Amit a végrehajtó csinál, mindaddig jó, amíg végrehajtási kifogás nyomán amiatt el nem marasztalják. Mindig azt kell vizsgálni, hogy mely eljárási cselekmény megtámadása kinek az érdeke.
A fizetési haladék megtámadása speciálisan a végrehajtást kérő érdekkörébe esik. A fizetési határidőről az árverési jegyzőkönyvből szerez tudomást a vh-kérő. Ha a határidő (vagy haladék) elteltével záros határidőn belül nem készül felosztási terv, a vh-kérő elkezd érdeklődni, mi a késedelem oka. Ekkor megtudja, hogy a vevő még nem fizetett, mert kifogás elbírálása van folyamatban. Időnként érdeklődik, és egyszercsak megtudja, hogy a kifogást jogerősen elbírálták, a 15 nap eltelt, de a vevő kapott még 2 hónap haladékot. Na, ez az a pont, ahol elszakadhat a cérna, és elszabadulhat a pokol a végrehajtó számára. Ha ezt a vh-kérő megtámadja, biztos, hogy elkaszálják érte a végrehajtót. Annak, hogy nem tudunk ilyenre precedenst, statisztikai oka van.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Gerbera317
Köszönöm a részletes válaszod! Szakmai hozzáértésed nem vitatom, azonban Te is tudod, hogy nem minden vh. egyforma.
„Végrehajtónak lenni alapvetően kényelmes és jövedelmező dolog. Egyetlen végrehajtó sem olyan hülye, hogy ilyen óriási eljárási hibákkal (ráadásul rendszeresen visszatérően!) kockáztassa a hivatalát, vagy a majdani meghosszabbítását.”
Én is így gondolnám... Ha nem lenne tapasztalat a következőkre. Valós tapasztalat.
- Nem számol kamatot, pedig a vht-ban ott van.
- Jogorvoslat esetén ha 2 hónapot kértél, akkor az a jogorvoslat után még jár. Végrehajtó szájából hangzott el. Szerintem nem jár, szerinte igen.
- Egyik végrehajtó különít el pénzt pl. lakatosra az árverési vevő kérésére, másik nem.
- Ami a legdurvább. A bíróság elutasította a kifogást, mert a 15. napon került feladásra. A kúria állásfoglalása szerint (remélem jól írom), amit a 15. napon éjfélig feladtak azt el kell fogadni. Ha ennyire egyértelmű lenne minden, akkor ha maga a bíróság ilyet nem fogad el, akkor hogy vannak a dolgok? :)
A fentiek az árverési vevő szempontjából neccesek, mert ezek konkrét dolgok, és egyik vh. így, másik úgy értelmezi. És ha két bíróság is másként értelmezi a beérkezés idejét arra mit mondjon egy halandó....
A földhivatalt értem, hogy az nem jogi dolog. Csak furcsa, hogy felszólítást küldenek, hogy NEM fizettem be, de arról nem szólnak, hogy fizessem be. :)
„hogy van az, hogy az egyik végrehajtó a jegyzőkönyv aláírása után beküldi a földhivatalnak és széljegyre tesznek, míg a másik végrehajtó akkor teszi meg mindezt, ha a teljes vételár kifizetésre került és a 30 nap eltelt.”
Az úgy van, hogy az egyik törvénysértő módon jár el, és nem sokáig lesz végrehajtó, a másik pedig a törvényt megtartja, és sokáig lesz végrehajtó. Ha egyáltalán igaz, amit kérdezel. Hajlok rá, hogy nem igaz.
„Hogyan lehetséges az, hogy a földhivatal csak olyan leveleet küld, hogy fizessem be a 6.600Ft-os illetéket”
Mert a földhivatalt a saját eljárásában csak a saját igazgatási szolgáltatási díja érdekli; az, hogy milyen bál van a végrehajtónál, nem.
„A cégrehajtó egy kumma sszót nem szólt, hogy beadta a földhivatalnak”
Miért? Nem egyértelmű, ha a vételár meg van fizetve, 30 nap eltelt, és jogorvoslati kérelem sem érkezett, akkor beadja???
