bejegyzése iránti kérelmét elektronikus úton nyújtja be,

a cégbíróság a cég bejegyzéséről vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról a cégbírósághoz történő érkezését követő két munkanapon belül egyszerűsített cégeljárásban határoz.

szerződésminta jogszabály mellékletében.
hozzáférés pl. kormányzati portálon 2006. évi V.tv. 5. számú melléklet.
ügyvédi ellenjegyzés kell.
megállapodás munkadíjban szabadon.
minta ebben a gyorsított eljárásban csak alapformában használható, nem lehet módosítani.

névfoglalás:
illeték: 5.000 HUF
ügyvéd kell hozzá
kérelmet nyújt be névről elektronikusan vagy papíralapon; cégb 3 munkanapon belül megvizsgálja, hogy szabad-e cégnév; ha ok, 60 napra lefoglalja.

ezalatt a 60 nap alatt be kell érkezzen cégbejegyzési kérelem.

elektronikus eljárás és bt. esetében
közzététel: 5.000 HUF
illeték: 50.000 HUF

bt. betét alsó korlát 10.000 HUF

Member_alone # 2006.07.25. 09:23

Igen. Bt.