„a földhivatal pedig egy levelet sem küldött, hogy fizessem be”
De hát az előbb éppen az ellenkezőjét állítod. Egyébként pedig igaz, mert azért kell megfizetni, mert eddig nem fizetted be. Hogy erre miért utal külön az ügyintéző, nem jogi kérdés.
„csak életszerűen a vh-k többsége nem ezek alapján jár el.”
Ez kamu. Végrehajtónak lenni alapvetően kényelmes és jövedelmező dolog. Egyetlen végrehajtó sem olyan hülye, hogy ilyen óriási eljárási hibákkal (ráadásul rendszeresen visszatérően!) kockáztassa a hivatalát, vagy a majdani meghosszabbítását.
„akkor jár -e a 60 nap még a jogerő után?”
Nem jár! Miért nem olvasod el a Vht. 149. §-t? Először is: nem 60 nap, hanem 2 hónap. Az adott esetben ez csak 58 nap. (És nem csak ennyi adható, hanem bármilyen köztes futamidő is, pl. 1 hónap). Másrészt: főszabály szerint a fizetési határidő 15 nap. Ez hosszabbítható meg max. 2 hónapra. Ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül kell megfizetni. Egyszerű nyelvtani értelmezéssel is felfogható, hgoy a fizetési határidők nem összeadódnak, hanem párhuzamosan telnek, és amelyik legkésőbb jár le (általában a jogorvoslat + 15 nap), az a fizetési határidő.
„Fizetési haladék esetén kamat (...) hol van az igazság.”
Ugyanott, a (3) bekezdésben. Csak amíg az előző meglehetősen egyértelmű, addig itt az áll, hogy az esedékesség napjától. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni: 1) az esedékesség minden esetben a 15 nap, ami ez után van, az engedélyezett késedelem, tehát késedelmi kamatot kell felszámítani. 2) Az esedékesség ténylegesen az, amit a törvény nevesít (a végrehajtói haladék vagy jogorvoslat + 15 nap).
@Grave
1. Kérlek abban segíts, ha ennyire egyértelmű, akkor hogy van az, hogy az egyik végrehajtó a jegyzőkönyv aláírása után beküldi a földhivatalnak és széljegyre tesznek, míg a másik végrehajtó akkor teszi meg mindezt, ha a teljes vételár kifizetésre került és a 30 nap eltelt.
Továbbmegyek. Hogyan lehetséges az, hogy a földhivatal csak olyan leveleet küld, hogy fizessem be a 6.600Ft-os illetéket, mert NEM fizettem meg és van rá 15 napom. DE! A cégrehajtó egy kumma sszót nem szólt, hogy beadta a földhivatalnak, a földhivatal pedig egy levelet sem küldött, hogy fizessem be az illetéket. Csak azt küldik, hogy NEM FIZETTEm be...
2. Ha ez is annyira egyértelmű lenne, akkor miért van az, hogy a végrehajtó azt mondta, hogy a 2 tanús birtokbaadási jegyzőkönyvvel lehet menni a közműveket átíratni és Ő ugyan nem állít ki jegyzőkönyvet... Neki már más teendője nincs...
Értem, hogy leírtátok már ezeket, csak életszerűen a vh-k többsége nem ezek alapján jár el.
NÉHÁNY EGYÉB ÉRDEKESSÉG
3. 60 napos fizetési haladék.
Ha kérsz 60 napos fizetési haladékot, de közben kifogás érkezik és miután döntés született és az jogerős lett, akkor jár -e a 60 nap még a jogerő után? Egyik végrehajtó szerint igen, a másik szerint nem! Akkor hol van az igazság? Kinek van igaza?
4. Fizetési haladék esetén kamat
Van olyan végrehajtó aki számol és van aki nem. Szintén, akkor hol van az igazság.
@colle:
- Ez a kérdés is már felmerült, válasz is volt rá. Ráadásul a Vht. 153. §-ban benne van a válasz, amit ismerned kéne. Nem gondolnám lehetetlen elvárásnak, hogy visszatérő árverezőként elolvasd és kijegyzeteld magadnak legalább az ingatlanárverés részét a Vht-nak.
- Ez ugyan az amit erkir kérdezett 5 hozzászólással előtted. Ahogy neki is, neked is azt tanácsolom, olvass vissza a témában. Meg fogod találni a választ, amit aztán írj le magadnak, hogy 2 hónap múlva a következő árverésednél ne kelljen ismét ugyanezt megkérdezned.
Sziasztok!
A következőkben szeretnék segítséget kérni.
1. Tulajdoni lap széljegy / tulajdonjog bejegyzése
A végrehajtónak a földhivatal felé mikor kell legelőször benyújtani a papírokat, hogy széljegyre kerüljön az árverési vevő? Amikor a jegyzőkönyv aláírásra került vagy amikor a teljes vételár kifizetésre került?
2. Ha az adós magától birtokba adta az ingatlant, van birtokbaadási jegyzőkönyv 2 tanúval, akkor a végrehajtótól a 154.& alapján kell kérni az ingatlan átadását?
Köszönöm!
luxipapa
nálam ugyanez volt 2016-ban
az áramot lopták,vizet nem fizették.társasházi lakás és 600 000 ft-os tartozásuk volt a vízre
előbb a vízművekben álltam sorba órákig,aztán közölték van egy 600 000 ft-os tartozás.ezt ki kell fizetnem,és menjek át a díjbeszedőhöz ott tisztázzam és kérjek 0-ás igazolást..átmentem,ott is órákig tartó várakozás után közölte a hölgy,hogy fizessem ki a 6 kilót.mondtam,hogy erre nem vagyok hajlandó.akkor nem tud adni igazolást menjek át a vízművekhez.
vissza mentem,de ekkora már kezdtem a nagy zöld emberré változni..azonnal kérdés nélkül mentem ahhoz az ablakhoz ahol átküldtek a díjbeszedőhöz..hangomat csak egy picit megemelve mondtam az ügyintéző srácnak,hogy visszaküldtek.mondta mindjárt szólítjuk,tépjek egy sorszámot.na erre már kicsit hevesebben reagáltam,hogy nem fogok újra órákat várni,,fél percen belül ott termett a fiókvezető vagy valami helyi kiskirály és letépett egy sorszamot ami azonnal villant és a hölgy ahova invitáltak köbö 10 percen belül meg is csinálta az új szerződést és elégedetten távoztam.
(később már hallottam ,h a vízművek szeret bepróbálkozni és valakinél sikerül valakinél nem)
@Grave7
Köszönöm, beköltöztem a fórumra és folyamatosan olvasom vissza a hozzászólásokat.
Erre gondoltál: "Már vagy tucatszor le lett írva: Vedd birtokba azt a k.szott ingatlant, ezzel teljesül a 154/A. § (1) szerinti feltétel, és akkor a végrehajtó csak a sima 154. § szerinti átadásra köteles, amit ha megtagad, a mulasztása kifogással támadható."
@Frankline: Vht. 155. § (1) bek.: "Az árverés sikertelen, ha [...]
.b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy
.c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül."
.
@erkir: Úgy emlékszem, az utóbbi 1-2 hónapban volt egy pont ugyan ilyen kérdés ebben a témában, érkezett is rá válasz; kérlek keresd meg.
@Frankline
Ne kelljen itt találgatni, az eljáró végrehajtó pedig konkrétan tudja, mi volt ez.
Tanácsot szeretnék kérni tőletek hogyan vehetem birtokba az ingatlant minél gyorsabban.
Adott egy családi ház 1/1 tulajdonos adós (tul.lap szerint a lakcime másik városban) és én a vevő szintén 1/1 tulajdonban licitáltam és nyertem meg. Évek óta senki nem lakja az ingatlant, a teljes berendezés a szülők halála után a lakásban maradt. Két hónapja kivülről megnéztem, kapu lezárva. A jkv. aláirása után ujból elmentem az ingatlanhoz, kapuk, ajtók feltörve és a szomszédok elmondták betörtek és kifosztották a házat. Jelentették a rendőrségnek, akik nem csináltak semmit. Egy lánccal, lakattal lezártam a kaput kivülről.
Julius 4-én aláirtam a jegyzőkönyvet, amiből nem kaptam másolatot, azt mondta a jogász majd a vételár kifizetése után postán megkapom. A vételár kifizetésre 15 napot kaptam a jkv aláirásától számítva. Julius 10-én átutaltam a vételárat.
Julius 4-én jogász azt mondta 30 nap a jogorvoslati idő és +60 nap a várakozási idő, utána tudom birtokba venni az ingatlant.
Előtte a végrehajtó kollégája telefonon azt mondta hogy a 30 nap után amikor megkaptam az eredeti jkv-et két tanu+lakatossal bemegyünk, felvesszük a jkv-t és megküldjük neki.
Telefonon felhivtam őket és mondtam nem kérek kiüritési kérelmet, egyszerű birtokbavételt 154. § szeretnék. A 30 nap jogorvoslati idő letelte után 15 napon belül kell kérnem a birtokbaadást.
Birtokba vehetem-e a 30 nap után – a jkv. megérkezése után - 2 saját tanuval felleltározva és elzárva 30 napig az udvaron lévő garázsba a fellelhető kacatokat és megküldeni a végrehajtónak, ez alapján kérni az egyszerü birtokbaadást. Meg kell várnom a Földhivatali bejegyzést vagy a jegyzőkönyv kézhezvétele után lehet birtokbavenni ilyen módon?
Mi van ha letelik a 15 nap és nem kérem a birtokbaadást hanem a fenti módon birtokbaveszem a lakatlan ingatlant?
Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikerült ez az első és remélhetőleg utolsó árverésem és külföldről intézem az ügyeket. Köszönöm.
Üdv !
2,5 hónapja ért véget, egy belterületi, üres telek árverése, jelentős érdeklődés mellett, 7-8 licitálóval, kb 20 licittel. A hirdetmény nem ismételt és nem is folyamatos volt, hanem első meghirdetés. Milyen fejlemény okozhatta azt, hogy most ismét fent van ez az árverés, ismételt árverési hirdetményként, a hirdetmény PDF-ében olvasható alábbi részlettel ?
"Mivel a 2019.02.xx - 2019.04.yy. közötti vételi ajánlattételi időtartamban megtartott ingatlanárverés sikertelenül zárult, illetve a folyamatos árverezési eljárás befejezésének feltételei bekövetkeztek, a Vht. vonatkozó rendelkezései alapján, jelen árverési hirdetményben ismételt árverést tűzök ki."
Köszönöm szíves válaszukat !
@tmsnmeth80: Be lehet állítani a konkrét minimális vételár összegét.
A végrehajtó kiszámolja, hogy az adós 3/4-ed része 15m, 50%-os minimálára 7,5m; a nem adós 1/4-ed része 5m, minimálára 5m; ezeket összeadja: 20m kikiáltási ár, 12,5m minimálár. Az árverésnél beírja, hogy fix összegű (12,5m) a minimális vételár.
Egyetlen árverési hirdetmény készül, a 4/4 tulajdoni hányadra lehet licitálni.
gerbera317
,, Most nincs előttem az árverési rendszer felülete, hogy megnézzem, be lehet-e állítani a tulajdoni hányadok más-más leengedhetőségét egy hirdetményen belül, vagy pedig eltérő feltételek esetén két külön árverést kell tartani.,,
A kérdésem az lenne, hogy lehet-e állítani a tulajdoni hányadok más-más leengedhetőségét egy hirdetményen belül, vagy pedig eltérő feltételek esetén két külön árverést kell tartani?
Kedves binya21!
Én nem vagyok szakértő, viszont itt több olyan ember van aki az, és keni vágja a témát.
De megpróbálok segíteni. Én ha a helyedben lennék megkeresném az adóst személyesen és megpróbálnék megegyezni vele. Az egyezség lényege az lenne, hogy ha tisztán kulturáltan rongálás mentesen kiköltözik és birtokba adja Nekem az ingatlant, akkor adok neki XY forintot. Ezzel talán jobb belátásra lehet bírni.
Talán az is jó ötlet lehet, hogy ha a Végrehajtónak egy ajánlott tértivevényes levélben leírod, hogy mit művel az adós.
Hangsúlyozom Én nem vagyok szakértő csak a segítő szándék van bennem, meg némi hiányos tudás így felelősséget nem vállalok az írásomért.
Viszont a Szakértők okosabbak és szerintem tudnak jobbat mondani mint Én.
Kedves tmsnmeth80!
Teljesen új vagyok a platformon és előre is elnézést kérek ha azt már megírta korábban, de az lenne a kérdésem hogy, sikeres árverés után vagyok és teljes vételárat kifizettem és várom az ingatlan nevemre kerülését.Viszont az adós ez idő alatt elkezdte az ingatlant bontani (kerítés, burkolatok stb) mit tehetek ebben az esetben? Személyesen megkerestem a bent lakót és kértem hogy ne tegye mert büntetőjogi következményei is lehet, de sajnos nem érdekli és csak azzal érvel, hogy amíg nem az én nevemen van, addig itt azt csinál amit csak szeretne!
az általad idézett (3) bekezdés előtt közvetlenűl le van írva:
161. § (2) (...) A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.
Te nem íratsz vele alá semmit, vagy ha mégis, az érvénytelen lesz.
A nem adóst személyesen ismerem. Igazából egyáltalán nem érdekli a dolog, bármit aláír, hogy kapjon valamennyi pénzt.
Én meg szeretném megvenni az ingatlant 50%-os áron.
A kérdésem az lenne, hogy a nem adóssal mit írassak alá és ki előtt, hogy mehessen az 50%-os árleszállítás nála is? A lehető legolcsóbb megoldás lenne a legjobb, de érdekel a többi is.
A végrehajtó ezzel nem foglalkozik. Tulajdonképpen nem is foglalkozhat. Nem tolhatja le a nem adós torkán a lehetőséget. Megjegyzem, a nem adósnak nem is érdeke, hogy a saját részének a minimálára le legyen engedve.
Ezt értem, ez meg is történt, de lassan elérünk az ötödik árverésig, ezáltal az 50%-os árcsökkenést várom.
Nyilván az adósnak nincs beleszólása, a törvény erejénél fogva 50%-os árcsökkentés lesz az ő tulajdoni hányadánál.
De a nem adósnak bele kell egyezni, hogy az ő tulajdoni hányadánál is árcsökkenés legyen. A kérdésem az, hogy ő neki a végrehajtó levelet fog küldeni az ötödik árverés előtt, hogy árcsökkentésre van lehetőség és kéri a beleegyezését vagy a végrehajtó nem foglalkozik ezzel?
Pontosan úgy működik, ahogy az általad idézett (3) bekezdés előtt közvetlenűl le van írva:
161. § (2) Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.
Tisztelt Szakértők!
,,A nem adós tulajdonostárs részének minimális vételárát akkor lehet csak (a becsértékénél alacsonyabbra) csökkenteni, ha ahhoz a nem adós tulajdonostárs hozzájárul (Vht. 161. § (3) bek. c) pont).,,
Ilyen esetben a Végrehajtó keresi meg a nem adós tulajdonostársat, hogy van ilyen lehetősége? Vagy, hogy működik ez pontosan a gyakorlatban?
Valóban létezik olyan, hogy "az új feltételekkel az első", például becsérték-módosítás után. De itt szó sincs új feltételekről, hanem ez az eredeti feltételekkel az ötödik árverés, aminél a minimálár a törvény erejénél fogva 50 százalék.
Ez igaz, csak azért fogalmazódott meg a kérdés bennem, mert ugye ilyenkor új ingatlan árverési hirdetményt ír a végrehajtó, mert ugye módosítani kell neki régit.
Ezért láttam esélyt arra, hogy újra bekerül a ,,frissek,, közé.
De ezek szerint tévedtem.
Baxi. Minden olyan árverés, ami nem az első, ismételt árverés...
